Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-08-30 / 70. szám
GÉPESÍTÉS: Kevesebb fáradság -A zöldségtermesztéséről, jobban mondva paradicsoméról híres rappi szövetkezetben a gépesítés sem mostohagyerek. Kivált most, amikor anynyiszor szóba kerül és egyre nagyobb létjogosultságot nyer a hatékonyság fogalma, amelynek beszédes példáját Rappon is megtalálhatjuk. — Nálunk a termelés hatékonyságának fokozását nagyban szolgálja az új sertéshizlalda teljes gépesítése — mondja leplezetlen örömmel Közlök Ferenc, a szövetkezet rokonszenves könyvelője, aki szabadságon lévén, de be-benéz az irodába, hogy segítsen a két helyre könyvelólánynak. — No de vegyük sorjába — folytatja kevés gondolkodás után, — és egy kis összehasonlítás nyomán mindenre fény derül. Mihály Petik Barna a régi istállóból átalakított sertésólban 120 malacot gondozott, nem kevés fáradsággal, s elég kezdetleges körülmények között. — S most mi a helyzet? - terelem a szót a mára. — Az illető sertésgondozó most 436, pontosabban 409 malacot és süldőt gondoz, mert a múlt héten 27 darabot adtunk a közellátás számára, 25,26 mázsa súlyban. — A hatékonyság növekedése itt miben nyilvánul meg ? — A régi körülmények között minden 10 kg súlygyarapodásra 0,70 munkaegység volt a munkaráfordítás. Ma pedig csupán 0,20. Az önköltség tehát mintegy kétharmadára csökkent. — Ez nagyon szép. S mennyi a súlygyarapodás? — érdeklődöm tovább. — Előre kel! bocsájtanom, hogy a gondozó az elválasztott malacokat egészen addig hizlalja, amíg el nem érik a 90 kilogramot. Azonban a súlygyarapodás így is meglehetős: darabonként 33 dkg.- Az új körülmények között bizonyára a gondozó kereseti lehetőségei is javultak?- Természetesen. A múlt hónapban például 92 munkaegységet írtak a javára. (Előlegként 14 koronát fizetünk egy munkaegységre). Ezt még gyarapítja a mezei munkákban való részvétel is, mert a reggeli etetés után estéiig jut ideje kinti munkát is végezni. Most is valahol a határban dolgozik a többiekkel. Mihály Petik Barna „birodalmát" az arra vetődő csoportvezetővel, Hudec Pállal tekintettük meg. ö kalauzolt végig a sertésólon, bemutatva a szép állományt nagyság szerint. Ugyanis a malacok elválasztásuktól négy csoportban elkülönítve egészen a kés alá érésig képviseltetik magukat. Az ólban példás rend és tisztaság uralkodik. A moslék elkészítését egy korszerű keverőberendezés végzi, majd egy csap kinyitása után csövön továbbítja a vályúkba. A helyiség tisztántartása sem okoz különösebb erőfeszítést, mivel a közepétől az* oldalfal felé lejt, s így megteszi ezt a vízcsapra szerelhető gumicső, amellyel lefecskendezhető a malacok fekhelye meg a külön rekeszben levő vályúk környéke is. Visszafelé jövet a szövetkezeti iroda előtt találtam Bolyós Bélát, az örök mozgó elnököt, aki két traktoros társaságában a délutáni sarjúgyűjtést beszélte meg. A mezőgazdász teendőit is ő végzi.- Igyekeznünk kell a sarjúval, netöbb haszon hogy ott veaszen - mondja kér minden szálért. Szénagyújtéskor nem igen járt kedvünkben az idő. Elmondta, hogy a szálastakarmányok betakarításában is jelentős az önköltségcsökkentés. A teljes gépesítés következtében négyötödével kevesebb. Végül megemlíti, hogy az önetetéses növendékmarha-istállóban egy gondozó 120 üszővel törődik, s Így havonta 160 munkaegységet megtakarítanak. Ésszerű gazdálkodást folytatnak a rappiak. A Losonc környéki szövetkezetek legjobbjai közé tartoznak. Nem idegenkednek az újtól és nem is csalódnak benne. Kovács Lajos Elsőrendű feladat: az őszi gabonafélék jó magágyának elkészítése. Ezért minden szövetkezetben és állami gazdaságban a termény betakarítása mellett a szántásra is kellő gondot kell fordítani. fOrmay felvétele) A vendégbúza bemutatkozik KÖZISMERT DOLOG, hogy a búzát legkésőbb október első felében, jó magágyba kell vetni. Tudják ezt Vághosszúfalu szövetkezetében is. Csakhogy rajtuk kívülálló okok miatt a múlt év őszén az történt: későn jutottak vetőmaghoz. Ennek a vetőmagnak egy részét német búzafajta képezte.- Hét hektárba vetettünk kísérletképpen a Hadmerslebenerből. így hívják — beszéli az új elnök, Simkó Mihály elvtárs. — Novemberben került a földbe. Az időjárás nemigen kedvezett neki. A talaj sem volt valami jó. Mégis 36 mázsát adott hektárja. NÉHÁNY KALÁSZT MUTAT, amit meghagytak belőle. Hosszúságra 10 — 12 centisek. Toklászuk nincs. Duzzadt szemek ütnek a magházban. Nehezek, mint a sár. Színük az aranyéra emlékeztet.- S mekkorára nő a szalmája?- Középmagas, erős, a megdőlésnek ellenáll, géppel jól aratható. A kőüszög és gabonarozsda se fogja — magyarázza lelkesedve Simkó elvtárs.- Talajigénye milyen a jövevénynek? - kíváncsiskodom.- A tápdús talajt szereti — hangzik a válasz. - Ez a búzafajta kevesebb nitrogénnel megelégszik. Nagy hozammal fizet, ha jól trágyázott talajba kerül az elövetemény. így elegendő táperó marad a búza számára is. A HÉT HEKTÁR TERMÉSÉBŐL most, 70 hektárnyi területet vetnek be. Természetesen, a tavalyitól jobb termesztési lehetőségeket biztosítanak. — Szeretnénk 40-45 mázsás hektárhozamot elérni ebből a német búzából, Idejekorán a földbe tesszük. Olyan körülményeket teremtünk a számára, hogy ne hánytorgathassa: mostoha gazdára lelt. Óriási előnye ennek a búzának - a vághosszúfalusiak véleménye szerint —, hogy kukorica, vagy cukorrépa után is sikeresen termeszthető. A kitűnő lucerna-, füveshere-, vagy más pillangós növény után visszamaradt talajban másféle növény megteremhet, ami szintén meghálálja azt. HELYESEN TESZIK, ha újfajta növényekkel kísérleteznek! Ezáltal nemcsak rengeteget tanulnak, de kevesebb költséggel dúsabb termést takaríthatnak be. Tettebb lesz a hombár! BAGOTA ISTVÁN Őszi munkák előtt Kelet-Szlovákiában Alaposan fel kell készülni a kapások betakarítására és a szántásvetésre Kelet-Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben. Mert nem csekélység 2800 hektár őszi repce vetés« után 2800 hektár őszi árpát. 41 076 hektár rozsot és 66 685 hektár ószí búzát elvetni. Szorgos kezekre, s a gépek százaira nagy munka vár a kapásnövények termésének betakarítását illetően is. A kelet-szlovákiai kerületben 10 215 hektár cukorrépát, 66 944 hektár burgonyát és 24 552 hektár kukoricát kell betakarítani. Emellett 61000 hektár föld várja az istállótrágyát, s 100 000 hektár rét és legelő az őszi gondozást, valamint 320 000 hektár föld a mélyszántást. Amennyiben a terményfelvásárlási terv teljesítése 265 716 tonna cukorrépát, 165 502 tónna burgonyát és 6867 tonna kukoricát kíván, nagyon fontos a gyors és veszteségmentes betakarítás. A cukorrépa betakarítását a tőketerebesi és a nagymihályi járásban szeptember 15-én kezdik meg. A burgonyaszedés pedig sokhelyütt már szeptember első napjaiban esedékes. A kukoricatermést október végéig okvetlenül a szárítókban akarják .látni, valamint ugyanebben az időszakban a silózással is tőrödnek majd, mert a nappalok egyre rövidülnek, s az időjárás is szeszélyesre fordulhat. A kelet-szlovákiai kerületben 154 burgonyaszedö kombájn, 706 traktoros burgonyaszedőgép 1727 kiszántóeke, 34 répaszedő kombájn járul majd hozzá a kapások betakarításának meggyorsításához. A kukorica betakarítását 64 kukoricabegyűjtö kombájn, s 871 silókombájn segíti majd eW. Nagy munkakönynyítést jelent még majd a több ezer traktor, s az egyéb gépek százai. Az őszi munkák gyors elvégzésének sikere nemcsak a vezetőkön, hanem a mezőgazdasági dolgozók mindegyikén múlik. Bohuá Nemcek (Kassa) Ahol a sok bába között elvész a gyerek Sántikáló munkaszervezés, gyönge szövetkezet EGY HlJÁN SZÁZ tagja van a violíni szövetkezetnek. A tagok nagy része vasutas, így családtagjaik dolgoznak a közös gazdaságban. A ténylegesen dolgozó tagok száma 67, ennek háromnegyed része nő. Egy tagra 7,8 hektár föld jut. Ez a földterület, egy tagra számítva sok, mivel a gépesítés még nem áll a kívánt szinten. Súlyosbít még ezen a helyzeten a rossz dologszervezés. Harminchárom tag dolgozik a növénytermesztésben, két mezei csoportot alkotva, ami nem éppen a leghelyénvalóbb megoldás. Ezt azzal Indokolják a violiniak, hogy a tagok szétszórtan laknak a tanyákon, így a munkaszervezésen könnyltenek. S mi az, ami ennek homlokegyenest ellentmond? Az, hogy a munkák nagy részét a két csoport közösen végzi. Nevezetesen: a trágyázást, vetést, szálastakarmány begyűjtését, valamint az aratást. Munkaversenyról, egyéni felelősségről szó sem lehet. Még egy: a 492 hektár szántó egyetlen vetésforgóval bír, a két csoportnak nincsenek jegyzőkönyvileg átadva a talajművelő és egyéb gazdasági eszközök. Ennek a rossz munkaszervezésnek a következménye az is, hogy sok a tisztségviselő. Egy mezőgazdász és két csoportvezető szervezi és ellenőrzi a 33 növénytermesztő munkáját, holott ezt egyetlen ember, mégpedig a mezőgazdász elvégezhetné. így két munkaerőt nyernének, s ugyanakkor azok fizetését is megtakaríthatnák. HASONLÖ A HELYZET az állattenyésztésben is. Két farmra osztódik, két vezetővel, ezenkívül a zootechnikus. Itt is elég lenne egy ember! Jelf lemző a munkaerőhiányra, hogy egy fejőnő 25 tehenet fej. Ez mindenképpen sok, ami a fejésl átlag csökkenésével jár. A szövetkezetnek vannak fejőgépel, de ezek állítólag azért nem használhatók, mert együtemüek. Ml a legsürgősebb tennivaló? Az, amire a szövetkezet vezetősége már elhatározta magát, csak még a tagsággal kell tüzetesen megbeszélni, hogy ez így nem mehet tovább: a munkaerőhiány leküzdése végett jobban ki kell használni a gépesítésadta lehetőségeket, komplex gépesített növénytermesztő csoportot kell szervezni. A két mezei csoportot megszüntetni, s így munkaerők szabadulnak fel, amelyek áthelyezhetők az állattenyésztésbe. A már említett gépesített növénytermesztő csoportot a mezőgazdász irányíthatná, mivel a működési területe kicsi. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a nagyobb szövetkezetben az a helyes, ha a mezőgazdász irányítja az állandó növénytermesztő csoportokat. FONTOS MÉG, hogy mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben bevezessék a prémiumrendszert. Célszerű dologszervezés mellett a violíni szövetkezet a legrosszabbak közül a közepesek közé emelkedhet rövid időn belül. Szem előtt kell tartaniok, hogy az ötéves terv végére egy szövetkezeti dolgozóra körülbelül 10 hektár földnek kell jutnia. KEMÉNY JÓZSEF, ögyalla Mit mutat a mérleg ? EGY FÉLÉV pénzügyi eredményei még csak tájékoztató jelentőségűek. Ezért a múlt év június 30-tól számított egy évet veszem a gazdasági elemzés alapjául, s hasonlítom öszsze, hogy a komáromi járás közös gazdaságainak esetében milyen felemelkedés tapasztalható. A termelési mutatók fejlődésének aránya és a felvásárlás üteme jórészt elárulja, jó irányban halad-e a szövetkezetek gazdálkodása. A követA gazdasági mutatók egyetlen viszszaesése, illetve lemaradása a marhahús eladása terén mutatkozik, ami viszont összefügg az állomány feltöltésének sikerével. A szarvasmarhaállománynál a betegségek kiküszöbölésének jó ütemére jellemző, hogy mindazt az állami segítséget, amelyet ilyen igyekezet alapján elért sikerekért az 1961. évre előirányzott az állami költségvetés, a szövetkezetek már az első félévben kimerítették. A sertéseknél örvendetes, hogy az összállomány sűrűségének növelése jóval nagyobb, mint a kocáknál levő emelkedési arány, vagyis javul a hasznossági mutató. A szemestakarmány szűkös volta mellett az eladási terv teljesítésénél az 1,8 %-os emelkező táblázat azt szemlélteti, hogy egy esztendő alatt (1960. június 30-tól 1961. június 30-ig) miképpen változott %-arányban a 100 hektárra eső állatsürűség, s milyen irányzatot mutat ezen a szakaszon a szerződéses eladás teljesítése. kedés is sok szövetkezeti tisztségviselő fáradozásának kifejezője. A termelési alapok megszilárdulása persze a jövedelem alakulására is kihatással van. A vizsgált időszaknál az 1961-ben elért jövedelem 10 millió koronával meghaladja az előző év hasonló időszakának eredményét. Az sem lehet közömbös, hogy a jövedelem ilyen rohamos emelkedése mellett a termelési költségek 14 °/o-os megtakarítása is fennáll. Javult a pénzgazdálkodás A termelés irányszámai mellett nagyon fontos az a fejlődés, melyet a járások egyesülése után értek el a szövetkezetek a pénzügyi gazdálkodás terén. A két azonos időpontot (június 30.) összehasonlítva 1961-ben a szövetkezetek 49 %-kal kevesebb üzemi hitelt vettek igénybe, ugyanakkor a betétképződés, a pénzbeli kötelességek idejében történő rendezése és az oszthatatlan alapba való juttatás mértéke is emelkedő irányzatot mutat. Ez azt jelenti, hogy az új irányító és ellenőrző szervek tevékenysége javult. Az üzemi hitel igénybevétele csak szükséges mértékben és a szükséges időpontig segíti a termelést, sietteti az értékesítést, a tartalékok feltárására serkenti a szövetkezeteket, nemkülönben elősegíti, hogy a vezetőség gyakrabban és behatóbban foglalkozzon a szövetkezet termelési és pénzügyi kérdéseinek együttes felülvizsgálásával. Két keresztmetszet Ezek után néhány értékmutatóban felvázoljuk két jól működő szövetkezet adatait egy hektárra vonatkoztatva. A gadóci szövetkezetben az állattenyésztés magas szinte és/a kiváló szervezés következtében ebben az évben már a szilárd munkadíjazás érvényesül. A táblázatból legszembetűnőbben azt olvashatjuk ki, hogy a teljesítménynorma teljes értékének havi kifizetése serkentőleg hat a termelési folyamat és az értékesítés meggyorsítására, s ezzel a termelés gazdaságosságára. A gadóci szövetkezetben a nagy sertésállomány a fajtenyészet Szarvasmarha-állomány +11,7% ebből tehenek +14,-% marhahús eladás ____________ ~ 7'5 0/0 Sertésállomány +15,7 % ebből kocák + 4,7 °/o sertéshús eladás + 1-8 /0 Tejeladás +25,6% Tojótyúk-állomány +55,1% tojáseladás +12,- /o_____ Gadóc 1 Lakszakállas Mezőgazdasági terület_______-_________510 ha_____________1270 ha______ Az I. félév állattenyésztésének jövedelme 1790 Kcs 1140 Kés Állatsürűség (100 ha-ra) szarvasmarha 67 db 64 db ebből tehén 15 db 25 db sertés 169 db_______________155 db Húseladás az I. félévben marhahús 40 kg 58 kg sertéshús 43 kg 33 kg tej 190 lit. 195 lit. tojás 131 db_______________150 db Ezer korona árutermelésre munkadíj___________________________297 Kcs_____________142 Kés belterjességével jár együtt, ahol éppen az anyagi érdekeltség az, ami a gazdaságosságot és a tartalékok feltárását szorgalmazza. Közös irányítással A területi átrendezés járási viszonylatban nem maradt visszhang nélkül a szövetkezetek szervezésénél. A területi és termelési adottságokhoz csak kevés meggyőző szó kellett, máris a szövetkezetekben megvalósították a gazdasági egységek összevonását. Hogy két vagy több szövetkezetnek nagyobb egységbe való öszszevonása milyen eredményeket hozhat, arról a csallóközaranyosiak példája szóljon. Elsők között fogtak össze az aranyosiak a felaranyosiakkal. így az ezer hektáros szövetkezetből ezerötszáz hektáros közös gazdaság lett. Az új, összevont szövetkezetben lényegesen javult az egy dolgozóra eső földterület aránya, ami a munkaszervezést is megkönnyítette. Továbbá a felaranyosiaknál tiszta a szarvasmarha-állomány, ami nem mondható el a csallóközaranyosiról — tehát adva van az egészséges állomány további fejlesztésének útja. Felaranyoson viszont júniusban felszámolták a beteg baromfiállományt, de a nagy szövetkezet ugyanakkor teljesíteni tudta szerződéses tojáseladási kötelezettségét. A két szövetkezet gazdasági helyzetének összehangolása egyben további biztosíték volt arra is, hogy áttérhetett a szilárd munkadíjazásra. * * * Sok új és hasznos kezdeményezést valósítottak meg az átszervezés óta eltelt egy esztendő leforgása alatt, s még számtalan lehetőség kínálkozik a járás szövetkezeteiben, ha azokat jól kiaknázzák a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás javára, ez újabb előrelépést jelent a fejlődés útján, a közösségi élet, a dolgos hétköznapok még örömteljesebbé tételében. Gábris József, Komárom
