Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-11-05 / 89. szám

Gazdag ősz a Kubáity mentén Irta: L. JUSCSENKO A Bővizű KUBÁNY a 45. széles­ségi kör mentén tolyik, vagyis éppen félúton az Egyenlítő és az Északi­sark között. Valóban, mintha Kubányban talál­kozna egymással Észak és Dél. Lát­hatunk itt örök hóval borjtott magas hegycsúcsokat és partvidéki pálmá­kat, forró sztyeppékét és hűvös ha­vasi réteket... A folyóról nevezték el a Kraszno­­dar határterületnek - az Orosz Szö­vetségi Szovjet Szocialista Köztársa­ság egyik közigazgatási és gazdasági egységének — a folyó medencéjében fekvő járásait Kubánynak. A határ­­területnek több mint 3000 városa, községe, kis települése és hegyi fa­luja van. Az SZKP XXII. kongresszusának napjaiban ellátogattunk a gabona­­termesztők, olajbányászok, szőlőter­mesztők és gépgyártók híres vidé­kére. Még repülőgépről sem könnyű egy­szeriben áttekinteni a széles tájat. És micsoda élvezet a magasból érzé­kelni a vidék csodálatos szépségét! A gép szárnyai alatt falvak úsznak kertjeikkel és cseréptetós fehér há­zaikkal, városok Integetnek széles, fásftott utcáikkal, csillognak a víz­tárolók, a vízierőmüvek gátjai, kí­gyóznak a gyümölcsfáktól szegélye­zett országutak, lassan tovatűnnek a végelláthatatlan zöldellő búzatáb­lák, a televízió adótornyok, a hegy­oldalak szőlői, az olajkutak, a tenger­parti üdülők és strandok ... A SZOVJETHATALOM ÉVEI ALATT védogátakat emeltek a Kubány folyó legveszedelmesebb pontjain. A Ku­bány alsó folyásánál lecsapolták az elmocsarasodott árterületeket. Az át­hatolhatatlan nádasok helyén kolho­zok és szovhozok rizsmezői jelennek meg. A rizs vetésterülete tekinteté­ben a Krasznodar határterület az első a Szovjetunió európai részében. A folyó deltájának lecsapolt föld­jein kitűnő gyümölcsösöket telepítet­tek. A jejszki barackfák egy sorba ültetve a Fekete-tengertől a ' Fehér­tengerig érnének. Kubány-Szlav­­janszkban, ebben a kis városkában hatalmas gyümölcstermesztő szovhoz működik, amelynek neve is „Szád Gigant“ (Óriáskert). A mezőgazdá­szok itt valóságos „gyümölcsnapt|rt“ szerkesztettek, májustól októberig egymás után érnek be a..különböző meggy-, alma-, szilva-, sárgabarack-, őszibarack- és körtefajták. A FOLYÓ ÉS A TENGER találkozá­sánál képződött az öblökkel csipké­zett dombos Tamányi félsziget, a halászok és szőlőtermelők földje, amely a legközelebbi években az or­szág egyik szőlőtermő vidékévé válik. Az erdős hegyek lábánál húzódó kes­keny partszakaszon híres fürdőhelyek sorakoznak. Anapa, Gelendzsik, Szo­­csi, Hoszta csaknem egész éven át fogadják a vendégeket. Anapa, a Szovjetunió egyik legki­válóbb gyermek-üdülőhelye. Harminc­négy pionírtábor helyezkedik el a Bernijükön, ezen a csodálatos, homo­kos parton. A gyermekeknek itt min­denük megvan, még saját filmszín­házuk és Gagarin sugárútjuk is. A tábort maguk a pionírok Igazgatják a választott „Igazak Tanácsával“ az élen. A Krasznodari határterülethez nem volt szűkkeblű a természet. Kubány­ban több mint 1500 növényfajta te­rem, több mint száz gazdasági nö­vényt termesztenek, ötvenféle ásványi kincset bányásznak. A folyó alsó sza­kasza értékes tokhalat tartogat a ha­lászok számára. A Kubány felsőfolyá­­sánál finomgyapjas juhokat tenyész­tenek. Az Adige Autonóm Terület egyes helyein eléri a 45 mázsát az egy hektár földről betakarított búza­termés. A „Mlhajlovoi szoros" nevű szovhozban pedig gyakran szüretel­nek le körtefánként 1300 kiló gyü­mölcsöt. Krimszknél olajkutakat fúr­nak. Novoroszljszk alatt márgát bá­nyásznak a legkiválóbb cementfajták előállításához. AZ OKTÓBERI FORRADALOM előtt Kubány csak búzájáról volt híres, a többi gazdasági ág kezdetleges álla­potban volt. A szovjethatalom évei alatt sokrétű mezőgazdaság fejlődött ki ezen a vidéken, az ipar pedig a forradalom előtti időhöz képest 34- szeresére növekedett. Több mint ezer üzem gyártja a legkülönbözőbb cik­keket, a nemes fából készült búto­roktól kezdve a hatalmas toronydaru­kig és automata gépekig. Igen fejlett az élelmiszeripar is, különösen a gyü­mölcs- és zöldség-konzervgyártás. (Az egy lakosra eső gyümölcshozam a szovjethatalom évei alatt tízszere­sére növekedett.) A krimszki kon­­zervkomblnát Európa legnagyobb konvervgyárának számít. Novoroszljszk Kubány tengeri ka­puja ma a Fekete-tenger legnagyobb kereskedelmi kikötőjévé épül ki. HA AZ EMBER a Krasznodar -No­­vorosszljszk-i országúton utazik vé­gig, az az érzése, hogy üdvözlésre szaladtak az úthoz jobbról és balról Is az olajkutak fúrótornyai, melyek olykor nagy napraforgótáblákból emel­kednek ki. A Krasznodari határterü­letnek igen gazdag olajmezői vannak. De a földgáz-készletek még nagyob­bak, sok milliárd köbméterre becsülik őket. Mór 220 gyárat, villanytelepet, várost és falut látnak el ebből a föld­gázból. Ukrajnának és az Orosz SZSZK-nak naponta 30 szerelvény kő­szénnek megfelelő földgázt szállít ez a vidék. Az utóbbi években Kubány állandó részvevője a nagy nemzetközi kiállí­tásoknak és vásároknak. Ma 15 or­szágba exportálják az itt készülő ön­működő gépeket, műszereket, búzát, konzerveket, pezsgőt. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XXII. kongresszusára a Kraszno­dari határterület 150-170 millió púd gabonát ad az országnak, mégpedig csaknem változatlan nagyságú vetés­területen, főképpen a földművelés kultúrájának emelésével. KUBÁNY MINDEN RÉSZÉBEN, a mezőkön és a gyárakban, olajtelepe­ken, a különféle intézetekben és a tengeri kikötőkben egyaránt pezseg az alkotó élet. Ennek a pezsgő élet­nek az érverése különösen jól érző­dik ma, amikor minden szovjet ember igyekszik munkájának és alkotó te­vékenységének legjavát adni, hogy valóra váljék a kommunizmus kor­szakalkotó programja. A közeljövő az ajtónkon kopogtat Különös dolgokat tapasztaltunk Odessza mellett. Megismertettek ben­­nüket a mezőgazdaság újfajta rend­szerével. Különleges ekéket láttunk, amelyek félméteres mélységből szán­tották fel a talajréteget, a felszíni réteget pedig alászántották. Ilyen fel­újított földeken rendkívül nagy búza­termést értek el. A kurszki körzetben kukoricát ve­tettek. Gumitömlös vetőgépeket von­tattak a helikopterek, amelyek köz­vetlenül a föld feletti magasságból, sűrített levegővel nyomták a magot a földbe. Murmanszk környékén üvegházakat láttunk, ahol hihetetlen rövid idő alatt, sugárzó lámpák fényénél, para­dicsom, uborka, szőlő és füge ért. Hat termés egy évben!... Minden termésből négyzetméterenként 1 púd (16,38 kg) paradicsom. A várost té­­len-nyáron friss zöldséggel és gyü­mölccsel látták el. Igazi meseország, amelybe a Jenyi­szej partján fekvő Norilszk város mellett jutottunk. Itt láthattuk, hogy az emberek hogyan befolyásolják az időjárást. Éppen egy kísérleti beren­dezést próbáltak ki. Az eget alacsony sűrű felhők takarták el, hús szél fújt. Egy magas férfi szólított meg bennünket. Kis, fekete dobozt tartott a kezében, amelyből zsinór vezetett a berendezéshez. Körmozgással, mint •hogy az ember egy órát húz fel, néhányszor megcsavarta a gömbölyű fogantyút, és a jelenlevőket figyel­meztette: — A készüléket bekapcsoltam! Mind izgatottan néztek az égre. Feszült csend állott be. Csak gyenge villamos pattogásokat lehetett halla­ni, a készülék zaját. A levegőben az elektromágneses erők soha nem ta­pasztalt harca zajlott le, amelyek az emberi kéz utasítására összeütköz­tek. A felhők a villamos behatások folytán lassan mind magasabbra emelkedtek, hamarosan a kék égből sütött ránk a nap. A jövőbe történő utazásunk alatt ez a látvány tette ránk a legerősebb benyomást. Amikor riportunkat a szerkesztő­ség asztalára tettük, izgatottan vár­tunk a véleményre. Mert mégsem olyan egyszerű megírni azt, amit az ember majd a közeljövőben lát! Nem vágyálom ez, amiről írtunk; megvalósításával már most foglalkoz­nak a szovjet kutatóintézetekben. A problémák némelyikét már sikerült is megoldaniuk. Nincs messze az idő, amikor a szovjet tudósok tudományos kísérletei kilépnek a laboratóriumok falai közül, hogy a gyakorlatban ér­vényesüljenek. A közeljövő már az ajtónkon ko­pogtat. (Maladoj Kolhoznyik) ★ ★ ★ ★ Szép teljesítmény Brunyánszki Béla, az ímregi szö­vetkezet növendékmarha-gondozó­­ja, igazán példásan látja el fel­adatát. A rábízott állatok idén át­lagban 1,40 kg-os napi súlygyara­podást értek el. Sőt szeptember­ben nem kevesebb mint 1,70 kg-ot híztak naponta. A példás dolgozó munkájának eredményeként a szö­vetkezet 220 mázsa marhahúst adott el eddig. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfor­dulója alkalmából vállalta, hogy az év végéig legalább napi 1,50 kg-os súlygyarapodást érnek el az általa gondozott növendékállatok. A dunaszerdahelyi gépállomáson Gitalov elvtárs (a kép bal szélén, kalap nélkül) gazdag tapasztalatait ismerteti a jelenlevő dolgozókat a parasztságot. A parasztság véle­ményét kifejező pártnak az eszer­­pártot*) tartották. A gazdag paraszt­ság, a kulákság ideológusai a jobb­oldali eszerek voltak. A kisparasztság ideológusai - a baloldali eszerek - a burzsoázia és a proletariátus között ingadozó kispolgárságot képviselték. Az eszerek petrográdi bizottságának élén Natanszon, Szpiridonova és Kam­­koy álltak. Natanszont Iljics még az első emigráció idejéből ismerte Ak­koriban, 1904-ben, Natanszon közel került a marxizmushoz; csak úgy lát­ta, hogy a szociáldemokraták lebecsü­lik a parasztság szerepét. Szpirido­nova neve abban az időben igen nép­szerű volt. Az első forradalom idején, 1906-ban, a 17 esztendős leány meg­ölte Luzsenovszkijt, a Tambov-kor­­mányzósági parasztmozgalom elfojtó­­ját. Borzalmasan megkínozták, majd Szibériába száműzték kényszermun­kára, s ott is volt egészen a Februári Forradalomig. A pityeri baloldali hangulatának hatása alatt állottak, eszerek erősen a tömegek bolsevik Közelebb álltak a bolsevikokhoz, mint a többi párt. Látták, hogy a bolsevi­kok komolyan harcoltak a földesúri földek elkobzásáért és a parasztság­nak való átadásáért. A baloldali esze­rek azt tartották, hogy be kell vezetni az egyenlősftö földhasználatot; a bol­sevikok véleménye szerint az egész mezőgazdaság szocialista átszervezé­sére van szükség. De Iljics úgy vélte, hogy a legfontosabb a földesúri földek *) A név a „szociálrevolucionista" szavak kezdőbetűiből származik. (A szerk. megjegyzése.) elkobzása, a további átszervezés út­jait pedig majd megmutatja az élet. A földről szóló dekrétum megfogal­mazásán gondolkodott. Amikor a második szovjet kong­resszus megnyílt, a Téli Palota ostro­ma javában folyt, Kerenszkij, matróz­ruhába öltözve, már előző este elrej­tőzött, majd gépkocsin elmenekült Pszkovba. A pszkovi Forradalmi Ka­tonai Bizottság nem tartóztatta le, jóllehet egyenes utasítást kapott erre Dibenko és Kirilenko aláírásával, és Kerenszkij Moszkvába utazott, hogy hadjáratot szervezzen Petrográd ellen, ahol a katonák és a munkások kezükbe vették a hatalmat. A többi miniszter, Kiskinnel az élén, a Téli Palotában rejtőzött el hadapródiskolások és egy nöi rohamzászlóalj védelme alatt. A Téli Palota ostroma miatt a men­­sevlkek, a jobboldali eszerek és a mundisták hihetetlen hlsztériézásí rendeztek a kongresszuson. Erlih be­jelentette: a városi tanácsnokok egy része elhatározta, hogy mivel nem szüntetik meg a palota ágyúzását, fegyvertelenül a Téli Palota előtti térre vonul. A Parasztküldöttek Szov­jetjének Végrehajtó Bizottsága, a mensevik frakció és az eszer-frakció elhatározta, hogy csatlakozik hozzá­juk. A mensevikek és az eszerek tá­vozása után szünetet rendeltek el. Szünet után, három óra 10 perckor, kihirdették hogy a Téli Palotát elfog­lalták, a minisztereket letartóztatták, a tiszteket és a hadapródlskolásokat lefegyverezték, a hogy a harmadik kerékpáros zászlóalj, amelyet Keren­szkij Petrográdra vezényelt, átállt a forradalmi nép oldalára. „A mezőgazdasági termelés valamennyi ágazata kom­pit* gépesítésének befejezése bizonyos időt igényel. Nagyon rifizothet azonban az, aki mindaddig halasztja a munkatermelékenység növelését, amíg elegendő mű­szaki eszköz lesz mezőgazdaságunkban. A mindennapi élet arról tanúskodik, hogy ha helyesen használjuk ki Gitalov szovjet ember egy a sok millió közül, akik fárad­hatatlan harcosai a kommuniz­mus építésének. * * * Egysezerü ember, kolhoztag, de nagy dolgokat müvei. Az SZKP KB-nak tagja, kétszeresen kitüntetett munka­­hős, a Vörös Zászló Érdemrend tu­lajdonosa. Nevét ismerik nemcsak a Szovjetunióban, de nálunk Csehszlo­vákiában, Amerikában, szerte a vilá­gon. Hírnevét nem a csatatéren, ha­nem az ukrajnai rónán szerezte. A gépek szerelmese, a gépesítés úttörő­je. * * * 1929 óta traktorvezetőként dolgo­zott az ukrajnai „SZKP XX. kong­resszusa" kolhozban. Az országban elsők közt alakított traktoros brigá­dot, majd versenyt szervezett. Egyre alakultak a brigádok, szaporodott a versenyzők száma, a gépesítók lelkes csoportjainak hálózata kiterjedt az egész országra. Az eredmény újabb gondolatot szült, Teljesen gépesíteni a termelést! Gita­lov elvtárs újabb versenyt indít. Az Ukrajnai Köztársaság kerületeiben 19Sft tavaszán 12 000 munkacsoport vállalta a kukorica, cukorrépa, burgo­nya és napraforgó teljes gépi művelé­sét. A mozgalom, amelyet Gitalou hívott életre, gyorsan terjedt, hatal­mas fává terebélyesedett, országhatárt nem ismerve, hozzánk is elérkezett. * * * 1961 tavaszán, amikor az anyaföld téli álmából ébredezett, üdvözölhettük a magvetőt. A dunaszerdahelyi járási pártbizottság meghívására jött ha­zánkba. Jött, hogy megtekintse, mi­lyen mélyre eresztette a gyökerét az egyetemes gépesítés gondolata. Jött, hogy személyesen is átadja három év­tizedes gazdag tapasztalatait a test­véri ország földműveseinek: ők már könnyebben boldoguljanak. Csallóköz népe jó barátként, lelkesen üdvözölte a gépesítés apostolát. A dunaszerdahelyi gépállomás dol­gozói, a bösi és nyárasdi szövetkezet tagjai szemtől szembe megismerhet­ték, elbeszélgethették vele. kicserél­hették tapasztalataikat. S Gitalov ki­tett magáért. Hévvel, meggyőzően beszélt, szavaiból a segíteni akarás sugárzott. Megmagyarázta az egyete­mesen gépesített brigádok munka­­módszereit, n négyzetbe velő gépek beállitásál, a kukorica agrotechniká­ját és teljes gépi művelését. Szak­a rendelkezésünkre álló gépeket, a gépesítés jelenlegi színvonala is elegendő a nagy hozamok elérésére és arra, hogy a lehető legkevesebb kézi munkával növeljük a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés jö­vedelmezőségét.“ Gitalov elvtárs felszólalásából az SZKP XXli, kongresszusén. Gitalov a nyárasdi EFSZ gépesitői között tudásáról, értékes tapasztalatairól meggyőződhettek, akik hallgatták. * * * Gitalov elvtárs szavai termékeny talajra lettek. Először a dunaszerda­helyi, az újvári és lévai járásokban, napjainkban pedig országszerte gom­ba módra szaporodik az egyetemesen gépesített brigádok száma. Olyan fo­lyamat ez, amely minden akadályt keresztül tör, mert a parasztság jö­vőjét mutatja. Értéke felbecsülhetet­len. A gépek segítsége révén a falu embere igazi ura lett a földnek. S erre évszázadokon át törekedett. Törekvé­sükben hü segítőtársra telt a szovjet emberekben. * * * Gitalov szovjet ember, egy a sok millió közül, akik fáradha­tatlan harcosai a kommunizmus építésének. A Nagy Október évfordulóján szeretettel köszön­tünk, Gitalov! SÁNDOR GÁBOR Örökké éljen és virágozzék a Szovjetunió f ♦ és a Csehsziovák Szocialista Köztársaság népe­inek barátsága és együttműködése! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulójának jelszavaiból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom