Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-07-23 / 59. szám
Aratás és felvásárlásegyidejű feladat Az aratás lassan a végeíelé közeleg. Eljött az ideje annak, hogy szövetkezeteseink, állami gazdaságaink dolgozói valóraváltsák nagy ígéretüket. Ugyanis a mezőgazdasági feladatok négy év alatti teljesítése első eredményeinek már az idén meg kell mutatkoznia. Milyen eredményekről is van szó? Elsősorban is a termés, a hektárhozamok eredményeiről. Ezzel az idén, legalábbis a gabonánál, elégedettek lehetünk. Ám a nagy termés csak akkor válik konkrét valósággá, ha azt sikerül gyorsan és veszteség nélkül betakarítani, és azzal a társadalom szükségletét kielégíteni. Másképpmondva ez annyit jelent, hogy a termés nagyságát a társadalom szempontjából csak az államnak átadott gabona mennyiségében mérhetjük le. Ebből szinte magától adódik, hogy a termés betakarításával egyidejűleg kell haladnia a gabona felvásárlásának is. Hiába dicsekednénk szép hektárhozamokkal, jó terméssel, ha szövetkezeteink, állami gazdaságaink nem tennének eleget a felvásárlás tervének, és a szükséges gabona nagy mennyiségét továbbra is külföldről hoznánk be. A szövetkezetek és az állami gazdaságok az aratási munkák tervének összeállításánál gondoltak az eladási terv teljesítésének biztosítására is. Sokhelyütt azonban — bár az aratás jól haladt, — megfeledkeztek az eladás folyamatosságának biztosításáról. Nem egy szövetkezetben azt tartják: előbb az aratás, aztán lesz idő az állam, a társadalom iránti kötelesség teljesítésére. Az ilyen és hasonló nézetek helytelenek. Szép, példaadó munkát végzett e téren a dunaszerdahelyi járás, amely a köztársaságban elsőként teljesítette a gabona felvásárlásának tervét. E nagyszerű eredmény a szövetkezetek, állami gazdaságok, nemzeti bizottságok és pártszervezetek példás munkájának, együttműködésének a gyümölcse. Ez a példa igazán követésre méltó. Ezzel kapcsolatban szólnunk kell arrói is, hogy egyszer és mindenkorra ki kell vetkeznünk abból a régi hibánkból, amikoris megelégedtünk a terv úgynevezett általános teljesítésével. A száz százalék nemcsak menynyiséget, hanem a fajták betartását is jelenti! Ipolyvisken például előbb végeztek az árpa aratásával, tehát előbb az árpa' eladási tervét teljesítették. Utána következik a búza, vagyis itten a felvásárlás lépést tart az aratással. A nemzeti bizottságok feladata, hogy mezőgazdasági üzemeink a felvásárlás tervét a gabonafajták szerint teljesítsék. Fel kell számolni azt a gyakorlatot, amikor a százalékok utáni hajszában csakis a 100 Vo-os teljesítmény volt a fő. Egyes szövetkezetektől, de leginkább állami gazdaságoktól a járási nemzeti bizottságok egyes dolgozói azon igyekeztek, hogy minél többet adjanak /el terven felül. Ugyanakkor számos szövetkezet és a magángazdálkodók százai nem teljesítették a gabonabeadás tervét. Hogyan beszélhetnénk tehát 100 °/o-os tervteljesítésről, amikor százak és százak adósak maradtak az államnak? Az itt felvetett problémának látnunk kell a másik oldalát is. A felelőtlen funkcionáriusok — így könnyítették meg a dolgukat. Éppen azoktól az állami gazdaságoktól, amelyek amúgy is példásan teljesítették az állam iránti kötelességüket — vagonszámra „csikarták ki“ a gabonát terven felül, hogy így helyi vagy járási méretben elérjék a 100 %-os teljesítményt. S az eredmény? Éppen azok a mezőgazdasági üzemek küzdöttek takarmányhiánnyal. Példa erre az Ipolysági Állami Gazdaság is. Tavaszszal aztán valóságos búcsújárást rendeztek a felsőbb szerveknél, hogy az állami tartalékból szerezzék be a hiányzó takarmányt. A tavalyi eseteknek az idén nem szabad megismétlődni! A nemzeti bizottságok kötelessége, hogy ezt megakadályozzák. A nem megalapozott kimutatásokkal aligha segítenénk a mezőgazdasági termelés fellendítését. Önámításra pedig igazán nincs szükségünk! Leszögeztük, hogy a felvásárlás az aratással egyidejű feladat. Ezzel kapcsolatban felmerül egy másik kérdés is. Mi történik azzal a gabonával, amely a szövetkezetnek az eladási terv teljesítése után marad? Erre a szövetkezeti alapszabályzat egyöntetű választ ad. Ezt az alapszabályzatot pedig valamennyi szövetkezeti tag jóváhagyta. A szövetkezeti alapszabályzat kimondja, hogy az állam iránt Befejezés az 5. oldalon) ők voltak az elsők! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1961. július 25. Ára 50 fillér XII. évfolyam, 59. szám. Mielőbb a raktárba a gabonát. Ezt a ;elszót tűzték májuk elé a dunaszerdahelyi járás földművesei. Így is cselekedtek. Az országban elsőként teljesítették a gabona felvásárlásának tervét. Felvételünkön, megörökítettük azt a szorgos munkát, amely a dunaszerdahelyi járás felvásárlási raktáraiban folyt. Hogy minél kisebb legyen a veszteségünk a lemaradozóknak nyújtsunk segítő kezet val a nagykeszii állami gazdaság csoportvezetőjével beszélgettünk el, s megtudtuk tőle, hogy a gazdaságban kedvezően haladnak a munkálatok. Az aratást kétmenetesen és kombájnokkal végezték el, s 80 hektáron már a tarlóhántást is elvégezték. Ezenkívül már a cukorrépa alá készítik a talajt. Eddig nem kevesebb mint 18 hektáros területet trágyáztak meg. Ellátogattunk Bagotára is, ahol Mácsik Kálmántól, a szövetkezet mezőgazdászától megtudtuk, hogy az aratást még e héten befejezik, s utána a környező szövetkezeteknek segítenek. — t — Aki megelőzte Bíziket « _J£ihlavy_glvtárs, a mező-, erdő- és vízgazdasági miniszter helyettese ♦ a bagotai EFSZ gabonatarlóján átnyújtotta Vincent Tuzincin kombáj♦ nosnak, valamint Ludmilla húgának - a segédkombájnosnak - az 1000 ? korona pénzjutalmat, s egyéb tárgyi jutalmakat. Asszonyok a mezőn Bevált a két menetes aratás. A várkonyi szövetkezet is ezt a nézetet val ja. Ugyanis az aratás nagyobb részét kétmenetesen végezték. Jövőre már teljesen e módszert alkalmazzák majd. Felvételünk is arról tanúskodik, hogy a kétmenetes aratásé a jövő. Kcmhajnisfáh Vígan zakatol a Gombai Állami Gazdaság határában az SK-j-as jelzésű szovjet kombájn. Szinte szemlátomást fogy a gabonatábla. Az aratás befejezéshez közeleg. A kombájnisták, aratók a jól végzett munka után ünnepre készülnek. Már hogy is ne készülnének a gombaiak is, hiszen dicséretreméltó munkát végeztek, s ok büszkélkedhetnek a járásban a legjobb kombajnistával is. Dej János elvtárs a járás legjobb kombájnistája: országos méretben is az elsők között emlegetik a nevét. Dej János kombájnista egyszerű, szerény ember. Minden lépést jóelóre meggondol. Járása lassú, de amint felül a gépre, csak a nyargaló szél versenyezhet vele. A kombájn motorja, mint valami tüzes muzsika pattog a keze alatt. Nem szokott fölöslegesen beszélni, de amit egyszer megmond, azt mindenkor állja. Nemrég szavát adta. hogy 300 hektárról aratja le a gabonát idehaza, aztán pedig Csehországba megy segíteni.- Tíz éve ülök a kombájnon - mondja. - Ezalatt az idő alatt alapos tapasztalatra tettem szert Az idén már kétszázJcilencven hektárt arattam le. Nem ismerem a versenyben élenjáró. Bízik elvtársat, de mi tagadás, megmondom úgy ahogy van: Varga Ernő segédkombájnosommal mindent megteszünk, hogy az élre kerüljünk. Ehhez még van időnk. Ha idehaza nem sikerül behozni, majd sikerül Csehországban. Míg így beszélgetünk a segédkombájnos vezetésével a kombájn egyre csak dolgozik. Dej elvtárs büszkén, megelégedetten néz utána. Az ö tanítványa a jiú. Közösen osztoznak a munkában, közösen az örömben. Közösen osztoztak a 750 koronás jutalomban is, amelyet a 200 hektáros teljesítményükért kaptak. Tíz éve kombájnos Dej elvtárs. Mindenki úgy ismeri öt. mint szerény, szorgos embert. Életének 39. évét tapossa. Kitűnő kombájnista, 7 gyermek édesapja. Két legnagyobb jia az apja nyomdokaiban halad. Mindketten segédkombájno ■ soként tevékenykedtek az aratásban. S ha leszáll az est, és a Dejcsalád együtt van, a kombájnokról folyik i beszélgetés■ Mind jó tanító A döntő fordulatért g mezőgozdosqgbqr • A dunaszerdahelyi járásban hétvégére 100 ®/ó-ra learatnak • Komáromban egy kissé lemaradtak az aratással • Legjobb dolgozóinkat jutalmazzuk meg • A tarlóhántást nem szabad elhanyagolnunk A dunaszerdahelyi jarasban lazas nunka folyik. Hét végére ugyanis minden szövetkezet és állami gazdaság be akarja fejezni az aratást. 5 hogy ezt be is tartják, mi sem bisonyítja jobban, mint az az önzetlen segítség, amely a dunaszerdahelyi járás szövetkezetei és állami gazdaságai között megnyilvánul. A várkoíyiak a dióspatonyiaknak, a sul'aniak i bodikiaknak, a gombai állami gazlaság pedig a Csehszlovák-Mongol Barátság szövetkezetnek segít az arasás mielőbbi elvégzésében. Jól halad a járás területén a tarlótántás is. Fontos szerepet játszik snnél a munkánál a napi prémiumo^ás, mivel még jobb munkára ösztönzi mind a szalmaösszehordókat, mind a DT-seket. A komáromi járásban korántsem ilyen rózsás a helyzet. A kezdeti sikerek úgylátszik kissé önelégültekké tették mind a járás, mind a szövetkezetek és állami gazdaságok vezetőit. Az aratást eddig mindössze a gabonaterületek 79,4 %-án végezték el, s még nem kevesebb mint 6000 hektár gabona várja a „megmentő“ kaszát. A hátulkullogó szövetkezetek közé tartozik Perbete, Martos, Nesvady és Cserhát. Vajon mire várnak ezek a szövetkezetek, hogy a jó gabonát kint hagyják elperegni. Ugyanezek a szövetkezetek (s ezt természetes is) rosszul állnak a terményeladással is, mivel edziig tervüket még alig 30 %-on felül teljesítették. De nemcsak hibákat, hanem jópéldákat is találhatunk a járásban. Az aratást már elvégezték Csallóközaranyoson és Komáromban is. A terményelatfes terén pedig Ögyalla, Ifjúságfalva, Izsa, és Szilas mutatnak jó példát. A tarlóhántás körül azonban a járás területén hiányosságok mutatkoznak. A komáromi járás ugyanis eddig mindössze 33 c/tf-ra teljesíti a tarlóhántás tervét. Ezen a téren rosszul áll a nagykeszi szövetkezet szénája is, pedig igazán lenne kitől tanulniuk, mert az ottani állami gazdaság jő példával jár előttük. Mi Varga Gyula-Júiius 19-én a késő délutáni órákban nagyon kellemes meglepetésben volt része a /bagotai EFSZ kiváló kombájnosának, TUflNÉIN Vincent elvtársnak, aki egyedülálló teljesítményével megelőzte az ország kombájnosait versenyre hívó Bízik István kombájnost: a jutalomátadás napját is beleértve 559 hektár gabonát aratott le SZ —5 típusú új szovjet komkájnnal. Tuzincin kombájnos a jutalomátadás alkalmával közölte Éihlavy elvtárs miniszter-helyettessel, hogy az. idei aratási idényben 550 hektárról aratja le és csépeli el a gabonát. Még egy kellemes hír: kérte a Csehszlovákia Kommunista Pártja tagjainak sorába való felvételét. A helyi pártszervezet elnöke azon nyomban megtette az intézkedéseket, hogy Vincent Tuzincin, ez a rendkívül szorgalmas és példamutató kombájnos minél előbb a párt soraiba kerülhessen. íko) Tunisz (ctk) — Bizerta fráncia támaszpont környékén • július 20-ra virradó éjszaka és. csütörtökön a reggeli órákban-tovább folytak a harcok s francia csapatok és a tunéziai hadsereg önkéntesei között, akik igyekeznek meggátolni a további francia :sapatszállításokat a támaszpontra és a francia hajók kikötését Bizerta kikötőjében. A Tunis Africques Press sajtóügynökség hírei szerint éjfélkor összetűzésre került sor a francia és a tunéziai egységek között. Az összetűzés során 50 személy az életét vesztette vagy megsebesült. Komolyra fordult a helyzet Bizertában — Itt a Szabad Földműves szerkesztősége. Kérnénk a palárikovói nőbizottság elnöknőjét. — A telefonnál. — Kérem a nevét. — Kl'úcková Helena. — Megkérnénk az elnök elvtársnőt, tájékoztassa szerkesztőségünket arról, hogyan szervezték be az asszotyokat az aratásba — Hogy fs mondjam?! Nálunk már nem is kell nagyon szervezni. Évek öté i legnagyobb természettséggel kaprolódnak be háziasszonyaink is a: íratásba. — Melyik szakaszon dolgoztak a legtöbbet? — A gabona tisztításánál. Csakhogy ez idén „kinyomtak" a fiatalok. — Hogyhogy? — Ügy, hogy kötelezettséget vállaltak többek között a gabona tisztítására is és ezáltal minket „nyugdíjaztattak“. * — Hát az ilyen tettet örömmel kell üdvözölni. — Csakis. Büszkék vagyunk a CS1SZ szervezetre, hogy ilyen komoly támaszává vált a szövetkezetnek. No, de a jutalom sem marad el. A szövetkezet kétnapos tátrai kirándulást ajándékoz 60 fiatalnak. — Az elmondottak szerint tehát az asszonyok megmaradtak a fözőkanálnál. — Azt azért nem. Mert például a „terven kívüli“ zivatar a kétszakaszos aratás rendjeit alaposan összekócolta, asszonyainknak volt mit tenni, hogy .^íelyrefésüljék“. Ez is nagy munka volt és szemveszteségröl szinte szó sem lehet. Ezenkívül az asszonyok tartották egész idő alatt az egészségügyi szolgálatot. — Két éve, amikor maguknál jártam, akkor nagyon büszkék voltak a tojásgyűjtésre. — Ezért most sem kell szégyenkeznünk, mert év elejétől a felállított öt kettős 10 0Ö0 tojást gyűjtött össze. — Szóval nem tagadták meg önmagukat. i — Nem. De elvtársnő,'az egész beszélgetés alatt egy örömhír fojtogat. Kérdés nélkül is megmondom. — Tessék. — Ma teljesítettük száz százalékra eladási tervünket, illetve az állammal szembeni kötelességünket. Párnapos késéssel mi is felsorakoztunk a dunaszerdahelyiek *mögé. — Igazán örömhír. Szívből gratulálunk és hasonló sok sikert kívánunk az önök szöevtkczeti tagságának a jövőben. bsg uej eivtars es segeiiKomDajnosa, Varga Ernő és édesapa, átadja fiainak tapasztalatait, hogy ha a kombájnra ke- ! rülnek, mint az apjuk, megállják ; a helyüket. Ö maga pedig sZorgo : san dolgozik, s talán csak titokban.vár ja az aratás végét. Ugyanis ; az aratás befejeztével Dej elvtárs ! nagy ünnepre készül. Jó, példa- < mutató és lelkiismeretes rnunká- ; jávdl kiérdemelte, hogy a párt tag- ! iainak sorába lépjen. Ez lesz aztán j !gazi ünnep. N. J j
