Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-07-26 / 60. szám

Megkezdődnek az 1962. évi állami tervek előkészületei Mezőgazdaságiink nagy feladatai R Az Állami tervblzottsfig és a köztársaság kormánya a közeli napok- S ban megtárgyalja milyen intézkedéseket tegyen az ötéves terv második I éve állami tervjavaslatának összeállításán végzett munkák biztosításá- B ra, hogy az 1962. évi terv a harmadik ötéves terv általános feladatal- I nak eredményes teljesítésére épüljön. E feladatokat az idén nemcsak ■ teljesítjük, de nagyon valószínű, hogy tűi is szárnyaljuk. Az ipari és j építőipari össztermelés nagyobb lesz az előirányzottnál. A nemzeti jö- I vedelem növekedésére is számíthatunk. A folyó év tehát jó alapot ■ teremtett a jövő szempontjából és lehetővé teszi az ötéves tervben E előírt termelés színvonalának emelését. Ennek ellenére nem elégedfietünk meg az eddigi fejlődéssel. A harma­dik ötéves terv jóváhagyásakor han­goztattuk, hogy a jó eredmények nemcsak a globális mennyiségi fel­adatok teljesítésétől, hanem elsősor­ban valamennyi feladat, főként a kulcsfontosságú feladatok egyenletes teljesítésétől függnek. Az ipari termelés és népgazdaság­fejlesztés egyik legfontosabb szaka­sza a kohóipari termelés és a nép-, gazdaság fémszükségletének fedezé­se. Az acélgyártásban nem érjük el a tervezett termelést és a kellő minő­séget. Ugyanakkor túllépjük a hen­gerelt áru gyártására megszabott acélfogyasztást. Ilyen körülmények között abból a szempontból kell megkezdenünk ,az 1962. évi tervjavaslat előkészítését, hogy feltétlenül el kell érnünk a kohászati termelés fejlődésének to­vábbi gyors ütemét. Az 1962. év további tartalékaként előtérbe kerül a fémek, fűtőanyag, s a villanyárammal történő jobb gaz­dálkodás. A színvonal további javu­lását kell elérni a gépipar műszaki fejlesztése terén. Továbbá meg kel! gyorsítani a szénbányászást, különö­sen az ostrava-karvinai szénkörzet­ben. Az eddiginél nagyobb igényeket támasztunk a barnaszénbányákkal szemben is, hogy az ötéves tervben előirányzathoz képest fedezzük a fo­kozódó szénfogyasztást. A mezőgazdasági termelésre ugyan­csak nagy feladat hárul. Az elmúlt évek nagy sikere volt a mezőgazda­ság szocialista átépítésének befeje­zése és a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés feltételeinek megteremtése. Am meg kell szüntetnünk bizonyos fogyatékosságokat, amelyeket az idén DICSÉRET ILLETI a várkonyi szövetkezet traktorosait, különösen Bernáth Zsigmondot, aki naponta 8 hektárról takarítja le a szalmát. Emellett Pőthe András és Kovács István traktoros is kitesz ma­gáért, miután már több mint 200 hek­táron végezték el a tarlóhántást. Nyújtott műszakban dolgoztak, s ha a Szükség úgy kívánja, éjjel is hánt­­ják a tarlót. Végh Márta, Várkony a növénytermesztésben és állatte­nyésztésben egyaránt megnyilvánul­nak. A mezőgazdasági üzemek 1961. július 10-ig például 26 ezer tonna hússal maradtak adósak. Nem enged­hetjük meg a húsfelvásárlási terv nemteljesítését, hisz állandóan foko­zódik a lakosság húsvásárlási keres­lete. A tejet illetően a helyzet az utób­bi hónapokban megjavult. Azzal szemben, hogy áprilisban több mint 62 millió liter tej hiányzott a felvá­sárlási terv teljesítéséhez, 1961. jú­lius 10-ig ez a hiány mintegy 19 mil­lió literre csökkent. Természetesen fontos, hogy a tej felvásárlásában bekövetkezett fordulat állandó jellegű legyen, mert csak így biztosíthatjuk az egész évi felvásárlási terv telje­sítését. A gabonatermesztésben sutba kell dobni azokat az elképzeléseket, hogy Moszkva (CTK) — Az Izvesztyija pénteki kommentárjában Robert Ken­nedy, amerikai igazságügyminiszter szovjetellenes beszédével foglalko­zott. Kennedy július 15-én a Mar­shall atommeghajtású, Polaris raké­tákkal felszerelt tengeralattjáró ün­nepélyes vízrebocsátása alkalmából mondotta beszédét. A háborúra uszító beszédek nem vallanak valami nagy ítélőképesség­re. Már régen elmúlt az'az idő, ami­kor ilyen beszédek hatni tudtak a gyenge idegzetű emberekre. Különben megmondhatjuk Kenne­­dynek: A Szovjetuniónak is vannak atommeghajtású tengeralattjárói. Kü­lönféle típusú, igen erős rakéták tar­toznak fegyverzetükhöz. Ezek a ten­geralattjárók semmivel sem lassab­bak az amerikaiaknál, sőt ellenkező­leg, gyorsabbak. Nem kevesebb, ha­nem több van belőlük, mint az USA- nak. Szóval annyi van belőlük, ameny­­nyire szükség van. a termelés növelése a vetésterületek párhuzamos csökkentése mellett csak a hektárhozamok növelésével lehet­séges, mint ez tavaly előfordult, mi­után az előirányzott hektárhozamokat ugyan túlteljesítettük, a tervezett gabonamennyiséget azonban nem ér­tük el. A burgonyatermesztésben is hasonló irányzatokkal találkozunk. Itt a helyzet komolyabb, mert évek óta állandóan csökken a hektárhozam, aminek oka a rossz ültetőanyagban, a talajművelés és a trágyázás elha­nyagolásában keresendő. A növénytermesztésben sokkal ko­molyabban kell foglalkoznunk a föld­alap kihasználásával és a szántóterü­let bővítésével. A szántóterület csu­pán tavaly 11800 hektá.rral csökkent, a legutóbbi öt év során pedig 38 000 hektárral kisebbedéit. Idén sem jobb a helyzet, mivel az első négy hónap­ban ' országos viszonylatban további 3400 hektár szántóföld veszett el. Ez azt bizonyltja, hogy a nemzeti bizott­ságok a beruházás következtében be­állott szántóföldcsökkenés pótlására a szükséges mennyiségben sem biz­tosítják a szántóterület bővítését. (Otakar Simúnek, a CSKP politikai irodája tagjának, az 1962. évi terv előkészítésével kapcsolatos orszá­gos értekezleten, 1961. július 17-én elmondott beszédéből.) Vagy talán Robert Kennedy úr azt hiszi, hogy ez az ország, amely első­ként építette fel az atomerőművet és a hatalmas atommeghajtású jég­törőt, óriási sikereket ért el az atom­erő békés felhasználásában, talán megfeledkezett az atommeghajtású tengeralattjárók hajóhadának létre­hozásáról? Ha azt hiszi, naivan gon­dolkozik. A mi századunkban, az interkonti­nentális rakéták és atomfegyverek századában már régen idejét múlta a fegyvercsörtetés mint politikai esz­köz, nem szólván arról az óriási ve­szélyről, mellyel e fegyverek alkal­mazása fenyegeti a népeket. A népek érdekei megkövetelik, hogy hagyja­nak fel a hidegháború és a lázas fegyverkezés politikájával, amelynek egyik hirdetője Robert Kennedy, s folytassanak ésszerű politikát, mely a reális nemzetközi erőviszonyok jó­zan értékelésére fog épülni. A népek követelik: az imperialisták hagyjanak fel a hidegháború és a lázas fegyverkezés politikájával Talán valakiben felötlik a kérdés: minek írni a munka­bérek átépítéséről, aratás idején. Az élet azonban már ilyen: az egyik kérdés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni a másikat. És így állami gazdaságainkon az em­berek betakarítják majd a termést s ugyanakkor a gya­korlatban szilárdítják meg az új bérrendszert, amely már köztársaságunk minden állami gazdaságán életbe­lépett. Két és fél esztendős próbaidő alatt mint a terme­lés és a munkatermelékenység növelésének gyakorlati eszköze vált be. A munkabérek új rendszerének bevezetése már a mezőgazdasági termelésben is annyira meghonosodott, hogy elmondhatjuk: az első időszak mögöttünk van. Az első összesített eredmények igazolják, hogy a bérek átépítésének elveit helyesen választottuk. Az új bér­rendszer a legnagyobb hasznot elsősorban az egész tár­sadalom számára jelentette. Az 1938-as év 5,43 hektárja helyett tavaly az állami gazdaságok minden egyes dol­gozójára 5,75 hektár, azaz 5,7 %-kal nagyobb terület megművelése jutott. Ezzel egyidőben a munka termelé­kenysége, amelyet egy dolgozóra cső mezőgazdasági nyerstermelés mutat ki, szintén megnövekedett. A nö­vénytermesztésben dolgozó egy munkás nyerstermelése az 1959-es év 19 980 koronájáról tavaly 21 393 koronára, tehát 7,1 %-kal emelkedett. Az új bérrendszer azonban, — néhány eset kivételé­vel, amikor a kifizetett bér nem felelt meg az elvégzett munka mennyiségének, minőségének és társadalmi je­lentőségének, - a dolgozók számára egyénenként is előnyt jelent. Az állami gazdaságok dolgozóinak átlagos havi bére az 1959-es év 996 koronájáról tavaly 1044 ko­ronára, tehát hozzávetőlegesen 5 %-kal emelkedett. Ha ezt a két mutatószámot kölcsönösen összehason­lítjuk, egész népgazdaságunk fejlődése szempontjábó’ kedvező arány mutatkozik: a munkások átlagbérének növekedése összhangban van a munkatermelékenység emelkedésével. Talán e néhány számadat elegendő annak bizonyítá­sára, hogy a munkásbérek új rendszere valóban hatéko­nyan kapcsolja össze az egyén érdekeit a társadalom érdekeivel. Nem szabad azonban megelégednünk azzal, amit e hatalmas feladat megoldásánál, a bérrendszer átépítésében eddig elértünk. Ott, ahol az új rendszer már a régi helyébe lépett, ott ezt még jobban meg keli honosítani. Ez akkor következik majd be, ha annak min-1 bérek átépítésének új időszakába lépünk den alapelvét, minden dolgozó magáénak ismeri el, és ez az elv minden dolgozónak vérébe megy át. Az állami gazdaságok, a gépállomások és az erdőgaz­dasági üzemek mellett azonban más olyan üzemeink is vannak, amelyek mezőgazdasági tevékenységet fejtenek ki: tangazdaságok, nagy hizlaldák, növénynemesítő és magtermesztő üzemek, fajáiiattenyésztő üzemek, ellen­őrző és kísérleti intézetek, laboratóriumi kisállattenyész­tő üzemek stb. Az ezekben az üzemekben alkalmazott munkások bérfeltételei hasonlóak az állami gazdaságok alkalmazottainak az új bérrendszer bevezetése előtti helyzetéhez. Az említett üzemek munkahelye igen gyak­ran ugyanazokban a községekben van, mint az állami gazdaság központja. A területi rendezés során néhány ilyen üzemet az állami gazdaságok vettek át és így olyan esetekre is találunk, (humpoleci tangazdaság, Havliékűv Brod-i tangazdaság, treboni nagyhizlalda stb.), ahol ugyanaz az üzem a régi és az új bérrendszer szerint is bérezi alkalmazottait. Ezért egy további időszakba lépünk, amikor ezek az üzemek és utánuk a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Mi­nisztérium hatáskörébe tartozó további szervezetek is megkezdik a munkabérek új rendszerének életbelépte­tését. Ezeknek az üzemeknek dolgozói is mielőbb élvez­hetik majd az új bérrendszer előnyeit, hiszen a legtöbb esetben a kerületi szervek már jóváhagyták ezirányú kéréseiket. Ütjük sokkal járhatóbb lesz, mivel már átvehetik az állami gazdaságok eddig szerzett jó tapasztalatait, elke­rülhetik a hibákat és nem kell majd keresniük azokat a módokat, hogyan lehet az új rendszer bevezetése során — amint azt mondani szokták, menet közben — kikü­szöbölni a hibákat. Igaz ugyan, hogy a feladat elvégzése annál igényesebb lesz: a bérek átépítésének olyan alap­­fontosságú részletkérdéseire, mint amilyenek a műszaki­szervezési intézkedések és a műszakilag megindokolt normák kidolgozása, nem szabad megfeledkezni, mert ennek a kérdésnek elhanyagolását a társadalom már nem nézheti el. Az új bérrendszer bevezetésével kapcsolatos munka azonban nem vár „az aratás befejezéséig“ vagy amíg „betakarítjuk a répát". Ez is egyik szerves része annak, hogyan lehet a tavalyinál jobban elvégezni az aratást, kevesebb veszteséggel és kisebb költségek mellett be­takarítani a gazdag termést. Z. N, Teljesíts! az eladási terveket Nagyobb gondot a rozseladásra ® Csökkent az állati termékek' eladása • Javítsuk meg a felvásárló üzemek és a termelők közötti munkát történni annak, hogy a kitisztított gabonával várakozzanak a szövetke­zeti tagok a felvásárló üzemek előtt. Az eddigi hibák ellenére is a ga­bonaeladás tervét teljesíteni fogjuk. Azonban súlyos hiba, hogy az aratás idején csökkent az állati termékek eladása. Budaj elvtárs hibának rója fel, hogy a járási nemzeti bizottsá­gokon az aratás idején keveset tö­rődtek a hústermékek eladásának kérdésével. Pedig erre a célra külön dolgozót kellett volna beállítaniuk. A rossz szervezési munka miatt az állati termékek eladási tervét nem teljesítettük. Szlovákiai méretben a marhahúst 85,4 %-ra, a sertéshúst 91.7 %-ra, a tojást pedig 77,8 %-ra teljesítettük. A tejbeadás dekád-ter­­vét ugyan 103,6 %-ra teljesítettük, de az időterv teljesítése lemarad: csak 92 %-ra tettünk eleget. A to­jás- és tejbeadás nemteljesítéséra ebben az Időszakban nem volt semmi objektív okunk. Hisz az állatállomány most jómlnőségü takarmányt fo­gyaszt. Az állati termékek eladásá­nak tervét a legrosszabbul a kelet­­szlovákiai kerület teljesíti. Dekád­­tervét marhahúsból 74,4, sertéshús­ból 64,3, tejből 81,8, tojásból pedig 72.7 %-ra teljesíti. Amint a gazdag gabonatermés, és lehetőségek mutatják, az eladási terv mlndeniltt teljesíthető. A felvásárlő üzem dolgozóinak és a helyi nemzeti bizottságoknak lényegesen meg kell javítaniuk szervező munkájukat, hogy az előirányzott termény- és termék­­mennyiséget maradéktalanul megkap­hassa közeilátásunk. B. J. Dicséretre méltó eredmény A csallóközaranyosi baromfitelepen szelídek a csirkék. Szinte követik gondozóikat.’ Horváth Péter elvtárs zootechnikus mindent megtesz a to­jáshozam emeléséért. Gaál Jenő segédzootechnlkus fiatal munkaerő, még­is szép eredményeket ér el. Narancs József és Kürthy Mihály bácsi barom­­fikezelök már reggel öt órakor megjelennek munkahelyükön. Szeretik munkakörüket. A kollektíva célul tűzte, hogy tojásbeadásukat túlteljesítik. Újításként a csatorna mellett mozgóólakat helyeztek el, amivel szintén fokozni akar­ják a tojáshozamot. A sok bogár, fű, szabad levegő lényegesen hozzájárul a tojáshozam emeléséhez. A baromfiállomány egészséges, elhullás, beteg­ség alig akad. A szövetkezet saját terméséből látja el az állatokat. Szövet­kezetük az ötéves tervet négy év alatt akarja teljesíteni a baromfitenyész­tésben. Erre minden lehetőség adva van. Az ólakat negyedévenként me­szelik és fertőtlenítik. A szövetkezet a félévi tojásbeadási tervet túltelje­sítette. Az egész évi eladási terv 334 000 darab, s idáig 318 000-et adtunk el. A tojáseladási terv teljesítésében segített a község lakossága is. Michelberger Natália (Csallóközaranyos) Idén régen látott gabonatermést takarítanak be földműveseink. A szö­vetkezetek egymásután jelentik ga­bonaeladási szerződésük teljesítését. A dunaradványi szövetkezet például már július 12-én célba ért. A duna­­szerdahelyi járás és Bratislava-város járás is teljesítette gabonaeladási tervét. Rövidesen követi őket Brati­­slava-vidéki, galántai, komáromi, ér­sekújvári és a lévai. Ezek a járások azonban hamarabb is teljesítették volna tervüket, ha ..., igen ha a rozs­eladással Is törődnének. A rozseladás tervét egyrészt akadályozza az is, hogy több járásban nem tartották be az előírt vetésterületet, másrészt a rozs aratását utoljára hagyták, szá­molva azzal, hogy az nem pereg ki. Ez az elmélet teljesen helytelen, mert ilyenkor a rozs is pereg. Szövetkeze­teinknek mindent meg kell tenniük, hogy a rozs is minél hamarabb a rak­tárakba kerüljön. A gabonaeladás teljesítésével kap­csolatban meglátogattuk Budaj elv­társat, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági osztályának dolgozó­ját. Nézete szerint a gabonaeladás azért Is lassú, mert a felvásárló üze­mek és a termelők között nem min­denütt van meg a mindennapos sze­mélyi kapcsolat. A komáromi és a losonci járásból olyan panaszok ér­keztek, hogy a szövetkezetek kora reggel vagy késő este nem adhatták át gabonájukat a felvásárlő üzemek­nek. Ez komoly hiányosság, mert a felvásárló üzem dolgozóinak már a cséplőgépnél szervezniük kell a ga­bonafelvásárlást és nem szabad meg-A prerovi járás hírei Árnost Vyslouzil prerovi tudósítónk jelenti: e Váratlanul nagy terméshozamot értek el idén repcéből a prerovi já­rás Poikovice községének szövetkeze­ti tagjai. Hat hektárnyi repceföldjük­ről összesen 194,9 mázsa repcemagot adtak el az államnak, s így ebből a terményből eladási tervüket 178 %­­ra teljesítették. Ezt a szép ered­ményt annak köszönhetik, hogy a te­­nyészidő alatt a repcét kellőképpen gondozták és az aratást veszteség­­mentesen közvetlenül kombájnnal vé­gezték. • Elegendő marhahús kerülne piac­ra, ha az összes mezőgazdasági üzem úgy teljesítené termelési és eladási tervét, mint ahogy azt a prerovi já­rás henclovi, büki, oldrichovi, lhot­­kai és podhorai EFSZ-ei. Ez az öt szövetkezet július közepéig 100 %-ra teljesítette egészévi. marhahús-eladá­si tervét, s az év végéig még tekin­télyes mennyiséget adnak a közellá­­tás céljaira. « Gabonaáradat tölti meg az idei gazdag aratás folyamán a prerovi járás 14 felvásárló központjának mag­tárait és a további 4 közvetlen fel­dolgozó üzem raktárát. Ügy számit- i ják, hogy a járásban naponta 1350 tonna gabonát vásárolhatnak majd fel. e A vinicnéi EFSZ-ben — amely 3 szövetkezet: a lyskyi, popovicei és a vinari EFSZ egyesüléséből alakult — az aratógépek előkészítésénél gon­doltak arra is, hogy az aratás idejére a polgárság köréből is biztosítsanak munkaerőket. E három községből több mint 50 polgár vállalta, hogy a gabonafélék aratásánál összesen 1113 munkaórát dolgoznak le társa­dalmi munkában. Már késő ha ég...! Hányszor hallottunk már ilyen és ehhez hasonló mondatot. Hányszor figyelmeztettek a tűzesetek megelő­zésének fontosságára és mégis ... Most, az aratás és a cséplés idején a tűzvédelmi intézkedések betartásá­ra és a tűzesetek elkerülésére két­szeresen kell ügyelni. Sajnos, az ilyen figyelmeztetést nem mindenütt ve­szik komolyan. így volt ez a Rimaszombati Állami Gazdaságban is. A vasúti pályatest mellett vagy 15 hektárnyi területen gyönyörű gabona várta learatását. A parcellát már körülkaszálták s a gé­pek is készen álltak, az aratás meg­kezdése azonban csaknem egy hétig elhúzódott. Csakis így történhetett meg, hogy az egyik arra haladó vopat mozdonyából kihulló szikra felgyúj­totta a száraz gabonát. Az erős szél egy-kettőre felélesz­tette a tüzet. Néhány másodperc alatt már 4 — 5 árnyi terület állt láng­ban. A közelben egy talajjavítási épít­kezésen dolgozó munkások azonban csakhamar észrevették a veszélyt és a vasúti pályán dolgozó munkások­ká! együtt a tűz megfékezésére siet­tek. Nehéz harc árán, életük veszé­lyeztetésével sikerült elfojtani a lán­gokat. Hősiességükkel "a földművesek fáradságos munkájának gyümölcsét óvták meg a pusztulástól. Az önfeláldozó munkások ezzel a cselekedetükkel mindannyiuk elisme­rését és köszönetét érdemelték ki, hiszen négy vagon kenyérgabonát mentettek meg népgazdaságunknak. S. K., Rimaszombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom