Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-10-22 / 85. szám
á kommunizmus győzedelmeskedik az egész világon! A mezőgazdasági termények termelése tehát öt év alatt jelentősen megnövekedett. Ezzel arányban emelkedett a szemesek és az összes többi mezőgazdasági termény felvásárlása is. Azelőtt az állam mintegy 2 milliárd púd gabonát vásárolt fel. mig az utóbbi években 3, sőt több milliárd pudot. A mezőgazdaság fejlesztésének leghalaszthatatlanabb problémái közé tartoznak az állattenyésztési termelés növelésének kérdései. Ismeretes, hogy ezt a tétfontosságú ágazatot még nemrégen is a legnagyobb mértékben elhanyagolták, és nagy nehézségek keletkeztek a lakosság élelmiszerellátásában. Óriási erőfeszítésre volt szükség a hosszantartó lemaradás leküzdésére. Mindenekelőtt pedig növelni kellett a takarmánytermelést. A szűzföldek kihasználása mellett a takarmányalap megerősítésének igen jelentős feltétele volt a kukorica termeszése. A tejes-viaszos silókukorica termesztése kiszélesítette e termény termesztésének határait, és lehetővé tette, hogy ennek az értékes kultúrának a termesztése hazánknak csaknem valamennyi területére kiterjedjen. Amíg 1953-ban csak 3 485 000 hektárt vetettünk be kukoricával, ma már több mint 26 millió hektáron termelünk kukoricát. A kolhozok és szovhozok több takarmánynövényt kezdtek termelni, és erőteljesen fokozódott a silótakarmányok mennyisége is. Nagy előrehaladás történt a farmok építése és az állattenyésztési termelésben a sok munkát igénylő feladatok gépesítése terén. S ma teljes joggal elmondhatjuk, hogy a közös állattenyésztési termelés fejlesztésében alapvető változások történtek. Nézzük például a szarvasmarhaállomány növekedését; ez az állomány sokáig egy szinten maradt és csupán az utóbbi néhány évben változott meg lényegesen a helyzet. Hogyan növekedett az állatállomány a gazdaságok különböző kategóriáiban? 1955 1960 1960 %-ban Állatfaj------------------------------------ 1955-tel millió darabban szemben Szarvasmarha 58,5 75,8 129 Ebből fejőstehén 27.7 • 34,8 128 Sertés 34,0 58,7 173 Juh 103,3 133,0 129 Fontos szem előtt tartani azt, hogy az állatállomány főként a társadalmi szektorban növekszik. A hús, tej és más termékek felvásárlásának növekedése mutatja a legszemlétetőbben az állattenyésztési termelésben végzett munkát. Az állattenyésztési termékek felvásárlása nagyot emelkedett. Főként azt kel! hangsúlyoznunk, hogy hazánk számára az állattenyésztési termékek biztosításának döntő erejévé ma a kolhozok és szovhozok váltak. Részvállalásunk a húsfelvásárlásában tavaly elérte a 87 %-ot, a tejfelvásárlásában a 93 %-ot. Ez pártunk politikájának nagy győzelme, a szocialista gazdasági rendszer győzelme. Elvtársak.' A mezőgazdaságban elért sikerek kétségtelenek és jelentősek. Felmerül azonban a kérdés: miért van még hazánkban egyes termékekben hiány, főként a húsban? S bár általában jelentős sikereket érünk el, miért ütközünk nem csekély nehézségekbe a lakosságnak állattenyésztési termékekkel történő ellátása terén? Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a mezőgazdasági termékek termelése még mindig lemarad az ipar fejlődése és a lakosság növekvő szükségletei mögött. Nézzük azokat a változásokat, amelyek országunk életében az utóbbi években bekövetkeztek. Hazánk lakossága jelentősen megszaporodott. A lakosok száma, az 1955-ös évhez viszonyítva, több mint 20 millió fővel növekedett. Évről évre növekedik a dolgozók jövedelme. Miután emelkednek a bérek, miután eltöröltük az adókat és nem írunk ki többé államkölcsönöket, s felemeltük a nyugdíjakat, a lakosság jövedelme 1960-ban, az 1955-ös évhez képest, 24 milliárd rubellel nagyobb. A munkás és az alkalmazott, természetesen, a pénzt nem rejti a harisnyaszárba, hanem árucikkeket és élelmiszereket vásárol rajta. Érthető tehát, hogy ezért a hús, a tej és vaj fogyasztás rohamosan emelkedett. Az állami és szövetkezeti kereskedelmi hálózatban a lakosságnak eladott állattenyésztési termékek mennyisége a következőképp növekedett: 1955 1960 Állattenyésztési termék -----------------------------------ezer tonnában Hús és húskészítmények 1757 4158 Tej és teljes tejből készült készítmények 1980 3214 Állati zsiradékok 330 613 Mindnyájan örülünk, hogy a legértékesebb élelmiszerek fogyasztása ily nagy arányban növekszik. A párt arra törekszik, hogy a szovjet emberek jobban étkezzenek, hogy emelkedjék a nép életszínvonala. A fogyasztás továbbra is szüntelenül emelkedik. Ebből azonban az következik, hogy mindig figyelmet kell fordítanunk a mezőgazdaságra és fejlődésének olyan ütemet kell biztosítanunk, hogy a mezőgazdasági termelés mindig megelőzze a keresletet. Egyelőre azonban számos szervezet figyelme a mezőgazdaság irányában az 1959-1960-as években lankadt, ami komoly lemaradást okozott, főként a hús- és tejtermelés ütemében, a hétéves terv feladatai mögött. Ez joggal nyugtalanította a pártot. A KB 1961. januári plenáris ülése élesen bírálta a mezőgazdaság irányításának fogyatékosságait, s elítélte az engedékenység és az önelégültség minden megnyilvánulását. A szovjet emberek lelkesen támogatják a párt által javasolt intézkedéseket, hisznek azok realitásában, és hősies munkájukkal sikeresen teljesítik a KB januári plenáris ülésének határozatait. De még csak rövid idő telt el a párt által foganatosított intézkedések óta, s így ezek még nem mutatkozhatnak meg a mezőgazdasági termelésben. Mindaz, amit elvégeztünk és az idén elért eredmények bizonyossá teszik, hogy a mezőgazdasági termelés rövid időn belül rohamos emelkedést mutat föl. Mit hozott nekünk az 1961-es év? A gabonafélék teljes termése a tavalyihoz viszonyítva növekedett. A gabonafelvásárlás emelkedett. Október 15-ig 3 milliárd 86 millió púd gabonát vásároltunk fel, vagyis 354 millió púddal többet, mint 1960 megfelelő időszakában. Az állam idén mintegy 3300 millió púd gabonát vásárolt fel, ami 450 millió púddal több a tavalyinál. Ez a párt és a nép nagy győzelme. A győzelem annál értékesebb, mert abban az évben értük el, amikor az időjárás nem volt a legkedvezőbb. Mi tette tehát lehetővé a gabonatermelés és felvásárlás színvonalának emelését? Döntő szerepe volt ebben annak a ténynek, hogy a kolhozok és szovhozok a KB plenáris ülése határozatainak megvalósítása során felülvizsgálták a vetésterületek összetételét és a csekély hozamú terményeket nagyobb hozamú terményekkel, elsősorban kukoricával és hüvelyesekkel helyettesítették. Bár azt is meg kell állapítani, hogy e nagyon fontos intézkedést nem mindegyik kolhoz és szovhoz hajtotta végre. Hogy a pártnak a mezőgazdaság terén foganatosított intézkedései mily kedvezően nyilvánultak meg, az jól látható Ukrajna példáján. Bizonyára emlékeznek rá, hogy a januári plenáris ülésen Ukrajna Kommunista Pártjának és a köztársaság minisztertanácsának, a párt területi bizottságainak és a területi szovjetek végrehajtó bizottságainak vezető tényezői szigorú bírálatban részesültek a mezőgazdaság irányításában tapasztalt fogyatékosságok, mindenekelőtt a gabonatermelés alacsony színvonala miatt. Amint tudjuk, 1960-ban Ukrajnában csak 359 millió púd gabonát vásároltak fel. Ukrajna pártszervezetei a bírálatot helyesen fogták fel. A vidéki dolgozók tömegeit egybetömörítetfék, s az új, nagy feladatok teljesítésére vezették őket. E köztársaság kolhozai és szovhozai jobban kihasználták a földet, hatékonyabban mozgósították a tartalékokat, s versenyt indítottak a kötelezettségek és tervek teljesítéséért. Embermilliók tanulták meg Ny. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP KB első titkára beszámolóját tartja a XXU. kongresszuson (Foto: CTK - TASZSZ) a kukoricatermesztés haladó módszereit. Idén ebben a köztársaságban jelentősen megnövekedett a szemeskukorica vetésterülete és lényegesen gyarapodtak a hozamok. A borsó vetésterülete 342 000 hektárral bővült, és hozama átlagosan 17,4 mázsát tett ki hektáronként. Mindennek döntő jelentősége volt a gabonatermelés és felvásárlás növelésére. Az ukrán kolhozok és szovhozok idén összesen körülbelül 850 millió púd gabonát adnak el az államnak. Október 15-ével 774 millió pudot adtak el. Fontos megemlíteni, hogy az ilyen nagy mennyiségben eladott gabona mellett a kolhozok és szovhozok teljesen biztosították a vetőmagot, s annyi takarmánygabonát raktároztak el, mint még sohasem. A kolhozok tagjainak elegendő mennyiségű gabonát adnak ki a ledolgozott munkaegységekre és teljes mértékben kifizetik a többtermelésért járó prémiumokat. Ukrajna Kommunista Pártja és az egész ukrán nép kimagasló győzelmet ért el. Becsület és dicsőség Ukrajna dolgozóinak, akik a XXII. kongresszus tiszteletére oly kiemelkedő sikereket értek el! Idén az Orosz Szövetségi Köztársaság kolhozai és szovhozai október 15-ével 1 milliárd 828 millió púd gabonát adtak el az államnak, vagyis 95 millió púddal többet, mint a múlt év megfelelő időpontjáig. Úgy látszik, hogy e köztársaságban összesen 2 milliárd púd gabonát vásárolnak fel. Itt, éppúgy mint Ukrajnában, a szemesek kiegészítésében fontos szerepet játszott a kukorica. Ezek a sikerek a kolhoztagok, a szovhozdolgozók és a mezőgazdasági szakemberek áldozatkész munkájának s a pártszervezetek nagy szervező és politikai tevékenységének az eredményei, amelyek országos versenyt indítottak a vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében. Növekedett a gyapot, a cukorrépa, a napraforgó és más termények termelése is. Az idei nehéz feltételek között, amikor nem volt elegendő víz öntözésre, az üzbég, a tádzsik, a türkmén és kirgiz, valamint a kazah köztársaság dél-kazahsztáni területének kolhozparasztjai, szovhozainak munkásai nagy szívósságról és kitartásról tettek tanúságot. Jó nyersgyapot-termést értek el és sikeresen teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Október 15-ével országos méretben 3 000 000 tonna nyersgyapotot, tehát 663000 tonnával többet vásároltak fel, mint a múlt év ugyanezen időszakában, ebből Üzbegisztánban, a legnagyobb gyapottermő területen, 1 982 000 tonna nyersgyapotot vásároltak fel, vagyis 453 000 tonnával többet, mint tavaly. Éppúgy, mint tavaly, jelentős sikereket értek el a teatermelésben Grúzia kolhozai és szovhozai, ugyanis 154 000 tonna tealevelet adtak el az államnak és a tervet 107 %-ra teljesítették. ^ Ezek tehát a növénytermelés fejlesztésében elért idei előzetes eredmények. De az állattenyésztési termelésben is elértünk bizonyos sikereket. A kolhozok és szovhozok szarvasmarhaállománya egy év alatt