Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-03-01 / 18. szám

Szlovákia Kommunista Pártia Käznonti Bizotisáaának határozata (Befejezés az 1. oldalról.) E célból: a talajjavítással nyert {Vidékén és az öntözött földeken • tudományosan megalapozott agrotechnikai rendszer alapján kell gazdálkodni; a járási vfzgazdasági program alap­ján céltudatosan fal kell használni minden helyi lehetőséget és tartalékot az öntözés kiterjesztésére, a földek iecsapolására és tagosítására. Gyor­sabban kell bevezetni és jobban ki kell használni a trágyaleves öntözést, főként a hegyaljai és hegyvidékeken. E feladatok teljesítésében felette ér­dekeltté kell tenni a talajjavítási szövetkezeteket. 2 A nagyüzemi termelési munka­formák bevezetése valamennyi szocialista mezőgazdasági üzemben azt jelenti, hogy minden EFSZ-ben és állami gazdaságban a lehető leghaté­konyabban fel kell használni a tech­nikát, a tudományosan megalapozott technológiai folyamatokat, a nagy­üzemi munkaszervezést és legújabb tudományos ismereteket. Alkalmazni kell a haladó nagyüzemi, termelési technológiát a gabonane­­műek betakarításában, mindenekelőtt a többmenetes aratást és a közvetlen kombájnbetakarítást úgy, hogy már 1961-ben a gabonanemúeknek több mint 20 százalékát többmenetes mód­szerrel takarítsuk be. A kukoricatermesztésben főként szakosított komplex munkacsoportok segítségével fokozni kell a komplex gépesítést. Már az idén több mint 85 000 hektáron négyzet s-féSzkes módon kell vetni a szemes- és siló­kukoricát. Törekedjünk arra, hogy minden vetögép 100 hektár kukorica­­földet vessen be ezzel a módszerrel. A burgonyatermesztésben, főként az ismert szepesi módszer elterjesz­tésével és tökéletesítésével, a leg­újabb gépek alkalmazásával maximális mértékben használjuk ki a komplex gépesítést. Ki keli bővítenünk az évelő takar­mányfélék és réti széna silózását és mesterséges szárítását. ; Széleskörűen érvényesítsük a nö­vendékmarhák és tehenek szabad is­tállózását, a sertések gépesített nagy­üzemi hizlalását és a gépesített nagy­üzemi baromfitenyésztést. Emellett kellőképpen gondozzuk a gazdasági állatokat. Fontos, hogy a mezőgazdasági dol­gozók tökéletesen kezeljék a legújabb technikát, elsajátítsák a haladó nagy­üzemi termelési technológiát s ily módon teljes mértékben érvényesít­hessék a nagyüzemi termelési munka­formákat Mindenekelőtt a gép- és traktor­­állomások legyenek a járásban a mű­szaki fejlődé* fontos központjai, me­lyek biztosítani fogják a legújabb technika és technológia alkalmazását valamennyi szocialista mezőgazdasági üzemben. Az SZLKP KB a járási párt­­bizottságok feladatává teszi, hogy Irodáik március végéig e szempontok­ból vitassák meg járásuk GTA-jának munkatartalmát és 1961. évi munka­tervét Az SZLKP Központi Bizottsága a Jövőben a pártszervek és szervezetek, fc nemzeti bizottságok és az egyes funkcionáriusok tevékenységének ér­tékelésekor az egyik döntő kritérium­nak fogja tartant azt, hogyan teljesí­tik a feladatokat a nagyüzemi terme­lési munkaformák bevezetésében az EFSZ-eken és az állami gazdaságokon. 3 Biztosítani kell a növénytár­­* mesztés, mindenekelőtt a ke­nyérgabona, a kukorica, a burgonya, és általában a takarmánynövények termelésének elsődleges növelését. Biztosítani kell a kenyérgabona ter­melési tervét 1961-ben és a harmadik Ötéves terv további éveiben. Véget kell vetni a kenyérgabona-termesztés lebecsülésének, ami az utóbbi években nyilvánult meg. Meg kell szilárdítani a fegyelmet a kenyérgabona és általában a szemes­termények tervezett vetésterületei­nek betartásában. A hektárhozamok növelése érdeké­ben ki kell használni azokat a nagj tartalékokat, melyeket az eddig vetett fajtákkal szemben a már bevált, 20 — 50 százalékkal nagyobb termést adó gabonafajták alkalmazása eredményez Elsősorban a következő fajtákról var szó: búzából a KoSutyl, Kasticel, Pav­­lovicei 196-as, árpából a Szlovákia Duna-vásár, és más hazai és külföld fajták. E fajták szaporítását annyin kell fokozni, hogy legkésőbb 1965-bat valamennyi körzctesített szántóterü­letet az új fajtákkal kell bevetni. A minimumra kell csökkenteni t gabona betakarítási és raktározás veszteségeit, elsősorban a nagyüzem fSiwffvn "1 ' 1 ’ " 1961. március L a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről termelési technológiái eljárások be­vezetésével a gabonabetakarításban. Fordítsunk nagyobb figyelmet a ga­bona elraktározásán a mezőgazdasági üzemekben, a felvásárló és feldolgozó vállalatok raktáraiban. Már az idén alapvető fordulatot kell elérnünk a burgonyatermesztésben. A burgonyatermelő vidékeken a bur­gonya legyen az, ami a répa- és kuko­ricatermesztő vidékeken a cukorrépa és a kukorica. A burgonyatermesztés fellendítésének feltételei mindenek­előtt a mezőgazdák, a nemzeti bizott­ságok, a kísérleti és magnemesítő In­tézetek munkatársai kezében vannak. Az SZLKP Központi Bizottsága el­várja, hogy a járási pártbizottságok és nemzeti bizottságok, főként a bar­­dejovi, Spisská Nová Ves-i, presovi, mikuláái, zilinai, Dolny Kubín-i, zvolenl és más járási pártbizottságok és nem­zett bizottságok a poprádi járás pél­dáját követve olyan politikai, szerve­zési és anyagi intézkedéseket tesznek a burgonyatermesztés fejlesztésére, hogy mér az idén alapvető fordulatot érjenek el. Az SZLKP KB hangsúlyozza, meny­nyire fontos, hogy betartsák a terve­zett burgonyaterUletek bevetését kü­lönösen a szocialista szektorban, va­lamint helyes agrotechnikát alkalmaz­zanak a burgonyatermesztésben. Már most elő kell készülni a kelló meny­­nyiségű jövő évi Ultetóanyag biztosí­tására. Ki kell bővíteni és meg kell javítani a mag- és silókukorica termesztését. Nálunk még mindig nem értékelik kellőképpen a tejes-viaszos érettségű silókukorica jelentőségét. Gyorsan és erőteljesen véget kell vetni annak, hogy silókukorica helyett gyakran ke­vés hozamú és alacsony tápértékű csatornádét termesszenek. El kell érni, hogy a silókukoricát tejes-viaszos érettségben takarítsák be. Már az idén biztosítani kell. hogy a kukoricát az állami tervben 1985-re előirányzott területeken vessék el. A szemes és a silókukorica jelenlegi hozamait nem tarthatjuk kielégítőnek s már az idén lényeges növekedést kall elérnünk, tőként a magas hoza­mok mesterei tapasztalatainak széles­körű alkalmazása útján. A takarmánynövények termesztésé­re, betakarítására és raktározására éppolyan gondot kell fordítani, mint a gabona termesztésére, betakarítá­sára és raktározására. A Az állattenyésztésben valameny­­nyi járásban és szocialista me­zőgazdasági üzemben mielőbb el kell érni a tervezett állományt, erőteljesen meg kell kezdeni a marhaállomány egészségének feljavítását, még az idén meg kell kezdeni a szocialista szektor tyúkállományának lényeges növelését és bátran be kell vezetni a belterjes nagyüzemi baromfitenyész­tést. Biztosítani kell az EFSZ-ek és állami gazdaságok közös állattenyésztésének tervezett fejlesztését. El kell érni, hogy az EFSZ-ek közös tenyészetei­ben tartott gazdasági állatállomány megfeleljen a szövetkezetekre háruló árutermelésnek és arányos legyen a megművelt földterülettel. A szocialista szektor marha- és te­hénállománya fejlődésének lemaradá­sát elsősorban az okozza, hogy még mindig keveset törődnek a növendék­­marhák tenyésztésével, főként az Úszók tenyésztésével és megtermé­kenyítésével. A CSKP KB határozatai alapján 1965-ig a felére kell csökkenteni a gümőkóros megbetegedéseket, telje­sen fel kell számolni a fertőzése« el­vetélést, 1968-ig pedig teljesen meg kell szabadítani a tenyészeteket a gümőkórtól. A járási pártbizottságok és nemzeti bizottságok még az idén hagyják jóvá a marhaállomány gümő­­kórjának és brucellózisának felszámo­lására kidolgozott módosított terve­ket és rendszeresen biztosítsák s el­lenőrizzék e feladatok teljesítését. Az SZLKP KB Irodája tavaly foglal­kozott az EFSZ-ek és állami gazdasá­gok marhatenyészíésében meglévő ko­moly fogyatékosságokkal. Az SZLKP KB irodájának határozata utat mutat a szarvasmarha-tenyésztés fejleszté­sére. Az SZLKP KB újra hangsúlyoz­za, mennyire fontos hogy végrehajt­sák az említett fontos párthatározat­­' ban megjelölt intézkedéseket. A CSKP KB határozatának megfe­lelően belterjes nagyüzemi tenyésztői útján növelni kell a baromfi, főkén 1 a tojóstyúkok állományát. Az 1961 és 1962-es években 100 000 darab be­fogadóképességű nagy tojóstyúkte ■ nyészeteket kell létesíteni Bratislava ellátására, az 1963 — 1964. években pe­dig ugyanilyen üzemet Kosice ellátá­sára. A szocialista mezőgazdasági terme lés célja a dolgozók élelmiszerszük ■égletének maximális kielégítés* tő­gyen. Ennek ellenére sok EFSZ és egyénileg gazdálkodó paraszt még mindig elégtelenül teljesíti beadási kötelességeit. Fontos, hogy a párt­szervek és -szervezetek, a nemzeti bizottságok és a felvásárló szerveze­tek következetesen betartsák a? SZLKP KB titkárságának múlt évi decemberi határozatát, hogy alapvető fordulat történjék a hús- és tejfelvá­sárlási terv teljesítésében. 5 Szilárdítsuk meg és mélyítsük • el a szocialista termelési viszo­nyokat a mezőgazdaságban. A szövetkezetek egyesítése Jelentős lépés a szocialista termelési viszonyok : megszilárdítására. Az egyesítés f#!ya­­. macát és ütemét azonban alá kell rendelni a termelés helyes elosztása és szakosítása szempontjából össze­függő gazdasági egységek kialakulása követelményeinek. Jelenleg be kell szüntetni az EFSZ-ek egyesülését éi : a további egyesülésnek ősszel és téler kell megtörténnie. Az EFSZ-ek további egyesülésében megfontoltan, célsze­rűen, alapos politikai, gazdasági él szervezési felkészülés után kell eljár­ni A Következetek egyesüléseket minden esetben be kell tartani az ön­kéntesség elvét. Nem szabad megen­gedni az egyesítés adminisztratív for­­\ máit. Minden járási pártbizottság éi nemzeti bizottság köteles előre kidol­gozott elképzeléssel hozzálátni a me­zőgazdasági nagyüzemek kialakítású­­. hoz. A szövetkezetek egy részében at ; utóbbi években nagyon elterjedt ai ‘ üzérkedéssel járó melléktermelés | amit a különféle spekulánsok és voll ' kizsákmányolok gyakran élósdiskö­­’ désre használnak fel. Az SZLKP Köz­­" ponti Bizottságát nyugtalanítja a: üzérkedés célú melléktermelós külön­­’ féle válfajainak elburjánzása a sző­­’ vetkezetek egy részében. Megkerüli! a törvényeket és az irányelveket. Egyes kerületi és járási nemzeti bi­zottságok felelőtlenül engedélyezik a különféle melléktermelést, melynek semmi köze nincs a mezőgazdasághoz. Az is komoly hiba, hogy a járási nem­zeti bizottságok pénzügyi osztályai és az Állami Bank járási fiókintézetei eltűrik a melléktermeléssel kapcso­latban űzött különféle ár-, és bér­­üzelmeket. Az SZLKP KB követeli, hogy a pártszervek és a nemzeti bi­zottságok határozottan szálíjanak szembe a melléktermelés fejlődésében megnyilvánuló egészségtelen irányza­tokkal és tegyenek intézkedéseket a hibák megszüntetésére. 6 Emelni kell a tervezés színvo­­• nalát, az irányító és szervező munka hatékonyságát és a mezőgaz­dasági termelés Irányításának fontos eszközévé kell tenni a népgazdasági tervet. A CSKP Központi Bizottsága Idái február 9-10-1 határozatában ki­emelte a járási nemzeti bizottságok nagy felelősségét a mezőgazdasági feladatok teljesítésében. Ebből ered a járási pártbizottságnak az a fal­adata, hogy lényegesen Javítsák meg a Járási nemzeti bizottságok pártlrft­­nyitását, hatékonyabban segítsék a JKB-k kommunistáit a helyes munka­­módszerek keresésében, s ne vegyék át a szerepüket, mint es a falvásár­lásban és a mezőgazdasági csúcsmun­kákban eddig gyakran eióforduit. A mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének fontossága megköve­­: teli, hogy a pártszervek ás -szerve­zetek, a nemzeti bizottságok, a mezó­­: gazdasági üzemek vezetőségei a dol­gozók kezdeményezésének kibonta­koztatásában lássák a feladatok blzto­­: vitásának fő módszerét A mezőgazdák kezdeményezését a tervek teljesítésére és túlteljesítésére : kell irányítani, elsősorban Is e kiváló EFSZ-ek ás állami gazdaságok gaz-Jétkodásl tapasztalatainak, valamint a magas hozamok ás s nagyfokú hasz­nosság mesterei tapasztalatainak tö­meges alkalmazásával. A mezőgazdasági problémák bonyo­lultsága továbbá megköveteli a kol­lektív szellem elmélyülését a munká­ban és az irányításban. A pártszervek és -szervezetek munkájában fontos, hogy a dolgozók minél szélesebb körét vonják be a problémák megoldásába és a feladatok biztosításába. A mezőgazdasági termelést irányító járási pártbizottságok és nemzeti bi­zottságok feladata elsősorban az, hogy szemléltető példákat teremtsenek a nagyüzemi gazdálkodási formák nép­szerűsítésére, az új, haladé módsze­rek általánosítására és tömeges gya­korlati alkalmazásukra. Ez megköve­teli, hogy a mezőgazdasági termelés szervezői, a pártmunkások és a nem­zeti bizottságok munkatársai közvet­lenül a munkahelyeken állandó kap­csosaiban álljanak az emberekkel. A mezőgazdaság irányításának fon­tos része a határozatok teljesítésének ellenőrzése. A feladatok és határoza­tok teljesítésének ellenőrzésével kap­csolatban előtérbe lép a komplex felülvizsgálások, a politikai és a gaz­dasági elemzések fontossága. Ac egy­séges földmű vessző vetkezet vagy álla­mi gazdaság gazdálkodásának jól vég» zett politikai és gazdasági elemzése rendszerint rámutat a termelési fo­gyatékosságokra és orra la, hogy mi­lyen Irányba terelődjék a pártszer­vezet és a hely! nemzeti bizottság figyelme és munkája. eee Ac SZLKP Központi Bizottsága el­várja, hogy a szlovákiai pártszervek és szervezetek és vezetésükkel vala­mennyi dolgozó céltudatosan harcba száll a CSKP Központi Bizottsága 1961. február 9-10-i határozatainak teljesítéséért, Ily módon biztosítják a szlovákiai mezőgazdasági termelés tervezett fejlesztését.-...........-.............................................. axw ■" 1 .................................................... Teljes nézetegység barátság Sokoldalú együttműködés a Magyar Népköztársaság H • Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Antonin NOVOTN? elvtárs, a CSKP KB elsó titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke és kísé­rete február 25-én visszatért a Magyar Népköztársaságban tett ötnapos baráti látogatáséról A látogatás alkalmával folytatott csehszlovák-magyar tár­gyalásokról közös közleményt adtak ki, amelyet a két ország részéről A. Novotny és Kádár János elvtársik Írtak alá. Antonin Novotny elvtárs és kísérete meglátogatott néhány ipari és mező­­gazdasági üzemet, találkozott és elbe­szélgetett a magyar dolgozókkal, kö­zelebbről megismerte a magyar nép­nek ■ szocialista társadalom építésé­ben elért sikereit. A csehszlovák és a magyar dol­gozó nép képviselői tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és ki­cserélték a szocialista társadalom építésében szerzett tapasztalataikat. Egyidejűleg elvtársi eszmecserét foly­tattak a nemzetközi helyzet s a nem- 1 zetközi kommunista mozgalom idő­­' szerű kérdéseiről, valamint a két : ország baráti kapcsolatai továbbfej­­’ lesztésének kérdéseiről. A megbeszélések a teijes megértés i Is teljes nézet egység szívélyes lég­körében folytak le. A közös közlemény a többi közön kihangsúlyozza: A Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Magyar Nép­­köztársaság nápeit szilárd és meg­bonthatatlan barátság kötelékei WzíV : egybe. Barátságuk arra épül, hogy i í kát ország tagja a szocialista államol : nagy családjának, hogy a közös ssz­­mék, érdekek és a szocialista társa- i dalom építésének céljai kapcsoljál őket egybe, s népeiket a marxizmus­- leninizmus elveihez hű, harcedzetl kommunista pártok vezetik. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság és a Magyar Népköztársaság kor­mányai gazdasági és tudományos­- műszaki együttműködésről szóló : egyezményt írtak alá, hogy a gazda­- sági együttműködésnek további fel­­l tételeit hozzák létre. Megegyeztek . hogy csehszlovák-magyar gazdaság ■ és tudományos-műszaki együtímükö­■ dési vegyesbizottságot létesítenek ■ amelynek tevékenysége a Kölcsönö! t Gazdasági Segítség Tanácsa keretéber ■ aktívan elősegíti majd a szociálist« gazdaság nagyobb építési problémái­> nak megoldását, valamint a nemzetköz szocialista munkamegosztás, kooperá­ció és szakosítás új formáinak szé­lesebb körű érvényesítését a két ország ipari és mezőgazdasági terme­lésében. A közlemény a továbbiakban utad arra, hogy az 1961-1965. évi hosszú­­lejáratú kereskedelmi egyezmény alapján a két ország tovább növeli a kölcsönös árucserét. A Novotny elvtárs látogatása alkal­mából aláírt új kulturális egyezmény biztosítja a tanügyi, tudományos és művészeti együttműködés további általános kibontakozását. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Magyar Népköztársaság képviselői teijes nézetegység légkö­rében tárgyalták meg a jelenlegi kül­politikai helyzet legfőbb kérdéseit, s annak továbbfejlődését. Ojra meg­erősítik, hogy teljesen egyetértenek az 1960. novemberi történelmi neve­zetességű moszkvai értekezlet követ­keztetéseivel. Mindkét fél kiemeli, hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt kö­zötti szoros elvtársi kapcsolatok a két ország együttműködés« állandó és sokoldalú fejlődésének alapvető felté­telét képezik. Ezért a jövőben tovább mélyítik kölcsönös együttműködésü­ket, s kicserélik a két párt gyakorlati tapasztalatait. A tárgyalások eredményei egyszers­mind arra késztetik a két országot, hogy tovább fokozzák a szocialista tábor megszilárdítására és a világbéka megerősítésére irányuló erőfeszíté­seiket — fejeződik be a csehszlovák­­magyar tárgyalásokról kiadott közös nv)- Áriif e Kongói helyzetjelentés. A törvé­nyes kormány csapatai elfoglalták Kaszai-tartomány fővárosát, Loulua­­bourgot és átvették a város ellenőr­zését. A 2000 főnyi helyőrség a leg­csekélyebb ellenállás nélkül fogadta a mintegy 300 főnyi csapatokat és most a legnagyobb egyetértésben együtt tartanak őrséget e Az Egyesült Arab Köztársaság­ban államosítottak minden belga tu­lajdont képező üzemet. így válaszol­tak Belgium kongói mesterkedéseire és a diplomáciai kapcsolatok provo­katív megszakítására. Tavaszvárás Búcson A bácsi határban öt traktor vígan pöfékelve méri a gazdasági udvar és a szántóföldek közötti utat. Hordják és teregetik a trágyát. A traktoros és a traktoron utazó szövetkezeti tagok vidám integetéssel és jókedvű kiálto­zással üdvözlik az arra robogó autók és motorkerékpárok utasait. Kama­­szos, tavaszias a hangulat. Pedig a néhány nappal ezelőtt még szinte rügyfakasztóan meleg időjárás e na­pon ködössé, nyirkossá vált. A szövet­kezeti irodában összegyűlt csoport­­vezetők haditerven tanácskoznak. — Tőlem akár már holnap is el­kezdhetjük a vetést - jelentette ki VASAS János raktárnak. — A mag vetésre készen áll. De KEREKES András, az első mezei . csoport vezetője megjontolt ember. Kerékpárral bejárta a rábízott 900 hektárnyi területet, s úgy döntött, i hogy hétfőn még nem vetnek. A vörös homokon lesimítözz&k a fokhagyma alá a talajt, s megkezdik a műtrágya­­szórást. CSENGEK Sándor, a második mezei ■ csoport vezetője két lánctalpast kér. 4 békatói földeken teljes gőzzel el kell kezdeni a trágya beszántást. A kertészeti csoportok már tavaszi hangulatot varázsoltak munkahelyei­ben. Már kihordták a trágyát, elvé­gezték a melegágy-készítést és hozzá­­áttak a magvak vetéséhez. Az üveg­­házakban szépen fejlődik a korai ká­­ooszta, karalábé és a kel. KURCZ Béla lohánytermesztési csoportja is veti i dohányt. — Ha az idő engedi, kedden-szerdán hozzáláthatunk az árpa vetéséhez — nondja CSERES József mezőgazdász. - Ez már igazán csak az időjárástól ’ügg. Ember, gép és vetőmag egyaránt tészen áll a tavaszi munkálatokra. A tanácskozás véget ért. Csekes lózsej is magára veszi meleg kabátját is körútra indul a határba. Személye­den is látni akarja, amit a mezei mun­kacsoportok vezetői jelentettek. így fórja e napokban a határt föld­műveseink legnagyobb része. Hogy egyetlen alkalmas órát se mulassza­­’Uik el, és a mag a legmegfelelőbb időpontban a talajba kerüljön.-gir-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom