Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-08-30 / 70. szám

Visszaemlékezés A ugusztus 29-én hagyemányo­­san a Szlovák Nemzeti Fel­kelés évfordulójára emlékezünk. Tizenhét évvel ezelőtt a szlovák nép történelmének legfényesebb lapjai íródtak. Ezekről szól az én visszaemlékezésem is. Visszaemlé­kezés azért, mert a felkelés szü­löttének neveznek. Két hónapos gyermek voltam, semmit sem tud­va a világ sorsáról, amikor Ban­­ská Bystrica környékén népünk leghübb fiai fegyvert fogtak az ádáz ellenség ellen, hogy elűzzék a zsarnokság és a megfélemlítés felhőit. Szüléimét - ahogy mesélik — Bratislavából szülőotthonukba, a gömöri Klenovec fatuba kényszerí­tette a sors. Itt valamivel nyugod­­tabb volt az élet, mint a nagyobb városok környékén, de a német fasiszták garázdálkodásaiból nem volt hiány. A nép érezte, hogy va­laminek történnie kell. A felkelés előkészületei rendkí­vül óvatosak voltak, nehogy rajta­üssön az ellenség. Amikor elérke­zett a döntő nap, a partizánok hősies harcát nagy odaadással tá­mogatta a lakosság, s a katonaság egy része is. Szinte eggyé forrt a környék népe. Mindenki a felkelők segítségére sietett. Hősies harc volt ez, amelyre nincs példa né­pünk történelmében. Az árulás, a felkelés leverése után Klenovecben is szörnyű meg­torlást vittek véghez a német fa­siszták. A falu népének legnagyobb része a hegyekbe menekült. Csak az öregek maradtak otthon, akik nem bírták a vándorlást. Közben a hegyek szikláitól már visszhang­zott a szovjet katyusák moraja. A szabadság éreztette közeledtét. A felkelés előhírnöke volt az új, szabad életnek. tTtehát a harc győzelemmel vég­­ződött. Ma 17 év távlatából, amikor ellátogatunk ezekre a tör­ténelmi helyekre, ahol szabadsá­gunk bölcsőjével együtt az én böl­csőmet is ringatták, jól esik látni, mennyit változott e táj képe. Gaz­dagon virul a föld, amely jólétet, boldogságot ad és virágkoszorúval vonja be az elesett hősök sírját. Darina Löfflerová Köztársaságunk legnagyobb komló­termesztő vidékére a zatecki járásba, hazánk minden részéből több mint hatvanezren sietnek, hogy a mező­­gazdaság dolgozóinak nyújtsanak se­gítő kezet a „zöld arany“ betakarítá­sához. Képünkön: mérik a leszedett kom­lót. (Foto CTK - Plcha) • Több millió fiatal folyami lazacot a tengerbe dobtak a Sachalin-szigetek partján. A szovjet tudósok ugyanis meg akarják cáfolni azt a tévhitet, amely szerint a lazacokat Ívás idején ösztönük visszavezeti ,,szülö-folyó­­jukba“. Milyen tapasztalatokat nyújtott Az EFSZ-ek féléves gazdálkodásának ellenőrzése A múlt hónapban értékelték szövet­kezeteink tagjai gazdálkodásuknak népgazdaságfejlesztési harmadik öt­éves tervünk első félévében elért eredményeit. Napjainkban ezeket az eredményeket a kerületi és járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályain tárgyalják tfieg. Vegyük azonban szemügyre mit mutat a szö­vetkezetek gazdálkodási eredményei­nek e felülvizsgálása. EFSZ-eink Szlovákiában július else­jén a mezőgazdasági földterületnek 65,8 %-án, a szántóterületnek pedig 70 %-án gazdálkodtak. Az egész szo­cialista szektor Szlovákia mezőgazda­­sági földterületének 80,6 %-át és szántóterületének 84,4 %-át művelte meg. A szövetkezetek és a'z állami gazdaságok így mezőgazdaságunk döntő erejét jelentik, s ezért ered­ményeik egész mezőgazdaságunk eredményeit tükrözik. Az első félév téli hónapjaiban a szövetkezetek nagyobb mérvű egyesí­tésének voltunk tanúi, s így a gaz­dálkodás szempontjából kedvezőbb egységek jöttek létre. A CSKP KB 1960 márciusi határozatai óta Szlová­kiában már összesen 412 szövetkezet egyesült 167 nagyobb szövetkezetbe és ezeknek az EFSZ-eknek átlagos földalapja 714 hektárról 1100 hektárra növekedett. Az egyesített szövetkezetekben a munka irányításának és megszerve­zésének lényeges feljavulásán kívül előnyt jelent, hogy a gazdasági álla­tokat célszerűbben helyezhetik szét, • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján Brnőban élelmezési elosztók nyílnak, amelyek feladata az áru­mintavásárt látogatók ellátása. Alapos felkészülést az őszi munkára A Szlovák Nemzeti Bront nyugat-szlovákiai kerületi bizottsága Vrati­­slav Krutina mező-, erdő- és vízgazdasági miniszter részvételével ülést tartott Bratislavában. Az ülésen Frantisek Dvorsky, az SZLKP nyugat­szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára értékelte a nyári mezőgazdasági munkák, s a felvásárlás eredmé­nyeit. Hangsúlyozta, hogy hazánkban a nyugat-szlovákiai kerület földművesei fejezték be elsőkként az aratást, majd részletesen foglalkozott az őszi mezőgazdasági munkákkal. Terv szerint 137 000 hektár kukoricát kell a kerület mezőgazdasági üzemeinek betakarítani veszteségmen­tesen, mivel az idei termés lényegesen kisebb a tavalyi­nál. Gondoskodniuk kell arról is, hogy az egész kukorica­termést a takarmányalapba juttassák. A kerület föld­műveseinek igen nagy gondot kell fordítaniuk az ősziek idejében való vetésére és a mélyszántásra. A vitában Vratislav Krutina miniszter hangsúlyozta, hogy a kapásnövé­nyek, a kukorica és egyéb termények idejében történő betakarítása érdekében az őszi munkák folyamán is érvényesíteni kell az aratásban szerzett értékes tapasztalatokat (szocialista munkaverseny, idényprémium juttatása stb.). JÓ TANULÁST! (Befejezés az 1. oldalról) átlagkorhatárt. Mezőgazdasági dolgoz óink átlagos életkora ugyanis 46-47 esztendő. Mezőgazdaságunk várja az után­pótlást, nemcsak most, de a jövőben Is. Ezért nagyon fontos, hogy a fia­talokat már az általános műveltséget nyújtó kilencéves iskolákban jól elő­készítsék a pedagógusok a mezőgaz­daság részére. A déli járásokban már a múlt évben is szereztünk értékes tapasztalatokat, ahol az iskolai okta­tást szorosan összekötik az élettel, a mezőgazdasággal. Követésre méltó példa található a dunaszerdahelyl járásban, ahol a Járási Pártbizottság és a járási nemzeti bizottság kezde­ményezése alapján a járás néhány 9 éves iskolája, valamint a Dunaszer­­dahelyi Tizenkétéves Középiskola aránylag nagykiterjedésű földterület megművelését vállalták. Már az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy a tanulók a termelésben kiváló sikere­ket értek el — a pedagógusok fel­ügyelete alatt —, például a kukorica­termesztésben. Am, lényegesen fontos, hogy a ta­nulók fizikai munkája összhangban legyen az elméleti oktatással. Nem szabad megengednünk a tanulók túl­terhelését. Szövetkezeteink és állami gazdasá­gaink vezetőitől függ, hogy a követ­kező években elegendő fiatal lesz-e a mezőgazdaságban. Meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy a falvakon megfelelő életkörülmények és művelődési lehetőségek álljanak a fiatalok rendelkezésére — ennek megteremtésében, természetesen ma­guk a fiatalok is sokat tehetnek, ha kellő támogatást kapnak. Szeptember elsejétől s nemzeti bizottságok iskolaügyi osztályaihoz tartoznak majd a mezőgazdasági is­kolák. Ez az intézkedés is azt a célt követi, hogy a mezőgazdaság tovább­fejlesztésébe minél több dolgozó kap­csolódjék be. Elvárjuk, hogy tanítóságunk az ed­diginél még nagyobb erőfeszítéseket tegyen az elegendő mezőgazdasági szakember nevelése érdekében! A SZOVJETUNIÓBAN NEM LESZ TELEVÍZIÓ ÉS RADIÓILLETÉK Moszkva (CTK) — A Szovjetunió­ban 1962. január 1-től megszüntetik a televízió- és rádiókészülékek nyil­vántartását és az illetékek fizetését. A rádió és a televízió műsorait a ve­vőkészülékek árából fedezik majd. jobban felhasználhatják a gépi eszkö­zöket, amint erről Zitníková képviselő, a trencíni járás Velcice-Chocholná-i egyesített EFSZ elnöke a Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi teljes ülé­sén beszélt. S hogy az egyesítés a szövetkezetek előnyére válik, ezt bi­zonyítja az is, hogy míg 1959-ben Velcicében az egy hektárra eső mező­­gazdasági. nyerstermelés értéke 4975 koronát, Chocholnában 4221 koronát tett ki, addig az egyesített EFSZ-ben az 1960-as gazdasági évben 5886 ko­rona értékű nyerstermelést értek el hektáronként. Ez év elejétől 324 szövetkezet (a szövetkezetek 12.9 %-a) vezette be a háztáji gazdálkodás új formáit. Ezekben a szövetkezetekben a ház­tájit közösen művelik meg. a szövet­kezeti tagok a háztáji földek termé­séből a szövetkezetben elért átlagos hektárhozamok szerint részesülnek azokból a növényfajtákból, amelyekre idejében jelentkeztek. Például Vysoká pri Morave-i EFSZ-ben, ahol a ház­táji földek közös megművelése mel­lett a tagok szilárd munkadíjazásban részesülnek, a szövetkezeti tagoknak 27 kiló árpát adtak a háztáji földek minden tized hektárja után. Ebből a mennyiségből a szövetkezet azonnal leszámította a vetőmag költségeit és a többi költséget is folyamatosan le­vonja. Háztáji földek nélkül Szlovákiában idén eddig csak 5 szövetkezet gaz­dálkodik. Annak ellenére, hogy a háztáji gaz­daságokban a rend megteremtése a sikeres gazdálkodás első feltételét képezi, s ezt a tapasztalat már több ízben bebizonyította, a szövetkezeti gazdálkodás féléves értékelésének bi­zonyossága szerint még mindig van olyan szövetkezet, ahol e téren még nem teremtettek rendet. Például a Maié Canikovce-i, Chorvátsky Grob-i, stefanovái, dol'anyi szövetkezetek tag­jai még mindig fél hektárnál nagyobb háztáji földet művelnek meg. A muzs­­lai, pozbai és néhány más szövetkezet az alapszabályokat abban sérti meg, hogy tagjai a háztáji földeken 10 ár­nál nagyobb területen termesztenek különösen belterjes terményeket (szőlőt). A háztáji gazdaságok körül mutatkozó hiányokat mielőbb meg kell szüntetni, de legkésőbb 1961 de­cember 5-ig, amely határidő egyúttal a saját alapszabályok kidolgozásának határideje is. A növénytermesztésben szövetkeze­teink az állattenyésztés fejlesztésével összhangban az első félévben a takar­mánytermesztés növelését szorgal­mazták és kibővítették az olyan bel­terjes növények vetőterületét, mint amilyen a kukorica és a cukorrépa. A burgonya tervezett vetőterületét azonban a szövetkezetek többségében nem tartották be. A széna és az évelő takarmányok bő termése egyes szövetkezetekben elöregedett és így minősége csökkent. A szövetkezetek csak nagyon csekély mértékben alkalmazták a takarmá­nyok mesterséges utánszárításának módszerét. A gabonafélék betakarítá­sánál sikeresen terjedt el a két- és hárommenetes aratási módszer. Az állattenyésztés helyzetét a gaz­dasági állatok számának további nö­A VILÁG MEZŐGAZDASÁGÁBÓL Kolhoz - mintagazdaság 2 Sííitnffvir 1961. augusztus 27. A HARKOVI TERÜLETEN levő Ro­­gyina kolhoz tagjai igen jól tudják, hogy a mintagazdaság elnevezés nem­csak cimet és rangot, hanem igen sok kötelességet is jelent. Kitűnően kell dolgozniuk, úgy, hogy tapasztalatai­kat átvehessék a környező gazdaságok is. A kolhoz földterülete 1781 hektár, ennek 45 %-án szemesterményt ter­melnek. A szemestermények vetőterü­letének csaknem felét a kukorica, illetve silókukorica foglalja el. fog­lalkoznak még cukorrépa, napraforgó és zöldségfélék termesztésével is. A kolhoz eddigi terméseredményei is szépek voltak, most azonban még nagyobb eredményekre törekszenek. Gabonaféléből jó esztendőben eddig is elérték a hektáronkénti 28 mázsás átlagot, most pedig a jó gépi munká­val és a gondos műveléssel ezt az átlagot akarják állandósítani tekintet nélkül arra, hogy milyen az időjárás. Tizenegy traktor, tizenöt vetőgép, három gabonakombájn és egy cukor­répa betakarító kombájn dolgozik. A szállítást 11 tehergépkocsi végzi. A gépesítésnek ez a foka lehetővé teszi a munkák gyors elvégzését. Se­gíti a kolhoztagok munkáját a villa­mosenergia is. Harminckét motor hozza működésbe a magtisztító be­rendezést, a takarmánykeverőgépet és a legnehezebb munkákat is gépe­síteni tudják. A ROGY1NA KOLHOZBAN igen nagy gondot fordítanak az állatte­nyésztésre és az állati termékek elő­állítására. Az elmúlt évben 100 hek­táronként 68,5 mázsa húst és 352 mázsa tejet termeltek, idén a terv szerint 372 mázsa tej jut minden száz hektárra és csak sertéshúsból 32 — 33 mázsa jut majd ugyanekkora terü­letre. Az állattenyésztést illetően a tudo­mányos intézetek és szakemberek se­gítségével a kolhoz pontos tervet állít össze. Megállapították, hogy elő­nyösebb, ha minél több tejet és tojást termelnek, hiszen igen közel van a kolhozhoz Harkov, amely jelentős ipari központ. Azt is kiszámították, hogy az újrendszerű tyűkfarmon min­den egyes munkaegység az elmúlt évben 47 rubel hasznot hozott, tehát érdemes jelentősen megnövelni a baromfitenyészetet. A kolhoz a szakszerű munka ered­ményeként a hétéves terv végére 100 hektárra 500 mázsa tejet, 100 mázsa húst és 300 000 tojást termel. Pedig nem is olyan régen, 1953-ban hasonló területre még csak 17 mázsa hús és 157 mázsa tej jutott. A NAGY MUNKÄBAN a felelősség­­teljes megbízatás végrehajtásában a kolhoz segítségére siettek a területi szervek. A területi mezőgazdasági központból a kolhozba küldték a leg­jobb szakembereket, és sokat segíte­nek az ukrajnai mezőgazdasági tudo­mányos intézmények munkatársai is. A tudósok, a szakemberek közösen dolgozzák ki a kolhoz növénytermesz­tési és állattenyésztési tervét. Egy­­egy területen állandó munkacsoportok dolgoznak és pontos naplót vezetnek a munkafolyamatokról és az elért eredményekről. Az állattenyésztésben alaposan kiválogatják a legmegfele­lőbb fajtákat, ámelyek a környék éghajlata és talajbeli adottságai mel­lett a legtöbb terméket adják. Meg­határozzák a vetésforgókat és a szük­séges trágyaféleségeket s azok meny­­nyiségét. az Állattenyésztésben kitűnő törzsállományt teremtenek és minden egyes jószágról külön könyvet vezet­nek, hogy meghatározzák az állat tulajdonságait, előnyeit és hibáit. A helyi tejüzem segítségével tejvizsgáló laboratóriumot is létesítenek a kol­hozban. Mindezek megteremtéséhez természetesen jelentős építkezéseket is folytatnak. A Rogyina kolhoz tagjai és szak­emberei legfőbb feladatuknak tartják, hogy a tudomány és a legfejlettebb gyakorlati eredmények ne csak az ő kolhozukban valósuljanak meg, ha­nem tapasztalataikat átadják a többi gazdaságoknak is. (Szelszkaja Zsízny) vekedése jellemzi. E fejlődés ellenére azonban az EFSZ-ek mégsem teljesí­tik az állatállomány fejlesztésének tervét. Ugyanígy nem teljesítik az állattenyésztésből eredő termékek el­adási tervét sem. Az állatállomány hasznossága terén tekintettel a nem kielégítő takar­mányalapra a szövetkezetek egyetlen kerületben sem érték el a gazdasági állatok hasznosságának tervezett mu­tatószámait. Kivételt képez a vágó­sertések súlya. Ez természetesen be­folyásolta a tervezett bevételek el­érését is. Az elmúlt évvel összeha­sonlítva azonban a szövetkezetek ax idei év első félévében 200 millió ko­ronával több bevételt értek el, mint a múlt év ugyanezen időszakában. Kilátás van arra hogy az év végéig a szövetkezetek bevétele 432 millió ko­ronával növekszik. A szövetkezetek tervezett félévi termelési költségeiket ugyan nem merítették ki, de a tervezett hozamok teljesítéséhez viszonyítva a valóság­ban mégis túllépték. A költségek ki­merítésének aprólékos elemzése azt mutatja, hogy a hatékonyság az egyes szövetkezetekben még mindig igen különböző. Mig például a nyugat­szlovákiai szövetkezetekben az első félévben az állattenyésztésre fordított közvetlen kiadások minden egy koro­nájára 5,41 korona bevételt értek el, a közép-szlovákiai kerületben a be­vétel már csak 3,38 koronát tesz ki. Az év végéig ugyan kilátás van arra, hogy ez a jelentős különbség csökken, azonban mégis a legjobb esetben kö­rülbelül 2 korona lesz. Különbségek mutatkoznak, habár nem ily lényegesek, az egyes EFSZ- ekben a termelésre fordított munka hatékonyságában is. Míg például a kelet-szlovákiai kerület szövetkezetei az állattenyésztésben ledolgozott min­den munkaegységre csak 34 korona bevételt értek el, addig a nyugat­szlovákiai kerület szövetkezeteiben 49 koronát, a közép-szlovákiai kerü­letben pedig 47 koronát értek el min­den munkaegységre. A költségekben és a szövetkezeti tagok munkájában a hatékonyság ilyen nagy különbségeinek okát első­sorban az EFSZ-ek állattenyésztésé­nek átlagosan alacsony belterjességé­ben kell keresni. Azt pedig, hogy a hatékonyságot e téren is növelhetjük, a Banská Bystrica-i járás Szlovák Nemzeti Felkelés nevet viselő EFSZ- ének példája bizonyítja, ahol átlagban minden tehéntől 10,5 liter tejhozamot érnek el és a szövetkezethez kapcsolt Králová községben 14,3 literes tej­hozamot mutatnak ki. A különböző hatékonyság nem ke­vésbé jelentős oka továbbá az is, hogy sok szövetkezetben még mindig nem fordítanak kellő figyelmet az önkölt­ségek csökkentésére, s ezenfelül egy­általán nem ismerik az egy termék­­egységre eső költséget. Nem tudják például mennyibe került számukra egy liter tej, egy kiló hús, egy mázsa búza kitermelése. A költségek és ezek összetételének ismerete nélkül nehe­zen lehet megkezdeni az önköltségek csökkentését. 1960-ban a közép-szlo­vákiai kerületben csupán 27 EFSZ mutatta ki önköltségeit. A nyugat­szlovákiai kerületben csak a duna­­szerdahelyi járás állapította meg az 1960- as év folyamán mind a 70 szö­vetkezetében az önköltségeket. Az egész kerületben az ilyen szövetkeze­tek száma összesen 190 volt. Mivel önköltségek hullámzását ebben a ke­rületben már sok szövetkezet kíséri figyelemmel és az év folyamán érté­keli, a költségek és az élő munka hatékonysága is sokkal magasabb ezekben az EFSZ-ekben, mint bárhol másutt. A költségek hatékonyságában mu­tatkozó különbségek további okozója az is, hogy egyes EFSZ-ek csak igen lassan alkalmazzák az új technológiai eljárásokat mind a növénytermesztés­ben, mind az állattenyésztésben. Elég­telenül harcolnak a betakarításnál mutatkozó veszteségek, a kártevők és a gyomok ellen. És ez, amint a ta­pasztalatok is bizonyítják, a szövet­kezeti tagok munkája hatékonyságá­nak növeléséhez vezető út. Az EFSZ-ek gazdálkodásának fél­éves eredményei azt mutatják, hogy 1961- ben a szövetkezetek további po­litikai és gazdasági megszilárdulásá­nak lehetünk tanúi. Ez főleg azokban a szövetkezetekben mutatkozik majd meg, ahol a féléves felülvizsgálat alapján igen hatékony, konkrét intéz­kedéseket hoznak még a legkisebb hiányosságok megszüntetésére is, de elsősorban az őszi munkák gyors és jó minőségű elvégzését tartják majd szem előtt. F. S i m u n i c, a Szlovák Nemzeti Tanács mező­gazdasági főosztályának dolgozója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom