Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-11-08 / 90. szám
Bánat és- ötöm a te-fydö- felett A lombhullató ősz mintha baráti jobbot nyújtott volna az aszályos nyárnak, oly sietve folytatta a rétek és legelők letárolását, amit a nyár jó korán megkezdett. Nincs egy zsenge fűszál a vendégi határban, amely a tavasz emlékét juttatná eszlinkbe. A csorda álldogál. Egymást nyalják a tehenek, kérődzenek és bután bámulnak a semmibe. A csordás három pulija körében bunkós botjára támaszkodik. Egy/ helyben áll, mintha fáradt lenne, pedig vállát csak börtarisznyája és a hosszú, cifra sallangos, rézkarikás ostora húzza, amelyet úgy szeret, mint a feleségét; vagy talán még jobban. Tavaszkor az elsőílives üszők szoktatása Idején menynyit lótott-futott, mégsem fáradt el soha. ürömében olyanokat pattogatott, hogy újfaluba is behallatszott. A legelő füvét növekedése hagyta el, őt meg a kedve. — Vége a pásztoréletnek! — mondta ki a szót kurtán, visszavonhatatlan elhatározással. A pulik mintha ezt is megértenék, bánatos „arcot" vágnak hözzá. Csak a kisbojtár ugrott fel örömében a zsombékon megterített kenyér és szalonnás ebéde mellől. — Megyek a nagybátyámhoz bágerosnak! A csordát őrizze, aki akarja. Tornán már villanypásztor őrzi az állami gazdaságban. Ha ott megfelel, itt mért ne lenne jó? A botjára támaszkodó tapasztalt pásztor nem gurult dühbe, hanem kissé magát szégyellve tekintett sógorkájára, a kisbojtárra; majd elmosolyodott és azután nagy bölcsen kivágta a rezet: — Csak a pásztoréletnek vége, de kezetükben egyszeribe azzá válnak az emberek. KuSztván Imre kőművesmester válogatás nélkül magához vett mindenkit, aki csak jött, és azóta úgy nőnek a gazdasági épületek, mint gomba az erdőn. Az emberei jól keresnek és a szakmát is elsajátítják. Ott van például Olasz Ferenc bácsi, aki a hatvanon már jóval túl van, s 26 növendéküszőt, 9 elválasztott horjút meg egy lovat gondoz; azon— Vége a pásztoréletnek! ... kívül mennyit kőmúveskedlk! Balázs Sándor bácsi, Zsóka András, Ráki István meg a többiek! Mind megette már kenyere javát és ... Igen, ők már hamarabb belátták, hogy az új helyet foglal magának, pedig először nekik sem tetszett, hogy felszántják a rétek és legelők nagy részét. Túróéi Gyu-Az új istállónak IS ajtaja és 70*ablaka lesz. Fürdőszobát is építenek mellé a fejögulyásoknak. jut egy vérbeli pásztorembernek, amíg a csorda álldogál vagy delel. Nehéz neki a régivel szakítani, de amikor nemcsak a kisbojtárjával, de önmagával is szembekerült (előbbi nézetével került szembe), mosolyog azon, amiért előbb még epekedétt. Képzelete a jövőbe hatol. — Kőműves mégsem leszek! Az állatgondozókra különb sor vár — számolgat magával Mata Sanyi. - Itthon dolgozhatom egész éven, és az új Istálló olyan lesz, mint egy mesebeli palota. Ilyet a valóságban még nem látott, ezért nem tudja máshoz hasonlítani, csak a meséhez. Pedig ez nem mese, mert terv szerint valósul meg. Az új tehénistállónak IS ajtaja és 70 ablaka lesz. Fürdőszobát is építenek mellé a fejőgulyásoknak. Megfürödnek, megmosakodnak, felöltik a fehér munkaruhát, mint az állatorvosok, és tXejniük sem kell, mer ott lesz a gép; a trágyát sem kell viliázni, mert kiviszi a futószalag. A takarmányt is csillék szállítják az istállóba. A pásztor csak most érti igazán az agronómus szavát: az ilyen istállóban másképp kell gondozni a teheneket! A nagy tejhozamú tehenek nem legelészhetnek egész nap a félig jóllakásért, félig koplalásért. Amikor pedig jó a legelő, többet letaposnak, mint amennyit megesznek. Azon veszi észre, hogy teljesen az agronómus pártjára álL Helyesli minden érvelését. — A .Háromrendes fél évig vízben állt. Kiázott rajta minden. # (Háromrendesnek hívják az egyik rétet.) — A Konckárkán esős időben sem sok fű termett. Ha felszántjuk, milyen silókukorica nőhet rajta? A megmaradt felényi legelőn pedig kétanynyi fű teremhet, ha vízzel, trágyalével megöntözzük. Legeltetni is fogjuk az állatokat, de nem úgy, mint eddig. A legeltetés szerintem csak a friss levegő, napfény és a szabad mozgás miatt fontos. A többit megtalálhatják Túród Gyula szánt-vet látástól vakulásig nem a miénknek. Én visszamegyek az erdészetbe ... vagy talán oda sem, hisz akad itt munka elég, és szakmát is tanulhat az ember. Most jutott eszébe az a sok napszámos munka, amelyet a kőműveseknél végzett gyerek- és serdülőkorában. Évekig dolgozott mégsem lett belőle szakmunkás. Most meg szövetlát okozták érte, aki most a katonának bevonult Stefán Józsi helyett szánt-vet látástól vakulásig. 0 sem volt akármilyen parasztember. Hogy szerette a lovakat; még most is megpatkolja őket, de azért inkább csak a traktort nyergeli. Ezt sem kényszerből teszi, mert mezőgazdász. Ki gondolná, mi minden eszébe nem a tehenek az istállókban a friss takarmány révén. Egyenek belőle annyit, amennyi jólesik nekik, és akkor lesi tej. Ha pedig sok a tej, a gépi fejőst dicsérni sem kell, anélkül is pártjára állanak az emberek. Ahol eddig 10 — 15 mázsa fúhozammal számolhattunk, vagy semmivel, ezután 600 — 700 mázsa silókukorica vagy 500 — 400 mázsa cukorrépa teremhet. De bármily növényt termeljünk is a felszántott réteken és legelőkön, megtízszereződik a termés értéke. Már több mint a fele rétet és a legelőt felszántották és lassan mindenki megérti, még az Idősebbek is, hogy ahol kevés a takarmány, ott több kishozamú rétet és legelőt kell felszántani a szabályozott Bódva mentén. A nap már nyugovóra szállt. Vidám kolompszóval siet hazafelé a csorda. Nemsokára odaér, ahol az új istálló épül. A pásztor, fürgébben követi a nyáját. Bánata eloszlott. A felszántott legelők már neki is örömet okoznak. CSURILLA JÓZSEF Gazdag ősz Gödi Jánot traktoros brigádja lelkiismeretes munkát végzett o kopásnövények betakarításában a szepsi szövetkezet mezőin. Gépekkel haladt a munka, s így időben lekerült, a földekről mind a burgonya, mind a cukorrépa. A szárazság ellenére is jó volt a termés, s ez főleg a szövetkezet dolgos asszonyait dicséri. Gazdag volt az idei ősz. S hogy a jövő évi nyár és ősz is hasonló legyen, tesznek róla a szepsiek. Hogy csak egy pár dolgot említsünk: időben elvetettek mindent, s alaposan felkészülnek a tavaszi munkákra is. Még az ősszel megtrágyáznak száz hektárnyi földet, hogy a kapások ültetésekor s a tavasziak vetésekor ne legyen semmilyen fennakadás. Halad a munka. Mindenki szívvellélekkel dolgozik. Idén őszre a rétek és legelők javítását is tervbe vették a szövetkezet esek. Azt akarják, hogy jövőre több takarmányuk legyen, s bővebben elláthassák állatállományukat. Radácsi László (Szepsi) Két műszakban Hogy szórakozásra is legyen idő Szövetkezeteaeink őszintén lelkesednek a szövetkezet ügyéért. Gyakran méjf a szabad idejüket is feláldozzák, ha a közös érdekről van szó. Am álljunk meg egy pillanatra! Vajon nincsenek-e túlterhelve mezőgazdasági dolgozóink? A szabad idő és a munkaidő kérdése égető probléma a mezőgazdaságban. Ha az ifjúság és a mezőgazdaság közti viszonyt latolgatjuk, legtöbb esetben arra a megállapításra jutunk, hogy éppen a szabad idő kérdése miatt idegenkednek a mezőgazdaságtól. Vegyük például az állattenyésztést. A szarvasmarha, sertések vagy szárnyasok gondozása nagyon sok munkát igényel. Nem csoda tehát, hogy az állattenyésztésben dolgozók átlagkora elképesztően magas, mert a mai ifjúság a falun is jogot tart a szórakozásra, kultúrára, sportra, tehát a több szabad időre. Ha a dolgoknak jobban a mélyére tekintünk, észrevehetjük, hogy a csöppet sem megnyugtató helyzet fő oka talán nem is annyira a több időt követelő munkában, hanem a rossz munkaszervezésben, a régihez való csökönyös ragaszkodásban rejlik. Ezzel szemben sok szövetkezet, állami gazdaság példája igazolja, hogy a munkának több műszakban történő megszervezésével megoldódik a kérdés. A letovicei szövetkezet (blanskói járás) a hatékonyság felülvizsgálása után elhatározta, -hogy az állattenyésztésben bevezeti a két műszakot. Eddig vasárnaponként a növénytermesztési csoport tagjai helyettesítették az állattenyésztőket. Természetesen ez szükségmegoldás volt. A több műszak bevezetése után 5omálik és Benes állatgondozóknak Ruzicková Anezkának, Havranková Zdenkának és a többieknek művelődésre és szórakozásra is jut idejük. Az olvasókat biztosan érdekelni fogják a szervezési kérdések is. Az első műszak reggel fél négytől délelőtt fél tizenegyig tart, a másik pedig estig. Az első műszak előkészíti a takarmányt a második műszak számára, a második műszak viszont a reggeli etetésre. Egy istállóban az eddigi öt ember helyett most hatan dolgoznak két műszakban. Minden gondozó átlagosan 60 munkaegységet kap havonta. A sertésistállóban 50-et, tehát csak 15-tel kevesebbet, mint azelőtt, amikor még egész nap dplgozott. Ehhez még hozzá kell számítanunk a két vasárnapi műszakért járó 25 °/o-os pótlékot (egy munkaegység értéke 20 korona), s a további prémiumokat. A negyedévi terv teljesítése esetén minden munkaegységre 1 koronát, a tejtermelésben minden terven felül eladott literért 60 fillért kapnak. Hasonló jutalmazási rendszert vezettek be a sertéstenyésztésben is. A két műszak bevezetése lehetővé tette az állatok jobb gondozását, ami biztosítja a termelés növekedését, s nem utolsósorban azt, hogy a szövetkezet egyenletesen teljesíti az eladási tervet. A két műszak bevezetésének az eredményeként behozták a tej eladásban eddig mutatkozó hiányt és most a legjobbak közé tartoznak a járásban. Nemrég kaptak az eladási terv egyenletes teljesítéséért 10 000 korona jutalmat a járási nemzeti bizottságtól. Ma már nem találnánk Letovicében senkit sem, aki régi módszerrel akarna dolgozni. Amellett, hogy több a szabad idejük, amelyet ki-ki a művelődésnek. kultúrának, sportnak vagy a családjának szentelhet, a keresetük is jóval magasabb az előzőnél. S ez nyomós érv a két műszak mellett. . J. S. \ I zélesen terül el a muzslai határ. Több mint 2500 hektár mezőgazdasági területet ölel fel. Az egyik oldalon a hömpölygő Duna, a másikon pedig alacsony dombok határolják. A dombok lankáin a muzslai gazdák emberemlékezet óta szőlőt és gyümölcsöt termesztettek. A szövetkezet tagjai jó kezekbe helyezték a hatalmas gazdaság gyeplejét. Sulcz Géza, a szövetkezet elnöke fiatal még, csak nemrégen vetette le a határőri katonai egyenruhát. Lehet, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy elnökké választották. — Két évig őrizted a határt — mondották neki. — őrködtél, hogy a kémek és felforgatok ne zavarhassák az ország nyugalmát. Most őrizd a mi közös szövetkezeti érdekeinket. Gondoskodj arról, hogy többet termeljünk a társadalom számára és nekünk ü> az eddiginél még jobb legyen a sorunk. A fiatal elnök és a szövetkezet tagjai gazdag tapasztalataikat most a közös gazdaság gyarapítására használják fel. A gazdaságban a traktorosok a hangadók. Mészáros Emil gépesítő vezetése alatt többnyire fiatal emberek dolgoznak, e gépek szerelmesei. Gondosan kezelik gépeiket és szép munkaeredményeket érnek el. A 23 traktoron 29 traktoros dolgozik, s a 3 lánctalpas mellé 6 traktorost osztottak be. Ezenkívül még 8 traktorosuk van tartalékban, és ezekben a napokban további 12 szövetkezeti tag fejezi be a traktoros tanfolyamot. A muzslai szövetkezetesekről senki sem állíthatná, hogy nem végezték el minden munkaszakaszon a termelés hatékonyságának ellenőrzését. Viszont tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy a gépesítési szakaszt ellenőrizték a legalaposabban, és itt fedték föl a legtöbb tartalékot is. amely sok lehetőséget nyújt a munka javítására. — Aki keres, az talál! — tartja a magyar közmondás. Ez a régi igazság Muzslán is igaznak mutatkozott. Sulcz Gézának, a szövetkezet elnökének javaslatára kazal alakú formát készítettek a takarmánybetakarítás és tárolás gépesítésére. A forma kazal alakú csővázból áll, amelyet sűrűbb fonattal vonnak be. Ebbe a formába fúvóberendezéssel ellátott szénaszállítóva! 180 köbméter szárított szénát fújnak. Amikot a forma megtelik, két részre szedik és traktorra! más helyre vontatják Ott ismét összekapcsolják és készítik a másik kazlat. így a takarmányhoz egyáltalán nem nyúl emberi kéz. Ugyanis a takarmányt vágógerendával kaszálják, küllős szénaforgatóva! forgatják, rendsodróval rendekbe rakják, boglyázóva! összegyűjtik és boglyákba rakják, amelyeket a traktor folyadéknyomásos szállítóval a szénaszállító fúvőberendezéséhez to-Néhány jó ötlet a hatékonyság növelésére vábbít. Ez évben 19 szövetkezeti tag naponta 8 hektár takarmánytermését takarította be és rakta kazlakba. A kazalozáshoz használt forma és a folyadéknyomásos szállító segítségével ugyanannyi ember naponta 17 hektár takarmánytermésével birkózhat meg. A takarmányfélék betakarításával tehát 15 nap helyett alig egy hét alatt végezhetnek, s a betakarítással járó költségeket 4000 koronával csökkentik. Nem csoda, ha a takarmányt jövőre 120 hektárról, két év múlva pedig már 450 hektárról takarítják be az említett módszerrel. * * * A muzslaiaknak minden évben gondot okozott a kombájnnal betakarított gabona kezelése. Hat asszony forgatta a gabonát az aratás kezdetétől annak befejezéséig, hogy a gabona nedvességtartalma a megengedett százalékra csökkenjen. Főként az bosszantotta a szövetkezeti dolgozókat, hogy erre a hat munkaerőre nagy szükség lett volna más sürgős munkálatoknál. így született meg az újítási javaslat, amely egyszerűségével meglepetést vált ki az emberből. Az egész újítás egy 15 cm átmérőjű és 8 m hosszú csőből áll, amelyre szükség szerint mind a két oldalon 4 — 6 további, 5 cm átmérőjű, 4 m hosszú csövet szerelnek, A csövekbe a gabonaszemeknél kisebb lyukacskákat fúrtak. Az egész berendezést 30 cm-rel a föld felszíne felett helyezték el és egy gumitömlővel rákapcsolták a fúvóberendezéses magszállítóra. Majd a berendezésre 10 — 12 vagon gabonát halmoznak fel. A halomban széthelyezett hőmérők a jelzőberendezés szerepét töltik be. Ha a gabona hőmérséklete a megengedett határ fölé emelkedik, a raktárnok egyszerűen bekapcsolja a fúvóberendezést, amely hideg levegőt juttat gabonaszemek közé. így az aratás alatt 6 munkaerőt és 5000 koronát takarítanak meg. * * * A gabonatisztító gépnél dolgozó emberek naponta csak két /agon magot képesek megtisztítani és teherkocsira rakni. \laposan neki kell látniuk a munkának, ha ezt a mennyiséget mindennap el akarják juttatni a felvásárló üzem vagy a szövetkezet raktárába. A muzslai gépesítők gondolkodni kezdtek azon, hogyan lehetne ezt a munkát meggyorsítani. A szövetkezet elnöke a nyáron ellátogatott a Szovjetunióba Voronyezsben megtudta, hogy az ottani gépgyár olyan gabonatisztító gépeket gyárt, amelynek a teljesítménye 10 tonna óránkénti és hogy ebből a gépből 100 darabot Csehszlovákiába szállítanak. A muzslai szövetkezet az elnök tanácsára azonnal tervbe vette az említett tisztítógép megvételét. Ugyanakkor kiszámították, hogy a gép kezelésére nem lesz elegendő az eddigi öt ember, viszont ha a gabona rakodását és kezelését továbbra is kézi erővel végzik, akkor nem lesznek képesek a gépet teljesen kihasználni. Ezért kidolgozták a munkálatok gépesítésének tervét; a tisztítógépből serleges szállítószalaggal juttatják a gabonát a mázsa felett elhelyezett, 1,5 tonnát befogadó tartályba. A mázsáié a zsákot a tartály nyílására erősíti és megtölti. A teli zsákot beköti és egy másik szállítószalag csúsztatja, amely azt a teherkocsira viszi. Ez az egyszerű megoldás négyszeresére növeli a munka termelékenységét, négy munkaerőt takarít meg és 20 nap alatt 4000 KcS pénzmegtakarítást tesz lehetővé. * * * A muzslaiak már néhány éve szállítószalaggal juttatják a kukoricát a szárítókba. A szárítók magasak, a szállítószalag meg sima. s így munka közben sok kukoricacső csúszik vissza a földre. Négy dolgozó ugyancsak süröghet-foroghat, ha naponta 1,5 vagon kukoricát akar a szárítóba juttatni. Az új, magajáró szállítószalag tervezete még csak papiron létezik, de az eddigi tapasztalatok alapján nem kételkedhetünk abban, hogy már jövőre a muzslaiak jó segítőtársává válik. Szembeötlő a gép szerkezeti egyszerűsége. A szállítószalag váza gömbvasból készül, amelyet mind a két végén fahenger egészít ki. A váz mindkét belső szélén régi szíjakat húznak át. amelyekre bádogkanalakat erősítenek. Mindegyik kanálba 5 — 6 kukoricacső fér el. A szállítószalag alá garatot helyeznek, amelybe a traktoros beleszórja az egész teherkocsi tartalmát. A garatot a betonkeverőgép módjára szabályozhatják, vagyis a szükségnek megfelelően emelhetik, hogy a szállítószalag kanalai teljed kapacitással dolgozhassanak. A gép kezelését egyetlen ember végzi, aki naponta három vagon kukoricát juttat a szárítóba. Az említett gép a költségeket naponta 200 koronával csökkenti. A muzslai szövetkezetesek tehát megtalálták a módját, hogyan növeljék a termelés hatékonyságát és hogyan teremtsenek jobb feltételeket a harmadik ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítésére. J. Botlík mérnök
