Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-10-08 / 81. szám

Tanácskoznak a kultúrmunkások

A CSEMADOK járási elnökségei minden év őszén egy- vagy kétnapos aktívára hívják össze a helyi szervezetek elnökeit, titkárait, vezetőségi tagjait. Az értekezleteken megvitatják a bel- és külpolitikai helyzetet, s ennek alapján tárgyalják meg az őszi és téli időszakra a népnevelő munka feladatait, valamint az évzáró közgyűlések előkészítését.

A losonci járási elnökség Sósárra, a Zsély melletti öreg fürdőhelyre hívta össze a kétnapos értekezletet. Verőfényes őszi reggelen a fürdő gyepes domboldalán ismerkedtek a szervezetek képviselői. Ugyanis senkinek sem «karódzott a hűvös előadóterembe menni. Balázs elvtárs leleményességéből spontán született meg az eiső napirendi pont.

— Amondó vagyok, hogy használjuk ki ezt a szép napsütést és a szabadban értekezzünk.

Egyetértés mindenki részéről. A zord helyiségből egy-kettőre kikerültek a székek, asztalok, és az ózondús fenyves közelében megkezdődött a tanácskozás. Slobondík elvtárs, a járási pártbizottság dolgozója, az SZKP XXII. kongresszusának programtervezetét elemzi, majd beszél annak megvalósításának lehetőségeiről, a háború és béke kérdéséről, s összekapcsolja ezt a legfontosabbal, a gigászi program megvalósítójának, az új típusú, kommunista erkölcsű ember formálásáért folytatott harccal.

Koncz Béla járási titkár elvtárs a CSEMADOK feladatairól beszél a politikai és gazdasági életünk tükrében. Miért, mit és hogyan; ez a tanácskozás magva. Mintha az egyre jobban melegítő napsugár tüzelné a vitázókat. Egyre emelkedettebb a hangulat, színvonalasabbak a felszólalások. Azt igazolják, hogy az egyszerű szövetkezeti, ipari dolgozókból kiváló, hozzáértő kultúrmunkások váltak, akik mind szakmailag, mind szervezetileg értenek a falu kulturális életének az irányításához.

Híves elvtárs, a nyényei szövetkelet könyvelője több kérdést boncolgat:

— Az évzáró gyűlés sikere az egész évi tevékenységtől függ — magyarázgatja Híves elvtárs. — Nálunk nem az a probléma, hogy nem jön össze

— De a jó paprikának sem! — mondja Csépi József, a gelléri szövetkezet kertésze. Szavait alátámasztja az a tény, amely mellett nem lehet és nem is szabad szó nélkül elmenni. A paprikaérés kezdetétől valóságos búcsújárás színhelye lett a kertészet. Naponként 10-12 autó és vagy még egyszer annyi motorkerékpár szállítja a vevőket.

Megkértük tehát Csépi Józsefet, hogy mondjon el egyet-mást erről a már híressé vált terményéről.

— Ezen a 60 áron Cecei édes fehér csemegepaprikát termelünk. Ez a közönség kedvence. A magot családi kapcsolataimon keresztül Magyarországról kaptam. Többéves pontos és áldozatos munkával már itt szaporítottuk, s talán nemesítettük is. Tavaly, miután szerződéses kötelességünknek eleget tettünk, Komáromba jártunk piacra, s ott már egész népes vásárló közönségünk lett. Idén már nem jártunk piacozni, de a jő áruért itt is felkeresnek a vevők. Ebből a 60 árból 15 árt magnak szántunk, 45

4 ftiiPMföfS

1961. október 3.

a tagság az évzáró gyűlésre, hanem az, ,hogy nem férünk a kultúrhelyiségbe. Nehéz lenne receptet adni az évzáró gyűlés megtartásának a formáira. Mi például minden esetben biztosítunk keretmüsort.

Nyényén sokat hallják a szakemberek hiányának kérdését. No meg azt a panaszt, hogy a tanító nem kapcsolódik be a munkába, nem vezeti a tánccsoportot, és így tovább. Nem azt állítják, hogy a tanítónak nem kell a kulturális munka terén tevékenykednie, de semmi esetre sem szabad olyasmit követelni tőle, amihez szakmailag ő sem ért, mert Híves elvtárs szerint szakember sehol sem pottyan az égből. Nevelni kell. Náluk a táncFolyik a tanácskozás

csoport úgy alakult, hogy az egyik lány is, meg a másik is tudott egykét tánclépést, s ezekből rakták össze az első táncot. Később a legügyesebbet tánctanfolyamra küldték, és az ott tanultak, valamint az állandó ténykedés folyamán lett szakemberük is. így oldották meg a nyényeiek a kulturális munka más ágazataiban is a szakember kérdését, és nem vártak arra, hogy a sült galamb a szájukba repüljön.

Vannak azonban egyes községek, köztük Zsély is, ahol azt hiszik, hogy a személyautó, esetleg a labdarúgás jelenti a kultúra legmagasabb fokát. A kulturális munkán és főleg a színjátszáson keresztül kéne őket kijózanítani. A színpadról szemükbe kell mondani tévedésüket.

Galcsík János Ipolykérről a színjátszás szeretetéről beszél és büszkén emlegeti, hogy a nézőtérről négy gyermeke és felesége figyeli az apuka játékát.

Előadásokról, az előadók felkészültségéről Szanyi elvtárs, a losonci helyi szervezet vezetőségének tagja beszélt. Komoly hiba, hogy sok esetben az előadók nem készülnek fel kellőképpen. Majd az új formák keresése is szóba kerül. Szanyi elvtárs a kérdésfelelet estek megszervezését javasolja. Helyes, ha egyszerre jó mezőgazdász, egészségügyi előadó és egy kultúrpolitikai dolgozó is részt vesz

árról pedig 120 mázsát adtunk el. De legalább még ennyi lesz, ha a dér korán meg nem lep bennünket. Az átlagos hektárhozam tehát 400 mázsa.

Közben az egyik gútai vevőt szolgálja ki Kürthy Klárika. A kertész egy fehér, zománcos fényű 15 dkg-os paprikát vesz a kezébe, és folytatja:

— Nyolc-kilenc kell belőle egy kilóra.

Dél körül jár az idő, de már több mint 7 mázsát eladtak, s ezenkívül 60 mázsát szállítottak el a felvásárló üzembe. Ezzel majdnem teljesítették az eladási tervet. Vagy 4 vagon paprika még itt van a gyönyörű látványt nyújtó paprikatáblán.

A Cecei-édes előnyeként a kertész még megemlíti, hogy nálunk nagyon hamar akklimatizálődott, igen könnyű a. kinevelése, s ellenálló, különösen a gombabetegségekkel szemben. Meg kell még említeni, hogy a 45 ár paprikából eddig 30 000 koronát árultak. Egyébként az egész kertészet pénzügyi tervét nagyon kedvezően befolyásolta a Cecei édes paprika.

— A tervezett 340 000 koronából már nem sok vár teljesítésre. Ha minden jól megy, a félmilliót is elérjük — fejezi be a gelléri szövetkezet kertésze.

Aranyossy Pál (Gellér)

a kérdés-felelet esten, hogy így szakszerű választ tudjanak adni az egyes kérdésekre. Az előadásokról hosszas vita folyik, s a végkövetkeztetése az, hogy nehéz az előadásokra mozgósítani a tömegeket, s a jövőben többet kell törődni a témaválasztással, úgyszintén keresni kell az új formákat, megoldásokat.

— Nehéz az előadásokra haí*5*ti»ságot szerezni. Ez igaz — válaszol az előadások terén felmerült problémákra Koncz elvtárs. — De vajon ha azonnal reagáltak volna a helyi vezetőségeink a német békeszerződéssel kapcsolatban felmerült problémára és erről szerveznek előadást, azt hiszem, ott lett volna a falu apraja-nagyja, minden különösebb szervezés nélkül. S ha az előadó helyesen megmagyarázta volna a felmerült problémákat, ma sok falusi asszonynak nem lenne gondja, hogy hova tegye azt a rengeteg sót, amelyet megvásárolt.

Amíg a gyepes domboldalon a kultúrmunkások tanácskoznak, a fürdő kerthelyiségében a termelés egyik legfontosabb szakaszán dolgozók, a pótori bányászok ünnepelnek, öt év óta harcolnak vállvetve ezért az ünnepi összejövetelért a Dolina- és a Slatinka-üzemegység bányászai. Furuglyás elv társ és Nagy István munkacsoportja találkozott a föld mélyén, és Hegedűs elvtárs szorított elsőként kezet Nagy Istvánnal az áttörés után. Komoly gazdasági jelentősége lesz ennek az áttörésnek, mivel a szénszállítás a dolinái szakaszról is vasútról történhet ezután, s így természetesen lényegesen olcsóbbá válik. Az ebédszünetben kezet szorítunk'és szívből gratulálunk bányászaink sikeréhez.

Délután tovább folyik a tanácskozás. Sok-sok érdemleges kérdés kerül megvitatásra, s nagy kár, hogy a haraszti, bátorfalusi, busái, kovácsi, mulyadi és még több helyi szervezet képviselői nem vesznek részt ezen az értekezleten. A meleg szeptemberi napfény utolsó sugaraival aranyozza be a festői szépségű völgyet. A kerthelyiségből a jókedvű bányászok dala festi alá az élénk vitát. Most ők dalolnak nekünk. Mi pedig ezt százszor viszonozzuk, hogy szórakoztassuk, jobb munkára serkentsük bányászainkat, szövetkezeti dolgozóinkat, boldog jövőnk építőit.

Tóth Dezső

Nem akarnak lemaradni

Az alig 500 lakosú Ővár szövetkezete 511 hektáron gazdálkodik. Ebből 395 hektár a szántóterület.

Az óvári szövetkezetesek ez idő szerint az eladást szinte minden termékből teljesítették. A burgonya eladási tervének is eleget tettek. Szeptember 20-ig az előírt mennyiséget eladták közellátásunk számára. Lemaradás csak a tojáseladás terén mutatkozik. Eddig ugyanis nem rendelkeztek megfelelő tyúkállománnyal. Most saját nevelésű tojókkal egészítették' ki az állományt.

A talajelőkészítéshez és a vetéshez idejében hozzáláttak. Őszi keveréket 15 hektáron, repcét 6 hektáron, rozsot pedig szintén 6 hektáron vetettek. A további 9 hektár rozsot és 40 hektár búzát is frissen előkészített talaj várja.

A rengeteg gyümölcsöt (különösen a szilva sok) nehezen tudják értékesíteni. Pedig a zöldség- és gyümöicsüzletekben, például Losoncon könnyen elkelne. így komoly értékek mennek tönkre; csak egy községben is. Hát hol van akkor még a többi ? Mi van a konzervgyárakkal?

De ebben a szinte megközelíthetetlen kis faluban nemcsak a termelésben végeznek jó munkát.

A község dolgozói, CSISZ- és CSEMADOK-tagok igyekeznek lépést tartani kulturális életünk fejlődésével. A kulturális munka terén mutatkozó tevékenység elsősorban Cseri József tanító érdeme, aki nemcsak irányítja a fiatalságot, a kultúrára szomjazó dolgozókat, hanem maga is tevékenyen részt vesz a rendezvényekben.

A község szorgalmas lakóinak jólétét bizonyítja többek között a 63 motorkerékpár is, amelyhez csak éppen a járható út hiányzik.

Szanyi József (Losonc)

jó bornak nem kell cégér

Korai vetés: bő termés

A rozs után már a búza vetése sürget, amelynek végső agrotechnikai határideje rohamosan közeledik. A kisújjalusi szövetkezetesek igyekeznek még a tartós őszi esők beállta előtt elvégezni a vetést, mert tudják, hogy esőben vetni nem lehet és a késedelem a jövő évben elérhető hektárhozamokat csökkenti. Képünkön dSséplö Sándor traktorost, Mészáros Istvánt és Sárai Bélát látjuk munka közben. (Kúti Szilárd felvétele.)’

Cömörnánási jegyzetek

Gömörnánás, a rozsnyói járás egyik kis faluja, szerényen húzódik meg a hegyek között. A szövetkezet 9 éve működik. Amint a község krónikáját olvasgattam, megtudtam, hogy a szövetkezet megalakítása itt sem ment nehézségek nélkül. 1952 őszén mindössze három földműves írta alá a belépési nyilatkozatot. A kezdeti időszakban nem rendelkeztek megfelelő gépekkel, mezőgazdasági épületekkel; stb. Ilyen körülmények között jó eredmények sem születhettek. Az átlagos tejhozam alig érte el a fél litert.

P a 1 c o István elnök nem szívesen emlékszik vissza a kezdeti nehéz napokra. Ma azonban örömmel újságolja, hogy a tehenenkénti átlagos tejhozam 5,2 literen felüli.

— Hány fejőstehene van a szövetkezetnek? — érdeklődöm.

— Ötvenöt fejőstehenünk, 35 üszőborjúnk és 12 szopós borjúnk van — feleli. — Állatállományunk szüntelenül gyarapszik, s bizony már kevés a hely, de egy új, korszerű istálló építése már befejezés előtt áll.

— Hogyan állnak a tejeladással?

— Az előző évekhez viszonyítva szép eredményeket érünk el. Eladási

tervünk 46 000 liter tejet mutat. Eddig már 44 200 litert adtunk közellátásunknak. A jelek szerint az év végéig a tervet néhány száz literrel túlteljesítjük.

A falu határában cukorrépát csak a szövetkezet megalakulása óta termelnek. A cukorrépa jól jövedelmez, s az 1500 mázsa eladási tervet is becsülettel teljesítik. Igaz ugyan, hogy a szövetkezet jelenleg gépekben hiányt szenved. A cukorrépa kiszedését így kézi kapákkal kell végezniük, de ezért így is megy a munka. A terv szerint jövőre már géppel szántják ki a cukorrépát.

A cukorépaföldön, sajnos, csak öregeket láttam serénykedni. Csupán egy fiatal volt közöttük. Mi lesz, ha az öregek munkaképtelenné válnak? A gépek sem végezhetnek el mindent, emberek kellenek oda is. Tehát a szövetkezet egyik fő feladata legyen, hogy a fiatalok is magukénak érezzék a szövetkezetét. Meg kell szerettetni velük a mezőgazdaságot, hogy a szövetkezet a jövőben még szebb eredményeket érjen el.

Molnár Béla (Szilice)

Hogyan tegyünk el almát télire?

Az alma télire való elrakásának aza módja, hogy külön-külön minden almát újságpapirosba csomagolunk és az almákat ládába rakjuk. Fontos, hogy az elrakandó alma minden tekintetben ép, egészséges legyen és minden almán rajta legyen a kocsánya, vagyis a szára. A láda azonban ne álljon olyan helyen, ahol fagyveszély fenyeget, de azért hűvös helyen, ahol a hőmérséklet nem több és nem kevesebb az 5 —6 foknál. Mindezeknek a betartása mellett is _ célszerű és ajánlatos az így tárolt almát a tél folyamán legalább egyszer átvizsgálni és az esetleg hibás gyümölcsöt nyomban eltávolítani.

A tavaszig eltartható nyers gyümölcs megtartja Bj-, B2- és C-vitamintartalmának nagy részét, ha a tárolása megfelelő. A száraz, hűvös helyen tartott egészséges alma alig veszít vitamintartalmából. A lehűtés különben a legjobb vitamintartósító módszerek egyike. Megfigyelték, hogy az alma mínusz 20 fokos hidegben még 14 hónap elteltével is megőrzi eredeti C-vitamintartalmát.

Különösen a későn érő, keményhúsú fajták veremben is jól tartósíthatok és kora tavaszig frissen megőrizhetők. Az alma elvermelése úgy történik, hogy napos, száraz időben két méter hosszú, 1 m széles és. ugyanilyen mély vermet ásunk a kert vagy

az udvar magasabb, lehetőleg északnak néző helyén. A verem alját és oldalait tiszta és száraz zsúpszalmával 2-3 cm vastagon kibéleljük, és szép derült időben, de még a dér vagy a fagyok beállta előtt berakjuk jó szorosan egymás mellé a gondosan megválogatott, egészséges és teljesen sértetlen, előzőleg legalább egy hétig szellős helyen szétteregetve megszikkasztott almát. Ha a verem háromnegyed részéig megtelt, gondosan betakarjuk szalmával és a szalma fölé legalább 35-40 cm magasan földet kupacolunk, azután a felkupacolt földre tetőszerűen szalmát, nádat, kukoricaszárat vagy — ami még helyesebb — deszkát rakunk, a verem körül a tető alatt pedig esővizet levezető árkot ásunk. Ha beköszöntenek az 'erősebb fagyok, a védőtetőt leszedjük és a földtakarót megkétszerezzük, vagyis legalább 60 — 80 cm magasra kupacoljuk fel a földet és a tetőt újra ráhelyezzük. A tél folyamán egyszer megbontott veremből a benne levő almát mind ki kell szedni. Helyes tehát, ha inkább több kisebb méretű, mint egy hosszabb vermet készítünk. Az alma kiszedését lehetőleg szép, napos, fagymentes időben végezzük, hogy kiszedés közben meg ne fagyjon. Magától értetődő, hogy a veremből kiszedett almát felhasználásáig hűvös helyen kell tartani.

Jó úton a talajjavítás

Még a közelmúltban a talajjavítással úgy állt a dolog, hogy az idei tervet nem teljesítjük. Az utóbbi hónapokban azonban gyökeres javulás állt be: a munka üteme napról napra gyorsult és szeptember közepéig (szlovákiai méretben) az évi tervet 78 °/o-ban teljesítettük.

A javulás főként annak köszönhető, hogy a nemzeti bizottságok felülvizsgálták az eddigi teljesítményt és a

legtöbb helyen eltávolították a munkát fékező akadályokat. Sok helyen bevezették a nyújtott műszakot, s jobban.kihasználták a gépek és brigádosok segítségét.

A nyugat-szlovákiai kerületben az évi tervnek már 80 °/o-át teljesítették. Az újvári és a Bratislava-vidéki járás már túlteljesítették tervüket.

A közép-szlovákiai .kerületben halad legjobban a talajjavítás. A harmonogram szerint

106,1 °/o-ra teljesítették a tervet. Az utóbbi hetekben 4,266 ezer koronát merítettek ki az építkezésekre. A kerületben egyes járások talajjavítási hónapot rendeznek és a brigádosok segítségét helyesen szervezik meg.

A kelet-szlovákiai kerületben az évi tervet csak 68,9 %-ra teljesítik. Ennek ellenére az utolsó két hét alatt a kerület építkezésein csak feleannyi összeget merítettek ki, mint a többi kerület. A keletszlovákiai kerület példát vehetne az előbbi két kerülettől.