Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-10-08 / 81. szám

FIGYELEM! A Szovjetunióban jól ismerik Ja­­roszlav Csíz ukrán sertés­­tenyésztő nevét, akinek munkájáról igen nagy elismeréssel beszélt Hrus­csov elvtárs az SZKP Központi Bi­zottságának 1959-i decemberi plénu­mán. Csíznek hamarosan sok követője akadt, közöttük Ivan Bondarenko, e Moszkva környéki „Ogyincono — Vahromejovo" szovhoz dolgozója. Ez a szovhoz hatalmas sertéstenyésztő gazdaság. Tizenhárom nagy, szabvány ólban 6000 sertésállásuk volt azelőtt. Ekkora „termelési területen“ évente 12 000 sertést neveltek fel a szovhoz állatgondozói és 12 — 13 000 tonna húst adtak az államnak. Az ember azt hinné, hogy ez a lehető legjobb ered­mény! Hanem az elmúlt évben, amikor a gazdaság dolgozói arra törekedtek, hogy határidő előtt teljesítsék a hét­éves terv feladatait, elhatározták, hogy kétszeresére növelik a húster­melést, elsősorban a sertéshúsét. Hogyan kezdjenek hozzá? Tapasz­talt munkaerőkben Igazán nem volt hiány. Meg lehetett oldani a takar­mánykérdést is. De hogyan biztosít­sanak annyi helyet, ahova be lehet állítani a terv teljesítéséhez szüksé­ges jószágtöbbletet? A szovhoznak nem volt egyetlen épülete sem, amely megfelelt volna erre a célra. Tehát a lehető legsürgősebben bő­víteni kellett a sertéstenyésztő-tele­pet, s legalább 8 új sertésőlat kellett építeni. Csakhogy mennyibe kerül egy ilyen nagy építkezés? összeszá­molták: legalább 200 — 300 000 rubelre van szükség, s ráadásul talán egy év is kellett volna az építkezések befe­jezéséhez. — Nem, ez így nem megy! — dön­töttek a szovhoz dolgozói. — Más módot kell keresni, meg kell találni azt a lehetőséget, amelynek segítsé­gével gazdaságosabban folyhat a ser­téstenyésztés. Először Vaszilij Aldohin sertés­gondozó látott munkához. Elhatároz­ta. hogy átalakítja a szabványos ser­tésólakat. Mégpedig hogyan? A három sor választófalait szétszedték és egyetlen kerítéssel kétfelé osztották az ólat. A kisebbik részben „ebédlőt" rendeztek be, itt állították fel az önetetőket, amelyekben a szárazta­karmány van, és a külön e célra ké­szített vákuumos etetőket, amelyek aszerint adagolják a vályúkba a főtt takarmányt, ahogyan a sertések az előző adagot elfogyasztják. Ide kerül­tek az önitatók is. A sertésé! másik részét száraz alommal szórták fel, s innen az „ebédlőbe“ és a kifutókba a kerítésbe vágott nyílásokon át jut­hatnak el az állatok. Igaz ugyan, hogy eleinte voltak olyanok a szovhozban, akik kételked­tek az új módszer sikerességében, azonban rövidesen bebizonyosodott, hogy nagyon is kitűnő módszer ez. Nem kellett újabb ólakat építeni, így legalább 150 000 rubelt megtaka­rítottak. Azelőtt legföljebb 500 sertés fért el egy-egy ólban, az átalakítás után azonban mintegy 1000 darab jószágnak volt helye. Ekkor javasolta Iván Bondarenko sertéstenyésztő:- Nos, én megpróbálom egymagám ellátni az egész sertésólat. A szovhozban, akárcsak a többi gazdaságban, soha nem találkoztak még a munkatermelékenység ilyen magas fokával. Az új, észszerű ser­téstartási mód azonban lehetővé tette a kiváló munkát. Hogyan sikerült hát egy embernek elvégeznie azt, amihez azelőtt négy dolgozóra volt szükség. A sertésólakban talán a legmunka­igényesebb teendő a trágyakihordás. Azelőtt a munkaidő fele is ráment erre a foglalatosságra. Most azonban a kiskocsit és a lapátot felváltotta a vízfecskendö. Alig kell hozzá 10 — 15 perc, s az egész trágyamennyiség a lefolyókon keresztül a gödrökbe ke­rül, ahonnan aztán gépkocsival viszik el. Lényegesen gyorsabb és könnyebb a takarmányelosztás is. Nem kell vödrökben széthordani a táplálékot a kutricákhoz; az állatok maguk men­nek a vályúhoz. Az állatok jól érzik magukat az új körülmények között, nem betegesked­nek és szépen fejlődnek. Naponta át­lagosan % kilót híznak. indez több mint egy éve történt, *** Azóta Iván Bondarenko már nem 1000 sertést lát el egymaga, ha­nem másfélezret. V. Razin A „Szabad Földműves“ töli nagy ankötja A szocializmus építésének jelen­legi szakaszában, mint ismeretes, mezőgazdaságunk dolgozói megnö­vekedett feladatok teljesítése előtt állnak. Harmadik ötéves tervünk célul tűzte ki a mezőgazdasági termelés gyorsütemü növekedését. Ez kifejezésre jut abban, hogy 1665-ig országos méretben 22 Vo­kal, Szlovákiában pedig 28 %-ka! kell emelnünk mezőgazdaságunk termelését. Egységes föidmüvesszövetkeze­­teink és állami gazdaságaink dol­gozói értékes kötelezettségválla­lásaikkal juttatták kifejezésre, hogy tudatosították feladataik fon­tosságát és így kifejezték azt a nemes törekvésüket is, amely az ötéves tervünkből eredő feladatok négy év alatti teljesítésére irányul. Lapunk, a SZABAD FÖLDMŰVES megjelenésének pillanától szo­cialista nagyüzemi mezőgazdasá­gunk fejlődését szolgálja. Magától értetődik, hogy most, amikor a mezőgazdaságunk megnövekedett feladatok teljesítése előtt áll, a SZABAD FÖLDMŰVES is hatéko­nyabban akar hozzájárulni dolgozó parasztságunk eredményes erőfe­szítéseihez. Ezt az őszinte szándé­kot hivatott manifesztálni az októ­ber 15-én induló és 1962. február 28-án befejezendő TÉLI NAGY ANKÉT is, amelyet lapunk szerkesztősége az alábbi sorokban meghatározott tartalommal szervez: AZ ÖTÉVES TERVÜNKBŐL EREDŐ FELADATOK NÉGY ÉV AL ATTI TELJESÍTÉSÉHEZ EGYSÉGES FÖLDMŰVES­­SZÖVETKEZETÜNKBEN (állami gazdaságunkban) MEG­VANNAK AZ ELŐFELTÉTELEK! Célunk, hogy a Szabad Föld­műves hasábjain, tapasztalatcsere formájában segítsük elő mindazon rejtett tartalékok feltárását, ame­lyek döntő fontossággal bírnak mezőgazdaságunk fejlődése szem­pontjából. Tehát mindazokra a mezőgazdasági dolgozókra, akik a Szabad Földműves TÉLI NAGY ANKÉTJ.4BAN mint pályázók részt vesznek, az a feladat hárul, hogy körülbelül négy gépelt oldal terjedelemben megírják, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy egységes földművesszövetkezetUk, illetve ál­lami gazdaságuk négy év alatt tel­jesítse a harmadik ötéves tervből származó feladatokat. Hogy milyen lehetőségek vannak a szántóföld területének bővítésére, a meglevő szántóterület, rétek és legelők terméshozamának növelésére. Ho­gyan képzelik el a termelés szako­sítását, a mezőgazdasági gépek maximális és gazdaságos kihasz­nálását, az állattenyésztés fejlesz­téséhez szükséges takarmányalap biztosítását és az állatállomány termelékenységének növelését. Természetesen szükséges lesz írni azokról a fogyatékosságokról is, amelyek az irányító és szervező munkában előfordultak, valamint javaslatokat kell tenni a munka­­szervezés megjavítására. Tájékoztatásként még közöljük pályázatunk résztvevőivel, hogy a beküldött hasznos Írásokat lapunk hasábjain sorrendben közöljük. Azt, hogy az egyes írások mennyi­re hasznosak, elsősorban is a tar­talom, vagyis a felvetett javasla­tok jellege határozza meg. Ennek ellenére feltételezzük, hogy a pá­lyázaton résztvevők írásuk kül­alakjára és nyelvezetének helyes­ségére is gondot fordítanak. A legjobb, illetve legértékesebb írásokat az alant felsorolt díjakkal jutalmazzuk: 1. dij: Moped motorkerékpár 2. díj: 1 db rádió 3. dij: 1 db táskaírógép 4. díj: 1 db Flexaret V/A tí­pusú fényképezőgép 5-9. díj: 1 db Flexaret IV. tí­pusú fényképezőgép 10-14. dij: 1 db Pobeda karóra 15 — 19. dij: 1 db Ljubitel típusú fényképezőgép 20-24. díj: 1 db arany töltőtoll 25-29. díj: 5 kötet könyv. Reméljük, hogy olvasóink és la­punk levelezői nagy számban vesz­nek majd részt TÉLI NAGY ANKÉTÜNKÖN, hogy értékes tapasztalataikkal és javaslataikkal — melyeket írásaik­ban ismertetnek — segítsék mező­­gazdaságunk gyorsabb ütemű fej­lődését. A Szabad Földműves szerkesztősége Követendő példa Lúky n/Jíhlavou állomásán a felvá­sárló vállalat ügyes megoldást talált arra, hogyan gyor­sítsa és könnyítse meg a mezőgaz­dasági üzemektől megvásárolt bur­gonya szállítását. (Kúti Szilárd felvétele) Ä hatékonyság felülvizsgálásának tanulságai Az FFSZ-ek fennállása óta idén először került sor a haté­konyság felülvizsgálására, amelynek főcélja az volt, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága, továbbá a helyi nemzeti bizottság dolgozóinak bevonásával feltárja azokat a tartaléko­kat, amelyek biztosítják az 1961. év feladatainak teljesítését, valamint az őszi munkák időbeni és jó minőségű elvégzését. A hatékonyság felülvizsgálása továbbá azt is célozta, hogV szövetkezeteink megteremtsék azokat a szervezési és anyagi előfeltételeket, amelyek szükségesek az 1962. évi terv teljesí­téséhez. Annak ellenére, hogy a hatékonyság felülvizsgálásában EFSZ-eink nem rendelkeztek kellő tapasztalatokkal, a galántai járás számos szövetkezetében jelentős mértékben előrejutot­tak, főleg ott, ahol a hatékonyság felülvizsgálásába bevonták az élenjáró dolgozókat, a csoportvezetőket s rajtuk keresztül az egész szövetkezeti tagságot. Konkrét eredményeket értek el például a szenekirályfai EFSZ dolgozói, ahol a gépesítés jobb kihasználásával a munka hatékonyabb szervezésével 5230 munkaegységet takarítanak meg. Az összes tartalékok feltárása és azok gyakorlati alkal­mazása 358 000 korona megtakarítást jelent a szövetkezetnek. A hatékonyság felülvizsgálása sikerrel járt a vízkeleti FiFSZ- ben is. Itt egész sor technikai és szervezési kérdés megoldása révén húsból 20 mázsát, tejből 20 000 litert adnak el terven felül. Az elemzés megmutatta, hogy a tejleádás terén hasonló a helyzet a feketenyéki és a királyrévi EFSZ-ben is. Az egyik 50 000, a másik 40 000 liter tejet ad el ez évben terven felül. A salgocskai EFSZ-ben a hatékonyság felülvizsgálása fel­színre hozott olyan technikai és szervezési intézkedéseket, amelyeknek során a búza hektárhozama 2 mázsával, a rozsé öttel, a burgonya hektárhozama pedig 20 mázsával növekedik. Ezen intézkedések által cukorrépából 580 mázsa, burgonyából 160, zöldtakarmányból pedig 2240 mázsa többletterméshez jut a szövetkezet, amelynek összértéke 267 500 koronára rúg. Ezen az összegen kívül az állatok termelékenységét 35 %-kal növe­lik, ami jelentős mértékben hozzájárul az 1962-es évi felvá­sárlási tervek teljesítéséhez. Az elemzés során számos szövetkezet behatóan foglalkozott a szövetkezeti dolgozók szakmai nevelésével is, így például Taksonyban a tanulóotthőn és szövetkezeti munkaiskola segít­sége révén rövid idő alatt lényegesen fokozzák majd a dolgo­zók szakmai tudását. A járásban az állami gazdaságok szintén foglalkoztak a ha­tékonyság felülvizsgálásával. Szép eredményeket értek el főleg a tüzelőanyaggal és a villamosárammal történő takarékosko­dásban. A hatékonyság felülvizsgálása folyamán a legfőbb hiányosság abban mutatkozott, hogy kevés figyelmet fordítot­tak azoknak a tartalékoknak a feltárására, amelyek biztosíta­nák a növénytermesztés és az állattenyésztés gyorsabb Ütemű fejlődését. A hatékonyság felülvizsgálása a járásban működő gépállo­másokon is eredménnyel járt. A gálán (aj gépállomás például jobb szervezéssel a munkadíjakon 49 000 koronát, a tüzelőanya­goknál 20 000 koronát, a javítási munkáknál pedig 6000 koronát takarít meg 1962-ben. Hasonló megtakarítás lehetőségeit tárta fel az elemzés a taksonyi, sellyei és a szeredi gépállomáso­kon is. Mindazok az eredmények, amelyek a hatékonyság felülvizs­gálása során láttak napvilágot, bizonyítják, hogy a mezőgazda­ság területén még sok a feltáratlan tartalék, s rövid időn belül lényegesen emelhető a mezőgazdasági termelés színvonala. A felsorolt jó példák tömege természetesen nem jelenti azt, hogy a hatékonyság felülvizsgálása terén minden rendben van a járásban. Az eredmények mellett szólnunk kell a hiányossá­gokról is. Sajnos, egész sor szövetkezetben a hatékonyság felülvizsgálása formálisan ment végbe. Csupán a vezetőség foglalkozott vele anélkül, hogy kikérte volna a tagság vélemé­nyét. így történt ez például a rétéi, nagvfödémesi, tornóci, újhelyjókai és még több szövetkezetben. Ezekben a gazdasá­gokban a hatékonyság felülvizsgálása főleg arra irányult, hogy a vezetőség összeegyeztette az 1960. és az 1961-es év gazda­sági tervének teljesítését anélkül, hogy konkrét intézkedéseket hozott volna a hiányosságok eltávolítására. Elengedhetetlenül fontos, hogy ezek a szövetkezetek a hatékonyság felülvizsgá­lását célszerűbben tovább folytassák és a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ez annál is inkább szükséges, mert a gazdaságosság elemzése nem kampányjellegű, de állandó feladat. Az elemzés során még egy nagyon komoly hiányosság került felszínre, mégpedig a szerződéses felvásárlás teljesítésénél mutatkozó lemaradás. Ugyanis a galántai járás a mai napig 249 mázsa marhahússal, 1101 mázsa sertéshússal, mintegy 200 ezer liter tejjel és 800 C00 tojással adós az államnak. Főleg a tejeladás az, amely a legnagyobb gondot okozza. Hiszen 19 szövetkezetnek még reménye sincs, hogy eladási tervét az év végéig hiánytalanul teljesítse. Ezt a nagymérvű lemaradást takarmányhiánnyal okolják a szövetkezetesek. Igaz ugyan, hogy az idei szárazság éreztette hatását, azonban a fő hibát a helytelen takarmányozási techni­kában kell keresnünk. Vannak olyan szövetkezetek is, mint például a sopornyai, ahol az átlagos tejhozam 3,7 liter, de eb­ből csupán 1,8 litert adnak el. Ez azt jelenti, hogy a megtermelt tej felét a szövetkezet felhasználja, illetve a tagok között szét­osztja. Természetes, hogy az ilyen áldatlan helyzetnek véget kel! vetni. Elsőrendű feladata minden szövetkezetnek, hogy eladási tervét hiánytalanul teljesítse. Az 1962-es évi terv teljesítése megköveteli, hogy minden szövetkezet szilárd takarmányalappal rendelkezzék. Az elemzés megmutatta, hogy a galántai járásban, a szárazság ellenére, ehhez minden lehetőség adva van, csak élni kell vele. így el­gondolkoztató az a tény, hogy a járás szövetkezetei csak 21 %-ra teljesítették a silózás tervét, annak ellenére, hogy a kukorica betakarításához olyan nagy mennyiségű gép áll rendelkezésükre, amennyivel kevés járás dicsekedhet Szlová­kiában. Ehhez még hozzájárul az a helytelen igyekezet is, hogy elsősorban a sertésállomány takarmányalapjának biztosítását szorgalmazták, sajnos a szarvasmarhaállomán.v rovására. Az ilyen törekvések ellen határozottan fel kell vennünk a harcot. Nagy fontosságú, hogy a szarvasmarha, főleg a tehenek takar­mányalapját biztosítsuk. Ennélfogva elengedhetetlen, hogy minden kukoricakóró mielőbb silógödrökbe kerüljön. A hatékonyság felülvizsgálása tehát még távolról sem ért véget. Az EFSZ-ek, állami gazdaságok, de főleg a járási nem­zeti bizottság mezőgazdasági osztálya előtt az a feladat áll, hogy az elemzéssel feltárt tartalékok mielőbb a termelés haté­konyságát szolgálják. Továbbá fontos, hogy a jövő évi terv a szövetkezeti tagság bevonásával készüljön és azt a dolgozók szocialista kötelességvállalása támassza alá. Csak így érjük el a célt, amelyet a galántai járás szövetkezetei is maguk elé tűztek: a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését. VARGA JÁNOS Rekordteljesítmény egy Moszkva környéki szovhozban

Next

/
Oldalképek
Tartalom