Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-10-29 / 87. szám

Hozzuk be a lemaradást Nemcsak törhetjük, hanem „csépelhetjük** is a kukoricát y Gyakran lehetünk szemtanúi olyan alkotó kezdeményezéseknek, amelyek a gépek gazdaságosabb kihasználá­□ sári, S így a termelőmunka megkönnyítésére irányulnak. Ez érthető. Hiszen dolgozó népünk szabad életünk Q tizenhat éve alatt már meggyőződött arról, hogy hatalmas szocialista iparunk és virágzó mezőgazdaságiink H nem a társadalom maroknyi csoportjának gazdagodását, hanem az egész dolgozó nép anyagi és kulturális élet» □ színvonalának emelkedését szolgálja. Ennek a ténynek tudata lelkesíti dolgozóinkat és így születnek sorozatos P győzelmek mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés szakaszán. De ezt tapasztalhatjuk nemcsak hazánk­ra ban, hanem a szocialista világrendszer többi országában is. Lapunk október 4-i száma például hírt adott arról,' hogy a szomszédos Magyar Népköztársaság Hercéghálni1' Állami Gazdaságában a kukorica be­takarításának új módszerével kísérle­teznek. Az új módszer abban jut ki­fejezésre, hogy nem törik, hanem az AC-400-as és az SZK — 3-as gabona­­kombájnok segítségévéi „csépelik" a kukoricát. Ennek az új módszernek megismerése céljából azonban nem kellett meglátogatnunk szomszédain­kat. Elégnek bizonyult egy kisebb te­repszemle a komáromi járás terüle­tén, s íme, találkoztunk azae! az új módszerrel, amely a kukoricabetaka­­rStási munkálatokban forradalmi át­alakuláshoz vezet. ★ Hasznos újítás Kosztyankó Antal elvtárs. az SZLKP Komáromi Járási Bizottságának ve­zető titkára elragadtatással beszélt a kukorica betakarításának új módsze­réről. Meggyőzően bizonygatta, hogy az új módszer alkalmazása — a kézi erővel való töréssel szemben - szö­vetkezeteinknek és állami gazdasá­gainknak öt hektáronként körülbelül 1900 korona megtakarítást eredmé­nyez. Ha pedig az új módszert az egy­es kétsoros kukoricakombájn teljesít­ményéhez. viszonyítva értékeljük, azt tapasztaljuk, hogy a költségeknek le­galább kétharmadnyi megtakarításá­val számolhatunk. Persze az új mód­szer előnye nemcsak a munkaerő és az anyagi eszközök megtakarításában mutatkozik, hanem abban is, hogy meggyorsult a kukorica betakarításá­nak üteme, és lehetőség nyílik arra, hogy az őszi szántást még a hidegebb időjárás beállta előtt elvégezzük. Kíváncsi természetű ember vagyok. S bár meggyőzően hatottak rám Kosztyankó elvtársnak az új módszei dicsőítését szolgáló érvelései, mégis, vagy talán éppen ezért, szükségét éreztem, hogy személyesen is meg­győződjem a hallottak jelentőségéről Srámek elvtárs, a Bajcsi Állami Gazdaság igazgatójának helyettese jő szakember hírében áll. Ezt annak a jó tulajdonságának köszönheti, hogy nem riad vissza az új módszerektől, hogy igyekszik azokat megismerni, tökéletesíteni, s a gyakorlatban ered­ményesen alkalmazni. Bajoson tudo­mást szereztem arról is, hogy a ku­korica betakarításának említett új módszere már nem is annyira új, mint azt gondoltam. Ugyanis a bajcsiak már a múlt év őszén kísérleteztek a kukorica gabonakombájnnal való be­takarításával. Ezt azonban nem ver­ték „nagydobra", mert először saját maguk akartak meggyőződni az em­lített módszer alkalmazhatóságáról és előnyeiről. Most. hogy az új módszer már többé-kevésbé befutott és meg­mutatkoztak előnyei, megszűnt a „titkolózás" és a bajcsiak örömmel népszerűsítik tapasztalataikat. Öröm­mel, mert tudják, hogy az ő tapasz­talataik is egy láncszemét képezik annak a küzdelemnek, amelyet dol­gozó parasztságunk a mezőgazdasági termelés szüntelen fejlesztéséért folytat. ★ 10 óra alatt 7 hektár A kukoricatáblát, amelyet megte­kintettünk, nem verte fel a kukorica­törők — fiatalok és öregek — vidám csevegése. Csak egy gabonakombájn és egy traktor egyenletes zümmögése törte meg az őszi táj mélységes csendjét. Zachar László kombájnos és Matics József segédkombájnos örömmel új­ságolták az új módszer győzelmét. Nem is csoda, hiszen az SZK —3-as gabonakombájnnal, amely normális sebesség mellett hat sor kukoricát vág egyszerre, 8 — 10 óra alatt 7 hek­tár kukoricát is learatnak, illetve kicsépeinek, ami azt jelenti, hogy 35 mázsás hektárhozam mellett, ha min­den jól megy, naponta 245 mázsa szemeskukoricát takarítanak be. így bizony akad elég tennivalója Paszto­­rek Gyula traktorosnak is, aki olyan figyelmesén szállítja a szemeskuko­ricát, mintha legalábbis aranyat szál­lítana. Van is valami igaza, mert a kukorica úgy csillog a pillanatokra felvillanó őszi napsütésben, mintha a pótkocsi arannyal lenne megrakva. Szerény, szorgalmas emberek a baj­csiak. Nem becsülik túl sikereiket és nem dicsekvő természetűek. De ha kérdéssel fordulsz hozzájuk, úgy nem fukarkodnak a szóval és kielégítő választ kapsz kérdéseidre. Az ebédszünet alkalmat adott arra, hogy Zachar Lászlótól megtudjuk a kukorica új módon történő betakarí­tásának titkát. — Nem nagy tudomány kell ehhez — vallja az igazat Szerény kombájno­­súnk. — Csupán egy kis módosítást kell eszközölni az SZK —3-as vagy az EMAG típusú gabonakombájnon és máris alkalmazható az új módszer Persze szükséges az is, hogy a kom­­bájnos figyelmes legyen és szeresse, gépét. Kérdésemre, hogy milyen átalakí­tásokat kellett eszközölni a gabona­­kombájnon, Zachar elvtárs lelkesen magyaráz. így megtudom, hogy első sorban is fontos a motolla megeme­lése, amit úgy értek el, hogy a mo tollaemelőkarokat meghosszabbítot­ták. A belső emelőkart 20 cm-rel, n külsőt pe'dig 40 cm-rel kellett meg­hosszabbítani. Csökkenteni kellett ? motollalapátok számát is, ötről há romra. Az említett módosítások mellet* körülbelül 10 cm mélységben be kel lett vágni és kihajlítani a pelyva ki kotrásánál szerepet játszó alsó bádog lemezt, hogy az időközönként fel gyülemlő kukoricacsutkától a kom bájnt meg lehessen tisztítani. Igaz ugyan, hogy a kukoricacsutka az összezúzott szárral együtt hagyja et a kombájnt, de mégis előfordul, hogy egynéhány csutka lerakódik, s az* időközönként el kell távolítani. Kom bájnosunk még jóindulatúan figyel meztetett arra is, hogy a gabonakom bájn dobszerkezetét „kukoricacséplés’ Esetén teljesen nyitva kell tartani és a dob forgássehességét a legalacso nyabb fordulatszámra beállítani. íme, a titok feltárult. S az ered mény lebilincselő, mert a gabona kombájn, az említett átalakítás mel lett, hozzájárul a kukorica gyors be­takarításához és jelentékeny anyag' megtakarítást eredményez. ★ A szárítás is megoldható Felvetődhet azonban a kérdés, hogy mi történik a „kicsépelt“ kukoricával amelynek nedvességtartalma bizony eléggé magas. Ez a kérdés nem sza bad, hogy aggodalomra adjon okot Lehet megoldást találni. Hiszen a leg több EFSZ-nek van dohány-múszárí tója, ezeket kell üzembe helyezni ér így a kukorica szárít4sa is megoldási nyer. De van több lehetőség is. Min" ismeretes, a járási felvásárló üzemel mindegyikének van gabonaszárításrr alkalmas műszántója, amelyet szö­vetkezeteink kikölcsönözhetnek kuko ricaszárítás céljaira. Ne féljünk az újtól, és főleg ne fél­jenek azok a szövetkezetek, amelyek a kukorica betakarításával- lemarad tak. Használják ki a jelenlegi száraz időjárást, és az új módszer alkalma zásával is teremtsék meg az előfel tételeket arra, hogy izgalommentesen várhassák az esős és hidegebb idő­járást, amely bár késik, de nem ma rád el. A kukorica kombájnnal Való aratása vagy cséplése kedvező körülményeke* teremt a kukoricaszár silózására is Ugyanis a gabonakombájn úgy össze ■ zúzza a kukoricaszárat, hogy mellőzn* lehet a szecskázást, vagyis a kukorica­szár azonnal silózható. De ha még figyelembe vosszük azt is, hogy az aratással egy időben a kukorica mór zsolása is megoldást nyer.'akkor tud juk csak -igazán értékelni az új mód--­­szer gyakorlati alkalmazásának je lentőségét. Az eddigi tapasztalatok azt biZo nyitják, hogy az új módszernek jövője van. Magától értetődik azonban, hogy még tökéletesítésre szorul. Fő prob lémaként megoldásra vár a „kicsé­pelt“ kukoricának helyes, szakszeri"! tárolása. De ez a kérdés is előbb • utóbb megoldódik Lehet, hogy a jö­vőben a kukoricát nem teljes érett állapotban, hanem viaszérésbpn „csé­peljük“ és tárolását esetleg silózássel oldjuk meg. Kísérletezések már tör­téntek ebből a célból. De ezen,kísér­­letek eredményeivel, illetve a kuko­rica tárolásának új módszerével, majd a téli időszakban foglalkozunk. Pathó Károly Két kép a simonjudai vásárról A párkányi simonjudai vásáron jó­kedvűen vásárol a környék. Százával adták el a divatos öltönyöket, felöltö­ket, bútort, rádiót, televíziót, könyvet. A hatalmas forgatagban alig tájéko­zódik az ember. A teli pénztárcájú vevők mégis megtalálják a vásárfiát. Egy középidös emberre két kislány is passzítja a felöltőt.- Molnár András vagyok - mondja bemutatkozásképpen -, az oroszkai szövetkezetből. Jóízű az idei bor, állapítják meg a szakértők — Mit kóstál ez a divatbs felöltő? — Akár hiszi, akár nem, csak 480 koronát. — Akkor még másra is marad pénz. — Jut is, marad is. A szövetkezet­ben kocsis vagyok, és 1200 koronát keresek havonta; ezt is írja meg ám az újságba! Persze a nagy vásárlásban elfárad­nak az emberek és a port is le kell öblíteni. A szövetkezetesek kétszer sem kínáltatják magukat a szentpéteri EFSZ sátra előtt. Pákozdi Elek, a he­­tényi szövetkezet elnöke is jóízűen kortyolgatja a hegy levét. Közben Az ősz mosolyából A paraszti mun­ka gyümölcsét ősz­szel takarítjuk be. A legszebb ünnep a szüret, amikor minden arc mosoly­ra derül. A vidám szüretből néhány képet örökítettünk meg. Ízlik a cukórédei szőlő. Jogos a mo­soly, hisz már rég szüreteltek Ipoly­­visken is ilyen jó minőségű szőlőt. A jövő évben még jobban örülhetnek. A nemrég telepí­tett 4 hektáros sző­lő jövőre már tölti a hordókat.-b-Pályafőnök és újító t Hatvanegy kilométernyi hosszan kanyarog a Zselízi Állami Gazdaság Z keskenyvágányú vasútja. Ennek a • kisvasúinak Karolinán van a köz­­| pontja. Hét üzemegységet kapcsol • össze az Oroszkai Cukorgyárral. • A vonalon egész évben élénk a Z forgalom, de répakampány idején • megkétszereződik. A kisvasút pályafőnöke Vámos Já­nos elvtárs. Irányítása alatt 35-40 ember dolgozik. Van javító-, szállító-, átrakodó- és pályafenntartó-csoportja ennek a „vasúti csomópontnak". Ezek a csoportok egymással versenyeznek. Vámos bácsi elmondja, hogy nagyon sok öreg anyagot felhasználnak a ja­vítóműhelyben; , a vasúti kocsikat Diesel-motorokat, gőzmozdonyokat ezekb.ől toldozzák-foltozzák. Nagy el­ismeréssel beszél Vámos elvtárs Roskó László és Vietor István javítók munkájáról. — Anyagmegtakarítást jelentene az is, ha az állami gazdaság egyes üzem­egységei nem hagynák hosszabb ideig a műtrágyát a vasúti kocsikban, ha­nem rögtön kiürítenék - beszéli kissé panaszos hangos a pályafőnök. Hagyom, hogy először kiöntse mér­gét, majd újra kérdezek:- Ügy értesültem, van néhány újí­tása. Mi ezeknek az újításoknak az előnye ?- Hát, van egynéhány. Első újítá­som lényege, hogy a Hardyrféle tár­csás kuplungot láncos kuplunggal cseréltem fel. A régi kuplungnak az "volt a hátránya, hogy a tárcsában levő bőr-alátétek hamar elrágödtak, tönkrementek, csak egy-két hétig tar­tottak. A motor és a sebességszek­rény közé most láncot szereltünk. Enné! nem áll fönn a kopás veszélye; a motorok már egy éve üzemzavar nélkül futnak. Tizenegy motorunk közül már hét láncos kuplunggal van ellátva. A másik újítása, hogy a hajtólán­cokat védőberendezéssel látta el, mert a víz és a sár rájuk fröcsögött, s egy-kettőre tönkrementek. — öt motorra évente 164 méternyi hosszú láncra volt szükségünk - magyarázza Vámos bácsi —. A lánc­nak métere 170 korona, így az öt motor évi hajtólánc-költsége 27 880 koronát tett ki. Az új védőberendezés telítve van olajjal, amelyben a láncok úsznak, így élettartamuk megsokszo­rozódik. — Hát ez aztán újítás! Le a kalap­pal előtte, Vámos bácsi! S van- még valami? — Van bizony! — feleli vidáman. — Eddig a vasúti kocsikban kompozíció* csapágyak voltak, amelyeket golyós­csapágyakkal váltottunk fel. Ezek előnye, hogy sokkal jobban kezelhe­tők, erősebbek és könnyebben gör­dülnek. Némi büszkeség ragyog az újító ar­cán, amikor elújságolja, hogy a Duch­­covi Vagongyárból is voltak ezt a csapágyfelszerelést megtekinteni, s azóta már a vasúti kocsikat ezekkel a csapágyakkal látják el. — Most pedig azon töröm a fejem — folytatja, majd beszéd közben cigarettával kínéi —, hogy a répa­kampány befejezése után megkezdjük a vasúti kocsik fenekének bádogozá­sát, ezáltal a kocsik élettartama ugyancsak meghosszabbodnék. Közli, hogy jó munkájáért Bélák Tibor könyvelő, idősb és ifjú Horváth István mozdonyvezető, Sass Vilmos és Mikes Vilmos Dieselmotoros, vala­mint Németh Sándor, Szabó Béla és Vetor Dezső érdemel dicséretet. Végül megtudom: naponta 60-70 vagon répát szállítanak a cukorgyárba. Még többre is képesek lennének, ha a cukorgyáriak idejében kiürítenék a vasúti kocsikat. j [ Elvágjuk a beszélgetés fonalát. ( i Búcsúzunk, mert Vámos bácsit, a ] [ pályafőnököt és újítót várja a do- i i log. Ki tudja, nem valami hasznos l > újítással lepi-e meg újra a Zselízi j [ Állami Gazdaság dolgozóit, s s I i nagy nyilvánosságot. .VERESS VILMOS (Nyírágó) Jól áll a kabát Molnár Andráson odaveti Púcs Flórián pincemesternek: — Mennyi fogyott már el? — Hát, több mint 12 hektót enged­tek lé a garaton. — Már 15 vagon szőlőt eladtunk, de 100 hektót a pincében is hagytunk - toldja meg Németh ' idrás vincel­lér. — Még két vagon szőlőt szürete­lünk. Sorra jönnek a kuncsaftok. A jól sikerült vásárra összekocintják poha­raikat. Csuda jókedvű vásár volt ez; kár, hogy nem tartott egy hétig. Kép és szöveg: Bállá • A Királyhelmeci Állami Gazdaság az SZKP XXII. kongresszusa tiszte­letére 350 mázsa sertéshúst és 50 mázsa marhahúst ad terven felül. A jó munkát végző dolgozók a hús­eladás tervét már túlteljesítették. • A nyugat-sziovákiai kerület a burgonyabeadás tervét 94,8 %-ra tel­jesítette. Ezzel szemben a közép­szlovákiai kerület 105 %-os ered­ménnyel dicsekedhet. A kelet-szlová­kiai kerület is célba ért. • Az őszi szántás versenyében Szalma Pál, az Oszorj Állami Gazds» ság traktorosa vezet 647 hektárral. A második helyen Tarcsi Ervin, « kolozsnémai szövetkezet traktorosa halad 620 hektáros eredménnyel. A harmadik helyezett Slíz, a Palárikovói Állami Gazdaság traktorosa 547 hek­tárra!. Szorosan utánuk halad Kürti, a bodzái szövetkezét és Rácz, a Geüei Állami Gazdaság traktorosa. Élen járnák a mélyszántásban A 2060 hektáros felsőszeli szö­vetkezet már október 22-én befe­jezte az ősziek vetését. Nagy ter­mőképességű búzafajtákból közel 100 hektárt vetettek. A múlt év termelési eredményei megmutat­ták, hogy ez az út helyes. A Pav­­lovicei búza például 37 mázsás hektárhozamot adott. A búza átla­gos hektárhozama 30,5 mázsa volt. A szövetkezet az ősziek betaka­rítási munkáival is jól halad. A kukoricát 290 hektárról takarítot­ták be. Az összes kőrőt lesilózzák. A cukorrépa szállítását is befejez­ték. Most minden erőt az őszi mély­szántás meggyorsítására összpon­tosítanak. Három traktorkettős éjjel-nappal szánt. Szabó Imre, Horváth Lőrinc, Tóth János, Kole­­szár János, Török Béla és Takács Géza már több mint 640 hektáron végezték el az őszi mélyszántást. A felsőszeii szövetkezetben jó munkaszervezéssel szép munkát fejtenek ki. Dicséretet érdemel Dubnicky József mérnök, mező­gazdász és Slopovsky János gépe­sítő, (9P) WlffMÚÜgf 5 1961. október 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom