Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-21 / 15. szám
Keressük a megoldást.. Hozzászólás a „Műveltebb faluért“ című cikkhez Nagy érdeklődéssel olvastuk a Szabad Földművesben megjelent vitaindító cikket, amelyben a szerző falvaink kulturális életének néhány valóban problematikus kérdését boncolgatja. A cikk írója szerintem jól értelmezte azt, hogy falvaink egyre fejlődő gazdasági életével nem tart lépést dolgozóink kulturális fejlődése. Ez a tény megállapítható a mi falunkban, Alsószecsén is, de nem képeznek kivételt a környező falvak sem, amennyire ismerem kulturális életüket, kulturális tevékenységüket. Sajnos, a mi falunkból nagyon kevés fiatal jelentkezik felsőbb iskolákba. Amit értelmiségnek lehet nevezni, az a faluban egyedül a tanító. Meg is tesz mindent a kulturális élet fellendítése érdekében. Talán mondanunk sem kell, hogy egyedül, sok esetben magára hagyatva nem bírja szusszal. Félreértés ne essék, az alsószecsel tanítót nem terheli felelősség azért, hogy bizony nálunk is. mint mindenütt, nagy lemaradás tapasztalható a falu kulturális életében. Szlovák ember, a szlovák iskola tanítója mégis törődik a magyar nemzetiségű lakosokkal is, nem tesz kivételt. Bizonyos azonban az, hogy sokkal eredményesebb munkát fejthetne ki, ha nagyobb támaszt találna mind a szövetkezet vezetőségében mind a helyi nemzeti bizottság titkárának a személyében. Valóban, a tapasztalat is részben bizonyítja azt, hogy a kevert nemzetiségű községekben hanyatló irányt vesz sok esetben a kulturális élet. Jómagám is tapasztaltam ehhez hasonlót. Több esetben irigység is.okozza az összekoccanást vagy az egyik, vagy a másik csoport részéről. Természetes lenne az, ha a különböző nemzetiségű kulturális csoportok inkább segítenék egymást — s tagadhatatlan, hogy ez sok esetben és sok helyütt így is van — hiszen a cél, a kulturális tevékenység célja sem-Hét (tatai Aíkonyodik. A műhely zeg-zugaiban már homály lapul. Szaporodnak a kalapácsütések, nagyobb lendületet vesz a munka üteme. Így van ez mindenütt. A munkaidő leteltével gyorsabban mozdul az ember. Még ezt, még azt el kellene végezni... BAJKAI Gyula tetőtől talpig olajoson mászik le egy jelállványozott traktorról. Meglepődött arccal tekint rám. Vajon miért keresem? Pár szó, pár kérdés és megérti. — Hát igen. A hajógyárban dolgoztam, Komáromban. Szerettem a szakmámat, de ... De... Bajkai Gyula hazatért falujába. A karcsú, fehér hajók alkotója visszatért a földhöz, tudását, szakképzettségét a falu érdekébe állította. Szerelő a szövetkezet műhelyében. Jobban mondva gépjavító.- Érdekes munka ez is - mondja komolyan. - Talán sokan el sem hinnék mennyi, de mennyi problémái állít naponta az ember elé egy-egy gép javítása. Mennyi leleményességre, ügyességre van itt szükség. Bajkai Gyula megnősült. Otthonra lelt falujában. Szeretik öt az emberek. Szabad idejét olvasással, tanulással, szórakozással és nem utolsó sorban sportolással tölti el. A börlabda szerelmese Bajkai Gyula, és a csatai labdarúgó csaoat egyik erőssége. Barátságosan búcsúzunk egymástól. Gyula a műhely ajtajából mosolyogva tekint széf a tájon. Itthon van. Hazatért... A tehenek békésen kérődznek. Az asszonyok még nem végeztek a fejéssel. Halkan, ütemesen kattognak a fejőgépek. M ravík Erzsiké fejét majdnem a tehén oldalához támasztva fej.- Keveset adnak biz - vág az elevenjébe —, a takarmánnyal nem nagyon lehetünk elégedettek. No, de azért megteszi... Erzsikével nyugodtan beszélgethetek, nem marad, el a munkájával. A gép dolgozik. Néha-néha igazít rajta.- Egyik-másik tehén bizony berzenkedett a gép ellen - válaszol kérdésemre —, de most már megszokták. Meg kell őket „tanítani“, nehogy felborítsák a fejőgépet. Vannak azonban ravaszabbak is. Eleinte a világ minden kincséért sem adták volna le a tejet. Erzsiké szereti munkáját. Egy évig tanult mezőgazdasági iskolában. Szívesen jár moziba, kedveli a könyveket, s figyelemmel kíséri a szakmai dolgokat is, főleg ami az állattenyésztést illeti. * * * Két csatai fiatallal beszélgettem. Mindkettő elégedett, boldog ember. (-áki.) CANDIDO PORTINARI ■ Mihail Sveitzer moszkvai rendező befejezte Lev Tolsztoj „Feltámadás“ című regényének megfilmesítését. Az új film kétrészes. ■ Kairóban befejeződött Vincent Hlozník, kiváló szlovák képzőművész kiállítása. ■ Nagy látogatottságnak örvend a tábori Huszita Múzeum. Ebben az évben már 24 országból látogattak el a múzeumba, köztük indonéz, japán, mongol, néger és török turisták. ■ Kelet-Csehországban 11000 dolgozó végzi tanulmányait foglalkozásának félbeszakítása nélkül. ■ A Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadó a múlt évben alig kevesebb mint 125 000 könyvet szállított Magyarországba. A könyvek főleg szlovák és cseh írók művei fordításban. csoportjainak a tevékenysége inkább lanyhul, mintsem fejlődne. Mintha a CSEMADOK ma már nem az lenne, ami régen volt. A mi falunkban például több mint fél évtizedig virágzott a CSEMADOK keretén belül a kulturális élet. Miért nem virágzik ma? A hiányosság okát ott is kereshetjük, hogy a járási titkárság nem törődik úgy a falunkkal, amint azt a kezdetben tette. Mert tény az, hogy pár évvel ezelőtt gyakrabban kaptunk látogatót a járási titkárságról mint mostanában Természetesen, ezeknek a látogatásoknak nagy hasznát vehettük, föieg ami az egyes kulturális akciók szervezését illeti. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy a járási titkárság küldöttje, vagy maga a titkár mostanában kevesebbszer jelenik meg nálunk évente, min* valamikor havonta. Ez a tény nagyon rombolóan hat fiataljainkra Azt mondják: ha ők nem törődnek velünk, hát mi sem törődünk semmivel. Egyáltalán nem adhatunk igazat azoknak a fiataloknak, akik ezt az elvet vallják. Igaz viszont az, hogy a járási szervnek többet kellene törődnie falunkkal. Mi azonban így is mindent megteszünk, hogy fiataljainkat a kultúra szeretetére neveljük, hogy rászoktassuk őket a kulturális tevékenységre. Nagyon sokat jelent az, ha a fiatalok kezdeményezését kellő időben és kellő módszerekkel karoljuk fel. A kulturális tevékenység egyben szórakozást Is jelentsen a fiatal ember számára, de egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni a fiatalok látókörének az állandó bővítését. Meg kell említeni még az új formák keresését is, amely nélkül kulturális téren sem mozdulhatunk tovább. Ne csak a színjátszás képezze a kulturális tevékenység tartalmát. Erre sok helyütt nincs is meg a lehetőség. (Kisebb falvakban, stb.) Az embereknek, s főként a fiatal embereknek gyakrabban kell könyvet olvasniok, naponta figyelemmel kell kisérniök a sajtót, rádiót, televíziót. Egyre több színvonalasan megrendezett előadássorozat válik szükségessé falvainkon. Könyvvitákat, irodalmi esteket mindenütt lehet rendezni, teszem azt ott is, ahol a színjátszásra pillanatnyilag nincsenek meg az előfeltételek. S mindehhez csak szervezésre, jő szervezésre van szükség. Egy szövetkezeti klub keretén belül, amely berendezésével megfelel a mai követelményeknek, nagyon sokrétű kulturális tevékenységet fejthetünk ki. Mindez csupán a falu kulturális életének irányítóin múlik, Legalább is nagy részben rajtuk. Tegyék hát meg a szükséges lépéseket, hogy elmondhassuk, bátran kijelenthessük: gazdag virágzásnak indult Csehszlovákiában a magyar nemzetiségű dolgozók kultúrája. Kúcs Gyula (Alsószecse) A Jelsöci Helyi Nemzeti Bizottság nagy fába vágta a fejszéjét, amikor az elmúlt évben elhatározta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulójára befejezi a népművelődési otthon építését. A CSEMADOK és a CS1SZ szervezet az évzáró közgyűlésen elhatározta, hogy pártunk XII. kongresszusa tiszteletére rendszeres brigádokkal segíti a jelsöci HNB nemes törekvését. Az új ember neveléséért A CSEMADOK kassai járási konferenciájának értékét a jó szervezésen kívül az alapos főbeszámoló és a vita fokozta. A felszólalók nemcsak az eredményekről beszéltek, de a hibákról is. Dicsértek, bíráltak és elmondták, hogy miben látják a hiányosságok kiküszöbölésének módját. Nagy Olivér, a tornai helyi csoport küldötte az új ember neveléséről beszélt. — Két világnézet áll egymással szemben. Hogy mi győzzünk, a béketábor, új embert kell, nevelnünk! A régi világ, amely még most is a kapitalizmus világa, földhöz láncolta az embert. Azt hirdette, hogy ne tekintsen a csillagok közé. Ne keresse a titkot, mert megsemmisül. Aztán elmondotta az új ember nevelésének mikéntjét, hogyanját, ahogy írói szemmel látja. Ez aztán nem tett pontot a mondat végén, hanem felhívás ennek a fontos kérdésnek a megvitatására. Legtöbb felszólaló a sajtót látja a legfontosabb eszköznek, a többi között a Szabad Földművest, amely már eddig is nagyon szép eredményeket ért el a kassai járásban az új ember nevelésében, elsősorban a mezőgazdaságban. — A szocialista munkabrigád a legjobb eszköz az újság terjesztéséhez — hangoztatta Király Jenő, a bődvavendégi helyi csoport küldötte — A népművelés feladatni a kommunista embertípus formálásában brazil festőművész ötvennyolc éves korában meghalt. A neves brazil mester készítette a New York-i ENSZ épülete részére a „Háború és béke" című müvet. A kulturális forradalom feladatait nem lehet elvá- j lasztani a gazdasági fejlődés feladataitól és a társadalom fejlődésétől. A gazdálkodás befolyásolja a kultúrát I és ellenkezőleg, a kultúrforradalom eredményei hatást gyakorolnak a társadalom anyagi erőinek fejlődésére. ' Addig nem beszélhetünk népművelési munkáról, amíg nem tűzzük ki a célt — minden eszközzel segíteni, hogy ez a munka befolyásolja az embert a társadalom feladataival szemben tanúsítandó állásfoglalásában, munkaviszonyában. Mindez szoros kapcsolatban van a szocialista emberért vívott küzdelemmel. Az SZKP XXII kongresszusa olyan tudományosan megalapozott, az emberi tevékenység minden területére kiterjedő programot adott ki, amely összefüggő képet ad egy szebb, tisztább, nemes Ideálokban gazdag korszak elkövetkezéséről. Nem vágyálmokat fejez ki, de már megvalósulás alatt álló program ez. Húsz évről van -szó, amikor majd együtt lépjük át a kommunizmus küszöbét. Fejlett szocialista társadalmunk építésének e korszakában elsőrendű kötelességük tehát biztositani a dolgozó ember sokoldalú fejlődését, fejleszteni műveltségét, hogy munkaidejét s pihenését célszerűen használja fel. Minden szakaszon gondoskodnunk kell népünk kommunista neveléséről. Az eljövendő Időszakban az legyen a törekvésünk, hogy a régi individualista embert átváltoztassuk a szocialista társadalom új emberévé, aki levetette magáról a régi kapitalista csökevényeket. Ha majd magasabb fokú lesz az ember öntudatossága, sikeresebben érhetők el a kommunista munkaformák és könnyebben oldhatók meg a kommunista építés feladatai. A kommunista eszmeiség erősebben hódít majd tért az életben, a munkában, az emberek közötti kapcsolatok fejlődésében és az emberek megtanulnak ésszerűen élni a kommunizmus javaival. Hogyan lehet nálunk mindezt megvalósítani? Elsősorban a közoktatási rendszernek kell biztosítania azt, hogy a felnövekvő nemzedék oktatása és nevelése szoros kapcsolatban álljon az élettel, a termeld munkával. A felnőtt lakosság ugyanakkor különféleképpen gyarapítja műveltségét. S itt veszi át tulajdonképpen az iskola szerepét a népművelés a kulturális forradalom idején. Fényei mindenütt kigyulladtak már. A népmü- 1 velés feladatainak teljesítésébe ezrek kapcsolódtak és kapcsolódnak be. A munkaidő tervszerű csökkenése és az egész lakosság életszínvonalának emelkedése lehetővé teszi, hogy mindenki, aki tanulni, művelődni vágyik, közép- vagy felsőfokú szakképzettséget szerezhet. A városokban és falvainkon a népmüvelődési otthonok munkája előtt a jövőben Is változatlanul az ismert hármas feladat áll: a dolgozók eszmei-politikai nevelése, műveltségének emelése, a termelés segítése a kultúra eszközeivel és a tömegek kultúrált pihenésének, szórakoztatásának biztosítása. A népművelődési otthonok elsőrendű feladata továbbá a dolgozók világnézetének a formálása. Olyan rendszeres nevelőmunkát kell itt folytatni, amely, nek a hatása és eredménye a dolgozók helytállásában, állampolgári kötelességeinek teljesítésében is megmutatkozzon. Fontos a dolgozók körében végzett ismeretterjesztő munka, ami a dolgozók szocialista szellemű nevelésének egyik hatékony eszköze. A Csehszlovák Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság lektorai, a CSEMADOK és a többi tömegszervezet helyi csoportjai igyekeznek a dolgozók politikai és szakmai nevelésének állandó emelkedését elősegíteni. Az üzemi klubokban Is olyan munkát kell kifejteni, amely fokozza a dolgozók politikai és szakmai ismereteit. Az előadásokon, különböző vitaesteken nemcsak a termeléssel és annak problémáival, de politikai kérdésekkel is kell foglalkozni. Fokozni kell a materialista tudományos világnézet terjesztését. A mai dolgozók soraiba új elemek kerültek, akik magukkal hozták sajátos ideológiájukat Is. A régi, szervezett öntudatos munkások mellett megtaláljuk a földművesekből a munkásosztályba került új munkást, és számottevő a kispolgárság soraiból bekerültek száma is. Mindez sok problémát vet fel. A kulturális tevékenységgel ösztönözni kell az embereket, hogy aktívan vegyenek részt a társadalmi életben, befolyásolják városuk, falujuk, vagy üzemük életét és helyes állásfoglalást tanúsítanak. A népművelési munka feladata meggyőzően bemutatni azokat a távlatokat, amelyek előttünk állanak. Lelkesíteni kell az embereket irántuk és elő kell mindenkinek készülnie a holnapra, amely tárt ajtókat nyit az ember alkotó tevékenységének. A szocialista ember élete, az élet a kommunizmusban sokkal gazdagabb lesz, mint valaha is volt. GREK IMRE mert ennek a büszke címnek az elnyeréséhez az újságolvasás is szükséges. Nálunk minden tagja legalább négy-öt újságot fizet elő. Tobákos János buzitai küldött az ifjúság szocialista hazafiasságra való nevelését és a szlovák nyelv oktatásának tökéletesítését, a magyar iskolákban, tartja igen fontbs kérdésnek. Elmondotta, hogy falujukban a szülői munkaközösség, a tanítóság és a CSEMADOK helyi szervezete közösen tárgyalta meg ezt az ügyet és ennek alapján javították meg munkájukat. . — Kocsma helyett szövetkezeti klubot — sűrítette mondanivalóját rövid hozzászólásban Görcsös Jenő, a buzitai helyi csoport elnöke. Lényegében nem á kocsmák megszüntetéséről beszélt, hanem, hogy a szövetkezeti klubokkal többet kell törődni, mint a kocsmával, mert a kultúra a szép mulatságnak is feltétele. Bírálta, hogy falujukban a a kocsmát egy fedél alá tették a művelődési otthonnal, amit társadalmi munkával alakítottak át a volt gazdakör épületéből. Jakab Ilonka, a konferencia legfiatalabb küldötte kultúrcsoportjuk vendégszerepléséről beszélt. — Televíziót akartunk venni. Ezért a szomszéd falvakban is felléptünk avval a színdarabbal, amelyikkel otthon többször is nagy sikert arattunk. Az előadás AlsÖláncon is jól sikerült, de a célunkat nem értük el. Többet kértek a teremért, mint amennyi nekünk maradt. Beszédét nagy taps és megjegyzések követték: „A kulturális cél az első, nem a pénz". A további felszólalók a szövetkezeti gazdálkodásra terelték a szót. Hangsúlyozták; úgy kell gazdálkodniuk az EFSZ-eknek, hogy a kereset legalább annyira vonzza a fiatalokat vissza a faluba, mint a kultúra. A CSEMADOK helyi szervezetei múlt évi munkájának eredményét számokkal is érzékeltethetjük; a párt 40. évfordulójának tiszteletére, a bírőjelöltek bemutatkozására és a technika legújabb vívmányainak népszerűsítésére, valamint az új módszerek bevezetésére a mezőgazdaságban, 64 előadást tartottak. 500 taggal bővült a CSEMADOK csoportok taglétszáma és 600 új előfizetőt szereztek a „Hét“-nek, Oj Szó-nak, Üj Ifjúságnak, a Szabad Földműves-nek, Irodalmi Szemlé-nek és a Dolgozó Nőnek. Az idei tervet pedig a határozati javaslat foglalta össze, amit a konferencia egyhangúlag jóváhagyott. Ebben is első helyre az új ember nevelése került. A CSEMADOK tagok az idén még töbl( előfizetőt szereznek a sajtónak, több szocialista münkabrigád megszervezésében segítenek a népgazdaságnak, több politikai, kulturális és szakmai előadást tartanak, mint a múlt évben. Munkájukhoz sok sikert kívánunk! (csj.) 1962. február 21. ^^i:^sjúrek^ miképpen sem lehet eltérő; a cél. a szocialista ember típusformálása közös érdek, mindnyájunk érdeke. Mindezt csak úgy érhetjük el, ha szívós, kitartó akarással küzdünk, kéz-kéz mellett. Szólni kell ezen a helyen a tömegszervezetek munkájárő! is. Észrevételem az, hogy a CSEMADOK helyi 5
