Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-07-26 / 60. szám
Megkezdődnek az 1962. évi állami tervek előkészületei Mezőgazdaságiink nagy feladatai R Az Állami tervblzottsfig és a köztársaság kormánya a közeli napok- S ban megtárgyalja milyen intézkedéseket tegyen az ötéves terv második I éve állami tervjavaslatának összeállításán végzett munkák biztosításá- B ra, hogy az 1962. évi terv a harmadik ötéves terv általános feladatal- I nak eredményes teljesítésére épüljön. E feladatokat az idén nemcsak ■ teljesítjük, de nagyon valószínű, hogy tűi is szárnyaljuk. Az ipari és j építőipari össztermelés nagyobb lesz az előirányzottnál. A nemzeti jö- I vedelem növekedésére is számíthatunk. A folyó év tehát jó alapot ■ teremtett a jövő szempontjából és lehetővé teszi az ötéves tervben E előírt termelés színvonalának emelését. Ennek ellenére nem elégedfietünk meg az eddigi fejlődéssel. A harmadik ötéves terv jóváhagyásakor hangoztattuk, hogy a jó eredmények nemcsak a globális mennyiségi feladatok teljesítésétől, hanem elsősorban valamennyi feladat, főként a kulcsfontosságú feladatok egyenletes teljesítésétől függnek. Az ipari termelés és népgazdaságfejlesztés egyik legfontosabb szakasza a kohóipari termelés és a nép-, gazdaság fémszükségletének fedezése. Az acélgyártásban nem érjük el a tervezett termelést és a kellő minőséget. Ugyanakkor túllépjük a hengerelt áru gyártására megszabott acélfogyasztást. Ilyen körülmények között abból a szempontból kell megkezdenünk ,az 1962. évi tervjavaslat előkészítését, hogy feltétlenül el kell érnünk a kohászati termelés fejlődésének további gyors ütemét. Az 1962. év további tartalékaként előtérbe kerül a fémek, fűtőanyag, s a villanyárammal történő jobb gazdálkodás. A színvonal további javulását kell elérni a gépipar műszaki fejlesztése terén. Továbbá meg kel! gyorsítani a szénbányászást, különösen az ostrava-karvinai szénkörzetben. Az eddiginél nagyobb igényeket támasztunk a barnaszénbányákkal szemben is, hogy az ötéves tervben előirányzathoz képest fedezzük a fokozódó szénfogyasztást. A mezőgazdasági termelésre ugyancsak nagy feladat hárul. Az elmúlt évek nagy sikere volt a mezőgazdaság szocialista átépítésének befejezése és a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés feltételeinek megteremtése. Am meg kell szüntetnünk bizonyos fogyatékosságokat, amelyeket az idén DICSÉRET ILLETI a várkonyi szövetkezet traktorosait, különösen Bernáth Zsigmondot, aki naponta 8 hektárról takarítja le a szalmát. Emellett Pőthe András és Kovács István traktoros is kitesz magáért, miután már több mint 200 hektáron végezték el a tarlóhántást. Nyújtott műszakban dolgoztak, s ha a Szükség úgy kívánja, éjjel is hántják a tarlót. Végh Márta, Várkony a növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt megnyilvánulnak. A mezőgazdasági üzemek 1961. július 10-ig például 26 ezer tonna hússal maradtak adósak. Nem engedhetjük meg a húsfelvásárlási terv nemteljesítését, hisz állandóan fokozódik a lakosság húsvásárlási kereslete. A tejet illetően a helyzet az utóbbi hónapokban megjavult. Azzal szemben, hogy áprilisban több mint 62 millió liter tej hiányzott a felvásárlási terv teljesítéséhez, 1961. július 10-ig ez a hiány mintegy 19 millió literre csökkent. Természetesen fontos, hogy a tej felvásárlásában bekövetkezett fordulat állandó jellegű legyen, mert csak így biztosíthatjuk az egész évi felvásárlási terv teljesítését. A gabonatermesztésben sutba kell dobni azokat az elképzeléseket, hogy Moszkva (CTK) — Az Izvesztyija pénteki kommentárjában Robert Kennedy, amerikai igazságügyminiszter szovjetellenes beszédével foglalkozott. Kennedy július 15-én a Marshall atommeghajtású, Polaris rakétákkal felszerelt tengeralattjáró ünnepélyes vízrebocsátása alkalmából mondotta beszédét. A háborúra uszító beszédek nem vallanak valami nagy ítélőképességre. Már régen elmúlt az'az idő, amikor ilyen beszédek hatni tudtak a gyenge idegzetű emberekre. Különben megmondhatjuk Kennedynek: A Szovjetuniónak is vannak atommeghajtású tengeralattjárói. Különféle típusú, igen erős rakéták tartoznak fegyverzetükhöz. Ezek a tengeralattjárók semmivel sem lassabbak az amerikaiaknál, sőt ellenkezőleg, gyorsabbak. Nem kevesebb, hanem több van belőlük, mint az USA- nak. Szóval annyi van belőlük, amenynyire szükség van. a termelés növelése a vetésterületek párhuzamos csökkentése mellett csak a hektárhozamok növelésével lehetséges, mint ez tavaly előfordult, miután az előirányzott hektárhozamokat ugyan túlteljesítettük, a tervezett gabonamennyiséget azonban nem értük el. A burgonyatermesztésben is hasonló irányzatokkal találkozunk. Itt a helyzet komolyabb, mert évek óta állandóan csökken a hektárhozam, aminek oka a rossz ültetőanyagban, a talajművelés és a trágyázás elhanyagolásában keresendő. A növénytermesztésben sokkal komolyabban kell foglalkoznunk a földalap kihasználásával és a szántóterület bővítésével. A szántóterület csupán tavaly 11800 hektá.rral csökkent, a legutóbbi öt év során pedig 38 000 hektárral kisebbedéit. Idén sem jobb a helyzet, mivel az első négy hónapban ' országos viszonylatban további 3400 hektár szántóföld veszett el. Ez azt bizonyltja, hogy a nemzeti bizottságok a beruházás következtében beállott szántóföldcsökkenés pótlására a szükséges mennyiségben sem biztosítják a szántóterület bővítését. (Otakar Simúnek, a CSKP politikai irodája tagjának, az 1962. évi terv előkészítésével kapcsolatos országos értekezleten, 1961. július 17-én elmondott beszédéből.) Vagy talán Robert Kennedy úr azt hiszi, hogy ez az ország, amely elsőként építette fel az atomerőművet és a hatalmas atommeghajtású jégtörőt, óriási sikereket ért el az atomerő békés felhasználásában, talán megfeledkezett az atommeghajtású tengeralattjárók hajóhadának létrehozásáról? Ha azt hiszi, naivan gondolkozik. A mi századunkban, az interkontinentális rakéták és atomfegyverek századában már régen idejét múlta a fegyvercsörtetés mint politikai eszköz, nem szólván arról az óriási veszélyről, mellyel e fegyverek alkalmazása fenyegeti a népeket. A népek érdekei megkövetelik, hogy hagyjanak fel a hidegháború és a lázas fegyverkezés politikájával, amelynek egyik hirdetője Robert Kennedy, s folytassanak ésszerű politikát, mely a reális nemzetközi erőviszonyok józan értékelésére fog épülni. A népek követelik: az imperialisták hagyjanak fel a hidegháború és a lázas fegyverkezés politikájával Talán valakiben felötlik a kérdés: minek írni a munkabérek átépítéséről, aratás idején. Az élet azonban már ilyen: az egyik kérdés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni a másikat. És így állami gazdaságainkon az emberek betakarítják majd a termést s ugyanakkor a gyakorlatban szilárdítják meg az új bérrendszert, amely már köztársaságunk minden állami gazdaságán életbelépett. Két és fél esztendős próbaidő alatt mint a termelés és a munkatermelékenység növelésének gyakorlati eszköze vált be. A munkabérek új rendszerének bevezetése már a mezőgazdasági termelésben is annyira meghonosodott, hogy elmondhatjuk: az első időszak mögöttünk van. Az első összesített eredmények igazolják, hogy a bérek átépítésének elveit helyesen választottuk. Az új bérrendszer a legnagyobb hasznot elsősorban az egész társadalom számára jelentette. Az 1938-as év 5,43 hektárja helyett tavaly az állami gazdaságok minden egyes dolgozójára 5,75 hektár, azaz 5,7 %-kal nagyobb terület megművelése jutott. Ezzel egyidőben a munka termelékenysége, amelyet egy dolgozóra cső mezőgazdasági nyerstermelés mutat ki, szintén megnövekedett. A növénytermesztésben dolgozó egy munkás nyerstermelése az 1959-es év 19 980 koronájáról tavaly 21 393 koronára, tehát 7,1 %-kal emelkedett. Az új bérrendszer azonban, — néhány eset kivételével, amikor a kifizetett bér nem felelt meg az elvégzett munka mennyiségének, minőségének és társadalmi jelentőségének, - a dolgozók számára egyénenként is előnyt jelent. Az állami gazdaságok dolgozóinak átlagos havi bére az 1959-es év 996 koronájáról tavaly 1044 koronára, tehát hozzávetőlegesen 5 %-kal emelkedett. Ha ezt a két mutatószámot kölcsönösen összehasonlítjuk, egész népgazdaságunk fejlődése szempontjábó’ kedvező arány mutatkozik: a munkások átlagbérének növekedése összhangban van a munkatermelékenység emelkedésével. Talán e néhány számadat elegendő annak bizonyítására, hogy a munkásbérek új rendszere valóban hatékonyan kapcsolja össze az egyén érdekeit a társadalom érdekeivel. Nem szabad azonban megelégednünk azzal, amit e hatalmas feladat megoldásánál, a bérrendszer átépítésében eddig elértünk. Ott, ahol az új rendszer már a régi helyébe lépett, ott ezt még jobban meg keli honosítani. Ez akkor következik majd be, ha annak min-1 bérek átépítésének új időszakába lépünk den alapelvét, minden dolgozó magáénak ismeri el, és ez az elv minden dolgozónak vérébe megy át. Az állami gazdaságok, a gépállomások és az erdőgazdasági üzemek mellett azonban más olyan üzemeink is vannak, amelyek mezőgazdasági tevékenységet fejtenek ki: tangazdaságok, nagy hizlaldák, növénynemesítő és magtermesztő üzemek, fajáiiattenyésztő üzemek, ellenőrző és kísérleti intézetek, laboratóriumi kisállattenyésztő üzemek stb. Az ezekben az üzemekben alkalmazott munkások bérfeltételei hasonlóak az állami gazdaságok alkalmazottainak az új bérrendszer bevezetése előtti helyzetéhez. Az említett üzemek munkahelye igen gyakran ugyanazokban a községekben van, mint az állami gazdaság központja. A területi rendezés során néhány ilyen üzemet az állami gazdaságok vettek át és így olyan esetekre is találunk, (humpoleci tangazdaság, Havliékűv Brod-i tangazdaság, treboni nagyhizlalda stb.), ahol ugyanaz az üzem a régi és az új bérrendszer szerint is bérezi alkalmazottait. Ezért egy további időszakba lépünk, amikor ezek az üzemek és utánuk a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozó további szervezetek is megkezdik a munkabérek új rendszerének életbeléptetését. Ezeknek az üzemeknek dolgozói is mielőbb élvezhetik majd az új bérrendszer előnyeit, hiszen a legtöbb esetben a kerületi szervek már jóváhagyták ezirányú kéréseiket. Ütjük sokkal járhatóbb lesz, mivel már átvehetik az állami gazdaságok eddig szerzett jó tapasztalatait, elkerülhetik a hibákat és nem kell majd keresniük azokat a módokat, hogyan lehet az új rendszer bevezetése során — amint azt mondani szokták, menet közben — kiküszöbölni a hibákat. Igaz ugyan, hogy a feladat elvégzése annál igényesebb lesz: a bérek átépítésének olyan alapfontosságú részletkérdéseire, mint amilyenek a műszakiszervezési intézkedések és a műszakilag megindokolt normák kidolgozása, nem szabad megfeledkezni, mert ennek a kérdésnek elhanyagolását a társadalom már nem nézheti el. Az új bérrendszer bevezetésével kapcsolatos munka azonban nem vár „az aratás befejezéséig“ vagy amíg „betakarítjuk a répát". Ez is egyik szerves része annak, hogyan lehet a tavalyinál jobban elvégezni az aratást, kevesebb veszteséggel és kisebb költségek mellett betakarítani a gazdag termést. Z. N, Teljesíts! az eladási terveket Nagyobb gondot a rozseladásra ® Csökkent az állati termékek' eladása • Javítsuk meg a felvásárló üzemek és a termelők közötti munkát történni annak, hogy a kitisztított gabonával várakozzanak a szövetkezeti tagok a felvásárló üzemek előtt. Az eddigi hibák ellenére is a gabonaeladás tervét teljesíteni fogjuk. Azonban súlyos hiba, hogy az aratás idején csökkent az állati termékek eladása. Budaj elvtárs hibának rója fel, hogy a járási nemzeti bizottságokon az aratás idején keveset törődtek a hústermékek eladásának kérdésével. Pedig erre a célra külön dolgozót kellett volna beállítaniuk. A rossz szervezési munka miatt az állati termékek eladási tervét nem teljesítettük. Szlovákiai méretben a marhahúst 85,4 %-ra, a sertéshúst 91.7 %-ra, a tojást pedig 77,8 %-ra teljesítettük. A tejbeadás dekád-tervét ugyan 103,6 %-ra teljesítettük, de az időterv teljesítése lemarad: csak 92 %-ra tettünk eleget. A tojás- és tejbeadás nemteljesítéséra ebben az Időszakban nem volt semmi objektív okunk. Hisz az állatállomány most jómlnőségü takarmányt fogyaszt. Az állati termékek eladásának tervét a legrosszabbul a keletszlovákiai kerület teljesíti. Dekádtervét marhahúsból 74,4, sertéshúsból 64,3, tejből 81,8, tojásból pedig 72.7 %-ra teljesíti. Amint a gazdag gabonatermés, és lehetőségek mutatják, az eladási terv mlndeniltt teljesíthető. A felvásárlő üzem dolgozóinak és a helyi nemzeti bizottságoknak lényegesen meg kell javítaniuk szervező munkájukat, hogy az előirányzott termény- és termékmennyiséget maradéktalanul megkaphassa közeilátásunk. B. J. Dicséretre méltó eredmény A csallóközaranyosi baromfitelepen szelídek a csirkék. Szinte követik gondozóikat.’ Horváth Péter elvtárs zootechnikus mindent megtesz a tojáshozam emeléséért. Gaál Jenő segédzootechnlkus fiatal munkaerő, mégis szép eredményeket ér el. Narancs József és Kürthy Mihály bácsi baromfikezelök már reggel öt órakor megjelennek munkahelyükön. Szeretik munkakörüket. A kollektíva célul tűzte, hogy tojásbeadásukat túlteljesítik. Újításként a csatorna mellett mozgóólakat helyeztek el, amivel szintén fokozni akarják a tojáshozamot. A sok bogár, fű, szabad levegő lényegesen hozzájárul a tojáshozam emeléséhez. A baromfiállomány egészséges, elhullás, betegség alig akad. A szövetkezet saját terméséből látja el az állatokat. Szövetkezetük az ötéves tervet négy év alatt akarja teljesíteni a baromfitenyésztésben. Erre minden lehetőség adva van. Az ólakat negyedévenként meszelik és fertőtlenítik. A szövetkezet a félévi tojásbeadási tervet túlteljesítette. Az egész évi eladási terv 334 000 darab, s idáig 318 000-et adtunk el. A tojáseladási terv teljesítésében segített a község lakossága is. Michelberger Natália (Csallóközaranyos) Idén régen látott gabonatermést takarítanak be földműveseink. A szövetkezetek egymásután jelentik gabonaeladási szerződésük teljesítését. A dunaradványi szövetkezet például már július 12-én célba ért. A dunaszerdahelyi járás és Bratislava-város járás is teljesítette gabonaeladási tervét. Rövidesen követi őket Bratislava-vidéki, galántai, komáromi, érsekújvári és a lévai. Ezek a járások azonban hamarabb is teljesítették volna tervüket, ha ..., igen ha a rozseladással Is törődnének. A rozseladás tervét egyrészt akadályozza az is, hogy több járásban nem tartották be az előírt vetésterületet, másrészt a rozs aratását utoljára hagyták, számolva azzal, hogy az nem pereg ki. Ez az elmélet teljesen helytelen, mert ilyenkor a rozs is pereg. Szövetkezeteinknek mindent meg kell tenniük, hogy a rozs is minél hamarabb a raktárakba kerüljön. A gabonaeladás teljesítésével kapcsolatban meglátogattuk Budaj elvtársat, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági osztályának dolgozóját. Nézete szerint a gabonaeladás azért Is lassú, mert a felvásárló üzemek és a termelők között nem mindenütt van meg a mindennapos személyi kapcsolat. A komáromi és a losonci járásból olyan panaszok érkeztek, hogy a szövetkezetek kora reggel vagy késő este nem adhatták át gabonájukat a felvásárlő üzemeknek. Ez komoly hiányosság, mert a felvásárló üzem dolgozóinak már a cséplőgépnél szervezniük kell a gabonafelvásárlást és nem szabad meg-A prerovi járás hírei Árnost Vyslouzil prerovi tudósítónk jelenti: e Váratlanul nagy terméshozamot értek el idén repcéből a prerovi járás Poikovice községének szövetkezeti tagjai. Hat hektárnyi repceföldjükről összesen 194,9 mázsa repcemagot adtak el az államnak, s így ebből a terményből eladási tervüket 178 %ra teljesítették. Ezt a szép eredményt annak köszönhetik, hogy a tenyészidő alatt a repcét kellőképpen gondozták és az aratást veszteségmentesen közvetlenül kombájnnal végezték. • Elegendő marhahús kerülne piacra, ha az összes mezőgazdasági üzem úgy teljesítené termelési és eladási tervét, mint ahogy azt a prerovi járás henclovi, büki, oldrichovi, lhotkai és podhorai EFSZ-ei. Ez az öt szövetkezet július közepéig 100 %-ra teljesítette egészévi. marhahús-eladási tervét, s az év végéig még tekintélyes mennyiséget adnak a közellátás céljaira. « Gabonaáradat tölti meg az idei gazdag aratás folyamán a prerovi járás 14 felvásárló központjának magtárait és a további 4 közvetlen feldolgozó üzem raktárát. Ügy számit- i ják, hogy a járásban naponta 1350 tonna gabonát vásárolhatnak majd fel. e A vinicnéi EFSZ-ben — amely 3 szövetkezet: a lyskyi, popovicei és a vinari EFSZ egyesüléséből alakult — az aratógépek előkészítésénél gondoltak arra is, hogy az aratás idejére a polgárság köréből is biztosítsanak munkaerőket. E három községből több mint 50 polgár vállalta, hogy a gabonafélék aratásánál összesen 1113 munkaórát dolgoznak le társadalmi munkában. Már késő ha ég...! Hányszor hallottunk már ilyen és ehhez hasonló mondatot. Hányszor figyelmeztettek a tűzesetek megelőzésének fontosságára és mégis ... Most, az aratás és a cséplés idején a tűzvédelmi intézkedések betartására és a tűzesetek elkerülésére kétszeresen kell ügyelni. Sajnos, az ilyen figyelmeztetést nem mindenütt veszik komolyan. így volt ez a Rimaszombati Állami Gazdaságban is. A vasúti pályatest mellett vagy 15 hektárnyi területen gyönyörű gabona várta learatását. A parcellát már körülkaszálták s a gépek is készen álltak, az aratás megkezdése azonban csaknem egy hétig elhúzódott. Csakis így történhetett meg, hogy az egyik arra haladó vopat mozdonyából kihulló szikra felgyújtotta a száraz gabonát. Az erős szél egy-kettőre felélesztette a tüzet. Néhány másodperc alatt már 4 — 5 árnyi terület állt lángban. A közelben egy talajjavítási építkezésen dolgozó munkások azonban csakhamar észrevették a veszélyt és a vasúti pályán dolgozó munkásokká! együtt a tűz megfékezésére siettek. Nehéz harc árán, életük veszélyeztetésével sikerült elfojtani a lángokat. Hősiességükkel "a földművesek fáradságos munkájának gyümölcsét óvták meg a pusztulástól. Az önfeláldozó munkások ezzel a cselekedetükkel mindannyiuk elismerését és köszönetét érdemelték ki, hiszen négy vagon kenyérgabonát mentettek meg népgazdaságunknak. S. K., Rimaszombat
