Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-03-01 / 18. szám
Krilik György mezőgazdász a mezőre indul Mindennap kimegy • mezőre Kr&Ilk György, a Dedina Mládeze-i EFSZ mezőgazdásza. Most is útban van. Körültekint a televényes rónán. Odamegy az őszi szántásra. Lehajlik, ás úgy nézi a földet, mint édesanya alvó gyermekét. — Mikor kezditek meg a tavaszi munkát Králik elvtárs? — vetettük fel a kérdést — Mihelyt annyira megszikkad a föld, hogy nem tesz kárt benne a permetezőgép — rám nézett, s aztán elmosolyodott. Értem. A mosoly a múlt év ilyen táján félbeszakított vitánk folytatását Jelenti. Akkor vetettük fel a Simazinnal történő gyomirtás kérdését. Dráe is készen várja as Indulást, és ts is * sikerük egyik titka. Minden munkát '• agrotechnikai határidőben végeznek el. t Idén emberi erővel is jobban győzik, y mert közösen művelik a háztáji földeket és bevezették a szilárd bére- 1 zést. Normánként 20 koronát fizetnek, s bizonyára prémiumra is sor kerül, 1 mert a múlt évben 22 koronát fizet< hettek munkaegységenként, pedig annak a bérezési módszernek nem volt i olyan össztönző ereje, mint ennek. ! ÜJ MÓDSZEREK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN l A szövetkezetesek szinte egymást múlják felül az flj módszerek alkal" mazásában. Nehéz lenne megállapítani, hogy kik tettek többet ezen a téren: a növénytermesztés vagy az állattenyésztés dolgozói. így is van ez rendjén, mert a két termelési ág kölcsönösen kiegészíti egymást. Mint minden jő gazdaságban, itt is az állattenyésztés hozza a nagyobb jövedelmet. A múlt évben például a növénytermesztésből 3166 732 koronát bevételeztek, az állattenyésztés pedig 4 596 396 koronát hozott. Ennél azonban jóval több lehetne a bevétel az állattenyésztésből ilyen jő növénytermesztés mellett, de sokat ront a teheneket sanyargató gümőkór és a hízósertések istállóhiánya. A gümőkőrt eddig azért nem tudták felszámolni, mert nem volt elég istállójuk, hogy a beteg marhákat elkülöníthették volna az egészségesektől. Idén építenek egy gépesített nyitott istállót a fejős tehenek részére, s ez a probléma is megoldódik. Nagyobb gondot okoz a sertéshizlalda építése. Erre is van módjuk, de nehezen tudják eldönteni, hogy milyen is legyen az istálló. , Amikor ott jártunk, egész nap ezen vitatkoztak, de a végén mégiscsak azzal engedték el Hatiar Ivánt, a beruházási építkezések tervező-osztá' lyának dolgozóját, hogyha tanácsot I kapnak Prágából az Állattenyésztési Kutatóintézettől és megtekintik a szenei szövetkezet legújabb hizlaldá■ ját, akkor döntnek véglegesen. Már öt ’ gazdaságot meglátogattak ebből a cél. ból és maguk is kísérleteztek a sertések önetetéses hizlalásával, tehát ! minden remény megvan ahhoz, hogy 1 olyan istállót építenek, amely legin■ kább megfelel a sertésnek és legjob■ ban megkönnyíti a gondozó munkáját. Eddig legtöbb gazdaságban csak az I utóbbi célt tartották szemelőtt, így : hát a száraz önetetéses hizlalás csak : munkaerő megtakarítást jelentett, de i nem csökkentek az önköltségek, mert több abrak kellett egy kiló hús elő-1 gállták ezt a vegyszert és azt a kifogást emelték ellene, hogy későn került forgalomba. A vita végére pedig azzal tettek pontot, hogy majd jövőre. Elmúlt egy év, de nem eredménytelenül. Tanultak mások kárán és eredményein. Bizony akadt elég hely, ahol nem sikerült úgy a százas mozgalom, mint ahogy kellett volna. De sok gyom elpusztult, illetve ki sem kelt, ahol a Simazint idejében rápermetezték a földre és megfelelő menynyiséget (hektáronként 4—6 kg-ot) adagoltak belőle. A kisebb mennyiség nem használt, a nagyobb pedig ártott a talajbaktériumoknak és árthat az idei vetésnek, ha az nem kukorica lesz. Emiatt szeretnék már elvégezni a »imazinos permetezést, ha azonban későn szikkadna meg a föld, akkor egyéb vegyszert is használnak gyomirtásra, és mindenképpen kétszer'termelnek egymásután szemeskukoricát. A második éven Simazint nem használnak, mert hatóereje 18 — 20 hónapig tart és kárt tenne a következő növényben, ugyanis a kukoricán kívül minden növényt már csirájában megöl, amelynek a gyökerei túlnyomórészt 5 — 15 centiméter mélyen helyezkednek •1. A vetésforgót pedig úgy állítják be, hogy a herefélék után két évig egyéb gabonát termelnek, s azután következik a kukorica kétszer egymás után. A vetést úgy végzik, mint eddig, tehát négyzetesen, és a növényápolásban sem hajtanak végre lényeges változtatást, vagyis a Simazintó! csak gyomirtást várnak és nem agrotechnikát. Főcéljuk a munkák gépesítése és a hektárhozamok növelése. A növénytermesztés több ágában már a múlt évben elérték azokat az eredményeket, amelyeket az ötéves terv előír, de ennél többet akarnak, mert az állatállományban uralkodó betegségek felszámolására és a termelékenység növelésére jóval több abrak szükséges, mint amennyit eddig adtak az állatoknak. Tavaly silókukoricából 700 mázsa zöldanyagot értek el hektáronként, a kísérleti parcellán pedig 1380 mázsa termett, ami a legszebb eredményt jelentette hazánkban. A szemeskukorica 47,18 mázsát adott átlagosan a tervezett 45,5 mázsával szemben. Búzából 35 mázsát (terv: 32), árpából 40,5 mázsát (terv: 31) értek el átlagosan. A cukorrépa hektárhozama pedig megközelítette Lopatnikék eredményét: 580 mázsát takarítottak be átlagosan (Lopatnikék 600 mázsát). Viszont ha az önköltség csökkentését is figyelembe vesszük, akkor a Dedina Mládeze-I EFSZ mindenkit megelőzött, mert nem kertészetszerű termeléssel érte el ezt a szép eredményt, hanem a gépi erő legnagyobb felhasználásával. Ezen a téren mindenki példát vehet tőlük. A permetezőkön kívül a többi gép Egészen természetes dolog, hogy csakis a közös munka teremthet egészséges, erős gazdasági alapot a szövetkezetnek, s jólétet a tagok számára. A tagok csakis termelési feladataik túlteljesítésének köszönhetik — ez különösen az állatgondozókra érvényes megállapítás —, hogy nemcsak az alapokat tölthették fel a mintaalapszabályok új tervezetének megfelelően, de az újonnan létesített lakásépítési alapra is 50 000 koronát fordítottak. Emellett a zárszámadás napján a tagoknak is jutott: 810 096 koronát osztottak szét, vagyis 12 koronát munkaegységenként (ehhez hozzá kell tenni, hogy havonta rendszeresen 14 koronát fizettek előlegként a munkaegységre). Az évzáró taggyűlés jelentős határkőnek számít a szövetkezetek életében. Nemcsak a megtett útra tekintenek vissza ilyenkor, göröngyös volt-e, vagy sima, hanem arra is felhasználják a néhány órát. hogy nagyot lélegezzenek, nekigyürkőzzenek az újabb útszakasznak a haladás eme vándorai, hogy minél előbb a célba érjenek. Ilyen határkőnél időztek nemrégiben a dunaradvánvi EFSZ tagjai is, csaknem egy teljes napot. Évzáró taggyűlést tartottak, amelyen sok mindenről szó esett. Visszatekintettek múlt évi gazdálkodásuk menetére; örömmel és büszkeséggel beszéltek munkasikereikről, de ugyanakkor a felszólalók egynémelyike igen félénken nyúlt a bírálat fegyveréhez. Márpedig az építő, segítő bírálat olyannyira fontos a szövetkezeti gazdálkodás területén .mint levesben a só. Enélkül az előrehaladást a megfeneklés váltja fel. EGY ZÄRSZÄMADÄSI TAGGYŰLÉS MARGÓJÁRA Ahhoz, hogy az egy hektárra eső jövedelem az 1958. évi 4996 koronáról 6586 koronára szökött fel a múlt évben, sok-sok köze van a tagság javarészének. Itt említjük meg, hogy az állatgondozók 212 liter tejet, 230 darab tojást és 134,7 kiló húst termeltek minden hektárnyi földterületre számítva. Am a hektárra eső átlagos jövedelem gyarapodásához jelentősen hozzájárult az a párt- és kormányintézkedés is, amely a mezőgazdasági termékek és termények árkiigazítására vonatkozóan nyert életteret. Ez igen jótékony, szinte kézzelfogható segít séget jelent, különösen a gyengébl szövetkezeteknek. Minekutánna pénz ügyileg megerősödnek ezek a szövetkezetek, ennek aztán a tagok is hasznát látják. Természetesen, csak az olyan tagok, akik nem a háztáji munkát, hanem a közösből adódót tartották elsődleges feladatuknak. így kaphatott Buda András harmadmagával a ledolgozott 1307 munkaegységre 17 000 koronát most, a zárszámadáskor. örül is neki az apa, de még jobban a 17 éves Erzsi lánya! Hogyne örülne, hiszen stafirungot vesznek a kiadós osztalékból. Hajtman Józsefnek is igen jókor jött a 12 000 korona, mivel nösülési szándékot forgat a fejében. Hegedűs Tibor és felesége ugyancsak boldog: 93 darab százast markoltak fel, amelyből azon minutumban 50-et takarékbetétre helyeztek el. No meg azután azt kellett volna látni sokaknak, micsoda örömpír ült Kovács Ilonka orcáján, amikor édesanyja kötényébe leszámolta a 6590 koronát. Kettőjük osztaléka ez a szép summa. Őneki nem jut belőle stafírungra, mint Buda Erzsinek: házat vettek, s a kultúrházből egyenest odavitték a pénzt, tartozásba ... Viszont elhúzták a szájukat a Kurucz Imre-félék, akik betegségszínleléssel odázták el egyik napot a másik után, amikor a legsürgősebb volt a dolog. De Kurucz bátyónak, aki italos fejjel nem átallott beledöngicsélni mások szavaiba, az öntudatosabb, felelősségtudóbb tagok a fejére olvasták, hogy csupán százegynéhány munkaegységet szerzett, s most ó a leghangosabb, a legkövetelőzőbb. — Alapító tagja vagyok én a szövetkezetnek — hangoztatta nagybölcsen. — Igen, de csak selyemtag! — vágott rá élcesen egy dolgozó. A szövetkezet mezőgazdásza kitért arra, hogy az őszi betakarítás nem haladt éppen a legjobban. Amikor a dolog a legsürgősebb volt, a munkafegyelem terén bizonyos lazulás következett be. S emiatt mintegy húsz hektár fűszerpaprika termését fagyveszély fenyegette. Nyoic-kilenc ember dolgozott csak a kertészetben ... Nagyobb mennyiségű takarmány is kint veszett a határban ... Most azután a háztájin bíbelődik, a búcsúra egy hétig készülődök miatt az állatállomány érzi a keserves böjtjét. S a becsületes tagok is kárát vallják, hiszen az idei év első felében kénytelenek 600 000 koronát takarmány vásárlására fordítani. Emellett még a helyi tartalékokhoz is hozzá kel! nyúlniuk. Tíz százalékkal csökkentették a munkaegységek számát. így a tavalyi 13 vagon természetbeni helyett idén már csak 8,5 vagon gabonát osztanak ki a tagoknak, ami különbözet ebből adódik (4.5 vagonnyi), egy hónapi szemestakarmány-szükségletet fedez. A tavalyi 92 munkaegység helyett idén 81 munkaegységet irányoztak elő egy Blanár Ferenc elnök a beszámolóját olvassa fel hektár föld művelésére. A munkaegységenként! 2 kiló gabonát másfél kilóra csökkentik. Ezzel újabb szemestakarmány-mennyiség szabadul fel a közös állatállomány részére. Ilyen és hasonló, nemkívánatos gondok elkerülését jelentené az is, ha cukorrépát termesztenének takarmányozásra. Semmiképpen sem elégedhetnek meg egy hektár cukorrépával (ennyit irányoztak elő évi termelési tervükben!) Csupán egy hektárnyit — összesen! • * • Ez a határkövet jelentő taggyűlés néhánynak csalódást okozott. De a nagy többség helyesen látja, hova vezet az út, amelyen haladnak. Az új elnök, Anda Bálint szavai csengjenek dologvégzés közepette is a tagság fülébe, aki még nagyobb igyekezetre, nagyobb összetartásra, cselekvésre buzdított, hogy a harmadik ötéves tervüket egy évvel hamarabb teljesíthessék. Végül csak még annyit: ehhez nem elég a két dolgos kéz, de még a gép sem! Tanulásra, új termelési szakismeretek elsajátítására, a műveltség magasabb fokára van szükség ahhoz, !iogy a gépek engedelmeskedjenek, s a nagyobb feladatok - a növénytermesztés szakaszán is — valóra váljanak. Kovács István a fején. Jő sokáig nézegeti« a tervet, amíg megszólalt. — Ügy látom, többet törődtetek velem, mint a disznókkal. Ez volt a döntö szó. Emiatt kértek még tanácsot 8z Állattenyésztési Kutatóintézettól és ezért kell még egy tanulmányútra elmenniük. Az igazat megvallva, gondolkozóba ejtett ez az eset. Mi lehet az oka, hogy ebben a szövetkezetben az egy-Juhász József sertésgondozó, Őri György mérnök és Farkas János zootechnikusok az új módszerű sertéshizlalda építéséről vitáznak azért törődik anynyira a sertéshizlalda építésével, mert ez fontos láncszeme szövetkezeti gazdálkodásuknak. Mit mondana a tagság, ha azok a szép malacok, amelyeket Göncöl Ignác, Marosi Ferenc és Telekes Lajos nevel, nem gyarapodnának úgy a nagyhizlaldában, mint azelőtt. A három gondozó vállalta, hogy az idén 17 malacot nevelnek fel anyakocánként A múlt évben 15,45 volt az átlag. Ez a nagy munkalendület ragad magával mindenkit, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesítsék. Ezért várják annyira a növénytermesztők a tavaszi munkák megkezdésére alkalmas időt is emiatt vezetik be oly nagy mértékben az új technológiát az állattenyésztők. Persze mindenki tisztában van azzal, hogy ezzel együtt növekedik a tagság életszínvonala is. Csurilla József Keletszlovákiai hírek • A VyänJ Hruíov-i szövetkezet a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesíti, s így 1965-ben további 350 mázsa húst, 120 000 liter tejet és 100 000 darab tojást adnak be terven felül az államnak. • A kassai járás a harmadik ötéves terv folyamán 126 vagon kenyérgabonát, 85 vagon sörárpát és 4336 vagon cukorrépát ad az államnak terven felül. Az állattenyésztés terén is túllépik a tervezett mennyiséget, mégpedig 17 000 000 liter tejjel és több mint 21 000 000 darab tojással. • A nagymiháiyi járásban négy szövetkezeti klub működik. Az év végéig a járás területén további 20 szövetkezeti klub létesill. A kiadásokat a szövetkezetek • művelődési alapból fedezik. • A Tornai Állami Gazdaságban 6, az Aprófalusi Állami Gazdaságban pedig 3 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A tejtermelésben és a malacok nevelése terén állnak versenyben. • A hetényl gazdaságban Dankó László csoportja vállalta, hogy minden anyakocától 15 malacot választ el. • A rudnlki szövetkezetben Husváf Katalin munkabrigádja vállalta, hogy tehenenként eléri a 2500 literes tejhozamot. Iván Sándor (Kassa) • Hutásához, mint azelőtt. Ebben a gart daságban egy kilő abrak volt a kü• lönbség minden kilő sertéhúsnél a i moslékos etetés javára. Ezer sertés és ■ átlagos 80 kilő súly esetében 800 má■ zaa abrakot lehet megtakarítani, ha • pádig cukorrépát, hicarnaderát és . egyéb takarmányt kevernek az abrak• hoz és moslékosan etatlk, akkor - 1500-1800 sertést is meg lehet hizt lelni annyi abrakkal, amennyi a száraz önetetéses hizlalással 1000 sertésnek szükséges. A szövetkezet irodájában mér éppen el akartak fogadni egy tervrajzot a moslékos önetetéses hizlalda építésé: re, amikor azt mondja Zetykó János, a szövetkezet elnöke: — Hívjátok be Juhász Jóskát! Ha E 6 is jónak látja, akár ma is megkezd' hetjük az építést. Kíváncsian vártam azt az embert. Nem tudtam elképzelni, hogy ki lehet. Kinek a szava dönthet a vezetőség 1 elhatározása mellett vagy ellene. Itt 1 tanulmányozzék a tervet maga az el- 1 nők, két zootechnikus (az egyik főiskolát végzett, a másik meg kiváló ’ sertésgondozó volt), egy gépesítő, a [ mezőgazdász és a csoportvezetők, tshét mégiscsak meglepő, ha valakinek több a szava abban az ügyben, mint 1 nekik együtt. Szikár arcú, komoly tekintetű ember lépett a terembe. Báránybőrsapka Szép, nagy ez a malac, pedig még csak szopós (Fényképezte: Cs J.) szerű állatgondozó is ennyire ért a tervrajzhoz. — A tanulás teszi az embert mesterré — magyarázta a szövetkezet elnöke. — A műit évben negyvenötén jártak szövetkezeti iskolába, tizenhatan tanonciskolába, egy végzett középiskolát és egy dolgozó befejezte főiskolai tanulmányait. Ilyen körülmények közt tényleg nam csoda, ha sok kötelezettségvállalás születik a munka minden szakaszán és s terveket magasan túlszárnyalják. Juhász István Éjjdi műszakban Pár nappal ezelőtt mozgalmas képet nyújtott a pusztafödémesi EFSZ gazdasági udvara. Befejezés előtt állt a mezőgazdasági gépek javítása. Bales* István és P o t u c s e k Pál traktorosok műszakban készítik majd elő a talajt, hogy a mag Idejében földbe kerüljön. Az éjjel végzett munkáért 15 Vo-kal magasabb jutalmat kapnak. Az éjjeli műszak bevezetésével így 2 — 3 nappal lerövidítik az agrotechnikai határidőt. A kukoricát lehetőleg mindenütt négyzetes módszerrel vetik. Állandó munkacsoportokat alakítanak, amelyek a kukoricát egészen a betakarításig ápolják. A munkacsoportokat a kukorica hozama alapján jutalmazzák, s a legjobb munkások külön jutalmat is kapnak. Tavaly egyes helyeken kétszeres keresztezésű hibrid kukoricát vetettek, amely a többi kukoricafajtával szemben 20 d/o-kal magasabb termést adott. Idén a kukoricára szánt földterületen ezt a fajtát termesztik. A község határában kiaknázás! munkálatokat végez a tőzegüzem, amellyel a szövetkezet máris kapcsolatot teremtett. Az üzem szakemberei és munkásai megígérték, hogy a tavaszi munkákban Jelentős segítséget nyújtanak a szövetkezetnek. VADOVICS JÖZSEF (Galánta)
