Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-21 / 15. szám
A kukoricatermesztés múlt évi tapasztalataiból Hazánkban egyre több gondot fordítunk a nagy termőgépességű gabonafajták termesztésére. Célunk a minél nagyobb hozamok elérése, ennek érdekében sokszor a minőségtől is eltekintünk. Ezért nem egy külföldi búzafajtát takarmányozási célokra használunk fel. Ezek, az úgynevezett puhabúzák sok esetben felülmúlják a zabot, vagy az árpát, de lemaradnak a kukorica mögött. Mégha a tápanyagigényt vesszük is figyelembe, vagy azt, hogy milyen állapotban hagyják a talajt a következő növénynek, altkor is a kukorica kerül előtérbe. Eddig csak az hátráltatta a kukorica termesztését, hogy nagyon sok emberi munkaerőt igényelt. Ez a probléma a kukorica teljesen gépesített termesztésével megoldódott. A utóbbi években, elsősorban a Szovjetunióban, mind a siló-, mind az abraktakarmányok között a kukorica foglalja el az első helyet. Ez a kiváló takarmánynövény aránylag jól bírja a szárazságot, példa rá a múlt év is. Természetesen, ott, ahol jó gondozásban részesítették. Bármilyen mennyiségű szervestrágyát meghálál. Nem kell a megdőléstől tartani, mint más növénynél. A kukorica termesztése nagyon egyszerűnek látszik, pedig itt rejlik a legtöbb tartalék. Ezt bizonyítja az utóbbi évek gyakorlata. Kelet-Szlovákiában 1960-ban a pőlyáni szövetkezet versenyre hívta a kerület valamennyi gazdaságát a kukorica termesztésben. A versenynek az volt a célja, hogy kihasználjuk a kukorica nagy termőképességét és ezáltal minden gazdaság ellása magát saját termesztésű takarmányokkal, ne kelljen másra szorulnia, vagy az állami tartalékból várni a segítséget. A pőlyáni szövetkezet elnöke, Matyi elvtárs az első évben olyan nagy hírnevet szerzett magának a kukoricával, akárcsak Lopatník elvtárs a cukorrépatermesztésben. Eredményeik új módszeren alapultak; olyan módszer ez, amit ugyan az egész országban és külföldön is ismernek, csak nem egyformán hajtanak végre. Pedig ezen múlik az egész. Lényegében sem Lopatník-, sem Matyi-módszer nincs, csupán a helyes agrotechnikát alkalmazták, kihasználták a gépeket és a vegyszereket. Ez azonban nem kisebbíti érdemüket, hanem növeli. Amit tettek a nagy terméshozamokért, mindenkinek elmondták, aki csák kérdezte tőlük, sőt az újságokban és a rádióban is közzétették. Ez az igazi szocialista munkaverseny, amikor egymást segítik a versenyzők. Többet ésszel, mint erővel Semmit sem rejtettek véka alá. Azt sem titkolták, hogy legszebb eredményeiket a feltört kishozamú réteken és legelőkön érték el. Ilyen terület pedig sok volt Kelet-Szlovákiában. A lehetőségek tehát maguktól kínálkoztak. Ennek ellenére nem egy gazdaságban le kellett legeltetni a gyeptörésbe vetett kukoricát, vagy cukorrépát, mert megölte a gyom. Természetes, a múlt évben a szárazságra. azelőtt meg az esős időjárásra panaszkodtak ilyen esetben. Tetejébe több munkaerőt használak fel, mint ahol kiváló eredményeket értek el. A kukorica nagy terméshozamának titka a következetességgel alkalmazott új módszerekben rejlik, illetve ez nem is titok, hisz köztudomású, hogy a Szovjetunióban, az Amerikai Egyesült Államokban vegyszeres gyomirtással, teljesen gépi műveléssel érnek el csúcseredményeket, amelyek példáján nálunk is ebben az irányban halad, illetve kell haladni a kukoricatermesztésnek. Azelőt gyeptörésben és herefélék után lehetetlennek látszott a kukoricatermesztés a gyomok miatt; most pedig még meg is trágyázhatjuk az amúgy is televényes földet. A gyomot kiirtja a Simazin, Atrazin, Dikotex, vagy egyéb vegyszer. ' Az új módszer révén és a versenyzők egymás segítségével több kukoricatermelő nemcsak utolérte a pólyániakat, de meg is előzte őket. Ezért az idei verseny, amelybe a jelentkezések már megkezdődtek, teljesen nyílt, és mindenkinek használ, aki részt vesz benne. A verseny eredményei 1961-ben A szemeskukorica termesztésében következő a sorrend; Stretávka 60,3 mázsás hektárhozam, Trhoviste 51 q, Lastomír 50 q, Palin 48,3 q, Perény 43,2 q. Pólyán 38 q, Migléc 35,4 q, Budkovce 30 q, Cakanovce 30 q, Az egész kerületben a versenybe benevezett parcellák átlaghozama 39,3 q volt az egész kukorica vetésterületének 19,3 q 'átlagával szemben. A különbség 20 q hektáronként, tehát érdemes volt versenyezni. Az idei versenybe benevezett szövetkezetek pedig már 60 q átlagtermést tűztek ki célul az egész területükön. Silókukorica termesztésben a múlt évi verseny a következő eredményéket hozta: Stretávka 715 q, Bohdanovce 450 q, Palin 443 q, Nádasd 400 q, Pólyán 350 q, N. 2ipov 340 q, Budkovce 320 q, Lastomír 300 q. Az átlagos hektárhozam pedig csak 182 q volt a kerületben. A szemeskukorica termesztésben az éllovasok elég sok műtrágyát is felhasználtak, 8 — 10 q-át hektáronként. Ennek hatása a szárazság miatt csökkent ugyan, de így is szép eredményt hozott. Hasonló volt a helyzet a vegyszerekkel. Különösen a Simazin alkalmazásánál fontos a tevékeny talajélet, illetve megfelelő talajnedvesség, mert csírájában öli meg a gyomokat s oda csak nedvesség útján juthat el. Sabovik elvtárs, a stretávkai EFSZ elnöke kísérletet is végzett a simazfnos gyomirtással. Egy részét a kukorica földnek nem permetezték be, de azért a gyomot kiirtották. Eredmény az lett, hogy a simazinozott területen 50 centiméterrel magasabbra nőtt a kukorica. A versenyzők közül csak azok a szövetkezetek nem értek el szép eredményeket, amelyek szervestrágyával nem trágyáztak, vagy elmulasztották az őszi mélyszántást, tavaszi szántásban még az érett* istállótrágya sem érvényesült, de legtöbb hibát vétettek a vegyszeres gyomirtás nem szakszerű alkalmazásával, vagy elmulasztásával. A vetést legtöbb szövetkezet kedvező időben végezte, amikor a talaj hőmérséklete elérte a 10 fok meleget. Leggyakoribb volt a 70X70 centiméteres négyzetes vetés, de alkalmaztak 60X60 és 70X50, valamint 52X50 centiméteres kötéseket is. A nagyobb kötésekben két növényt hagytak egy fészekben, a kisebbekben pedig csak egyet; úgyhogy hektáronként 20 400 — 40 800 növényt termesztettek. Kivételt csak a hibás vetések képeztek és a lekárovcei szövetkezet lófogú kukoricája, amelyből 70X70-es kötésben is csak egy növény volt egy fészekben. A kevés vagy túl sok növény (ilyenek is voltak. 2 — 3 növény a versenyen kívüli parcellákon) meg is bosszulta magát, kevesebbet termett, mint a többi. A silókukorica termesztésében szintén a négyzetes evtés vitte el a babért. Legjobb volt a palíni szövetkezet egyik táblája, ahol 70X70-es kötésben, fészkenként 4 — 5 növénnyel 720 mázsás hektárhozamot értek el, A fajtát illetően, legtöbben a lednicei kétszeres keresztezésű hibridet és a nvárasdi középkésői hibridet vetették. Különleges vetőmagot csak a stretávkai szövetkezet használt. Több éven maguknak termesztették vetőmagnak a kanadai hibridet. A versenynek nagyon sok szakmai .fogása is volt, amelyet csak helyenként lehet alkalmazni a különböző talaj-és éghajlati viszonyok miatt.de azért az eredmények elsősorban az új módszerek révén születtek s az idén is ez segítheti a szövetkezeteket az élre. Csurilla József Egyetemes gépesítéssel A Palárikovói Állami Gazdaság az idén mezőgazdasági termelésének 8 százalékos fokozását tervezi a tavalyi termeléssel szemben. A nagyobb feladatok teljesítését a gazdaság minden részlegében egyetemesen gépesített brigádok működésével igyekeznek biztosítani. A brigádok már tavasszal több mint 2200 hektár föld megműveléséről gondoskodnak a gazdaság öt részlegén. A brigádok tavaszi munkatervei már elkészültek. Kidolgozták a vetéstervet és az egyes növényfajták megművelésének tervét, kiszámították minden munka önköltségét és azt is, hogyan használhatják ki legjobban a gépeket és a munkaeszközöket. A brigádok díjazásában fontos szerepet játszik majd a prémiumrendszer, amellyel már minden tagot megismertettek. Jobb irányító és szervező munkát (Folytatás az 1. oldalról.) koronára emelték fel a munkaegység értékét, a másik oldalon viszont nincs elég fehérjedús takarmányuk és nem tudják teljesíteni az árutermelés feladatait. A pereszlényi szövetkezetben a kertészet jól jövedelmezett, de viszont a növénytermesztés más szakaszait elhanyagolták. Többek között 20 hektár föld parlagon hevert. Ezen a területen 10 000 mázsa silókukoricát termelhettek volna. Lám, milyen tartalékokat hagyunk futni a nemtörődömség miatt. Kövessük mindenütt az élenjáró mezőgazdászok példáját és jó munkaszervezéssel mindenütt elérhetjük az előirányzott hektárhozamokat. Az állattenyésztés jobb eredménynyel zárult, mint a növénytermesztés. Az eredményekkel mégsem lehetünk megelégedve. A fő hiba itt is az irányításban és szervezésben van. Idén a tehénállományt 60 000 darabba! kell növelni. Ezzel szemben mi a helyzet? Szlovákiában a múlt évben csak hat járásban sikerült növelni a tehénállományt, a többiben csökkent. A losonci járásban például 100 tehéntől csak 56,2 borjút választottak el. Vajon hol a hiba? A tehenek fedeztetésének tervét csak 74 %-ra teljesítették. Tehát a szövetkezetesek még ezzel az alapvető követelménnyel sem törődtek. A tehenek fedeztetésénél lelkiismeretes munkára van szükség Amikor nemrég Cseri Gábort, a kővári szövetkezet elnökét kérdeztük, hogy hány borjút választottak el 100 tehéntől, a világ legtermészetesebb hangján ezt felelte: — Amennyi született. Tehát ez azt jelenti, hogy minden borjút felneveltek. A borjú nem malac, nem pusztul el egykönynyen, hacsak közepes gondozást kap, akkor sem. A felhozott példákból is láthatjuk, hogy eredményes munkát csak akkor érhetünk el, ha minden szövetkezetben elmélyítjük a szövetkezeti demokráciát és minden szövetkezeti tag gazda lesz a munkahelyén. Sajnos, a szövetkezetek évzáró gyűlései nem serkentik mindenütt a tagokat a jobb munkaeredmények elérésére. A licei és jelsőci szövetkezetek évzáró gyűlésein nem értékelték a kiváló munkaeredményeket elérő szövetkezeteseket. Keveset foglalkoztak az ifjúsággal, a falu kultúrájával. Pedig ne higyjék a szövetkezetek vezetői, hogy a tagokat nem érdekli a szövetkezet gazdálkodása. Minden szövetkezeti lag büszke a saját szövetkezetére. És ha az évzáró vagy más gyűlésen kiértékelik jó termelési eredményeit, még nagyobb lelkesedéssel dolgozik. Nincs olyan szövetkezet, ahol a tagok ne vitatkoznának a takarmányalap megteremtésének problémájáról és a munkatermelékenység fokozásáról. Persze az olyan szövetkezeti vezetők nem szívesen hallják a tagok véleményét, akiknek a hanyagsága miatt éveken át a padláson porosodnak a fejőgépek. Mit bánják az ilyen vezetők, ki fizet rá az ilyen hanyagságra? Elsősorban a szövetkezet tagsága és a közellátás. Bár a szövetkezetek gazdálkodására nagy hatással van a jó szaktudással rendelkező vezetőség is, de a szövetkezet gazdasági eredményeit sohasem köthetjük teljesen egyes vezetők érdemeihez. Az olyan szövetkezeti vezetők, akik nem akarják figyelembe venni a tagok ésszerű javaslatait és beburkolóznak az egyéni kultusz uszályába, nem valók a szövetkezet élére. Az ötéves terv második évének termelési mutatói teljesíthetők, ha a munkában felhasználjuk a tagok kezdeményezését. A helyi nemzeti bizottságok pedig ne az események után kullogjanak. A mezőgazdasági albizottságoknak részletesen kell ismerni a szövetkezet mindennapi munkáját. Ha ezt magáévá teszi minden mezőgazdasági albizottság, nem fogjuk majd a tavaszi vetések után értékelni, hogy a 40 000 hektár tavaszi búzát ismét nem vetették el a szövetkezetek. Az irányító és szervező munkának mindig hónapokkal elől kell járni az agrotechnikai határidőknél. Mert a vetési tervek is csak úgy lehetnek teljesítve, ha már hetekkel előbb előkészítik a mindennapi munkaterve, két, előirányozzák a gép- és munkaerő szükségletet. Pártunk Központi Bizottságának határozata jogosan követeli meg minden földművestől a lelkiismeretes szakmailag színvonalas munkát. Ha a földművesek is megkapják ugyanazokat a szociális juttatásokat, mint a többi dolgozók, akkor teljesíteniük is kell a rájuk váró — még egyszer hangsúlyozzuk — teljesíthető feladatokat. Tvaroznán tartják a szavukat A tvaroznái szövetkezet (Brno-Vidéki járás) dolgozói, akik a XII. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségükkel a II. ötéves terv feladatainak túlteljesítése érdekében országos versenyre hívták ki köztársaságunk mezőgazdasági üzemeit, már az év elején lelkiismeretesen teljesítik felajánlásukat. Januárban túlteljesítést értek el a marha- és sertéshús eladásában, azonkívül 5000 liter tejet és 9000 darab tojást adtak el terven felül. A szövetkezeti tagok munkáját január 1-i kezdettel munkaegységek helyett műszaknormákkal díjazzák. A normáért 21,50 korona jár és a túlteljesítésekért prémium. Tvaroznán azért térhettek át szilárd díjazásra, mert a tavalyi bevételekből 115 000 koronát tehettek félre az üzemi tartalékalapra. A legelsők közt fogadták el a tvaroznáiak kihívását Bojanovicén (znoj-. mói járás), ahol a szövetkezeti dolgozók januárban egészévi húseladási tervüknek majdnem egy ötödét már teljesítették és 5500 liter tejet terven felül adtak el. CTK Egy „darab" természet a gyárban Ha az ember nem látná, talán el sem hinné, hogy a 4-5 vagy még több miliméternyi vastagságú vaslemezek hajlítói, formálói, a nehéz kalapácsok mesterei, egyszóval a hajó építők, ezek a keménykötésü emberek, mint tudnak órákig elgyönyörködni az akvárium „őserdejében", a játszi könnyedséggel tovasikló apró halacskák nyüzsgésében. Márpedig el kell csak menni Komáromba az Ifjú Hajóépítők Házába, ahol a hajógyár üzemi klubja mellett működő akvarisztikai kör tagjait serény munkában találva bárki meggyőződhet a bevezetőben elmondottak igazságáról. Két éve kezdődött, amikor ecsettel festett tarka plakátok hirdették a komáromi hajógyárban, hogy akvarisztikai kör alakul. Akkor még csak Buús, Bagócsi, Jobbágy, Mach, Egyed, Miskolczy, Torna és Szelecky elvtársak alkották a kört, amelynek ma már 40 tagja van. A tagok a vállalat vezetősége és a szakszervezet segítségévéi pompásan berendezték a klubhelyiséget. — A kör megalakulása előtt az emberek csupán otthon tudtak foglalkozni ezzel a remek munkával — mondja Buús elvtárs, a kör vezetője, -, nem volt mód a halakkal való megfigyelések, tapasztalatok továbbadására. A körön belül pedig az előre kidolgozott munkatervnek megfelelően a tagok különféle előadások és kölcsönös eszmecsere keretében szélesítik ismereteiket. A kör munkájába bekapcsolódik az üzem védnöksége alatt álló kilencéves iskola pionírcsapata is, akiknek havonta egyszer, képzett szakemberek tartanak előadást a halfajtákról, az akváriumi növények gondozásáról, stb. A kör tehát munkája eredményét nem rejti véka alá, sőt bevonja a nyilvánosságot is, amelynek az érdeklődését bizonyítván elmondhatjuk, hogy a kör megalakulásának első hónapjában mintegy 600 ember tekintette meg az akváriumokat, s azóta is rendszeresen egy-egy klubtag tart szolgálatot, s az érdeklődőknek szívesen ad magyarázatokat. A természetet szerető emberek a városok és az üzemek falai közt is megtalálják a természetbúvárlás módját. S ennek egyik módja az akvarisztika. Elmondhatjuk, hogy a komáromi hajógyár üzemi klubjának akvarisztikai köre komolyan veszi a munkát. Az érdekesség kedvéért még azt is megemlítjük, hogy az üzemi klub filmező szakkörével karöltve kisfilmet forgatnak a halak életéről, félévenként pedig publikációt adnak ki legújabb ismereteikről. Az akváriumi halállomány bővítése érdekében 1962-ben 1500 korona értékben vásárolnak új halakat. íme egy „darab" természet a gyárban, amely nemcsak felüdít és hasznosan szórakoztat munka után, hanem értékes ismeretekkel is gazdagítja az embereket. A napi sajtóban szinte állandóan olvashatjuk, hogy hol itt, hol ott szövetkezeti klub nyílt meg. Bizonyára nem rossz tanács, ha azt javasoljuk, hogy ezek az újonnan alakult és természetesen kevés tapasztalattal rendelkező klubok tanulnának az immár régóta működő üzemi kluboktól. S azt gondoljuk, hogy a komáromi hajógyár üzemi klubjától is lenne mit tanulni. (K. L.) ★ ★ Helyes elhatározás A patai szövetkezetben még pár hónappal ezelőtt nagyon alacsony volt a tejhozam. Egy fejőstehéntől átlagosan 4 liter tejet fejtek. Barantál elvtárs, a szövetkezet elnöke szerint ezt az áldatlan állapotot maguk idézték elő. Több éven keresztül kevés figyelmet szenteltek az évelő takarmányokra. Inkább a szemes takarmányokat tartották becsesnek. Ennek meg is van az eredménye, hiszen eddig 115 e/o-ra teljesítették a húseladási tervüket. De mi haszna, ha a tejjel adósak maradtak. Ezért elhatározták, hogy ebben az évben a szántóföld 26 %-án évelő takarmányokat termesztenek. Az év elején azonnal hathatós Intézkedéseket foganatosítottak a tejtermelés növelésének érdekében. Élesztősített fehérjedús takarmányt kezdtek adagolni a fejősteheneknek. S az eredmény máris mutatkozik, mert a fejési átlag elérte a napi hat litert tehenenként. V. J. (Galánta) Az alomszalma gazdaságos felhasználása A tói végén sok mezőgazdasági üzem alomszalma hiánnyal küzd. A fellépő alomhiányt mérsékelni tudjuk, ha helyesen használjuk fel a még rendelkezésünkre álló almot. Ebből kifolyólag rá akarok mutatni a szecskázott alomszalma használatának előnyére a száraz almozással szemben. Ezek a következők: csökken az egy állata eső alomszükséglet; egy kg szecskázott alom több trágyalevet szív magába és ezzel csökken a trágya tápanyagvesztesége; a trá. gya és a szalma egyenletesebben elkeveredik; könnyebb az alom adagolása és eltávolítása; könnyebb a trágya és az alom szállítása és raktározása (kisebb a térfogat); könnyebben megszervezhető a trágyakihordás és a mezőn való elterítése géppel; a trágya mennyisége egyenletesebben elosztódik és az alászántása is könnyebb. Míg a szálas alomszalma szükséglet tehenenként napi 4 — 6 kg, addig a szecskázott alom szükséglete napi 3 — 3,5 kg-ra csökken. A szalmát almozás céljából 15 — 20 cm hosszúra szecskázzuk fel. Szükség esetén az alomszalmát pótolhatjuk, vagy teljesen helyettesíthetjük tőzeggel, fűrészporral, falevelekkel vagy értéktelenné vált szálastakarmánnyal. A tőzeg használata előnyös, mert 1 rész tőzeg 6 rész trágyalevet képes felszívni. Azonkívül 1,6 %-ig mező nitrogénmennyiséget is tartalmaz. Hátránya, hogy porral szennyezi az istálló levegőjét. A fűrészport szintén használhatjuk alomként a sertéseknél, de más állatoknál is. A trágya érésénél a fűrészpor nehezen bomlik fel, ezért rossz hatással van a trágya minőségére. Csuka Gyula, Csifár Kiadj» a Mező-, Érdi- és Vlzgazdaságl Minisztérium a Mezőgazdasági Kisvállalatban - Megjelenik hetente kétszer - Főszerkesztő: Paths Károly - Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Suvorovová 16. - Telefon: főszerkesztő 515 58. szerkesztőség 501 00. - Telefonközpont: 545 91, 51110, 550 93. - Belső vonalak: főszerkesztő helyettese: 634. Polit. titkárság 839, mezőgazdasági osztály S32, agit-prop. osztály: 635. szakmelléklet 519. - Nyomja a Polygrafické závody. n. p., Bratislava, ul. Februárového vitazstva 6/d. - Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat előfizetést felvesz minden postahivatal és kézbesítő. Külföldi megrendeléseket a Postai Hírlapszolgálat - sajtőkivitali osztály - Praha I„ JindPISská ul. 14. Intézi. - Előfizetési díj évente 36.40 K6s. K-19*2105?
