Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-10-29 / 87. szám

Az ifjúsági alkotóverseny évről %yre fontosabb helyet foglal el hazánk kultúréletében és a Csehszlovák Ifjú­sági Szövetség munkájában. Szervezé­sével és tartalmával teljes mértékben megfelel ifjúságunk alkotóvágyának. Az elmúlt évben több mint 1200 000 fiatal vett részt a járási, kerületi és központi versenyeken. Részt vettek a művészi alkotás minden szakaszán. Versenyeztek művészi előadásban, énekben, zenében, táncban, színmü­­vészetben, képzőművészetben és eszt­­rádműsorokban. A csoportok és egyé­nek műsort tanultak be Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 40. évfordulója tiszteletére, s ezekkel a műsorokkal fölléptek a járási, kerü­leti és központi versenyeken. Az ifjúsági alkotóverseny résztve­vői között örömmel üdvözöltük a ma­gyar nemzetiségű kultúrcsoportokat és versenyzőket. A kerületi verse­nyekben főként a kelet-szlovákiai kerület néhány CSEMADOK-csoportja ért el szép helyezést. A magyar nemzetiségű versenyzők részt vettek a központi forduló művészi előadói versenyén, a Wolker Prostéjovján, ahol megtalálhattuk őket a bíráló bizottság tagjainak sorában is. így válik az ifjúsági alkotóverseny a cseh és szlovák, valamint a magyar nem­zetiségű fiatalok baráti kapcsolatai­nak tényezőjévé, még szorosabbra fűzi a CSISZ és a CSEMADOK együtt­működését. A CSISZ Központi Bizottsága októ-VLADIMIR REISEL: J Őszi dallam ; ( ősz! Rád emlékezem, hogy hűvös szeled itt jár. f, Csípős füst gomolygott kopár tarlók felett. Most is ott gomolyog, fütyülnek a szelek f s kukoricacsövek foguk vicsorítják. f * A pásztorok tüze, s az enyém is köztük, é mellettük az arcok oly izzókká válnak. f Ifjak voltunk akkor, bőrünkbe nem fértünk f s biz beledézsmáltunk a kukoricába. é é Őszeink! Ilyen őszök máshol nincsenek. $ Minden évben pompázóbb aranyotok. £ Hazánk tájai, ti is minden évben gazdagodtok. V Szellőtök is szinte vidáman incseleg. f t. (Fordította: FUgedi Elek) # A brnói ifjúsági tünccsoport hanái népviseletben (n) 10 év könyvtermésének kiállítása arra, hogy minél több fiatalt kapcsol­junk a kultúrcsoportok munkájába és új kultúracsoportokat létesítsünk. Ebben a munkánkban nagy segítséget nyújthatnak a kultúrházak, kultúr­intézmények, szövetkezeti klubok, va­lamint a CSEMADOK helyi szerveze­tei és járási titkársága. Nagyon szép eredményeket hoztak Tank és lepke ... Olyan napfényes októberi délután talán sohasem volt még. A vasúti sínek büszke ra­gyogással simultak a talpfákra. Csattogtak a vonatkerekek, s a moz, dony néha jókedvűen belefüttyent a kék mész­­szeségbe. A vagonokon tankok álltak, súlyuk alatt vízszintesre nyúl­tak a vagon rugói. A tan kok mellett katonák he­­verésztek a kiterített vászonponyván. Erdő­borította dombok su­hantak el mellettük, meg fenyők, meg pata­kok. A rónákon dolgozó emberek feléjük inte­getnek; a katonák meg vissza; illő üdvözölni egymást az embereknek, ha találkoznak ... , Egy helyütt — vala­mi nagyobb város előtt- sokáig áll a. szerel­vény, s egy bohó, hím­poros lepke ráült a tank kormos kipufogójára. Az egyik katona észrevet­te; mintha égi csoda lenne, mintha most lát­na először lepkét. Az apró jószág nyu­godtan pihent a forró acélon, szárnyait meg­­meglebegtette kecses mozdulattal — mintha nem is acél masinán ülne, hanem valami jó illatú virágon ... — Tank és lepke — susogta hangtalanul a katona. A látvány le­nyűgözte, megbabonáz­ta. A szelíd őszi fény bearanyozta barna ar­cát. A szerelvény meg­rándult,, megiramodott előre: a lepke ijedten felrebbent s elszállt a gyérvirágú őszi rétek felé. A katona sokáig szótlanul bámult utána Talán ez volt az idei nyár utolsó aranytün­dére. De szép is lenne - szőtte gondolatban ha mindig csak lepkék, kék, fehér és aranysár­ga lepkék röpködnének az egész világban a tan­kok helyett, a fegyverek helyett, a gyilkos golyók helyett. Mindenütt csak lepkék, kicsi kis pillan gók... Aztán az egy helyben álló tank felé fordult, s megsimogatta, mintha csak barátjának mon­dotta volna: — Ha kell, hát együtt harcolunk azért, hogy mindenütt a világon ilyen parányi lepkék szálldogáljanak, s hogy béke legyen! Gál Sándor például az ifjúsági alkotóestek és délutánok, a különböző összejövete­lek és találkozások, az ifjú tehetségek seregszemléje és más rendezvények, ahol a fiatalok bonyolult jelentkezések és formalitások nélkül fölléphettek mindennel, amit tudtak: énekelhettek, táncolhattak, szavalhattak. Gyakran megtörtént, hogy az egyes műsor­számok nem voltak a legjobbak, ala­csony volt a fellépések művészi szín­vonala, azonban ezek az esték alkal­mat adtak új kultúrcsoportok meg­alakítására, s á meglévő csoportok is új tagokkal gazdagodtak. Szép eredményeket hozott a fejlett kultúr­csoportok védnöki munkája azon köz­ségek felett, amelyeknek még nem volt kultúrcsoportja. így indult meg a közép-szlovákiai kerületben „A kul­­túrcsoport alakítson kultúrcsoportot!“ mozgalom; így születtek az észak­­morvaországi kerület kötelezettség­vállalásai; stb. Jó lenne, ha ezeket a tavaly már bevált módszereket ez évben is alkalmaznánk. A verseny sokrétűsége s a ver­senyzők kor és fejlettség szerinti csoportosítása mindenkinek alkalmat nyújt arra, hogy érvényesítse tehet­ségét és tapasztalatokat gyűjtsön a további munkához. A járási versenyeket januártól már­ciusig, a kerületi versenyeket ápri­listól májusig, a központi versenyt pedig jövő nyáron tartják meg. Itt az idő, hogy munkához lássunk, s az ifjúság lendületét, az idősebbek ta­pasztalataival együtt, a kultúrmunka felvirágoztatásának szolgálatába állít­suk. CIIBOR CIXEK, a CSISZ Központi Bizottsága kultúrosztályának vezetője Érsekújváron e hónap végén nyílik meg az utolsó tíz évben kiadott ma­gyar könyvek nagyszabású kiállítása. A kiállítás színhelye a CSEMADOK új esztrádterme. Az említett kiállításra a Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és kulturálisügyi osztályának, valamint a Csehszlovák Szépirodalmi Könyv­kiadó kezdeményezésére kerül sor. A látogatók a kiállításon megtekint­hetik az elmúlt tíz év magyar könyv­termését, beleszámítva a cseh és szlovák fordításokat. így több mint 800 müvet mutatnak be a nagyközön­ségnek. A kiállítással párhuzamosan különböző kulturális rendezvényre, valamint az írókkal való beszélgetésre kerül sor. Hisszük, hogy e nagyszabású könyv­kiállításnak számos látogatója lesz, amelyen a látogatók megvásárolhat­ják mindazokat a könyveket, amelyek megnyerik tetszésüket. Tóth János (Érsekújvár) ^k A rendszeres orvosi ellenőrzés fontossága a rák elleni küzdelemben Bár a rosszindulatú daganatok a legrégibb idők óta fenyegetik az em­ber egészségét, mégsem mondhatjuk, hogy az ellenük vívott harcban meg­felelő eredményeket értünk el. A vi­lág különböző államaiból származó statisztikai adatok szerint egyre több ember szenved a rosszindulatú daga­natok miatt. A betegség terjedése komoly problémát okoz minden állam számára, éspedig nemcsak egészség­­ügyi problémát, hanem társadalmit, sőt népgazdaságit is. A kapitalizmus idején nálunk hiá­nyoztak a rosszindulatú daganatok elleni szervezett harc feltételei, tehát nem foganatosíthattunk olyan intéz­kedéseket, amelyekkel csökkenthet­­tük volna a betegek számát. Csupán a második világháború után, a szo­cialista egészségügy fejlesztése során indult meg a nagy tömegekre kiható mozgalom, aminek eredményeként széles távlatok tárultak föl a rákos természetű megbetegedések felszámo­lásáért folytatott munkában. Az ered­ményes tevékenység alapját az a párt- és kormányhatározat képezi, amely az egészségügy további fej­lesztéséről intézkedik. Az 1952-ben hozott határozat szerint kiszélesítet­tük a rosszindulatú daganatok ellen vívott harcot, s azóta állandó ellen­őrzés alatt tartjuk a betegeket, és gondoskodunk róluk. A rákos természetű megbetegedé­sek leküzdésének legeredményesebb eszköze: a Rendszeres orvosi ellenőr­zés. Ezek a betegségek is annál sike­resebben kezelhetők és gyógyíthatók, minél korábban ismerjük föl azokat. Ellenőrzési munkánk részint arra irányul, hogy a lakosság körében jó­kor észleljük a megbetegedéseket, részint ez a munka a betegek állandó megfigyelésére terjed ki, s ilyenkor nemcsak az illető egészségi állapotát vizsgáljuk, hanem azt a környezetet is, amelyben él és dolgozik. Ahhoz, hogy az ellenőrzés sikeres legyen, még kiterjedtebb egészségügyi mozgalomnak kell kibontakoznia, és­pedig megfelelő módszerek alkalma­zásával, amelyek szerint a lakosságot életkor, nem, környezet, egészségügyi adatok, a fertőzöttség foka stb. alap­ján csoportosítjuk. Ilyen csoportosí­tással az egészséges és beteg embe­reket egyaránt, mégpedig tömeges méretekben ellenőrizhetjük. A rákkutatásban az orvosok igyeke­zete mindenekelőtt arra irányul, hogy a baj kezdeti tüneteit megállapítsák. Itt azonban sok nehézség merül föl, mert a rosszindulatú daganatok jő­­kori megállapítására még nincsenek pontosan bevált módszerek; bizonyos szervek esetében ezt tovább súlyos­bítja az a tény, hogy eleinte a bajnak nincsenek jellegzetes tünetei (fájda­lom, láz, stb.). Az orvosok a világ minden táján főleg azokkal a testré­szekkel kísérleteznek, amelyek a meg­betegedésre leginkább érzékenyek (bor, szájüreg, végbél, tüdő, gyomor, pajzsmirigy, mell, anyaméh). Az ed­dig legjobban bevált két módszert a mell és az anyaméh vizsgálatára dol­gozták ki; ezeket a módszereket ná­lunk is általánosan használják. A vizsgálatok rendszeresítésétől, vagyis 1954-től 1960 végéig Szlovákiá­ban 1248520 harmincévesnél idősebb nőt vizsgáltak meg ezekkel a mód­szerekkel. Az eredmények biztatók ugyan, de nem kielégítők, hiszen a nők nagy százaléka még nem került vizsgálat alá, ráadásul az ismétlő ellenőrzés aránylag nagy időközben történik. Igen sok nő nem jelenik meg a vizsgálaton, aminek egyik oka az elégtelen meggyőző munka és a rossz szervezés, a másik ok különböző egyéni okokra vezethető vissza. Sok esetben a vizsgálatra behívott nő bi­zalmatlan az orvos iránt, fél a vizs­gálattól, nem találja megfelelőnek a vizsgálatra kijelölt helyiséget; stb. Márpedig meg kell győznünk a nő­ket is, hogy a betegségre hajlamos korban komoly veszedelmet jelent számukra, ha idegenkednek az ellen­őrzéstől. Tudomásul kell venniük, hogy a rákos megbetegedés a kezdeti időszakban még eredményesen kezel­hető. Az egészségügyi dolgozóknak viszont jól alátámasztott adatokkal kell folytatniuk a meggyőző munkát. Mutassanak rá, hogy a daganat eltá­volítására sokszor csupán azért nincs remény, mert a betegek háromnegye­de már csak akkor keresi fe-1 az or­vost, amikor a gyógyulás kilátástalan. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy elméletileg mindenki meggyógyítható, aki a baj kezdetép fordul orvoshoz. Egyébként ez a megállapítás gazdag tapasztalat eredménye, amely szerint a betegség kezdeti időszakában a gyógyulás esélyei 60-70 %-kal na­gyobbak. Tudományos dolgozók véleménye szerint a jőkori és rendszeres orvosi ellenőrzéssel a gyógyultak számát további 13,3 %-kal fokozhatnék, ami a betegek elhalálozási arányszámát 18,6 %-ről 15,1 %-ra szorítaná le. De az ellenőrzés nemcsak a nő­gyógyászaiban fontos; ezt mindenkire ki kell terjeszteni. Viszont ennek még sok az akadálya, tehát csak fo­kozatosan valósítható meg, s így is csupán a kiválasztott kísérleti szaka­szokon. Kórházainkban rendszeresítették a kötelező ellenőrzést minden ott-tar­­tózkodó 30 évesnél idősebb nő és 20 évesnél idősebb férfi részére. Ennek fokozatos megvalósítására sor kerül majd a különböző orvosi rendelőkben is. Eddig az ellenőrzés nem terjedt ki az egész lakosságra, hanem csak azokra a betegekre, akik valamilyen okból kórházba vagy nyilvános orvosi rendelőkbe kerültek. Ezentúl már minden orvos rendszeresen ellenőrzi majd a körzetébe tartozó lakosságot, éspedig megfelelő eszközök birtoká­ban. A rendszeres orvosi ellenőrzés szé­leskörű intézkedésekre ad módot a szocialista orvostársadalom, s általá­ban a szocialista egészségügy számá­ra. Persze az eredmény államunk polgáraitól is függ, akiknek értékel­niük kell a párt és a kormány rnesz­­szemenő gondoskodását, amelynek célja, hogy még sikeresebben harcol­junk a rosszindulatú daganatok ellen. Dr. J. Uska ANyitrai Kerületi Színház is­mét jól választott, amikor a görög Alexis Parniss darabját iktatta műsorába. A szerző még mint athéni főiskolás kapcsolódott be a görög szabadság­­harcba (mint az EAM, a hazafias front tagja), amelyet akkor a görög nép a nácik ellen vívott, és karddal, tollal egyaránt folytatta a harcot a német megszállást felváltó angol betolako­dók ellen. A szerző ma a Szovjetunió­ban él és tovább folytatja harcát. Darabjait sorra bemutatják Európa színpadain. Az „Afrodité szigeté“-t 1960-ban írta. Szlovákiában a nyitrai színház mutatta be először. A régi görög mondák szerint a szépsé görög istennője, Afrodité, Ciprus szigetét választotta székhe­lyéül, talán éppen annak szépsége miatt. Tehát Ciprusba vezet el ben­nünket az a három felvonásos színmű is, csakhogy ezen a Cipruson vér fo­lyik. A szigetet meghódították az angol gyarmatosítók, a nép pedig küzd a bitorlók ellen. A betolakodók elfogják a szabadságharc egyik veze­tőjét, Kirjakuliszt és halálra ítélik. A szabadságharcosok viszont túszként elfogták az egyik szigeten élő angol asszony, Gloria Oetterson Davis nevű fiát. A görög anya felkeresi az angol anyát, cseréljük ki fiainkat, hiszen mindketten szeretjük őket, s a drá­mai konfliktusban lehull a lepel az angol „úri emberek“ álarcáról, kiüt­közik igazi jellemük az önzés és a hiúság. A ciprusi hazafit kivégzik, de Viera Strnisková-Hasprová és Hilda Augusztovicová (Foto: A. Janscáková) a ciprusiak mégis szabadon bocsátják a túszt, az angol tudóst, akiért csu­pán a szerelmes kis cseléd jött el a családból. Ezt követelte a humanitás, amiért a sziget népe is küzdött. Ciprus ma már egy éve szabad, de a darab mit sem vesztett időszerű­ségéből, hisz a gyarmatosító uralom elled tovább folyik a harc az egész világon. Különösen időszerű a darab most görög viszonylatban, hiszen Görögország ma választások előtt áll, amelyek során a baloldal Manolisz Glézoszt jelöli. A nyitrai színház tu­datában volt annak, hogy ez az elő­adás folytatása, de ugyanakkor jelen­tős állomása is a békeharcnak, ame­lyet a szocialista kultűrforradalom jegyében folytat, s amelynek olyan állomásai voltak, mint a „Eampionos ünnepély“, „Az égiháború“ vagy a „Brazil románc“. Ondrej Rajniak rendező valóban kitett magáért. Az előadásban nem volt jelentősebb zökkenő, és a közön­ség lélegzetét visszafojtva figyelte a játékot az utolsó percig. Dicsérőleg szólhatunk a színészekről is. A cip­rusi anyát Olga Hudecová, az angol anyát Viera Stranisková-Hasprová alakította kitűnően. Igen jól alakított Ladislav Müller Kitts angol tiszt sze­repében, aki Afrikában még a cipru­siakkal együtt küzdött Rommel ellen, s most hajtóvadászatot kell rendez­nie . saját bajtársaival szemben, amíg fel nem ébred benne a lelkiismeret. Jól játszott Pettersonné leánya, Kitty szerepében Hilda Augustovicová, vő­legénye szerepében pedig Jozef Pol­­jacek alakított szépen. De az egész színészgárda jól megállta a sarat. A zenei betét Ladislav Sládecka ér­deme; a kitűnő színpadot, háttérben a tengerrel és a lebukó nappal, Bori­­\'oj Slávik tervezte. Mártonvölgyi László Meghirdeftéli az Ifjúsági alhotóversenv úi esztendeiét bér 1-ével megnyitotta az ifjúsági alkotóverseny új esztendejét, amely a jövő évre Helsinkibe összehívott VIII. Világifjúsági Találkozóval fog­lalkozik. A témakör megválasztásán kívül nagy figyelmet kell fordítanunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom