Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-11-05 / 89. szám

Damásd és Vezekény a mérleg serpenyőjén A szövetkezetek háromnegyedévi termelési eredményeit a lévai járás­ban a napokban összesítették. A da­­másdi szövetkezet az értékelés alap­ján a harmadik helyre került. A járási nemzeti bizottságon folytatott vita után Jamárik főmezőjjazdásszal ellá­togattunk Damásdra és a hasonló termelési feltételekkel rendelkező vezekényi szövetkezetbe. Helyszíni szemlét tartottunk. Ki gazdálkodik jobban? Ez volt a kérdés. A kérdéseket a főmezögazdász teszi fel, válaszolnak a helyi mezőgazdászok és szövetkezeti vezetők. — A zootechnikus elégedett a me­zőgazdásszal? — Igyekszik a kedvembe járni a takarmány dolgában, de legjobb lesz, ha 6 beszél a részletekről — mondja Németh István zootechnikus. — Ami erőnkből telt, megtettük. A kukoricakórőt lesilóztuk. A takar­­mányaiapouhat vagon szárított cukor­répával is bővítjük. A széna „hét nyel­ven beszél“. Mind mesterségesen szá­rítottuk. Tíz mázsa jut egy szarvas­­marhára. Heremagtermésünk is ki­tűnő volt: 200 mázsát' már eladtunk. — Amint látom, a takarmányalapot biztosították — szól közbe Jamárik —, a gépesítésre is nagy gondot fordíta­nak. Nézetem szerint jó lenne meg­alakítani a gépesített brigádot és még nagyobb mértékben kéne alkal­mazni a gyomirtó szereket. — Igaza van. főmezögazdász elv­társ! A gyomirtó szerek beváltak, a jövőben még nagyobb mértékíuyi al­kalmazzuk. Nemsokára összedugjuk a fejünket, s megalakítjuk a gépesí­tett brigádot is. — Mielőtt áttérnénk az állatte­nyésztésre, nézzük meg csak a há­romnegyedéves termelési eredménye­ket — indítványozza Jamárik. Zima Micha! főüzemgazdász elénk teríti a táblázatot, amely a követke­zőket mutatja: — Az őszi munkák végefelé járunk — mondja Mádéi József mezőgazdász Damásdon a hét utolsó félnapján kissé csendesebb a határ. A lánctalpas traktor kis javítás után épp útnak indul. — Valahogy gyanús ez a csend — jegyzi meg Jamárik. — Aki igyekszik, szusszanhat is közben — élcel vissza Mádéi József mezőgazdász. — No tán elfogyott a dolog ? — Az éppen nem, de könnyebben lélegzőnk. A cukorrépát elszállítot­tuk; több mint 400 mázsát adott hek­táronként. A vetést már október 10-én befejeztük. A kukoricát három kombájn törte; arra sincs gondunk. Az istállótrágyát kevés híján leszán­tottuk. Ügy gondolom, ez is hatékony­ság. — Az bizony a javából! - teszi hozzá Jamárik­— A földterület hány százalékát trágyázzák ? — Végre révbe értünk. A földterü­let 25 %-a kapja meg a magáét. Termék Évi terv Háromnegyedévi teljesítés Hús 1065 q 782,3 q Tej 282 000 lit. 286 000 lit Tojás 128 800 db 122 360 db — Ezeket a termelési mutatókat év végéig még jóval túlteljesítjük — állapítja meg a zootechnikus. — Milyen a termelékenység? — A malacszaporulat 9,8 db egy anyától. Elérjük a 14-et is. A borjú­elválasztás 100 tehéntől 81 db. A tej­termelésben érjük el a legnagyobb sikereket. A napi teheneokénti tej­hozam 8.7 liter. — Az állattenyésztést még jobban kellene gépesíteni - szól bírálőlag Jamárik. — Helyes az észrevétel. Az önkölt­séget csakis az új technológiával csökkenthetjük. Már elkészítettük az 300 férőhelyes sertéshizlaldát, ahol három gondozó helyett már csak egy szükséges. Még egy nyitott istállót építünk. Gépesíteni kell a fejést is. Állományunk betegségmentes, csak az anyasertéseket kell majd kicserél­nünk vérfrissítés végett. Az eszmecseréből megállapítottuk, hogy a damásdi szövetkezet jó úton halad. Utána átnéztünk a vezekényi szö­vetkezetbe. A határ zajos, törik a kukoricát, szállítják a cukorrépát. — Maguknál van még tennivaló? — köszönti Jamárik Verebes Lajos me­zőgazdászt.- Mi tagadás ... A vetést azonban már befejeztük. — A damásdiak előbbre vannak.- Élelmes szövetkezet. Sok a ^gép. Nálunk viszont eddig idegenkedtek a gépi munkától. A damásdiak az ara­tást is hét kombájnnal végezték. A kukoricatörésben is a kombájnoké volt a szó. Nem csoda, ha megelőztek; Eleget mondják a mi tagjaink is, hogy Damásdon jól megy. Pedig bennünk a hiba: ha mi is gépesítenénk a ter­melést, utolérhetnénk őket. így kevés — Gépesíteni kell a termelést! — javasolja Jamárik elvtárs Verebes Lajosnak a munkaerő. Ha a kocsist gyalogos munkára osztjuk be, a lovak állnak. A termelési mutatókat az elnök sorolja fel. íme a táblázat: Termék Évi terv Háromnegyedévi ________________________teljesítés Hús 792 q 594,61 q Tej 179 000 lit. 152 063 lit. Tojás 80 000 db 72 000 db (A táblázatok az árutermelést mu­tatják.) Egy anyasertéstől 9,5 malacot vá­lasztottak el, és 100 tehéntől 68 bor­jút. A napi tehenenként! tejhozam 7 liter. — Ügy látom, maguknál a takar­mány minőségén kéne javítani — ajánlja Jamárik. - Az új technoló­giát is bátrabban kellene bevezetni. — Egyetértünk a bírálattal — he­lyesel Medved' Mihály elnök. — Mi is terveztünk hizladát és nyitott istál­lót. A jövőben irányt veszünk a mes­terséges szárításra, mert a jó here­takarmánynak egy része most is ko­romfeketére ázott. A látogatás után Jamárik mező­gazdász a következőképpen foglalja össze az eredményeket. Elsősorban is összeállítjuk a főmutatókat. Termelési mutató (ha-onként) Damásd Vezekény Pénzbevétel 5620 Kcs 4255 Kcs Kiadás 1984 Kcs 1219 Kcs Húseladás 151,1 kg 97,9 kg Tejeladás 519 lit. 270 lit. Tojás 185 db 130,7 db — Amint látjuk - állapítja meg - az árutermelésben nagy a különbség, pedig ez a szövetkezetek gazdálkodá­sának értékmérője. A damásdi szö­vetkezet fejlődéséhez is szükséges a még nagyobb méretű gépesítés, de sokkal jobban vonatkozik ez a veze­kényi szövetkezetre, ahol még sok a behoznivaló. Nézetem szerint, a jövő évben a vezekényi szövetkezet is jóval több árut termel majd. Erre biztosí­ték az, hogy az őszi munkákat, ha később is mint Damásdon, mégis idő­ben elvégezték és a szövetkezet új vezetősége nem idegenkedik a gépi munkáktól. Hibának tartom, hogy egy szövetkezetben sem töltötték fel a tartalékalapot. Erre okvetlen gondol­ni kell, mert rossz gazdasági esztendő esetén pénzügyi zavarok is előállhat­nak. Vezekényen a damásdiak példá­jára több gondot kel! fordítani a ta­karmány minőségére is. A jövőben több takarmányt száríthatnának mes­terségesen. A munkaerő probléma megoldásában segíthetne a gépesített brigád megszervezése. A hatékonyabb termeléshez mindkét szövetkezetben megvan a lehetőség. A látogatás alkalmával meggyőződ­tünk róla. hogy a rejtett tartalékokat feltárták és a jobb gazdálkodás felé haladnak. BÁLLÁ JÖZSEF A gazdaságosabb termelés útja A kassai járásban az állami gaz­daságok is alaposan foglalkoztak a gazdaságos termeléssel. Az eredmé­nyek máris mutatkoznak. A Bárcai Állami Gazdaságban az ellenőrzés több tartalékot tárt fel. Például a zöldségtermelésken 800 ezer koronával csökkentették az önköltséget, üzemanyag megtakarí­tásával több mint 13 000 koronát nyertek. A munka jobb szervezésé­vel és a termelékenység fokozásá­val 89 000 koronát takarítottak meg. A buzitai és somodi állami gaz­daságokban átalakították a silógöd­röket és 20 %-kal csökkentették a veszteséget. Hetényben és Somo­­diban gőzzel forrázott herével pó­tolják a szemestakarmányok egy ré­szét. Somodiban a takarmánvelöké­­szítö padlózásánál 116 000 koronát takarítanak meg. A munkákat egyre jobban gépe­sítik. Hetényben és Mecenzéfcn a gépi trágyahordással 61 000 koronát takarították meg. A Bódva mellett és Hetényben, a halastó mellett és Zsarnón meg­kezdik az öntözé­ses gazdálkodást. Somodiban, Zsar­nón és Mecenzéfen felszántják a kis­­hozamú réteket és legelőket. Somodi­ban a szőlészetben bevezetik a félma­gas művelést s ez­zel a hektárhoza­mokat megkétszerezik. A termelés emelésének értéke meghaladja a 300 ezer koronát. A Nagyidai Állami Gazdaságban is nagy lehetőségek nyíltak a gaz­daságosabb termelésre. Október 1- től a szeszgyárban megkezdték az élesztősített takarmányok gyártását. E takarmányok etetésével a tehe­nek fejésátlagát naponta és állaton­ként egy liter tejjel emelik. Rövi­desen megkezdik a sertések kombi­nált hizlalását is. A 600 férőhelyes hizlaldában 64 800 korona értékű takarmányt takarítanak meg és a sertésenként! napi súlygyarapodást 5 dekával emelik. Más munkaszaka­szokon is gazdaságosabbá válik a termelés. Idén az olcsóbb termelés­sel 509 000 koronát takarítanak meg. Iván Sándor (Kassa) i takarmánykeverékekről kü­lönféle vélemény alakult ki szövetkezeteinkben. Ott, ahol | következetesen használják, dicsérik, mivel a megszokott­nál szebb termelési eredményeket érnek el Viszont azokban a szövet­kezetekben, ahol csak tessék-lássék, a takarmányozás kiegészítéseképpen alkalmazzák, az eredmény sem lehet szembetűnő, s ezért még nem tűnt el az új Iránti bizalmatlanság. Nézzük meg, mit mondanak a takarmányke­verékekről a gazdasági eredmények elemzéséből származó tények. Elsősorban: miben látjuk a takar­mánykeverékek használatának jelen­tőségét? Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája azért szor­galmazta az új takarmányozási tech­nika bevezetését, mivel ez lehetővé teszi, hogy a takarmányszükségletet 6-7%-kal csökkentsük. Ez az egyik, de nem egyedüli fontos szempont. A takarmánykeverékek ugyanis ezen­kívül lehetőséget tlyújtanak az abrak és az ételmiszéripari hulladékok gaz­daságos felhasználására, s a takar­mányok összeállításakor a gyakorlat­ban azonnal alkalmazhatjuk mindazo­kat a tapasztalatokat, amelyeket a tudomány a gazdasági állatok helyes táplálása és hizlalása terén szerzett. Az állattenyésztés magas színvona­lú mindazokban az államokban, ahol az abrakot kombinált takarmány, vagyis takarmánykeverék formájában etetik fel, A Szovjetunióban a hétéves terv ideje alatt ötszörösére emelik a takarmánykeverékek használatát. A kombinált takarmányok nagy techni­kai fejlődést hívtak elő néhány fejlett kapitalista ország állattenyésztésében is, köztük az USÁ-ban, Dániában, Hol­landiában és másutt, A takarmány­­keverékek ugyanis teljes értékű táp­lálékot jelentenek az állatok számára, lehetőséget nyújtanak a takarmányo­zás gépesítésére, s ezzel együtt a munka termelékenységének lényeges növelésére. Hazánkban is felismertük a takar­mánykeverékek jelentőségét, s ezért 1955-től 1960-ig Szlovákiában hatszo­rosára növeltük a takarmánykeveré­kek használatát; 1955-ben 52 000 ton-Vita a takarmánykeverékek körül na takarmánykeveréket állítottunk elő, 1960-ban pedig már 325 000 ton­nát. A leggyorsabban a sertések szá­mára készített takarmánykeverékek mennyisége növekedett, méghozzá az eredeti tizenötszörösére, a baromfi számára hétszert«, a szarvasmarha számára pedig háromszorta több ta­karmánykeveréket készftünk. A takar­mánykeverékek használata az új tech­nológiával párhuzamosan terjed: 1958- ban egy sertésre évente csak 18 kg takarmánykeverék jutott, 1980-ban — a takarmánykeverő üzemek létesíté­sének jóvoltából - az állami gazda­ságokban 366 kg. a szövetkezetekben pedig 136 kg takarmánykeveréket etettek fel sertésenként, A takarmánykeverékek használatá­nak növekedése megmutatkozott a termelési eredményekben is. Növeke­dett az állatok súlygyarapodása és termelékenysége, s javult az egész­ségi állapotuk. A sertések átlagos napi súlygyarapodása 30-38 dkg-ról 45-60 dkg-ra növekedett, s a tyúkok tojáshozama is a 83-90 db-os évi átlagról 140-160 db-ra emelkedett. Ima, néhány példa, hogyan segítette elő a takarmánykeverékek használata a termelés növekedését: Az új takarmányozási technika be­vezetéséről a gazdasági eredmények döntenek. Ha a takarmánykeverékek használata nem lenne gazdaságos akkor nem vezetnék be olyan gyors ütemben sem nálunk sem pedig több külföldi államban. A kombinált takar­mányok lehetővé teszik az új technika és technológia bevezetését, vagyis a sertések száraz, moslékos vagy kom­binált etetését, a baromfi ketreces vagy mélyalmos tenyésztését, a csir­kék hizlalását: stb. Azok a szövetkezetek és állami gazdaságok, amelyek már régebben bevezették az új technológiát és vele együtt a takarmánykeverékek haszná­latát (például a gombai és a kostanyi állami gazdaságok, a szenei EFSZ) a sertéshiziaiásban a következő ered­ményeket érték el: Hagyományos takarmányozás esetén 1 kg súlygyarapodáshoz 6,5 — 7 zab­egységre volt szükség. Jelenleg a takarmánykeverékek használatának következtében 1,5-2 zabegységgel csökkentették az 1 kg sertéshús elő­állításához szükséges takarmányszük­ségletet, vagyis 1 kg sertéshúst ma már 4,8-5,2 zabegységgel állítanak elő. Egy sertésre tehát 120 zabegység megtakarítása esik évente, s ez a megtakarítás 1000 sertés esetén kö­rülbelül 120 000 zabegységet tesz ki, amelyből további 24 000 kg sertéshúst állítanak elő, s így 288 000 koronával növelhetik jövedelmüket. (1 kg hús élősúlyban 12 korona.) A termelés növelésén és olcsóbb!­­tásán kívül csökken a munkadíjakra fordított összeg is. Hagyományos ta­karmányozási mód esetén az állat­­gondozóknak 1 kg sertéshús előállí­tásáért átlagban 0,85-1,2 koronát fizettek ki, száraz vagy moslékos takarmányozás esetén pedig 0,35-0,44 koronát. így 1000 sertés kihizlalásáért 51 000 koronával kevesebbet kell ki­fizetnünk munkadíjakra, mint a ha­gyományos takarmányozási technika alkalmazásakor. Azok a szövetkezetek, amelyek még nem tértek át a kombinált takarmá­nyok használatára, azzal érvelnek, hogy az új takarmányozási mód na­gyobb költségekkel jár. Ez igaz. A ta­karmányozást főként a szállítással egybekötött költségek drágítják. A szállítási költségek nagysága a ter­melő "zem és a keverő üzem vagy csereközpont közötti távolságtól függ. Ez a távolság lehetőleg ne haladja meg a'10 — 15 km-t, mivel ebben az esetben a szállítási költségek minden mázsa takarmánykeverék esetében csak 2-2.5 koronára rúgnak. Ha egy sertés felhizlalására száraz hizlalás esetén 4,81 mázsa takarmánykeveré­ket számítunk, akkor az egy sertésre eső szállítási költségek csak 10,82 ko­ronát tesznek ki. s az 1000 sertésre eső szállítási költség 10 820 korona. Az említett összeg jelenti a legmaga­sabb határt, mivel moslékos vagy kombinált hizlalás esetén a szállítási költségek jóval alacsonyabbak. Mit tegyenek azok a szövetkezetek, amelyek 40. sőt még ennél is több kilométerre fekszenek a takarmány­keverő üzemektől? Ilyen esetben a takarmánykeverő üzem körzetébe tartozó szövetkezetek állattenyész­tőiből és a felelős járási szakembe­rekből megalakult tanácsadó testület tegyen javaslatot annyi csereközpont létesítésére, hogy a mezőgazdasági Üzemek és a csereközpontok közötti távolság sehol se haladja meg a 10- 15 km-t. A takarmány szállítását a csereközpontokba a keverő üzem vég­zi, s a mezőgazdasági üzemek csak a csereközpont és az üzem közötti szál­lítás költségeit fedezik, Tehát ez a kérdés sem megoldhatatlan, s minden s szövetkezetek kezdeményező kész­ségén múlik, Nézzük meg. hogyan tükröződik vissza a takarmánykeverékek haszná­lata a szövetkezetek jövedelmében! Termelési mutatók (Kcs) Egy sertés 1000 ser.és eseteben esetében A tübbtermelésért járó bevétel 288,— 288 000,— Munkadíjmegtakarftás 51,— 51000,­összesen , 330,- 339 000,­A takarmánykeverékek szállítási költségei 10,82 10 820,­Tiszta többletjövedelem j 328,12 328 180,­! A sertések átlagos napi súlygyarapodása (dkg Mezőgazdasági üzem j Hagyományos Kombinált I takarmányozással takarmányozással Kehneci EFSZ 30-38 55-73 Spaőincei EFSZ 32-37 49-63 Buzicai EFSZ 28-33 47-68 Podlavicei EFSZ 30-35 12-73 Handlovái ÁG 34-36 50-55 HolíSi Ág 35-38 j 53-56 A takarmánykeverék ára a felhasz­nált takarmányfélék árából, valamint a darálásért és keverésért járó illeté­kekből tevődik össze. A darálásért és a keverésért annyit fizetnek szövet­kezeteink amennyibe ez a művelet kerülne, ha saját maguk végeznék el. Az elmondottakból Is láthatjuk, hogy a takarmánykeverékek haszná­lata gazdasági szempontból Igen elő­nyös, s ezért jó lenne, ha minél ha­marabb meghonosodnék az eddig még habozó szövetkezetekben Is. Ez való­ban kifizetődik, mivel a már említett előnyökön kívül az amúgy is takar­mányhiánnyal küszködő szövetkezetek « szükséges takarmány 25-30 “/o-át állami alapból fedezhetik, hiszen pél­dául 100 kg kukoricáért a sertések és a baromfi számára 125 kg takarmány­­keveréket kaphatnak, vagy közel 130 kg-ot az anyasertések, valamint a szarvasmarha részére. Kalisky Dániel mezőgazdasági mérnök, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági főosz­tályának dolgozója. 1961, november 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom