Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-07-26 / 60. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Fejezzük be a gabona betakarítását MÉG SOK A LÁBON ÄLLÖ GABONA • ASZTAGOLJUNK - KÉI MŰSZAKBAN CSÉPELJÜNK Egy a legjobbak Hl Tdén a bőséges gabonatermés mielőbbi és legkisebb * veszteséggel történő betakarítása elősegítése ér­dekében versenymozgalom indult. Ebbe az „Egy kom­bájnnal 100 hektár gabonát learatni!“ jelszóval induló mozgalomba százkét kombájnos kapcsolódott be Szlo­vákia 3 kerületéből. Ezúttal Dobronyi Jánost, a Nagykeszi Állami Gazdaság élenjáró kombájnosát mutatjuk be. Dobronyi elvtárs 50 esztendős. Mindamellett szívós kitartása, dologszeretete, s szorgalma vetekszik bárme­lyik fiataléval. Kint, a búzatarlőn beszéltünk vele: El­mondotta, hogy immár hatodik éve kombájnos. Napi teljesítménye: 12 — 14 hektár átlagosan, s mintegy 300 mázsa gabonát csépel ki. — Július elsején, itt a gazdaságban csúcsteljesítmé­nyem elérte az 500 máisát — újságolta. Vasárnaponként sem pihent. Kisegítette az okánikovói és a tanyi szövetkezetei (50 hektár gabonát aratott le), valamint az örsújfalusi Állami Gazdaságnak is segített. Sőt éjjel is próbálkozott az aratással, amikor nem volt harmatszállás: ilyetén módon körülbelül 12 hektárnyi gabonát aratott le. Mire ez az újság az olvasók kezébe eljut, Dobronyi kombájnos Nagy Imre segédkombájnosával eléri a 320 hektárt, s kicsépel legalább 90 — 100 vagon gabonát, (jú­lius 18-án 68 vagonnál tartott). (Kép és szöveg: NKI) Földműveseink szombaton és va­sárnap a brigádosok segítségével a mezőkön dolgoztak. A losonci járás­ban 700 CSISZ tag dolgozott a határ­ban. A kassai járásban 68 kombájnos, 88 cséplő és 67 lánctalpas vett részt a betakarításban. A tarlóhántást 700 hektáron végezték el. Az igyekezet ellenére sem lehetünk megelégedve a betakarítás ütemével. A nyugat-szlovákiai kerületben pél­dául a gabonaféléknek mégcsak a 85 ®'ó-át kaszáltuk le. Még sok déli köz­ségben lábon áll a gabona. Hontfüzes­­gyarmaton például még hatalmas táb­lák várnak kaszára. Andriskin József levelezőnk szerint a garamvezekényi szövetkezetben a gabona felét sem aratták le. Ezzel szemben a tátraalji Nemcany szövetkezet már befejezte az aratást. Tehát láthatjuk, hogy ve­­zekényen, de számos szövetkezetben a hiba főleg a szervezésben van. A gabona már mindenütt beérett, nem várhatunk egy percet sem, mert a kipergés veszélye fenyeget. Szintén meg kell gyorsítani a rozs aratását is. Az aratás lassú ütem* természete­sen kihat a tarlóhántásra is. A nyu­gat-szlovákiai kerületben 55, a kelet­szlovákiai kerületben 33,5, a közép­szlovákiai kerületben pedig csak 18,1 %-ra végeztük el a tarlóhántást. Ez beszédes bizonyítéka annak, hogy las­san megy a hordás, asztagolás és elhanyagoljuk a szalmaösszehúzást is. A cséplőgépeket is jobban ki kell használni. A nyugat-szlovákiai kerü­letben 900 villanycséplőt állítottak munkába, s ebből 23 éjjeli váltásban is dolgozik. A nemzeti bizottságoknak törődni kell azzal, hogy a cséplőgépek kétváltásban vagy pedig meghosz­­szabbított műszakban dolgozzanak. Sajnos, még sok helyen igen alacsony a cséplőgépek teljesítménye. A sán­tovkai szövetkezetben például egy cséplőgép naponta csak 80 mázsát csépel. A kombájnosok közül Vincent Tu­­zican 401 hektár learatásával továbbra is az élen marad. A további 100 hek­tárt a cseh országrészekben aratja le. Azonban jő volna, ha emelkedne a kombájnosok átlagteljesítménye. A járási nemzeti bizottságoknak törődni kell azzal, hogy a kombájnosok átla­gosan legalább 50 hektárt arassanak. Nincs idő a gondolkozásra. Minden perc drága. A legkisebb szél is sok gabonaszemet pergethet a földbe. Használjunk ki minden órát a gabona betakarítás meggyorsítására. B. J. Minden gabonát kombájnnal arattak Nyár van. A nap tüzel. Csak a kukorica és a cukorrépa zöldet a határban. Az akácerdő mellett búg a cséplőgép. Pólya János bácsi, aki már a 69. évét tapossa a kazlat rendezgeti. Urban Ernő, Medvegy János 'és Blaskó Erzsébet segítenek neki. Az éhes gép gyomrát Kis Gyula bácsi eteti. A kévéket Veres Gyuláné és Veres Károly né ado­gatják a dobra. A zsákok körül Gaál Gyula és Ondrej Júlia szorgoskodik. Bizony van munkájuk bőven, mert busásan fizet a gabona. Az ágó­­nyíri szövetkezet tagjai vidáman dolgoznak, hisz az elsők között fe­jezték be az aratást és a cséplőgép is nemsokára leáll. Naponta 900-as cséplógépjükkel közel 200 mázsát csépelitek. A töreket Duchon Valé­ria, Gaál Berta, Vidlas Margit, Bar­­ta Lajosné és Tóth Eszter teszi rendbe. A gabonával megrakott szekerek állandóan jönnek, mennek. Most, a cséplőgép mellé Bartha Lajos áll. A szeméből boldogság sugárzik. Gyorsan lerakja terhét. Örömitassan hajt újabb rakomá­nyért. Siet, mert estére jó műsor van a televízióban és a napi szor­galmas munka után lelkileg is fel akar üdülni. Veress Vilmos A garamkálnai szövetkezet alaposan kidolgozott aratási terve még a gabo­nabetakarítás előtt nagy figyelmet keltett. Most kíváncsian látogattunk el, vajon milyen sikerrel valósították meg. A gabonatáblákon utolsót fordulnak a gépek, a cséplőgépek is rövidesen befejezik a munkát. A gazdasági ud­varon gépek sokaságát látjuk, jellem­ző a gépesített szövetkezetre. Eső után vagyunk, néhány gépet javíta­nak. ütefan Lipták elvtárssal,' a szö­vetkezet elnökével beszélgetünk. — Hány hektár várt aratásra? — Ezer hektáros szövetkezetünkben 438 hektár gabonát vetettünk. — Aratási tervükből azt láttuk, hogy a munka nagyrészét főleg gé­pekkel akarták elvégezni. Elgondolá­suk sikerült? — Örömmel mondhatom, hogy az összes gabonát kombájnnal arattuk, főleg két- és hárommenetes mód­szerrel. — Milyen volt a kombájnok napi teljesítőképessége ? — A négy kombájn kedvező időjá­ráskor napi 12 vagon gabonát csépelt ki. A kombájnok után öt cséplőgép tisztította a szemet. A gabonabetaka­rítás meggyorsítása lehetővé tette, hogy az eladási tervet a lévai járás­ban elsők között teljesítsük. — Elnök elvtárs olvasóinkat érde­kelné, hogyan vált be önöknél a há­rommenetes aratás? — Én csak azt mondhatom, hogy kiváló. Mi csak dicsérhetjük. Naponta kilenc embert foglalkoztat. Vélemé­nyem szerint a hárommenetes aratás akkor fogja mégjobban meggyorsítani a gabonabetakarítást, ha az adagoló­­asztalhoz nagyobb teljesítőképességű cséplőgépeket gyártanak. Előfordult, hogy a mezőn azért nem mehetett a Dohánytörés szecskázógép, mert a cséplőgép nem győzte a munkát. — A gépek jó kihasználásával az aratás idején mennyi munkaerőt ta­karítottak meg? — A múlt évhez viszonyítva hét­harmaddal kevesebb munkaerőre volt szükségünk. Természetesen, a fölös­leges munkaerőt alkalmazni tudtuk a növényápolásban és a takarmány­betakarításban. Az aratási munkák gépesítésével elértük, hogy a szövet­kezetben minden munkaszakaszon rendesen mehetett a munka. A takar­mányt még aratás előtt behordtuk. A második kaszálat is kazalba van már. Ha sürget az idő, a gépesített takarmánybetakarító-csoportot vetjük be. A garamkálnai szövetkezet nagyon helyes úton jár. Amíg sok helyen még mindig kévekötőkkel aratnak többet, ők áttértek a teljes kombájnaratásra. Hatalmas előny az. Lényegében a ka­szálással egyidőben befejezik az ösz­­szes aratási munkákat. Más szövet­kezetekben viszont aratás után még 2 — 3 hétig csépelnek. A jól szervezett munka lehetővé tette, hogy már a tarlókeverékek felét elvetették. Rövi­desen összehúzzák a szalmát is. (b) Mi a helyzet Bizertában? • (Tunisz - ctk) - A Tunisz Af­­rique Presse hírügynökség jelentése szerint, a francia agresszorok elleni bizertai harcok során 670 személy életét vesztette és 1155 megsebesült. A franciák eddig hivatalosan nem je­lentették veszteségeiket. • H. Burgiba, Tunézia elnöke az elesettek temetésén kijelentette: „A harc Bizertáért még nem ért véget, bár beszüntettük a tüzet, amint azt a Biztonsági Tanács kívánta. A mi harcunk csak akkor ér véget, ha az utolsó francia katona is elhagyja Tu­nézia földjét. • A tunéziai kormány újabb védel­mi intézkedéseket tett Franciaország­gal szemben: A francia repülőgépek­nek nem szabad leszállniuk és fel­­szálíniuk az El Aouina repülőtérről, amely Tunéziában az egyedüli nem­zetközi repülőtér; a francia polgá­roknak nem szabad elhagyniuk Tuné­ziát a tunéziai belügyminisztérium külön engedélye nélkül. J. Gagarin Kubában Moszkva (ctk) — Jurij Gagarin őr­nagy, a szovjet világűrutas, vasárnap délelőtt Moszkvából repülőgépen Ku­bába utazott. Elutazása előtt kijelentette: „Rendkívül örülök annak, hogy végre teljesül régi vágyam, fel­kereshetem Kuba szigetének hős népét." Hozzáfűzte, hogy figyelemmel követi a kubai forradalom útját és Kuba* az ő számára is a szabadság és hősies­ség jelképe. A húcsi EFSZ 13 hektáros dohánykertészetében megkezdték a Virzsínia dohány első törését. Eddig 600 zsinórral fűztek föl a szép dohánylevélből. Képünkön a dohányos csoport egy részét látjuk munka közben. Kurcz Béla csoportvezető segíti kocsira rakni az illatos Virzsíniát, — ksi-A jövő évi termés érdekében idejében végezzük a taríóhántást Az aratás maholnap befejeződik, de ez még nem jelenti, hogy végez­tünk a termés betakarításával. A kévekötőgépekkel vágott, keresztekbe rakott gabonát csépelni kell a két­­menetesen vagy kombájnnal aratott kalászok szalmájának nagy hányada ugyancsak kazalozásra vár. Mind a szalma, mind a gabonakévék gyors letakarítása a földről kétszeres je­lentőségű. Elsősorban a betakarítási munkák végére teszünk pontot, má­sodszor a megüresedett földön aka­dály nélkül elvégezhető a tarlóhán­tás. Azokban a szövetkezetekben, ahol az aratás javarészét kétmenetes mód­­szerrel végezték, a tarlóhántás is jó úton halad. Bizonyítja ezt a nagy­­gurabi EFSZ, ahol 504 hektárból 350 hektáron elvégezték a szalmaössze­húzást, 250 hektáron pedig a tarló­hántást. Ugyanakkor 145 hektáron tarlókeveréket vetették. S mindezt annak köszönhetik, hogy összes ga­bonájukat kétmenetesen aratták. Merőben más a helyzet a sintava! szövetkezetben, ahol eddig hozzá sem fogtak a tarlóhántáshoz, így termé­szetes, hogy tarlókeveréket sem ve­tettek. Az ilyen szervezés nagyon megbosszulja magát, mert kihat a jövő évi terméshozamra. A tarló feltörése éppoly szorosan időhöz kötött, mint bármely más agrotechnikai tényező. Hiszen köz­tudomású, hogy a tarlóhántás időbeni elvégzése a jövő évi termés alapjá­nak lerakását jelenti. Akár őszi, akár tavaszi következik a kalászosok után, a tarlóhántás elhanyagolása termés­­csökkenéssel jár. Nehezebbé válik a következő talajművelés, romlik a ta­lajélet, szaporodik a gyom. Ezen kö­rülmények együttvéve az alacsony termésátlagokban éreztetik hatásu­kat. A tarlóhántás közvetlen célja a ta­lajban levő nedvesség megőrzése, a nyári esők felfogása, s nem utolsó sorban a gyomirtás. Nyomban aratás után a föld nagy­­mennyiségű vizet rejt magába, amit azonnali tarlóhántással megmenthe­tünk a sorra kerülő növény számára. Késlekedés esetén egy hektár szán­tatlanul hagyott tarlóból a nap és szél hatására pár nap alatt többezer liter víz párolog a levegőbe. Ez a vízveszteség a legtöbb esetben gá­tolja a későbbi talajelőkészítést. Szá­raz talajon az eke rögöket szaggat fel és a jóminőségű magágy készí­tése többszörös munka árán is lehe­tetlen. A talaj víztartalmának növelése szempontjából szintén előtérbe kerül a tarlóhántás, mivel a fellazított ta­lajréteg alkamassá válik bármilyen kiadós csapadék befogadására. Ezen tények figyelembevételével nyugod­tan állíthatjuk, hogy az idejében vég­rehajtott tarlóhántással a talaj víz­készletét is növeljük. Egyszóval: ön­tözés nélkül öntözünk. A gyom mezőgazdaságunk átka. Nemcsak a tápanyagot rabolja el a kultúrnövények elől, de az éltető napfényt is. Köztudomású, hogy az elgyomosodott földön 10 — 30 száza­lékkal kisebb a termésátlag, de felére is lecsökkenhet. Ebből évente több millió korona kára származik mező­­gazdaságunknak. Elsőrendű feladat tehát a gyom elleni küzdelem, mely­nek a talajművelési munkák közül leghatásosabb művelete az idejében végzett tarlóhántás. Az eke, illetve a tárcsa a tarló­ban visszamaradt élő gyomok elpusz­títása mellett leforgatja a már előbb beérett, s széthullott gyommagvakat. Azok a nedves porhanyós rétegben csírázásnak indulnak, s a belőlük fej­lődő gyomokat a következő talajmü­­veléssel elpusztítjuk. A tarlóhántás gyors elvégzése csu­pán szervezés dolga, mert éjjel-nap­pal végezhető. Különösen a lánctalpas traktorok alkalmasak erre a célra, amelyekre kevésbé van szükség az aratásnál és cséplésnél. A szocialista mezőgazdaság nagy­mérvű gépesítése előnyeinek éppen most az összegvülemlett nyári mun­kák mellett ki keli domborodnia. Ha a munka úgy kívánja, minden gép meghosszabbított, vagy két műszak­ban dolgozzon. Az aratással és a csépléssel egyidőben végezzük el a tarlóhántást, hogy jövőre az ideinél is gazdagabb termést arathassunk. Újítás a szalmatolón A szalmatoló rá­csot a traktor ele­jére szerelni költ­séges, mert ehhez egy új tartószer­kezetre van szük­ség. A köbölkúti EFSZ szerelői ötle­tes újítást vezettek be, amikor egy ki­selejtezett öreg ré­pák apáidra erősí­tették a vasrácsot. Képünkön Bratkó Gyulát látjuk a gé­pére szerelt újítás­sal. (Kúti Szilárd felvétele) A döntő fordulóiért o mezffgo?tfosagbqr Bratislava, 1961. július 26. Ára 40 fillér XII. évfolyam, 60. szám. A bidovcei szövetkezet traktorosa, Miklós Ferenc szavát adta, hogy jú­lius 22-ig 100 hektáron végzi el a tarlóhántást. Adott szavát férfimódra be is tartotta. Naponta 13-15 hektár tarlót hánt fel. Az elmúlt hétfőn 16 órától éjfél után egy óráig 9 hektáros teljesítményt mutatott fel. Kerekes traktorával jól igyekszik Nagy József is, aki már a vállalt 50 hektárt telje­sítette. Andreas Sándor, Kassa \ MIKLÓS FERENC traktoros naponta 13—15 hektáron végzi el a tarlóhántást

Next

/
Oldalképek
Tartalom