Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-11-08 / 90. szám
MElÖQAIDASÁMBöl Gabonakombájn a kukoricában Irta: GONDA IRÉN agrármérnök (Budapest) Szokatlan látvány fogadja a járókelőket a herceghalmi határban: itt fs, ott is SZK —3-as gabonakombájnok ballagnak a kísérleti gazdaság kukoricásaiban, s nem törik, hanem aratják a termést. Kovács Györggyel, a gazdaság 26 esztendős főmérnökével vettük szemügyre az egyik kombájnt, hogy megnézzük: hogyan is dolgozik? Semmi csodálatos nincs benne — magyarázza a fiatal szakember —; tavaly is így takarítottuk be kukoricánk egy részét, idén pedig az egészet, ezer holdat, Némi átalakítást kellett végezni a gépen. A dob fordulatszámát csökkentettük, a dobnyílást nagyobbra vettük, a kombájn motolláit körülbelül 10 cm-rel megtoldottuk. A kukorica betakarítására alkalmassá tett kombájnok szokásos magasságú tarlót hagynak, a szemet lemorzsolják a csövekről, a magtartályba gyűjtik, a szárat pedig csutkával együtt 15 — 20 cm-es darabokra tépik, s a szalmagyűjtő kocsiba fújják. Megnéztük a lemorzsolt kukoricát: igen kevés közte a sérült szem, a morzsológépek is összetörnek ennyit: ugyancsak elvétve találni benne csutka- és levéldarabokat. A tarlón 15 — 20 méterenként marad el egy-egy kisebb cső, morzsolt szem azonban nem. Ugyancsak nincs szem a szár és a csutka között sem. A kukoricát körülbelül olyan éretten kezdik kombájnnal aratni, mint amilyen állapotban törni szokták.A letört kukoricát aztá^i szellös górékban tárolják, s ezt a lemorzsolt, még körülbelül 30 — 35 %-os víztartalmú szemekkel nem lehet megtenni. Éppen ezért a kombájnnal learatott kukoricát szárítani kellene, hogy tárolhatóvá váljék. A Herceghalmi Állami Gazdaság megakarja takarítani a szárítás költségét, ezért a korábbi években épített, s most fóliával bélelt betonsilókba hordják mindjárt a földekről a morzsolt kukoricát. A betongödrökbe eresztett kukorica saját valót lehet csak darálni egyszerre —, amelyet az állatok szívesen fogyasztanak és igen jó hatásfokkal értékesítenek. Luca Ferenc, a gazdaság igazgatója szerint a betakarítási és tárolási mód legfőbb erénye hogy gyors és olcsó. A kukoricabetakarítás költsége alig több a közönséges morzsoiás költségénél. Azonkívül gyors is, hiszen egy-Gabotiakombájn a kukoricatáblában egy kombájn naponta 7-8 hektárról takarítja be a szemet is, a szárat is Ha kevés a gazdaság tárolóhelye, akkor az is előny, hogy nem kell a kukoricacsutkát a morzsolásig tárolni csupán a szemet. A felaprított szárból nyers répaszelettel vagy más lédús takarmánnyal kitűnő silót lehet készíteni s ha szárazabb a szár, alomnak is használható. A kombájnvezetők szerint a kukorica betakarításában sem nagyobb a géptörés a szokásosnál. A nagyobb megterhelés miatt a kaszapengék, a terelőcsiga ujjal kopnak csak gyor-A silógödör szájához illesztett garaton át eresztik le a kukoricát Hordják a szemeskukoricát a földekről sabban. Ezek azonban, ha az alkatrész-utánpótlás megfelelő, nem okoznak lényeges kiesést a munkából. Hogy. a munka még gyorsabban menjen, tovább akarják tökéletesíteni a kombájnnal végzett kukoricabetakarítását. Most kísérleteznek olyan szállítószalag készítésével, amely lehetővé tenné, hogy ne szalmagyűjtő kocsiba gyűjtsék az összetépett szárat, hanem a szalaggal a kombájn mellett haladó pótkocsiba hordják azt. Ily módon nem kellene időt tölteni a szalmagyűjtők ürítésével. Ugyancsak gondolkoznak azon, hogyan lehetne az eddiginél könnyebben, gyorsabban felhozni a silógödrökből a szemeskukoricát. A gabonafúvók elhelyezése a gödrökben nehézkes, nem is eléggé jó, ezért valamiféle csigás hordozó szerkezet látszik legcélszerűbbnek erre a feladatra. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság vezetői, dolgozói sok gépesítési feladatot megoldottak már, s biztos, hogy az idei tapasztalatok felhasználásával is közelebb kerülnek a kukorica betakarításának gépesítéséhez súlyánál fogva leülepszik. Ezután 10-20 cm vastagságú szalmával, 5- 10 cm földdel vagy homokkal fedik le, végül pedig körülbelül 3 cm-es bitumen-réteggel öntik le, hogy teljesen elzárják a levegőtől. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a silógödrökben tárolt szemeskukorica nem melegszik be — egészen májusig —, ellenben gyenge szeszes erjedésen megy keresztül. A silógödör bármikor felbontható: csupán arra kell vigyázni, hogy a felső 10 centis réteg három nap alatt elfogyjon, s meg ne fagyjon. A herceghalmi gazdaságban a silóban tárolt szemeskukoricát 24 kalapácsos darálóval darálják meg. A darálóból alul hullik ki a tört krumplihoz hasonló nedves kuk.oricadara — egy napra Drága lesz a halogatás ötmillió korona befektetéssel föld alatti öntözőrendszert létesít « tanyi szövetkezet 320 hektáron. A tanyiak kiszámították, hogy a befektetés hamarosan megtérül, miután öntözéssel a homokos talajba vetett növény hektárhozama körülbelül negyedével emelkedik. Ez annyit jelent, mintha negyedével gyarapítanák a szántójukat, ami természetesen nem kíván külön megmunkálást. A traktorosok is kitettek magukért Az eperjesi szövetkezetben ugyancsak sok dolga akadt idén ősszel Pápai László traktorosnak. Nagy volt a cukorrépa vetésterülete a szövetkezetben, s bizony a legtöbbjét ö maga szántotta ki. Viszont a szövetkezetesek nem valami elégedettek a terméssel. A 45 hektáros területről mindössze 7335 mázsa répát szállítottak be a cukorgyárba. A munka persze megvolt vele, de hiába, a szárazság ez egyszer áthúzta az eperjesiek számítását. A munkakedvet azonban nem vette el, s így a kukoricájuk is (pedig 180 hektáron termeltek) időben a szárítóba került. De a traktorosok is kitettek magukért. Az ő igyekezetüknek és munkaszeretetüknek nem kis része van abban, hogy az időjárás okozta nehézségek ellenére is időben földbe került a vetnivaló, pedig bőven volt belőle, hisz csak búzával nem kevesebb mint 230 hektárt kellett bevetniük. A szövetkezetben jól halad a mélyszántás is, s ha a traktorosok lelkesedése nem lankad, rövidesen azt is befejezik. Bér e ez Géza (Eperjes) Hulladékvasból heredaráló A C5ALL0KÖZKÜRTI SZÖVETKEZET állatgondozói semmiképpen sem elégedtek meg a takarmányozás eddigi formájával. így a többi között elhatározták, hogy a herét ledarálják. Am a legszükségesebb hiányzott. A heredaráló! E nagy gondjukat oszlatta el, azaz sietett segítségükre a szocialista munkabrigád büszke címért versenyzők csoportja. Ezek az áldozatkész emberek Kovács Árpád és Németh Géza vezetésével vállalták, hogy a mezőgazdasági gépek javítása mellett még elkészítenek egy heredarálőt és élesztős fehérjetakarmány-főzőt. Vállalásukat teljesítették! Hulladékvasből 45 kalapácsos heredarálót készítettek; ez a daráló már működik is. Lám, a társadalmi munka ilyképpen gyümölcsözik. Ezáltal értékesebbé teszik a takarmányt. Előreláthatólag 30 vagon herét darálnak meg. Ezáltal 162 000 korona többlet bevételhez jut a szövetkezet, miután az állatállomány a lisztté őrölt herét jobban hasznosítja. Kántor Tibor és Gaál Lajos mezőgazdászok biztató szavai termékeny „talajra“ találtak. Az említettek, fáradtságot nem ismerve, mindent megtesznek a termelés hatékonyabbá tétele érdekében. Rédvay Aladár (Vásárvámos^ 1> A poprádi járásban az 1960-as évben 191 hektáron 200 mázsás termésátlagot értek el burgonyából. Hasonló sikerrel idén már 860 hektáron termeltek burgonyát. A jó eredmények• alapja a vetöburgonya szakszerű gondozásában rejlik. Képünkön a Vetká Lomnica-i Nemesítő Állomás vezetőjét, Hlavác Ján mérnököt látjuk a burgonyvermek ellenőrzése közben A vermek egyszerűek, s majd a hűvösebb idő beálltával szalmabálákkal veszik körül őket. Amíg azonban az idő fagymentes, elég az egyszerű deszkatakaró is. A verem belső hőmérsékletét szellőztető akna segítségével szabályozzák. (B. D.) • Mi van itt, mi lesz itt ? ... Az öntözőrendszer építésének munkálatait a kerületi talajjavítási vállalat (Bratislava) vállalta magára. Ez év júliusában kezdték meg az árko- I'ást 100 hektárnyi területen. Jól haladt a munka. Mi tagadás, eleinte úgy festett a dolog, hogy ígéretüket valóra váltják. A vállalat építésvezetője, Kekenák elvtárs váltig bizonygatta, hogy szeptember végén befejezik a munkálatokat, s akadálytalanul kezdődhet az őszi szántás-vetés. S mj a valóság ? Már novembert írunk, a búza vetésének agrotechnikai határideje lejárt, s az említett terület 50X50 méteres négyzetekre szabdalva, az árkok fedetlenül tátonganak ... Aki erre jár, felteszi a kérdést: mi van itt, mi lesz itt? • Rubrikatöltögeíés, ó!,.. Az építésvezető, egy csőhalmaz te-; tején ülve, a hivatalos nyomtatványok rubrikáit töltögeti. Restellkedve mondja, hogy ebben a dologban tehetetlen, mert... És következik a végnélküli felsorolás, az érvelés, a különféle okok, amelyek megakasztották a munkát. — Ott kezdődött a baj, hogy. a csőrendszert öntvényből kellett volna elkészíteni, de ilyen csöveket nem kaptunk elegendő mennyiségben. így be kellett érni azbesztcement csövekkel. Ezekhez meg nem voltak összekötőkapcsok. Az elágazási idomok is a fémcsövekhez készültek. Ezeket részben át kellett alakítani, egyes idomokat pedig gyártani. Kekenák elvtárs végül kijelenti: — November végére minden meglesz! Minden, ami a nyomáspróbához kell, mert csak ezután kerülhet sor a csövek befedésére. Az építkezési munka folyamatossága elsőrendű feladattá teszi az anyagellátás biztosítását. A'm az illetéke« bratislavai talajjavítási vállalat vezetői, úgy látszik, megfeledkeztek erről a fontos tényezőről. Ezen a dolgon mit sem szépít az, hogy a Komáromi Ipari Vállalat, a vasöntöde dolgozói már a csőelágazási idomok leöntésén fáradoznak. Ez az ő érdemük! Az említett talajjavítási vállalat felelős dolgozóit a halogatásért elmarasztalás illeti! • Nincs helye toyábbi halogatásnak ' Több felelősséget és következetességet várunk a talajjavítási vállalat részéről! Minden erővel támogatjuk azokat a szövetkezeteket, amelyek élen járnak a termelési módszerek és az új technológia alkalmazásában, mert ezáltal hozzásegítenek a mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséhez. Tehát a tanyi szövetkezet sem fizethet rá a bratislavai vállalat vezetőinek felelőtlenségére, a munka befejezésének halogatására. Ügy véljük, drága mulaság lesz ebből a halogat tásból! Homokos talajba tavaszi kalászos vetése már csak félmegoldás. Tehát az illetékes vállalat úgy igyekezzék feladata teljesítésével, hogy a szóban forgó 1Q0 hektár földbe minél előbb mag hullhasson! Elvégre, jövő évi kenyerünkről van sző! Hegely Ferenc, a Komáromi Járási Pártbizottság dolgozója A silózást is gépesítették Helyes, ha a besilózott takarmányjéléket légmentesítés céljából döngü léssel vagy súlyos tárgy segítségével tömörít jiik, a két-három nap alatt megtöltött vermet pedig késedelem nélkül befödjük. Ha ezt a munkát nem végezzük kellőképpen, akkor a szitázs — ahelyett, hogy levegő nélküli hideg erjedéssel jó minőségű, ízes takarmánnyá változnék, — túl sok oxigén miatt meleg erjedésen megy át és megrothad. Jól tudják ezt a köbölkúti EFSZ dolgozói is, ezért Bábszky Ferenc és Varga Ferenc traktorosok gyorsan hozzálátták az 1200 köbméteres silóárkok befödéséhez. O A DT-55-ös tolólapátjával földet túrattak a lánctalpas traktorral jól megjáratott tele silógödör közelébe, ahonnan a NUJM — 100-as rakodótraktor 0,25 köbméteres , kanalával befödték a 30 :m-es szalmaréteggel letakart szilázst. (Kúti Szilárd felvétele.) $-ZrJacL. FfiPMfVi/ Kiadja a Mező- Erdő ét Vfzgsrdaságl Minisztérium a Mezőgazdasági Kiaitőváiirlatban - Megjelenik natente kétszer — Főszerkesztő Pathő Károly - Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava Suvoxovova 16. - Telefon főszerkesztő 515 58. szerkesztőség 501 00. - Telefonközpont: 543 91, 511 10. 550 95. - Belső vonalak: főszerkesztő helyettese: 634, Polit. titkárság 639. mezőgazdasági osztály 632. agit-prep, ostály: 635. szakmelléklet 624. - Nyomja a Polygrafícké závody, ti, j,, Bratislava, uí, Februárovébo vífazstva 6/d. - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. - Előfizetési díj évente 36,40 KŐs. „ • K“04*11198
