Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-10-08 / 81. szám
Azt mondják, hogy ebbe a faluba keveset járnak a városokból. Határa lejtős, dombokkal szőtt. Talán itt semmi újdonság sincs, gondolja az idegen. Az első benyomások viszont azt mutatják, hogy Fakóvezekényen nem akármilyen emberek laknak. A gazdasági udvar hangyabolyhoz hasonlít. Tele a nagy pótkocsi. Első osztályú paprikát mázsáinak. — Itt az elnök — szólnak többen —; mindig köztünk van. - Nagyot nevetnek. Jól megtermett, kik munkaruhás ember köszön hangos jónapot. Vidám, mosolygós arcán látni, hogy magával sodorta az őszi betakarítási, szüreti láz.- Elvezet a mi határunkban a munka — dicsekszik ragyogó arccal Sádovsky elnök. — Nézzük csak Rakjuk ki időben a répaszeletet! A cukorrépa betakarítása a száraz időjárás ellenére is gyors ütemben folyik. A betakarítási munkákról elbeszélgettünk Herczel Márkus elvtárssal, a diószegi cukorgyár főmezögazdászával. Az eszmecsere megmutatta, hogy a munka szervezése jó. A betakarítással kapcsolatban több kérdést tettünk fel:- Hogy teljesítik a répa kiszántásának időtervét?- Bár száraz a föld, mégis több mint 2500 hektárt szántottunk már ki. — Mennyi répát kell összesen kiszántani?- Több mint 7100 hektárnyit.- A cukorgyár elegendő tartalékrépával rendelkezik? — Amint már az előbb is mondottam, a betakarítás ütemével meg lehetünk elégedve, mert a gyűjtő medencékbe 1000 vagon répát raktároztunk. Tehát a szállítás miatt nem lehet semmilyen üzemzavar, a gyár teljes ütemben dolgozik.- A vasút elég vagont biztosít?- A múlt évben voltak hiányosságok, de idén a vasutat dicséret illeti. Vagonhiányunk nincs.- Hány vagonnyi répát tartalékolnak mezei prizmákban?- Mivel a cukorrépa kiszedése talán túl gyorsan halad, 700 vagonnyit gyűjtöttünk össze eddig mezei prizmákban. A mi véleményünk az, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok csak annyi répát szedjenek ki, amennyit pár napon belül elszállíthatnak, vagy pedig mezei prizmákba rakhatnak, mert ellenkező esetben a száraz időjárás miatt megfonnyad a répa és a gyár nehezebben vonja ki belőle a cukrot. — Hogy vannak megelégedve a cukortartalommal? — Amíg a múlt évben a nagytömegű répában csak 16,5 •/» cukortartalom volt, most meghaladja a 17 ,/é-ot is. — A szövetkezetek és állami gazdaságok időben elszállítják a répaszeletet? — Sajnos, ezen a téren nem dicsekedhetünk. Több esetben előfordult, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok nem rakták ki időben a répaszeletet a vagonokból. Pedig a kukoricaszár silózásakor nagy szükségük van a répaszeletre, tehát saját érdekük, hogy gyorsan minél több répaszeletet kapjanak. — Hány szövetkezetben végeztek már a betakarítással? — A vajnoryi és jarovcei szövetkezetek már beadták az utolsó cukorrépát is, Rövidesen egész sor szövetkezet és állami gazdaság követi példájukat. Befejezésül csak annyit mondhatunk. hogy ha ebben az ütemben megy a cukorrépa betakarítása, az idei kampányt sikeresen teljesítjük. -bmeg közelebbről a termést! - indítványozza. Nekivágunk a határnak. A cukorrépában ér az első meglepetés. Azt hittük, hogy a domboldalban fonnyadt répával találkozunk. Ellenkezőleg. Szép, üdezöld levelű, gyönyörű répákat forgat ki az eke. Az elnök megelégedetten simogatja az egyik szépen fejlett répát. A vidám répafejelők: Drzíková Alzbeta, Janovská Marta és Janovská Alzbeta — Több mint 400 mázsát takarítunk be hektáronként. Igaz-e asszonyok? - fordul a répafejelők felé. — Lesz itt még több is! — vágja rá nevetve Drzákova Alzbeta. — Csak a kezetek is olyan szaporán járjon, mint a nyelvetek, — feddi őket tréfásan. Gépek a kukoricaföldön — Abban nem lesz hiba, csak győzze a kiszántó! — veti oda a menyecske. A megtisztított répát azonnal szál-Telik a silógödör. A képen Ján Sádovsky elnököt és Chudivány Ludovit traktorost látjuk lítják a teherautók. A répafej sem marad soká a földön. Lovasszekerek érkeznek. Alig rakodnak meg, máris indulnak a silógödrök felé. — Most valósítjuk meg a hatékonyság egy részét - mondja az elnök. — Az ellenőrzésnél rájöttünk, hogy a tejtermelést lényegesen fokozhatjuk, ha minden nyersanyagot felhasználunk silózásra. Elhatároztuk, hogy mind a 100 hektár kukoricakórót lesilózzuk, répafejjel és szelettel keverve. A tejtermelésben most sem maradunk le, de mivel elég silótakarmányt biztosítunk, a számítások szerint 13 000 liter tejet adunk terven felül. A munka mindenütt lázasan folyik a határban. Az ölnyi kukoricaszárból épp hogy kilátszik a silókombájn elevátora. Itt is gazdag a szüret. Hektáronként 70 mázsa csöveskukoricát takarítanak be. A gyorskezű asszonyok törik a csöveket, a, kukoricakórót máris letakarítja a kombájn. A burgonyát is rég felszedték. Az őszi árpa már szeptember 10-én földbe került. A keverékek vetési tervét is teljesítik; biztosítják a tavaszi zöldtakarmányt. Bizony, a fakóvezekényiek a mostoha idő ellenére is gazdag termést takarítanak be. A szövetkezetesek a gépek segítségével minden nyersanyagot felhasználnak a takarmányalap biztosítására. Tudják, hogy az állattenyésztésben csak úgy fokozhatják a hatékonyságot, ha megteremtik a bő takarmányalapot. Az ellenőrzés alapos volt. Csak egy termelési ágat, a tejtermelést hozzuk fel példának, ahol 13 000 literrel emelik a termelést. De más szakaszokon is hasonló eredménnyel dicsekedhetnek. Bállá József Tartsuk be a vetési tervet A közmondás azt tartja: ki mint vet, úgy arat. Szorgalmas földműveseink tudják ezt a nagy Igazságot. A mondás azonban módosulhatna így is: ki mennyit vet, annyit arat. A termés mennyiségét egyrészt fokozhatjuk a nagyobb termőképességú búzafajtákkal, a hektárhozamok emelésével, de nem utolsósorban a vetési terv betartásával is. Minden szövetkezetben ügyelni kell arra, hogy a tervezés ne legyen csak papírmunka. Sajnos, a múlt évből rossz tapasztalataink vannak ezen a téren. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottságának jelentése szerint a múlt évben a mezőgazdasági üzemek 7000 hektárral kevesebb rozsot vetettek a tervezettnél. Egyetlen kerület sem ért célba. A búza vetésével sem dicsekedhettünk. A hiány több mint 25 000 hektárt tett ki. Mi volt az oka ennek a lemaradásnak? Elsősorban is az, hogy a szövetkezetek nem tartották be az agrotechnikai vetésidöt, halasztgatták a munkát, később pedig az esős időjárás miatt a földre sem léphettek. A vetési terv be nem tartása természetesen kihatott az eladás teljesítésére is. Az eladási mérleg például 7800 tonna rozshiányt mutat, bár a gabonafélék felvásárlási tervét általában teljesítettük. De ha akárhogy is hitegetjük önmagunkat az eladási terv teljesítésével, a vetési terv be nem tartása miatt kevesebb a szövetkezetek és állami gazdaságok szemestakarmány-alapja. Idén az őszi munkák jól indultak. A kelet-szlovákiai kerület például elsőnek vetette el az őszi repcét és az őszi árpát is. Az utóbbi időben azonban csökkent a munkák üteme. Szlovákiai méretben az árpa vetési tervének teljesítéséhez még mindig több mint 20 °/o hiányzik. Az őszi keverékek tervét csak 33 °/o-ra teljesítettük. A rozs vetésének agrotechnikai határideje október 10-én lejárt, de még csak a 60 °/o felé közeledünk. A rozs vetési tervét a lévai járás 43, az érsekújvári 41 %-ra teljesíti. Sok szövetkezet mezőgazdásza a szárazságra hárítja a „felelősséget" Viszont ahol az agrotechnikai határidőben elvetették a rozsot, már szépen zöldell. Nincs idő a tétovázásra, minél hamarabb hozzuk be a lemaradást! A szárazság miatt a szántás nehezen megy, ugyanakkor hibának róhatjuk fel, hogy országos méretben nem dolgozik a traktorok egyharmada és a két műszakot csak kevés szövetkezetben vezették be. A vetési munkákra természetesen kihat az ősziek betakarítása is. A szövetkezetek százai jelentik, hogy a burgonyabetakarítást már befejezték. Szlovákiai méretben viszont a burgonyaterületnek még csak az 50 %-áról szedtük fel a burgonyát. A kukorica törése is gyorsabban folyhatna, hisz az idő rendkívül kedvező a betakarítási munkára. A szövetkezetek és állanii gazdaságok a napokban készítik el az 1962-es termelési terveket és egyúttal ellenőrzik a termelés hatékonyságát. Michal Chudík elvtárs, földművelésügyi megbízott nemrég az egyik sajtóértekezleten kijelentette, hogy az ötéves terv termelési mutatóinak teljesítésére döntően kihat majd az 1962-es év. A jó termés alapját viszont az őszi munkák gyors és jó minőségű elvégzésével teremthetjük meg. Tehát a tét nagy. Ha időben elvégezzük az ősziek vetését, lényegében már biztosítjuk a magasabb hektárhozamokat. Ha késlekedünk és nem tartjuk ba a vetési terveket, nem tudunk eredményesen dolgozni a jövő évben. Főleg a helyi nemzeti bizottságok mezőgazdasági bizottságainak kell most naponta foglalkozniuk a betakarítási és vetési munkákkal. Ha szükség van rá, azonnal segítsék a szövetkezetek vezetőségeit az irányító és szervező munkában. Az idő kedvez, ne várjunk egy órát sem. Szállítják Hangos pöfögéssel kapaszkodik fel a traktor az útra. A pótkocsin tetőzötten van a cukorrépa, a fehér arany. Mert valóban aranyat ér az izsai szövetkezet cukorrépája. Az izsaiak mintegy 30 hektáron termeltek idén cukorrépát, két 15 — 15 hektáros táblán. Az egyik tábla munkálatai már a befejezéshez közelednek. A vetésterületeket még a tavasszal felosztották a tagok között. A szövetkezetesek mindent el is követtek a jó termés érdekében. A munkálatokat agrotechnikai határidőben végezték. A műtrágyát is kellő időben adagolták a növényzetnek, sőt az egyik táblát még öntözték is. Az eredmény nem is maradt el. Az említett táblán ugyanis 400 — 450 mázsás hektárhozamot remélnek a szövetkezetesek. Ami bizony nagyon szép eredménynek számit, ha figyelembe vesszük a sok neh&séget okozó időjárást. Az elért eredményekben a tagok szorgalma is tükröződik. A munka vasárnap sem szünetelt s már közel 50 vagon cukorrépát szállítottak az izsaiak a cukorgyárnak. Igyekeznek, mert a kitűzött határidőre végezni akarnak a répa munkálataival. KURUCZ NÁNDOHNÉ (Izsa) ránk*»’*** *****-********* ** *-*-*■*■* k-kirtcick-k-kk AA**á**A*AA*AAA* ár* k-k-kirk-trkkirk-k'kA A A A * A * * A-kirirtrk'k-k-kA-kA-kirkirkirk-ktrkirki( Lengyel vendégeink a földművesek között Az elmúlt héten kedves vendégeket üdvözöltek a Túrna nad Bodvou-i Állami Gazdaság dolgozói: a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel kormány képviselői látogattak el hozzájuk pártunk és kormányunk képviselőinek kíséretében. A becses vendégeket Magda PETRÁSOVÁ és Elena BALANGOVÁ ősi szláv szokás szerint kenyérrel és sóval üdvözölte. A vendégek elmondották az állami gazdaság dolgozóinak, milyen sikereket ért el a lengyel nép hazája mezőgazdaságának fejlesztésében. A szövetkezeti dolgozók például gabonából átlagban 2 mázsával magasabb hektárhozamokat érnek el, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek. Országos méretben tavaly cukorrépából átlagban 250 mázsát takarítottak be hektáronként. Ami pedig a tehenek tejelékenységét illeti, ezen a téren példát vehetünk lengyel barátainktól, mivel Lengyelországban a tehenek átlagos évi tejhozama állatonként elérte a 2000 litert, az állami gazdaságokban pedig a 2550 litert. De a vendéglátóknak sem volt okuk szégyenkezésre. Frantisek K u p e c, az állami gazdaság igazgatója beszámolt a gazdaságban elért hektárhozamokról. Ez évben az 1100 hektáron termesztett gabonaféléket új módszerrel, főként többmenetesen takarították be. Tojásból már teljesítették egész évi eladási tervüket, amelyet az év végéig legalább 25 °/o-kal túlszárnyalnak. Marhahúsból is teljesítették eladási kötelességüket, és 600 mázsát szándékoznak beadni terven felül. Szeptember végéig már sertéshúsból is beadták az egész évre tervezett mennyiséget, s a szerződésben vállalt 24,5 vagon sertéshúson kívül további 100 mázsát adnak a közellátás céljaira. A vendégek legnagyobb tetszését a gazdaságban tapasztalt talaj iránti példás gondoskodás váltotta ki. A gazdaság dolgozói ugyanis a Bódva pangó vizekkel borított árterületéből 5000 hektárt lecsapolnak és kitűnő termőterületté változtatják. A fölösleges víztől megszabadított területekből 100 hektárt már fölszántottak, s ez év végéig további 1000 hektárt tesznek termékenyebbé. Ügy tervezik, hogy ezen a területen jövőre gabonából több mint 30 mázsás, szemeskukoricából pedig több mint 50 mázsás hektárhozamot érnek el. A vendégek azután megtekintették az állattenyésztési termelést. A gazdaság 100 tehéntől átlagban 83 borjút nevel fel. A szakaszos legeltetés lehetővé teszi a legelők jobb kihasználását. az öntözéssel viszont növelik a legelők szénahozamát és javítják a gyep minőségi összetételét. Az említet intézkedések a gazdaság tejtermelésének gyors növekedésében tükröződnek vissza. A gazdaság dolgozói szívélyes szavakkal és kultúrprogrammal búcsúztak a baráti országból érkezett ven-A Túrna nad Bodvou-i Állami Gazdaság talajjavitási munkálatokkal 5000 hektár eddig hasznavehetetlen területet tesz termékennyé dégektől, akik a csehszlovák néppel karöltve építik a szocialista államukat és harcolnak a viiág békéjének megőrzéséért. B. D. A vendégek megtekintették az állami gazdaság állattenyésztését f-lrJ-tui, FŐLPMMff 3 1961. október 8. / Ellenőrzés: + 13 000 liter tej
