Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-08-20 / 67. szám
Eltűnik a sásrengeteg Messziről ha nézed, semmi kifogásolnivalót nem találsz a Plavecky Stvrtok-i határon. Vannak benne enyhén meg meredekebben emelkedő dombok, de több a lanka, mint a legtöbb határban erre, Malacka felé. Figyelemre méltó inkább csak az, hogy itt, a távolról termő rónának képzelt láposokban a dús kalászú, végeláthatatlan gabonamezők helyett a határ legtöbb részén sásrengeteget és nádasokat ringat a szél. így van ez már emberemlékezet óta. Nem a véletlen folytán, hanem annak a természeti feltételnek a következményeként, hogy a lejtőkről lefutó bő csapadékvíznek nincsen megfelelő lefolyása. Ezért a termő televény helyett nagyobb területen fellazul a talaj és jó ágyat teremt a lápvilágot kedvelő növényeknek. Persze, ez a szemlélet kissé már a múlté. A vízlevezető- és később majd az öntözést is szolgáló — csatornák át- meg átszelik a határt, s néhány év múlva egészen eltűnik a sásrengeteg, hogy a lápos lanka termő rónává váljék. A befejezetlen építkezéseken most, a nyári munkák dandárjának kellős közepén is mozgalmas az élet: 126 ifjú ember és néhány kisebb-nagyobb gép sietteti a falubeliek számára olyan nagy jelentőségű mű befejezését. Érdekes, és egyúttal természetes, Jólesik a frissítő a tűző napon hogy nálunk a szocialista országépítés feladataitól legtelítettebb időszakban is minden fontos munkaszakaszra jut ember és gép. Itt is a szövetkezetesek százai a gabona és a takarmányok betakarításán szorgoskodnak. A szövetkezet gépei’ már a jövó évi termésnek készítik a talajt, míg a kassai, bratislavai és Ostrava! diákok már a következő évtizedek és évszázadok nemzedékeinek boldogabb, gazdagabb holnapját alapozzák, a falu és az egész társadalom érdekeiért fáradoznak. S a tervgazdálkodásból, fiataljaink lelkesedéséből kiindulva, akármilyen természetes ez, a ténnyel való újabb és újabb találkozások mégis mindig friss benyomásokkal gazdagítják életünket. Mert hol van az megírva, hogy az orvostanhallgatók meg a pedagógiai főiskolára készülő növendékek a nyári szünetben árkot tisztítsanak, csatornapartot egyenlítgessenek és kövezzenek, meg miegymás? Nincs ezzel kapcsolatban sehol semmi megírva a törvénykönyvben: ezek a diákok, maholnap doktorokká előlépő főiskolások mégis törvényesítették hogy az országépítésben a kétkezi munkából is részt vállalnak. Itt vannak például a Szlovákiai Műszaki Főiskola hallgatói mint brigádvezetők. Imro Steljar és Ivan Petrái bizonyára másutt is találtak volna szórakozást, de idejöttek, mert a kilencedik szemeszter előtt nem árt egy kis mozgás, még kevésbé egy kis találkozás az élettel. Hisz ugyebár... ép testben ép lélek. Az első, a júliusi fordulóban a bölcsészeti karról 144 hallgató kereste a szórakozást abban, hogyan markolja a lapátnyelet, hogy az ne hagyjon fájdalmas nyomokat a tenyéren, és a csatornaparton hogyan készítsék el a nehéz betonlapok helyét, hogy kétszer-háromszor ne kelljen visszaemelniük a súlyos terhet és újra kiigazítani az alapot. Jó szórakozás ez, mert végül is egyöntetű a vélemény, hogy minden munkavégzés erős akaratot, no és nem kevesebb hozzáértést követel. És az embernek — akármennyire vele született jő tulajdonsága az erős akarat, - egy-két szakmai fogás elsajátítása mégsem árt a termelésbe fölöslegesen befektetett erő és a fölösleges vízhólyagok ki-Tenyészmunkával a magasabb hozamokért Eljutottak az ünnepségig Meg kell ám markolni a lapát nyelét küszöbölésére. Az efféle bölcselkedés semmi esetre sem lehet fölösleges a jövendő bölcsészek számára, s hogy nem is az, azt már a munka önkéntes vállalása is bizonyítja. Az augusztusi tűző napon 126 fiatal tanulmányozza az életnek ezt az oldalát. Hogyan? Nézzük csak a negyedik csoportot, vagy — mivel a hosszú csatornában páronként dolgoznak — legalább kettőt a sok közül. A már kirakott partú csatornából két leány lapátolja a habarcsot. Barta Kató és Simkó Rózsika már olyan hozzáértően végzik a nem éppen könnyű munkát, mintha legalábbis hónapok óta itt dolgoznának. Távolabb az ötödik csoport fiú tagjai birkóznak a nehéz betonlapokkal. Meztelen felsőtestükön csillpg a veríték. Kiszáradt torkuk enyhítőt kíván. Nem is csoda, ha egyikük-másikuk mind gyakrabban tekintget a távolba. Egyszer csak feltűnik Éva Bukovská, pár perc múlva, mert szaporán szedegeti lábát a fiatal kassai lány, enyhül az izzadó fiatalok szórója, gyorsul a lapát és egyéb szerszám mozgása. Sokak nevét kellene feljegyeznünk, de legyen elég ennyi: ezek a fiatalok már száműzték a régi értelmiségiek úri elkülönítését a kétkezi munkáktól, ezek a fiatalok már új emberek, és tettükért — ha nem is egyformán - valamennyien megérdemlik az elismerést. (-la) j A nyitrakéri szövetkezetben már j nem akad semmi tennivaló a cséplő■ gépek köriil. A tarlókról eltűntek a ■ keresztek, a szalmát is összeszedték, A fiatalok is segítenek Oj jelenség a somodl határban ennyi fiatal. S már négy alkalommal vettek részt tömegesen az aratásban. De még a cséplésből is ki veszik részüket. Azért új jelenség ez Somodiban, mert éveken keresztül vonakodtak a fiatalok a mezei munkától. A fiatalok dolgoznak, s most már a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetőségén van a sor, hogy beváltsák Ígéretüket: kezdjék el a kultúrotthon építését. így aztán kocsma helyett majd az új kultúrotthonban találnak szórakozást a falu dolgozói, fiataljai. Rédvay Aladár, Somodi Őszre készülnek j A Zselízi Állami Gazdaság karolinai üzemegységében az aratás alatt vígan zakatoltak a kombájnok, traktorok, de a cséplőgépek is kitettek magukért. Jó volt a termés, sok zsák telt meg gabonával. Most az aratás és cséplés befejezése után a gazdaság dolgozói máris készítik a talajt az ősziek vetése alá. Az aratásban Jancsó Lajos kombájnos tűnt ki jó munkájával, a traktorosok közül pedig Uram István, Tóth Vilmos és Balogh Gyula érdemelnek dicséretet. Nem kis részben nekik is köszönhető, hogy gabonáju, kát két nappal a kitűzött határidő , előtt takarították be. Ha kellett, éjjel-nappal dolgoztak, de vasárnap sem szünetelt a munka. „Kasza után eke, eke után vetőgép!“ Ehhez a jelmondathoz tartották magukat, s nem kevesebb mint 130 hektár tarlókeveréket vetettek. 1 A gazdaságban jó munkát végzett a nyár folyamán az ifjúsági csoport is. Különösen Izrael Erzsébetet, Kégli Ilonkát és Horváth Erzsébetet dicsérhetjük meg jó munkájukért. | A gazdaság üzemegységének dolgozói szép eredményeket értek el idén. Gazdag termést takarítottak be, !s az aratóbálon nagyot mulattak. Veress Vilmos, Agónyír 14-ről 25-re akarják emelni. Prerovban 1961. május 24 —28-án az országos kiállításon és tenyészáilatvásáron négy anyakocát mutattak be az alsólánciak. Az említett anyakocák közül a 3093-as fülszámú a szlovákiai kerületek győzteseként, országos viszonylatban a második helyre került, amiért a szövetkezet ezüstérmet, minisztériumi elismerést és 7550 korona pénzjutalmat kapott. A bíráló bizottság a többi anyakocát is elit osztályúnak minősítette, s a szövetkezet a kiállított anyakocákért és 1 kanért 30 000 koronát kapott. Nem kis érdeme van ebben a munkában K o 1 e s z á r István körzeti tajnemesítő zootechnikusnak sem, aki a gazdaságokat rendszeresen látogatja és mindig kiváló szaktanácsot nyújt. A n d r e á s Sándor, Kassa Szorgalmas ifjúság A muzslai határban tarkaruhás lányok és villogó barnabőrű fiúk szorgoskodnak. Lapát- és ásónyél töri atenyerüket, de mit sem törődnek vele. Dolgoznak, s egyre több és több föld kerül ki a készülő csatorna medréből. Szorgalmas ifjúság. Több mint 300 tanulót, fiatal diákot Iát „vendégül" az iskolai év kezdetéig a mintegy 4 kilométer hosszú csatorna. Igyekszik is mindegyik brigádos becsülettel helytállni a munkában, mert minden csoport első akar lenni a július elején meghirdetett versenyben. A fiata lók állják is a szavukat. Nem így a Párkányi Talajjavítási Szövetkezeti vezetői. Igaz ugyan, hogy annak idején ők is mindent megígértek, de hát ugye... Az már régen volt. Az is lehet, hogy a fiatalok már nem is emlékeznek az ígéretekre. De ha emlékeznek is, úgy sem mondják el senkinek... Hát íme, mégis elmondták. Nem árulkodásként, hanem csak úgy, a rend kedvéért. S hogy csak egy párat említsünk meg a panaszukból: „Nincs vizünk, nem tudunk jóformán meg sem mosakodni!" „Baj van az éjjeli szállásunkkal is ...“ Mit szól ehhez a talajjavítási szövetkezet vezetősége? Mi csak annyit kívánunk a dologhoz hozzátenni: „Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó.“ Vagy talán Párkányban, a talajjavítási szőve.kezet háza táján ezt a közmondást nem ismerik? Tóth János (Érsekújvár) CESETOr Példás fejőgulyás Tizenhat éves kora óta dolgozik a tehenészetben. A hosszú évtizedek alatt megtanulta, hogy az állatokkal A Zselízi Állami Gazdaság igazgatója Gregor Matej elvtárs hívta föl rá a figyelmemet. Mint mondotta: — Példás fejőgulyás, aki az elmúlt évben 56 200 liter tejet fejt. Erre már kiváncsi lettem. S amíg az autóbusz a zöldellő táblák között futott, agyamban kergették egymást a gondolatok. Mi is legyen az első kérdés? Ogy üdvözöltük egymást, mintha régi ismerősök lennénk. .. S ahogj szembenülünk egymással, minder olyan egyszerűvé természetessé válik. Vidáman beszélgetünk, s csak akkor hallgat el amikor munkájának eredménye felől tudakozódom Segélytkérön tekint Kádek elvtárs az állattenyésztési termelés vezetője felé, mert Trginya István nagy eredményeinél csak a szerénysége nagyobb. Nem szeret dicsekedni. Az elért eredményeket is mások érdeméül tünteti fel. De vannak, akik helyette is dicsérik munkáját. szeretettel kell bánni. Csak a jó gondozás, ésszerű, pontos etetés hozhat szép eredményeket. Nagy gonddal készíti elő a takarmányt, s nem feledkezik meg a legeltetésről sem. De meg is hálálják a tehenei. Májusban az általa gondozott 14 tehéntől 5342 liter tejet fejt. Ugyanilyen szép eredményt ért el a borjúnevelésben is. Ez évi tervét már júniusban teljesítette. Az elért eredmények a jövedelmén is meglátszanak. Például májusban tiszta jövedelme 2157 korona volt. Ehhez jön még a felesége keresete is. Trginya elvtárs becsületes dolgozó, jó kommunista, aki példamutatásával buzdítja társait. Eredményes munkájáért a gazdaság vezetősége lehetővé tette számára, hogy tanulmányúton vehessen részt a Szovjetunióban. Amikor Kádek elvtárssal végigjártam az istállókat, külön is feltűnt a nagy rend és tisztaság. Meg is említettem neki, de ő ezt természetesnek találta: — Ahol olyan emberek dolgoznak, mint Trginya elvtárs és társai, ez másképpen el sem képzelhető. Azzal a tudatta! búcsúztam Trginya elvtárstől, hogy benne valóban példás fejőgulyást ismertem meg, aki előtt mindig ott lebeg a cél: minél több tejet juttatni a dolgozók asztalára. Andriskin József, Zselíz amelyet a kombájn kupacokban hagyott maga után. Jórészt a kombájnosok és traktorosok lelkiismeretes munkáján múlott a sikeres betakarítás. Dolgoztak is nagy igyekezettel, Dojcsán Ferenc 300 %-ra teljesítette az aratási és cséplési munkálatok tervét. Kiemelkedő eredményeket értek még el Szládlcsek Mihály és Száraz Vencel kombájnosok, valamint Keresztes István traktoros. Nagy érdeme van a nyári munkák sikeres befejezésében az ifjúságnak és a nyitrakéri asszonyoknak is, akik minden más munkát félretettek a közös cél elérése érdekében. Ennek köszönhető, hogy a cséplési munkálatokat a tavalyinál egy hónappal előbb fejezték be. Büszkén és örömmel mehettek a kultúrotthon felé a dolgoskezű szövetkezeti tagok, hogy megünnepeljék a cséplés befejezését. Az ünnepségre a fiatalság — bevonva az idősebb CSEMADOK-tagokat is - kultúrműsort állított össze. B. M. J. Aftfa (La T)etrovszky László 11 éve dolgozik a Leszenyei Állami Gazdaságban. Fiatal ember. Alig 24 éves. Két éve nősült, és karonülö kisfia már kezdi gügyögni: apa, apa .., S ezzel talán mindent el is mondottunk Petrovszky Lászlóról. Mindent? Dehogy! Még jóformán bele sem kezdtünk. Egyszóval: már 13 éves korától a gazdaságban dolgozik. Kitanult kőműves, de mindig szerette az állatokat, mindig arra vágyott, hogy mint apja, ö is egyszer jó tehenész lehessen. S két éve, hogy hazakerült a katonaságtól, sikerült is az állattenyésztésben elhelyezkednie. A gazdaság igazgatója, SZLASTYÁN Jenő elvtárs agybafóbe dicséri, amint az istálló felé ballagunk. Petrovszky László kisfiával Hát ami azt illeti, lehet is dicsérni, mert félévi tervét nem kevesebb mint 136 %-ra teljesítette. A rábízott tehenek napi átlagos tejhozama 11-12 liter között mozog. Sőt a Szekfü, Petrovszky elvtárs kedvenc tehene, naponta 25 liter habos tejet ad. — Jó fiú és nagyon jó tehenész dicséri szembe a gazdaság igazgatója.- Nem az én érdemem ^ mondja Petrovszky elvtárs szinte mentegetőzve. — Én csak odaadom nekik az ennivalót. Mindnyájan részesek vagyunk a jó eredményben, a gazdaság minden dolgozója.- Látja, mindig ilyen, s mindig azt mondja, hogy nem az ö érdeme, pedig... Mindenki ismeri a faluban Petrovszky Lászlót. De csak úgy mint Lacit és mint szerény, jó és becsületes munkást. Amikor májusban a gazdaság legjobb tehenésze címmel tüntették ki, az emberek mindnyájan vele örültek. S be sokszor is mondogatták úgy csendes szeretettel: — Lám, a Laci gyerek, hogy kitett magáért!... Mindig is mondtam, hogy sokra viszi. Közben hazaballagtunk, mármint Petrovszkyékhoz. A tűzről pattant fiatalasszony a kicsivel a karján jött férje elé. S a kis Lacika, a jövő állatorvosa, mérnöke vagy mezőgazdásza boldog gügyögéssel kapaszkodott át édesapja izmos karjai közé. —tó — Seznfart ftiuwwtr 3 1961. augusztus 20. Trginya István kedvenc tehenével, a Szellővel, amelytől naponta 28 litert fej Az alsólánci szövetkezet törzskönyvezett sertéstenyésztéssel 1955-ben kezdett foglalkozni. Nehéz volt a kezdet, mert a sertésgondozók eleinte nem fordítottak kellő figyelmet a munkára. Lényeges fordulat csak 1957-ben következett be, s a jobb munka már a következő évben meghozta a gyümölcsét, ugyanis 1958- ban a tenyészállatvásáron a szövetkezet már 20 tenyészkocát adott el 70 000 korona értékben. Figyelemre méltó eredményeket értek el 1960- ban is, amikor 127 000 koronáért 40 anyakocát és 5 kant adtak el a tenyészállatvásáron. A szövetkezet elérte azt, hogy a tenyészkocáktól átlagban 17 malacot választottak el. H a n g á c s i szövetkezeti elnök szavai szerint: az anyaállatok eddigi számát még az idén ♦ A Zapata nevű kubai félszigeten 65 000 hektárnyi területen már levezették a talajvizet, további 130 000 hektáron pedig folyamatban vannak a talajjavító munkálatok. A mocsaraktól elhódított terület nagyobbik részét rizzsel vetették be. ♦ Krasznoje Szelő szovjet városban egyetlen ember irányítja a tej tisztítását, hűtését és palackozását az újonnan létesített, teljesen automatizált tejfeldolgozó üzemben. ♦ A kívánatosnál erősebb fény- és hőbehatás ellensúlyozására — például melegágyakon -, olyan üveggel kísérleteznek a Német Demokratikus Köztársaságban, amely tűző napsütés esetén opalizáló vagy tejüveggé változik, a sugarak erejének csökkenésével pedig visszanyeri az eredeti állapotát. ♦ Július elején 250 hektoliter fehér bor „hajókázott" Londonból Tokióba s vissza. Már a régi rómaiak is tengerjáró hajókon érleltették a bort, ami állítólag előnyösen befolyásolja annak zamatét. ♦ Angliában újfajta visszhangmérő készülékekkel állapítják meg az élő sertések zsírrétegének vastagságát. Ezáltal gyorsan és- megbízhatóan választhatják ki a hizlalásra legalkalmasabb példányokat. ♦ A szerencsés Kucevalova vezette aranylelőhelyen, Északkelet-Szibériának Kolima nevű völgyében 14 kilogramm és 150 gramm súlyú színaranyrögöt találtak a telep dolgozói.