négymillióval növekedett, ebből a fejőstehenek száma 1700 000 db-bal, a sertéseké 5 000 000 db-bal és a juhoké 3 000 000 db-bal. Megnövekedett az állattenyésztési termékek termelése és felvásárlása is. A hús- és tejtermelés növekedésének üteme azonban eddig távolról sem felel meg annak a színvonalnak, amelyre szükségünk van. Még sokat és szívósan kel! dolgoznunk, mindenekelőtt már 1962-ben teljesebben kell kihasználnunk a termények termelése lényeges növelésének a lehetőségeit. Óriási tartalékok rejlenek a mezőgazdaságban Elvtársak! Óriási tartalékaink vannak. Ezek lehetővé teszik, hogy már a legközelebbi években — amint ezt a Központi Bizottság januári plenáris ülésének határozatai kitűzték — a gabonafélék felvásárlását 4 milliárd 200 millió púdra, a hús felvásárlását 13 millió tonnára, a tejét évi 50 millió tonnára növeljük. Hogyan fokozhatjuk lényegesen a termelést, hogyan érhetjük el a mezőgazdasági termények ilyen nagyfokú felvásárlását? A gabonafélék termelése növelésének fő eszközéül kell, hogy a vetésterületek összetételének további javítása és a hektárhozamok növelése szolgáljon. Erélyesen ki kell szorítani a kevéshozamú terményeket, magashozamúakkal kell őket helyettesíteni és helyes vetésforgókat kell alkalmazni. Elvtársak, ez valóban a mezőgazdaság egyik legidőszerűbb és legalapvetőbb feladata. Számos területen mindeddig nem gazdálkodunk ésszerűen. Ez főként a kirovi, a kosztromai és a jarosjlavi területre vonatkozik. A kirovi területen például a múlt évben 477 000 hektáron vetettek zabot, 515 000 hektáron egyéves és évelő fűfajtákat, összesen egymillió hektárt, vagyis a vetésterületnek 44 %-át vetették be ezekkel a növényfajtákkal. Ezenkívül 514 000 hektár az úgynevezett fekete ugarra esett. Ha mérlegelőik azt. hogy az egyéves fűfajták 7 — 8 mázsa szénát és a zab 5 — 7 mázsa szemet adott hektáronként, akkor világos, hogy az egész szántóföldnek több mint a fele lényegében parlagon hever. Ugyanakkor e területen a kukoricát és a borsót csak 155 000 hektáron, tehát csupán a vetésterület 7 %-áni vetették el. Kérdezzük: honnan vegyük a szemestakarmányt, hogyan fejleszthetjük az állattenyésztést a vetésterület ilyen összetétele mellett? A kirovi területen ugyan sok szó esett a növénytermesztés kultúrájáról, de a legfontosabbról megfeledkeztek: a nagyhozamú növények meghonosításáról, a helyes vetésforgók alkalmazásáról, valamint a tudományos ismeretek és az újítók tapasztalatainak felhasználásáról. A vetésterületek felülvizsgálása során külön figyelmet kell szentelni a szemeskukorica t termelése kibővítésének és a hüvelyeseknek is. Azokon a területeken, amelyek a legkedvezőbbek a kukorica termesztésére — Ukrajnában, az Orosz Szövetségi Köztársaság déli részén, Kazahsztán déli részén és a Közép-ázsiai Köztársaságokban —, nagy területekről hektáronként 50 mázsa kukoricát takarítottak be morzsolt állapotban számítva. Megfelelő fajtákat és hibrideket kell kiválasztanunk, szemeskukoricát kell termesztenünk a központi feketeföldi övezetekben, a Volga mentén és egyéb körzetekben, s egyre tovább kell haladnunk északi irányban. Elvtársak! Tudatosítanunk kell, hogy kukorica nélkül a kolhozok és a szovhozok a szemestakarmány-termelésében nem érhetnek el megfelelő színvonalat. A kukorica bebizonyította lehetőségeit a Szovjetunió valamennyi területén. Ha országunk egyes területein a kukoricát csak formálisan termesztik, s a kolhozok és szovhozok kis hozamokat takarítanak be, erről nem az éghajlat, hanem a vezetők tehetnek. Ahol a kukorica nem hoz jó termést, ott olyan „összetevők“ játszanak közbe, amelyek gátolják növekedését. És ezeket a „összetevőket“ a lehetőségben kell keresni. Elsősorban a kolhozokban és a szovhozokban, továbbá a járási, kerületi, területi, sőt a köztársasági szervekben is. Ki kell cserélni azokat a dolgozókat, akik megcsontosodtak; most ezt a csontosodási átviszik a kukoricára, s meggátolják, hogy teljes erejéből fejlődjék. A szemestakarmányok termelésének növelésében jelentős tartalék a szüzföldek további termővé tétele és jobb kihasználása. A legközelebbi években további területeket, legalább 8 millió hektárt kell termővé tennünk. Ez annyit jelent, hogy a vetésforgóba 50 millió hektár új földet sorolunk be. E földterületek helyes kihasználása országos jelentőségű. Meg kell mondani, hogy a szűzföldek kihasználásában még számottevő fogyatékosságok mutatkoznak. Kazahsztánban például általában túlsúlyban van a monokultúra; a szovhozok és kolhozok hosszú éveken át csupán tavaszi búzát vetnek, ami annyit jelent, hogy búza után búza kerül a földbe. Ennek következtében a szántókat ellepte a gyom és alacsonyak a hektárhozamok. Kazahsztán Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a köztársaság Minisztertanácsa nem gondoltak a szűzföldek jövőjére, helytelen álláspontra helyezkedtek a szűzföldeken történő növénytermesztés fejlesztésének kérdésében. Helyre kell hozni az elkövetett hibákat, sokoldalúan ki kell használni a szűzföldeket, be kell vezetni a kukorica, borsó, takarmányhüvelyesek és a cukorrépa termesztését, s ott, ahol szükséges, fekete ugart is kell hagyni. Fontos, hogy a felszántott föld és az ugar váltakozásának a szűzföldeken a gépek rendszere is megfeleljen. A kapások meghonosítása a szűzföldeken csak akkor lehet sikeres, ha termesztésüket magas fokon gépesítjük. Fontos az igen szigorú agronómiái fegyelem bevezetése, s annak elérése, hogy az agrotechnikai intézkedések komplexuma éppoly lényeges legyen, mint az üzemi termélés technológiai folyamata, s hogy a kolhozok és szovhozok mezőgazdászainak olyan szerepük legyen, mint az iparban a mérnököknek. A szűzföld, elvtársak, pártunk gyermeke, népünk büszkesége. Arra kell törekednünk^ hogy a szűzföldeken végzett mezőgazdasági termelés a szocialista mezőgazdaság kultúrájának jelképe legyen«. A növénytermesztés az állattenyésztés alapja A gabonatermesztés növelése lehetővé teszi az állattenyésztés fejlesztése problémájának gyorsabb megoldását is. A gabona, a hús és a tej termelésének problémáját tudatosan tartjuk egy feladatnak. Helytelen lenne a gabonaprobléma megoldását külön választani az állattenyésztés problémájának megoldásától. Mindkét problémát elválaszthatatlan egységben kell megítélni és komplex módon kell megoldani. Mit jelent a gabonaprobléma megoldása? A szemestakarmány termelése megfelelő színvonalának biztosítását jelenti mind a közellátás, mind az állattenyésztés céljaira. És mit jelent az állattenyésztés problémájának megoldása? Mindenekelőtt a hús, a tej és a vajtermelés növelése kérdésének megoldását. A közmondás azt tartja: Száraz kanálon elkopik az ember szája. Hogy az ember jó étvággyal egye a kenyeret, azt meg is kell kenni valamivel, és ehhez vaj, zsír, hús vagy más állattenyésztési termék kell, amelyet nem állíthatunk elő elegendő szemestakarmány nélkül. Ezenkívül az állattenyésztés problémájának megoldása a termőképesség növekedését elősegítő szervestrágyák előállításának fokozását is jelenti.
