Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-10-29 / 87. szám
Az ifjúsági alkotóverseny évről %yre fontosabb helyet foglal el hazánk kultúréletében és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség munkájában. Szervezésével és tartalmával teljes mértékben megfelel ifjúságunk alkotóvágyának. Az elmúlt évben több mint 1200 000 fiatal vett részt a járási, kerületi és központi versenyeken. Részt vettek a művészi alkotás minden szakaszán. Versenyeztek művészi előadásban, énekben, zenében, táncban, színmüvészetben, képzőművészetben és esztrádműsorokban. A csoportok és egyének műsort tanultak be Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 40. évfordulója tiszteletére, s ezekkel a műsorokkal fölléptek a járási, kerületi és központi versenyeken. Az ifjúsági alkotóverseny résztvevői között örömmel üdvözöltük a magyar nemzetiségű kultúrcsoportokat és versenyzőket. A kerületi versenyekben főként a kelet-szlovákiai kerület néhány CSEMADOK-csoportja ért el szép helyezést. A magyar nemzetiségű versenyzők részt vettek a központi forduló művészi előadói versenyén, a Wolker Prostéjovján, ahol megtalálhattuk őket a bíráló bizottság tagjainak sorában is. így válik az ifjúsági alkotóverseny a cseh és szlovák, valamint a magyar nemzetiségű fiatalok baráti kapcsolatainak tényezőjévé, még szorosabbra fűzi a CSISZ és a CSEMADOK együttműködését. A CSISZ Központi Bizottsága októ-VLADIMIR REISEL: J Őszi dallam ; ( ősz! Rád emlékezem, hogy hűvös szeled itt jár. f, Csípős füst gomolygott kopár tarlók felett. Most is ott gomolyog, fütyülnek a szelek f s kukoricacsövek foguk vicsorítják. f * A pásztorok tüze, s az enyém is köztük, é mellettük az arcok oly izzókká válnak. f Ifjak voltunk akkor, bőrünkbe nem fértünk f s biz beledézsmáltunk a kukoricába. é é Őszeink! Ilyen őszök máshol nincsenek. $ Minden évben pompázóbb aranyotok. £ Hazánk tájai, ti is minden évben gazdagodtok. V Szellőtök is szinte vidáman incseleg. f t. (Fordította: FUgedi Elek) # A brnói ifjúsági tünccsoport hanái népviseletben (n) 10 év könyvtermésének kiállítása arra, hogy minél több fiatalt kapcsoljunk a kultúrcsoportok munkájába és új kultúracsoportokat létesítsünk. Ebben a munkánkban nagy segítséget nyújthatnak a kultúrházak, kultúrintézmények, szövetkezeti klubok, valamint a CSEMADOK helyi szervezetei és járási titkársága. Nagyon szép eredményeket hoztak Tank és lepke ... Olyan napfényes októberi délután talán sohasem volt még. A vasúti sínek büszke ragyogással simultak a talpfákra. Csattogtak a vonatkerekek, s a moz, dony néha jókedvűen belefüttyent a kék mészszeségbe. A vagonokon tankok álltak, súlyuk alatt vízszintesre nyúltak a vagon rugói. A tan kok mellett katonák heverésztek a kiterített vászonponyván. Erdőborította dombok suhantak el mellettük, meg fenyők, meg patakok. A rónákon dolgozó emberek feléjük integetnek; a katonák meg vissza; illő üdvözölni egymást az embereknek, ha találkoznak ... , Egy helyütt — valami nagyobb város előtt- sokáig áll a. szerelvény, s egy bohó, hímporos lepke ráült a tank kormos kipufogójára. Az egyik katona észrevette; mintha égi csoda lenne, mintha most látna először lepkét. Az apró jószág nyugodtan pihent a forró acélon, szárnyait megmeglebegtette kecses mozdulattal — mintha nem is acél masinán ülne, hanem valami jó illatú virágon ... — Tank és lepke — susogta hangtalanul a katona. A látvány lenyűgözte, megbabonázta. A szelíd őszi fény bearanyozta barna arcát. A szerelvény megrándult,, megiramodott előre: a lepke ijedten felrebbent s elszállt a gyérvirágú őszi rétek felé. A katona sokáig szótlanul bámult utána Talán ez volt az idei nyár utolsó aranytündére. De szép is lenne - szőtte gondolatban ha mindig csak lepkék, kék, fehér és aranysárga lepkék röpködnének az egész világban a tankok helyett, a fegyverek helyett, a gyilkos golyók helyett. Mindenütt csak lepkék, kicsi kis pillan gók... Aztán az egy helyben álló tank felé fordult, s megsimogatta, mintha csak barátjának mondotta volna: — Ha kell, hát együtt harcolunk azért, hogy mindenütt a világon ilyen parányi lepkék szálldogáljanak, s hogy béke legyen! Gál Sándor például az ifjúsági alkotóestek és délutánok, a különböző összejövetelek és találkozások, az ifjú tehetségek seregszemléje és más rendezvények, ahol a fiatalok bonyolult jelentkezések és formalitások nélkül fölléphettek mindennel, amit tudtak: énekelhettek, táncolhattak, szavalhattak. Gyakran megtörtént, hogy az egyes műsorszámok nem voltak a legjobbak, alacsony volt a fellépések művészi színvonala, azonban ezek az esték alkalmat adtak új kultúrcsoportok megalakítására, s á meglévő csoportok is új tagokkal gazdagodtak. Szép eredményeket hozott a fejlett kultúrcsoportok védnöki munkája azon községek felett, amelyeknek még nem volt kultúrcsoportja. így indult meg a közép-szlovákiai kerületben „A kultúrcsoport alakítson kultúrcsoportot!“ mozgalom; így születtek az északmorvaországi kerület kötelezettségvállalásai; stb. Jó lenne, ha ezeket a tavaly már bevált módszereket ez évben is alkalmaznánk. A verseny sokrétűsége s a versenyzők kor és fejlettség szerinti csoportosítása mindenkinek alkalmat nyújt arra, hogy érvényesítse tehetségét és tapasztalatokat gyűjtsön a további munkához. A járási versenyeket januártól márciusig, a kerületi versenyeket áprilistól májusig, a központi versenyt pedig jövő nyáron tartják meg. Itt az idő, hogy munkához lássunk, s az ifjúság lendületét, az idősebbek tapasztalataival együtt, a kultúrmunka felvirágoztatásának szolgálatába állítsuk. CIIBOR CIXEK, a CSISZ Központi Bizottsága kultúrosztályának vezetője Érsekújváron e hónap végén nyílik meg az utolsó tíz évben kiadott magyar könyvek nagyszabású kiállítása. A kiállítás színhelye a CSEMADOK új esztrádterme. Az említett kiállításra a Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és kulturálisügyi osztályának, valamint a Csehszlovák Szépirodalmi Könyvkiadó kezdeményezésére kerül sor. A látogatók a kiállításon megtekinthetik az elmúlt tíz év magyar könyvtermését, beleszámítva a cseh és szlovák fordításokat. így több mint 800 müvet mutatnak be a nagyközönségnek. A kiállítással párhuzamosan különböző kulturális rendezvényre, valamint az írókkal való beszélgetésre kerül sor. Hisszük, hogy e nagyszabású könyvkiállításnak számos látogatója lesz, amelyen a látogatók megvásárolhatják mindazokat a könyveket, amelyek megnyerik tetszésüket. Tóth János (Érsekújvár) ^k A rendszeres orvosi ellenőrzés fontossága a rák elleni küzdelemben Bár a rosszindulatú daganatok a legrégibb idők óta fenyegetik az ember egészségét, mégsem mondhatjuk, hogy az ellenük vívott harcban megfelelő eredményeket értünk el. A világ különböző államaiból származó statisztikai adatok szerint egyre több ember szenved a rosszindulatú daganatok miatt. A betegség terjedése komoly problémát okoz minden állam számára, éspedig nemcsak egészségügyi problémát, hanem társadalmit, sőt népgazdaságit is. A kapitalizmus idején nálunk hiányoztak a rosszindulatú daganatok elleni szervezett harc feltételei, tehát nem foganatosíthattunk olyan intézkedéseket, amelyekkel csökkenthettük volna a betegek számát. Csupán a második világháború után, a szocialista egészségügy fejlesztése során indult meg a nagy tömegekre kiható mozgalom, aminek eredményeként széles távlatok tárultak föl a rákos természetű megbetegedések felszámolásáért folytatott munkában. Az eredményes tevékenység alapját az a párt- és kormányhatározat képezi, amely az egészségügy további fejlesztéséről intézkedik. Az 1952-ben hozott határozat szerint kiszélesítettük a rosszindulatú daganatok ellen vívott harcot, s azóta állandó ellenőrzés alatt tartjuk a betegeket, és gondoskodunk róluk. A rákos természetű megbetegedések leküzdésének legeredményesebb eszköze: a Rendszeres orvosi ellenőrzés. Ezek a betegségek is annál sikeresebben kezelhetők és gyógyíthatók, minél korábban ismerjük föl azokat. Ellenőrzési munkánk részint arra irányul, hogy a lakosság körében jókor észleljük a megbetegedéseket, részint ez a munka a betegek állandó megfigyelésére terjed ki, s ilyenkor nemcsak az illető egészségi állapotát vizsgáljuk, hanem azt a környezetet is, amelyben él és dolgozik. Ahhoz, hogy az ellenőrzés sikeres legyen, még kiterjedtebb egészségügyi mozgalomnak kell kibontakoznia, éspedig megfelelő módszerek alkalmazásával, amelyek szerint a lakosságot életkor, nem, környezet, egészségügyi adatok, a fertőzöttség foka stb. alapján csoportosítjuk. Ilyen csoportosítással az egészséges és beteg embereket egyaránt, mégpedig tömeges méretekben ellenőrizhetjük. A rákkutatásban az orvosok igyekezete mindenekelőtt arra irányul, hogy a baj kezdeti tüneteit megállapítsák. Itt azonban sok nehézség merül föl, mert a rosszindulatú daganatok jőkori megállapítására még nincsenek pontosan bevált módszerek; bizonyos szervek esetében ezt tovább súlyosbítja az a tény, hogy eleinte a bajnak nincsenek jellegzetes tünetei (fájdalom, láz, stb.). Az orvosok a világ minden táján főleg azokkal a testrészekkel kísérleteznek, amelyek a megbetegedésre leginkább érzékenyek (bor, szájüreg, végbél, tüdő, gyomor, pajzsmirigy, mell, anyaméh). Az eddig legjobban bevált két módszert a mell és az anyaméh vizsgálatára dolgozták ki; ezeket a módszereket nálunk is általánosan használják. A vizsgálatok rendszeresítésétől, vagyis 1954-től 1960 végéig Szlovákiában 1248520 harmincévesnél idősebb nőt vizsgáltak meg ezekkel a módszerekkel. Az eredmények biztatók ugyan, de nem kielégítők, hiszen a nők nagy százaléka még nem került vizsgálat alá, ráadásul az ismétlő ellenőrzés aránylag nagy időközben történik. Igen sok nő nem jelenik meg a vizsgálaton, aminek egyik oka az elégtelen meggyőző munka és a rossz szervezés, a másik ok különböző egyéni okokra vezethető vissza. Sok esetben a vizsgálatra behívott nő bizalmatlan az orvos iránt, fél a vizsgálattól, nem találja megfelelőnek a vizsgálatra kijelölt helyiséget; stb. Márpedig meg kell győznünk a nőket is, hogy a betegségre hajlamos korban komoly veszedelmet jelent számukra, ha idegenkednek az ellenőrzéstől. Tudomásul kell venniük, hogy a rákos megbetegedés a kezdeti időszakban még eredményesen kezelhető. Az egészségügyi dolgozóknak viszont jól alátámasztott adatokkal kell folytatniuk a meggyőző munkát. Mutassanak rá, hogy a daganat eltávolítására sokszor csupán azért nincs remény, mert a betegek háromnegyede már csak akkor keresi fe-1 az orvost, amikor a gyógyulás kilátástalan. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy elméletileg mindenki meggyógyítható, aki a baj kezdetép fordul orvoshoz. Egyébként ez a megállapítás gazdag tapasztalat eredménye, amely szerint a betegség kezdeti időszakában a gyógyulás esélyei 60-70 %-kal nagyobbak. Tudományos dolgozók véleménye szerint a jőkori és rendszeres orvosi ellenőrzéssel a gyógyultak számát további 13,3 %-kal fokozhatnék, ami a betegek elhalálozási arányszámát 18,6 %-ről 15,1 %-ra szorítaná le. De az ellenőrzés nemcsak a nőgyógyászaiban fontos; ezt mindenkire ki kell terjeszteni. Viszont ennek még sok az akadálya, tehát csak fokozatosan valósítható meg, s így is csupán a kiválasztott kísérleti szakaszokon. Kórházainkban rendszeresítették a kötelező ellenőrzést minden ott-tartózkodó 30 évesnél idősebb nő és 20 évesnél idősebb férfi részére. Ennek fokozatos megvalósítására sor kerül majd a különböző orvosi rendelőkben is. Eddig az ellenőrzés nem terjedt ki az egész lakosságra, hanem csak azokra a betegekre, akik valamilyen okból kórházba vagy nyilvános orvosi rendelőkbe kerültek. Ezentúl már minden orvos rendszeresen ellenőrzi majd a körzetébe tartozó lakosságot, éspedig megfelelő eszközök birtokában. A rendszeres orvosi ellenőrzés széleskörű intézkedésekre ad módot a szocialista orvostársadalom, s általában a szocialista egészségügy számára. Persze az eredmény államunk polgáraitól is függ, akiknek értékelniük kell a párt és a kormány rneszszemenő gondoskodását, amelynek célja, hogy még sikeresebben harcoljunk a rosszindulatú daganatok ellen. Dr. J. Uska ANyitrai Kerületi Színház ismét jól választott, amikor a görög Alexis Parniss darabját iktatta műsorába. A szerző még mint athéni főiskolás kapcsolódott be a görög szabadságharcba (mint az EAM, a hazafias front tagja), amelyet akkor a görög nép a nácik ellen vívott, és karddal, tollal egyaránt folytatta a harcot a német megszállást felváltó angol betolakodók ellen. A szerző ma a Szovjetunióban él és tovább folytatja harcát. Darabjait sorra bemutatják Európa színpadain. Az „Afrodité szigeté“-t 1960-ban írta. Szlovákiában a nyitrai színház mutatta be először. A régi görög mondák szerint a szépsé görög istennője, Afrodité, Ciprus szigetét választotta székhelyéül, talán éppen annak szépsége miatt. Tehát Ciprusba vezet el bennünket az a három felvonásos színmű is, csakhogy ezen a Cipruson vér folyik. A szigetet meghódították az angol gyarmatosítók, a nép pedig küzd a bitorlók ellen. A betolakodók elfogják a szabadságharc egyik vezetőjét, Kirjakuliszt és halálra ítélik. A szabadságharcosok viszont túszként elfogták az egyik szigeten élő angol asszony, Gloria Oetterson Davis nevű fiát. A görög anya felkeresi az angol anyát, cseréljük ki fiainkat, hiszen mindketten szeretjük őket, s a drámai konfliktusban lehull a lepel az angol „úri emberek“ álarcáról, kiütközik igazi jellemük az önzés és a hiúság. A ciprusi hazafit kivégzik, de Viera Strnisková-Hasprová és Hilda Augusztovicová (Foto: A. Janscáková) a ciprusiak mégis szabadon bocsátják a túszt, az angol tudóst, akiért csupán a szerelmes kis cseléd jött el a családból. Ezt követelte a humanitás, amiért a sziget népe is küzdött. Ciprus ma már egy éve szabad, de a darab mit sem vesztett időszerűségéből, hisz a gyarmatosító uralom elled tovább folyik a harc az egész világon. Különösen időszerű a darab most görög viszonylatban, hiszen Görögország ma választások előtt áll, amelyek során a baloldal Manolisz Glézoszt jelöli. A nyitrai színház tudatában volt annak, hogy ez az előadás folytatása, de ugyanakkor jelentős állomása is a békeharcnak, amelyet a szocialista kultűrforradalom jegyében folytat, s amelynek olyan állomásai voltak, mint a „Eampionos ünnepély“, „Az égiháború“ vagy a „Brazil románc“. Ondrej Rajniak rendező valóban kitett magáért. Az előadásban nem volt jelentősebb zökkenő, és a közönség lélegzetét visszafojtva figyelte a játékot az utolsó percig. Dicsérőleg szólhatunk a színészekről is. A ciprusi anyát Olga Hudecová, az angol anyát Viera Stranisková-Hasprová alakította kitűnően. Igen jól alakított Ladislav Müller Kitts angol tiszt szerepében, aki Afrikában még a ciprusiakkal együtt küzdött Rommel ellen, s most hajtóvadászatot kell rendeznie . saját bajtársaival szemben, amíg fel nem ébred benne a lelkiismeret. Jól játszott Pettersonné leánya, Kitty szerepében Hilda Augustovicová, vőlegénye szerepében pedig Jozef Poljacek alakított szépen. De az egész színészgárda jól megállta a sarat. A zenei betét Ladislav Sládecka érdeme; a kitűnő színpadot, háttérben a tengerrel és a lebukó nappal, Bori\'oj Slávik tervezte. Mártonvölgyi László Meghirdeftéli az Ifjúsági alhotóversenv úi esztendeiét bér 1-ével megnyitotta az ifjúsági alkotóverseny új esztendejét, amely a jövő évre Helsinkibe összehívott VIII. Világifjúsági Találkozóval foglalkozik. A témakör megválasztásán kívül nagy figyelmet kell fordítanunk
