Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-07-16 / 57. szám

jegyzi meg Ras-I.- A vezetőség? Kint van itt min­denki a határban. Aratunk - mon­dotta a bácsi, akitől a palárikovói szö­vetkezet irodája előtt érdeklődtem. - Ott megtalálhatja őket - tette még hozzá.- S hogyan jut­hatok oda?- Hát, gyalog is lehet - húzza a szót nemrégi isme­rősöm, s a szemén látom, hogy csak nehezen gyűri le magában a hun­cutság ördögét, hogy egy riporter­rel július közepén áprilist ne. járas­son -, meg aztán ha valamelyik trak­torra jelkapaszko­dik, is oda juthat. Megjogadom az utóbbi tanácsot és RASKOVICS Vilmos traktorján zötyö­­günk kifelé a falu­ból.- Tréfás ember kovics Vilmos.- Kicsoda?- Akivel beszélt, HINDICK? Józsi bácsi. Mindig jó kedve van pedig mos­tanában alig alszik valamit. Éjjel­­nappal a cséplőgépek körül látható, ö az ellenőrzési bizottság elnöke is.- Ott az elnök! - fékez le hirtelen a rendrakóval már learatott hatalmas árpa tábla mellett. Én leszállók, ő meg tovább pöfög traktorjával, nehogy a kombájnosok káromkodjanak, hogy állniuk kell, mert tele van a szemtároló tartályuk. Mert most jól fizet az árpa, s a szövetke­­zetesek is 28-30 mázsás hektáron­kénti átlagra számítanak. ZELENÄK Istvánt, a szövetkezet elnökét, egész kis haditanács veszi körül. Itt van a nemzeti bizottság tit­kára, s a szövetkezet mezőgazdásza is. Terepszemle, illetve gabonaszemle.- Azt nézzük, hogy hová is küld­jük vasárnap a rendrakókat és a kom­bájnokat — mondja Zelenák elvtárs.- Brigádot szervezünk - jegyzi meg SUTKA Sándor, a nemzeti bizott­ság titkára. - Tizenkét napra tervez­tük a 960 hektáros gabona területünk learatását, de hát mi a közmondáshoz tartjuk magunkat: ,\Áddig üsd a va­sat, amíg meleg." Addig igyekszünk mi is minden percet kihasználni, amíg kedvező az időjárás. Hát igen. Ennyi gabonához hozzá is kell látni, ha tényleg azt akarják, hogy idén ne húzódjon el az aratás, mert tavaly bizony úgy történt. Még szep­temberben is volt aratnivaló. Igaz, tavaly még kézi erővel, meg kévekötő gépekkel arattak, de idén már, mint ahogy a szövetkezet elnöke mondja:- Tizenkét nap? Ellenőrizzétek még egyszer a számításokat. Sutka, te szólj a traktorosoknak és a kombáj­­nosoknak, mert elfogadjuk a kihívást! II. Kenyér. Két szelet kenyér zsírral megkenve, összeborítva, s közte idei árpa az aszfaltról, s hogyan telnek a zsákok, mert bizony zsákra megy a verseny. Az a csoport, amelyik több zsákkal tisztít ki, az tesz az első. Megmagyarázható tehát a féltékeny­ség.- Karcsi?! — perdül hízelegve a CSISZ elnök elé egy kerekarcú kis­lány. - Küld őket korábban haza. Legalább fél-nyolckor.- Azt nem lehet, Évikém. Tudod jól, hogy 7 órás a munkaidőtök — véde­kezik ijedten Bradács Károly, majd amikor a kislány már elment, jelem fordulva hozzáteszi - NOSZKAJ Éva ez, az éjszakai csoport vezetője, de mindnyájan ilyenek, a többi gépnél lévők is. Sorba járjuk a cséplőket, s a feltett kérdésünkre, hogy meddig fognak brigádoskodni, mindenütt ugyanaz a válasz:- Amíg meg nem aratunk. Pillanatok alatt megtelik a pótkocsi, jól fizet az árpa. Izük a zsíroskenyér — Nem esik egy kasza vágás se. Két menet esen és a kombájnokkal ara­tunk meg, hisz 5 rendrakónk és 11 kombájnunk van, s ebből 5-öt rend­felszedővel láttunk el.-Ügy működnek ezek a gépek mint az óra - elegyedik a beszélgetésbe a szövetkezet mezőgazdásza is. - Öreg rókák már a mi konibájnosaink, s ma­guk javítottak ki minden gépet. Értik mindennek a módját. Két napja, hogy teljes ütemben aratunk, s már 345 hektár árpát vágtak le és csépeltek ki. Ha nem lenne olyan nagy harmat, éj­jel is dolgoznának. De így kénytelenek megelégedni csak a meghosszabbított műszakokkal. — Elnök elvtárs! Elnök elvtárs - kiabál már messziről a motorkerék­páron érkezett B1TTLER József, a szö­vetkezet közgazdásza. Elnök elvtárs. a Mikulási Állami Gazdaság versenyre hív fel bennünket az aratás 12 nap alatti elvégzésére. Elfogadjuk? ropogós zöld-paprika. Lányok maj­szolják. ízlik, hogyne ízlene, hisz már rég volt az ebéd, s a mondás is azt tartja, (az pedig bölcs dolog), hogy: aki dolgozik hamar megéhezik. Hátha meg még fiatal is az ember, olyan 16-18 éves, s ugra-bugráló, mint a mókus. Két szelet zsíroskenyér. Ki tudja honnan indult el a piros búzaszem, amelyből ez a kenyér készült, s ki­tudja kiknek a munkáját hordja ma­gán ez a legértékesebb arany. Két szelet zsíroskenyér. A lányok jogm fehéren villan amint beléharapnak. III. Zúgnak a cséplőgépek Palárikovó főutcáján. Három traktor hordja az aranysárga árpát a kombájnoktól. Le­­szórják a sima aszfaltra s máris sza­ladnak visszafelé, ki a határba. Csit­­lagszemü lányok kacagnak az estébe hajló délutánba, s a vödrükön még szikrát csiholó Napba. Kacagnak, tré­fálkoznak, de mindemellett fürgén fár a kezük is. Tisztítják a kétmenetes aratás után az árpát.- Összesen 68 fiatal segít az ara­tásban — mondja BRADÁCS Károly, a szövetkezet mellett működő CStSZ szervezet elnöke. — Éj jel-nappal zúg­nak a cséjf/ógépek, mert a lányok a szemünket is kikaparnák, ha nem hagynák őket éjjel is dolgozni. Az asszonyokat a minap mind hazaker­gették, amikor fel akarták őket az éjszakai műszakban váltani. - Kicsit elgondolkodik, majd így folytatja: — A szövetkezettől 10 000 koronát kaptunk, hát ki is akarjuk érdemelni. Hét óra. BRANCSAN Júlia csoportja ugyancsak fürgén dolgozik. Észre sem lehet venni rajtuk, hogy már 6 órája dolgoznak. A váltás már itt van, s irigyen nézik, hogy hogyan fogy az Este 9 óra. Már mindenfelé égnek a lámpák. A cséplők alig szusszantot­tak 'valamit, már újra vígan zümmög­nek, s így kivilágítva olyanok mint eSy~e9y foszforos hátú szentjános­bogár. Az új csoportok már mindenütt birtokukba vették a gépeket, de a töb­biek, akik végeztek, sem mentek még el, sőt azok is láthatók, akik délelőtt dolgoztak.- Hány zsákkal tisztítottatok? Ki most az első? — röpködnek a kérdé­sek minden oldalról Brancsan Júlia s az elnök felé. aki az összesítést végzi. I Nemcsak szavakkal..j : A szögyéni szövetkezet felhívása az újvári járás és az < : egész nyugat-szlovákiai kerület szövetkezeteihez A mezőgazdasági termelés fokozása mellett nem szabad megfe- j > ledkeznünk a szövetkezeti munkaerők fiatalokkal történő utánpót­­j lásáról sem. A szögyéni szövetkezet vezetősége, valamint a helyi : párt- és CSISZ-szervezetek vezetősége az alábbi pontok alapján szo­cialista munkaversenyre hívja a nyugat-szlovákiai kerület és az ! érsekújvári járás minden szövetkezetét a fiatalok megnyerésére a ; mezőgazdaság számára, illetőleg a mezőgazdasági iskolákba. ; 1. Az iskolakötelezettség megszűntével az iskoláből kikerülő tíz : ! fiatallal a szövetkezet tanulmányi szerződést köt, s mezőgazdasági < iskolákba irányítja őket. < 2. Minden fiatalt (17 éves korig), aki már a szövetkezetben dolgo- ; ; zik, vagy még ezután kerül a szövetkezetbe, iskolába küldünk nö- ; vér.ytermesztő-állattenyésztő, illetve gépesítési szakra. 3. Idén a Bélái Mezőgazdasági Mesteriskolába s más mezőgazda- í sági iskolákba is összesen 50 tanulót küldünk; állandó kapcsolatot j tartunk fenn velük, s figyelni fogjuk fejlődésüket mind szakmai, j mind elméleti téren és mindenben segítséget nyújtunk nekik. ! A mesteriskolák elvégzése után lehetővé tesszük legjobb tanú- 1 v lóinknak a továbbtanulást mezőgazdasági műszaki középiskolákon és j minden támogatást megadunk nekik, hogy jó szakemberekké válja­­? nak, s visszatérve szövetkezetünkbe előbbre vigyék mezőgazdasági - termelésünket. *. 4. A helyi pártszervezet és a CSISZ-szervezet vezetőségének mun-Í *í kakörébe tartozik a fiatalokkal való foglalkozás és a fiatalok neve­lése is. Elsősorban politikai és szakmai tudásuk gyarapítására for­dítunk figyelmet. 5. A fiataloknak, hogy kulturális tevékenységet tudjanak kifejteni, átadjuk az újonnan épített szövetkezeti klubot, ahol minden szóra­kozást megtalálhatnak ; Mindezekkel az Intézkedésekkel szövetkezeti gazdálkodásunk fel- ! lendítését, s a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítéséi akarjuk elérni. ! Csermák Borisz, a szövetkezet elnöke, « Trencsík György, a helyi pártszervezet elnöke, j » Spek László, a CSISZ-szervezet elnöke. I Legyen a gépeké az utolsó szó Mészáros Klára csoportja- Kétszázhetvennyolc zsák! No, ugyancsak rá kell kapcsolnotok, ha túl akarjátok szárnyalni Juliskáékat - tréfálkozik velük Bradács Károly. — De rá is kapcsolunk ám! - mondja egyszerre MARKUSZKÓ Éva és MÉSZÁROS Klára, s szemük csillog a bátor elhatározástól. Tóth Elemér (Folytatás az 1. oldalról) felvásárlás is. A szövetkezetek és állami gazdaságok eddig 60 %-ra tel­jesítik eladási tervüket. Az Arany­kalász földmüvesszövetkezet, és a Gom­bai Állami Gazdaság már túl is szár­nyalta eladási tervét. Cakanyban 90 %-ra, Holicén pedig 77 %-ra állanak a terményeladással. Itt is van azon­ban hiányosság. Suranyban már 10 napja aratnak, de az állammal szem­beni kötelezettségükről valahogy megfeledkeztek a szövetkezetesek. Ugyanez vonatkozik Budin és Macov községekre is. A komáromi járásban kitünően ha­ladnak az aratási munkálatok. Az árpaterületek 89,5 %-át, a búzaterü­leteknek pedig a 65 %-át aratták le eddig a szövetkezetek és állami gaz­daságok. A zöldállási, srobárovói, rad­­ványi és a hrobofiovói szövetkezetek­ben az árpa és a búza aratását már befejezték. Ezekben a szövetkezetek­ben jő! halad a szalma betakarítása és a tarlóhántás is. Merőben ellen­tétes a helyzet a naszvadi szövetke­zetben ahol még jó 500 hektár gabo­na vár aratásra. Ezenkívül lassan ha­lad a szalma összegyűjtése, valamint nagy lemaradás észlelhető a tarlőhán­tásban is. Persze az egyik munka „üti“ a másikat, s ezért aztán a nasz­­vadiaknak alaposan rá kell kapcsol­niuk ha időben akarnak célba érni. Sürget a már mindenfelé arannyá érett gabona. Hogy minél kevesebb szem peregjen ki, ahol csak lehet használjuk a kombájnokat, s ne csak meghosszabbított műszakokra állítsuk be őket, hanem ahogy a helyzet meg­kívánja, két műszakban dolgozzanak. Használjuk ki a kedvező időjárást a szalma összegyűjtésére. A tesedíko­­vőiak ezen a téren jő példával járnak elől. Pedig nincs benne semmi boszor­kányság, egyszerűen gondolnak az elkövetkező télre. De vajón a nyitrai, a prievidzai és a topol'cáni járásba nem jön-e el a tél, hogy olyan ráérősen végzik az aratási munkálatokat? — t­★ ★ • Alumínium öntőformák. A szov­jet kohászok olyan alumínium-ötvö­zetet készítettek, amely öntőforma­ként használva kitünően bírja a szinte kíméletlen igénybevételt. Az ötvözet 8% szilíciumot, 2,5 l!b vasat, 5 1b re­zet és 1.5 % horganyt, ezenkívül ke­vés magnézium-, mangán- és ólom­adalékot tartalmaz. Á dán vörös tehenek villanypásztoros legeltetése A spacincei „Május 9“ állami gaz­daságba Dániából még 1957-ben 168 darab dán vörös tehenet hoztak. Úgy­mond próbatenyésztésre. A közepes nagyságú állatok a Xrnava melletti Spacincén kitünően meghonosodtak Az állomány állandó növekedésével növekedett a tejhozam is. No de be­széljenek a számok: az 1958-as évben minden fejőstehén 5180 liter tejet adott. A következő évben, (1959) már 3297 liter és az 1960-as évben 3377 liter volt az átlagos tejhozam. S va­jon milyen lesz az idén a fejési átlag? D o n á t h József tehenész csak mosolyog. Igaz, teheti is, mert a te­henek idén még nem adtak kevesebb tejet napi 10,5 liternél. Es még vala­mit: a nemrég behozott állomány ma már 650 db-ot számlál. Az istállókhoz közel van egy 17 hektáros keverékparcella. A farmtáji takarmányos vetésforgóhoz tartozik. Legmesszebbi pontja az istállótól 800 méter. Pár hektáron már le van le­geltetve, de ott, ahol még érintetlen a fü, bizonyos, hogy ott a tábla: Vigyázat! Villanypásztor! Spacincén ugyanis villanypásztorokkal őrzik a teheneket már az első kellemes má­jusi napok óta. — A szakaszos legeltetés villany­pásztor segítségével — mondja M i­­c h a 1 í k János a gazdaság állatte­nyésztője - olyan dolog, amelynek nem szabadna hiányoznia egyetlen szövetkezetünkből és állami gazdasá­gunkból sem. Nem kell attól félni, hogy ha a tehenet áramütés éri, nem adja le a tejet. Ha egyszer már áramütés érte, máskor a drót felé se néz. A téli (istállós) etetésről a nyári iegeltetéses etetésre Spacincén foko­zatosan tértek át. A silóbőség lehe­tővé tette a nedvdús takarmányok mennyiségének növelését. Az állatok gyakran voltak kifutóban, s ez tette lehetővé a tehenek, de főként a nö­vendékállatok gyors alkalmazkodását a környezethez. Eleinte az állatok csak két órát legeltek naponta, je­lenleg pedig a fejési idő s a délutáni pihenés kivételével egész nap a lege­lőn láthatók. A tehenészek naponta háromszor fejnek. Az állatok mintha idomítva lennének, úgy hatnak a távoli szem­lélő előtt, mert mihelyt valamelyik tehenész megszakítja az áramkört s szabaddá teszi a villanypásztor ölelő karjai közül a kijáratot, minden te­relés nélkül helyükre találnak az istállóban. Spacincén azonban nem feledkez­nek meg az állatok etetéséről sem A takarmányadag a következő: 8 kg szalma, 10 kg silótakarmány, 1,20 kg abrakkeverék, amely az alábbiakat tartalmazza: 0,5 kg melaszos takar­mányt, 0,25 kg korpát, 0,25 kg szesz­gyári moslékot és 0,20 kg lucerna­­lisztet. Az állatok ezt a takarmány­mennyiséget kapják, mert a kísérle­tek folyamán ez a takarmányadag bizonyult a legmegfelelőbbnek. A példás odaadó gondozó munká­nak mindenütt meglátni a nyomát. Az állatok hasznosságukkal hálálják meg gondozóik jó munkáját. Némelyik tehén például 5400 liter tejet ad évente. Ez teszi aztán lehetővé, hogy az állami gazdaság magasan túlszár­nyalhatja tejeladási tervét. Az állomány különlegessége, hogy eliéskor elhullás szinte sohasem for­dul elő. Például 200 újszülött borjú­ból 199 db-ot felnevelnek. A legtisz­tább képet a dán vörös marhák egészségi állapotáról talán akkor nyerjük, ha megemlítjük, hogy 1957- töl (amióta a Spacincei Állami Gaz­daságba kerültek) mindössze 8 db-ot kellett az összállománvból kiselejtez­niük. Az egész állomány kifogástalan egészségű. Ez a szép eredmény a jó borjúgondozásnak és a Iegeltetéses módszernek tudható be. Gróf József például minden ide­jét a tenyészanyag és a kiállítási állatok nevelésére fordítja. Az általa felnevelt bika a prerovi tenyészállat­vásáron elitrekord minősítést kapott. Az állat 17 hónapos volt és 585 kg-ot nyomott. Három dán vörös tehenet is vittek "a kiállításra a spacinceiek. amelyek közül a kettő két-két, s az egyik három borját nevelt. Gróf Jó­zsefnek azonban nem ez az első szép eredménye a tenyészállat nevelésben, hisz a kiállítási bika anyja évente több mint 7000 liter tejet adott. A dán vörös tehenek tenyésztése körül szerzett tapasztalatok alapján Spacincén tavaly, illetve még tavaly­előtt megkezdték a legjobb utódok keresztezését, szimmentáü fajtával. Összesen 100 tehenet (a dán vörös állományból) szimmentáli bikával ter­mékenyítetek meg. A keresztezés jó ötletnek bizonyult. Az új utódoknak nagyobb a betegségekkel szembeni ellenállása, s ami a fő, az állatok gyorsabban fejlődnek, s amint a jelek mutatják, az új állománynak nagyobb lesz a termelékenysége is. Végezetül még valamit a spacincei legelős nevelésről. Az elmúlt évek tapasztalataiból egy fontos tanulságot szűrtek le a spacinceiek éspedig; kü­lön legeltetik a teheneket, külön a növendéküszőket, az Ivarozó tehene­ket pedig azonnal külön választják és teljes értékű takarmányokkal etetik. Rendkívüli gondot fordítanak azokra a parcellákra, amelyeken a villany­­pásztoros legeltetésre termelik a kü­lönféle kultúrnövényeket. Amit a te­henek nem legelnek le, a leleményes spaéinceiek azonnal iesilózzák. Hogy Spacineéi} jól mennek a dol­gok, néhány a §hzdaság irodájában látható kitüntetés is bizonyítja. Töb­bek között itt van a magas tejelé­­kenység és a termékeladási köteles­ség példás teljesítéséért járó kitün­tetés is. A gazdaság dolgozói annak idején vállalták, a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését, s ha továbbra is a megkezdett úton ha­ladnak, vállalásukat bizonyos, hogy túlteljesítik. Kunetka Milos ftiíDMUI/íf 3 1961. július 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom