Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-26 / 17. szám

Látogatás hazánk legnagyobb szövetkezetében

Nagy távlatok előtt

^Tendégmarásztaló sár fogad a

~ gütai’szövetkezet udvarén. Az iroda ajtaján kézről kézre jár a kilincs.

— Zárszámadás után vagyunk, a ilyenkor az is eljön, akit egész éven alig látunk — kezdi a beszélgetést Öllé Miklós, a majdnem 6000 hektáros szövetkezet alelnöke. - A napokban tartottuk meg az évzáró és az évnyitó gyűlést is, amelyen feltártuk az elmúlt év folyamán előfordult hiányosságokat, mérlegeltük eredményeinket és a tagsággal megismertettük az előttünk álló nagy feladatokat.

Szlovákia több szövetkezetében a növénytermesztésben már elértük a harmadik ötéves terv végére tervezett átlagos hektárhozamot, az állattenyésztésben azonban változatlanul sok a pótolnivaló. így van ez a gútai szövetkezetben is,

Rajtár elvtárs elmondja, hogy őszi és tavaszi árpából egyaránt 27 mázsát terveztek hektáronként az elmúlt évben, az eredmény pedig az előzőből 31 mázsa, az utóbbiból 36 mázsa lett. A kukorica ennél jobban fizetett. Harminc mázsás előirányzat helyett 48 mázsa szemeskukoricát takarítottak be egy hektárról .

— Mégis kevés; szemestakarmányból nenv^vagyunk önellátóak - szól közbe Szívós János, aki nem is egészen „beavatott“. 0 ugyanis a nagy kiterjedésű kertészeti csoport vezetője. '

Öllé elvtárs elmondja, hogy naponta majdnem másfél vagon szemestakarmány fogy el. Több mint 4000 sertés, 2000-en felül szarvasmarha és több ezer baromfi bizony emészti a készleteket. Öllé elvtárs ezután rátér az idei feladatok ismertetésére.

— Az évnyitó gyűlésen elhatároztuk, hogy meg kell javítanunk gazdálkodásunkat. Ki termeljen nekünk elegendő szemestakarmányt, ha nem önmagunk? Hogy ezt biztosítsuk, idén fél kiló búzával és fél kiló árpával kevesebbet mérünk ki munkaegységenként, hogy jövőre már ne legyenek gondjaink a takarmánnyal. A termelés fellendítése érdekében' elhatároztuk, hogy a harmadik ötéves terv

Olvasóink, levelezőink tollábóL<£SS^

Levelezőink pontos lelkiismeretességgel számolnak be a falvak életéröl, a szövetkezetek és a pártszervezetek évzáró közgyűléseiről, hisz mindez szorosan összefügg gazdasági életünk fejlesztésével és fejlődésével.

Elsők kozott. A pártszervezetek kezdték meg évzáró gyűléseiket. A dunaszerdahelyi járásban az apácaszakállasi és bősi szövetkezetekben tartották meg elsőkként. Tánczos elvtárs, az apácaszakállasi szövetkezet elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a párt által szabott feladatok teljesítése szorosan összefügg a mezőgazdasági feladatok, de főleg a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésével. A gyűléseken továbbá a mezőgazdasági gépek szélesebb körű alkalmazásának a bevezetésével is foglalkoztak.

Hasonló feladatokról tárgyaltak Bősön is a helyi pártszervezet évzáró gyűlésén. A mezőgazdaságra váró feladatok mellett azonban nem feledkeznek meg az új pártkáderek neveléséről sem. Az évzáró gyűlésen öt elvtársat vettek fel a tagjelöltek sorába.

(Vladimír Blazlő) • * *

Bugár Jenő elvtárs a holicei helyi pártszervezet évzáró gyűléséről tudósit bennünket. Az évzárón főképpen a szövetkezetben elért gazdasági eredményekkel, tagságfelvételi kérdésekkel, valamint az ifjúság nevelésével foglalkoztak.

A szövetkezetben sok az olyan hiba. amely a rossz vezetésből és rossz tervezésből ered. Például a pénzügyi tervüket az elmúlt évben csak 88 lóra teljesítették. Viszont a kiadások fedezésére tervezett összeget jóval túllépték. Ugyanígy jóval év vége előtt kimerítették a tervezett munkaegység-mennyiséget is. A helyi pártszervezet gyűlésén határozat született, hogy a harmadik ötéves terv első esztendejében kiküszöbölik a hiányosságokat.

* * *

— A gerencséri pártszervezet is februárban tartotta évzáró gyűlését - Írja Czakó Géza levelezőnk. - Sebök elvtárs. a helyi pártszervezet elnöke értékelte a párttagok munkáját, valamint a szövetkezet és tömegszervezetek munkáját. A szövetkezetben szép eredményeket értek el, de van még javítani való is, különösen a talajelőkészítés terén. Jő! dolgozott a CSEMADOK-szervezet Számos színdarabbal és műsoros esttel szórakoztatta a kultúrára vágyó .szövetkezex

teseket. Sajnos, a CSISZ-szervezetről ugyanezt nem lehet elmondani. A gyűlésen a párttagok feladatul kapták, hogy többet foglalkozzanak a fiatalokkal. hogy megindulhasson Gerencséren is a kulturális versengés.

Furinda Rudolf

(N. J. felvétele)

Tpgy rádióhír vitt a faliba. „Tőrén emeletes házakat építenek!" ... - repült az újság az éter hullámain.

Már esteledik az idő. amikor beszélgetünk a falu élharcosaival. A meghitt beszélgetés után három képet rajzolunk meg a falu életéből. Furinda Rudolf ez a középtermetű, barna ember a többiekkel együtt emlékezik.

A letűnt burzsoá köztársaságban a harmincas ivekben volt a legnagyobb a válság. Ebben az időben föllángoltak a mezőgazdasági sztrájkok, bérharcok. Furindát ott találtuk Zselízen, Csatán. Szögyénben, Tergenyén, Ondrejovcében. A többi kommunistával együtt vezette a földmunkásokat a bérkövetelésekért vívott harcban. A községben nagy volt a kommunisták tekintélye; 1029-ben a kommunista képviselők a legtöbb szavazatot kapták. A harc kemény volt. Nemcsak az urak ellen kellett küzdeni. Sokan megtántorodtak és átpártoltak az áru-FURINDA Rudolf elvtárs, a párt veterán harcosa 1961. február 24-én töltötte be 60. életévét. Egész élete harc, küzdés az újért, a kommunizmusért. A Szabad Földműves szerkesztősége erőt, egészséget és még soksok békés, munkával telt esztendőt kíván neki.

A szövetkezeti mozgalom úttörője

lók táborához. Dub a és B ene az agrárokhoz ment, mert ott fizetést kaptak. De Furinda szilárdan állt a lábán. Bálinttal, Borossal, Dudással és Rask óv al megalakították a nemzetközi ossz-szak szervezetet. Kebelében pedig háromtagú pártcsoport alakult. Az egyik sztrájk alkalmával sikerült elérniük, .hogy a cselédek 2 méter fát és 300 koronát kapjanak a túlórákért. Aztán 1936- ban ö is szervezi a Zselíz és Léva környéki hatalmas földmunkás-sztrájkot. Bebörtönözik. De Steiner Gábor és Frantisek Kubac kommunista képviselők, valamint a tüntetők nyomására kiszabadult.

A harc tovább folyik. Furinda egyre biztatja a cselédeket, földmunkásokat, hogy a szovjet példa nyomán egyszér majd ők is együtt dolgoznak az urak földjén.

* * *

A győzelmes felszabadulás után sem pihenhettek. Tőrén a demokrata párt kijátszotta a földreformot. A volt cselédek föld nélkül maradtak. Üjra a nagy gazdák földjén kellett dolgozni. Furinda nem nyugodott. Biztatva mondta a többieknek:

— Meglátjátok, a föld még a miénk lesz!

Később a rádióból hallotta, hogy Gottwald elvtárs azt javasolja a földműveseknek, hogy alakítsanak szövetkezetét. Furinda erre Borossal, Dudással* meghányta-vetette a kérdést. A faluban levő bérlő földjére beadták a kérvényt. S ink o, Ra sk o, Boros, B e ny o és Furinda szeptember 17-én aláírták a földigénylést, 19IS szeptember 27-én pedig megalakult a szövetkezet. Sinko volt az alelnök, Boros a pénztáros, Furinda pedig az elnök.

Fupinda elvtárs, amint visszagondol az elmúlt évekre, felsóhajt:

— Bizony, elvtársak, nem volt könynyű! Azt gondoltam, hogy ha kezünkben a hatalom, minden úgy megy majd, mint a karikacsapás. De tovább kellett küzdenünk.

A földet elsősorban bérbe kellett venniük. Nem volt egyetlen jószáguk sem. A traktorállomás csak úgy adott traktort, ha azonnal lefizetnek 10 000 koronát. Az egyszerű, de nagyszerű emberek nem riadtak vissza. Dudás, Boros és a többiek összeadták a pénzt. A traktor végre szántott a közös földön. De ismét pénz kellett. Nem volt műtrágya és vetőmag. Furinda bement a járásra, ahol a bank csak úgy adott pénzt, hogy ráterhelték a családi házakra. De Furinda mégis ujjongva jött haza a pénzzel. Megvették a vetőmagot, a műtrágyát, s az első tavaszon maguknak szórták a búzaszemeket a termésre váró földbe.

Üjabb befektetés kellett. Furinda elvtárs feljött Bratislaväba, ahoi B a - cílek elvtárs segítségét kérte.

— lói van, kaptok segítséget! — mondotta Bacílek elvtárs. — De aztán álljátok meg ám a helyeteket!

Az elvetett mag gazdag gyümölcsöt hozott. A szövetkezet egyre terebélyesedett. Beléptek a középparasztok is. Nem volt alapszabályuk sem. Tíz órát számítottak egy napnak, arra adtak

egy bizonyos összeget. Akkor még nem ismerték a munkaegységet. De a szövetkezet előretört. Es a tagok busásan jussaitok a közös gazdálkodásból.

* * *

Furinda most a jövőbe néz. Már 60 éves. Negyven éve harcol a párt soraiban, de a gondolkodása változatlanul fiatalos, derülátó. Nemrég a szövetkezet alakuló gyűléséhez hasonló értekezletet tartottak. Furindáék már eddig is sajnálták beépíteni a dúsan termo földet. Szükebb körben elhatározták, hogy emeletes • házakat építenek.

Először nehezen ment. Többen húzódoztak. Amint Furinda elvtárs mondja, az emberek mindig nehezen mennek a járatlan úton, félnek az újtól. Az értekezleten azonban C s o nt ó 'László, F tkr i nd a Károly, Zima Pali és még tizenöten csatlakoztak a szövetkezeti lakásépítéshez. Rövidesen megkezdik a kétemeletes ház építését. A jövőben még kettőt terveznek. A kis falucska valósággal átváltozik.

Idén a munkaegységekre már két millió koronát fizetnek a 400 lelket számláló községben. Az egy hektárra eső bevételük most 5600 korona, de 64-ben már meghaladja a 7000 koronát. Az ötéves tervben hatalmas feladatokat tűztek ki. Halastó, öntöző - gazdálkodás, és el sem tudjuk sorolni, mi minden létesül majd öt év alatt.

Csodálattal nézem ezt az embert. Sokat küzdött, harcolt a kis falu és a környék földműveseinek érdekében. Mindig a közért küzdött. Maga szerény, nem nagy igényű ember. Akkor csillog legjobban a szeme, amikor szövetkezetükről, falujukról beszélnek az országban. Egyszerű ember a párt régi harcosa.

Bállá József

fÖiffMUt/Ff 3

1961. február 26.

Minden beadást teljesítenek

SA fülekpüspökl szövetkezet évzáró közgyűlésén sok szó esett á [ beadásról. H a v r a n elvtárs, a 1 szövetkezet állattenyésztője el- i mondotta, hogy a húsfélék beadá! sát az első negyedévre teljesítik, | sőt sertéshúsból 7 mázsával tűi is » szárnyalják. De teljesítik tojás- és i tejbeadásukat is. -ba-Még jobbak akarnak lenni

A Párkányi Állami Gazdaság berki részlegében a kertészet az elmúlt évet szép eredménnyel zárta. Annak ellenére, hogy a nyári árvíz több mint egy millió korona kárt okozott, évi termelési tervüket 130 százalékra teljesítették és 47 000 korona prémiumot osztottak szét. A kertészet dolgozói, Gál Kálmán irányítása mellett, most is az üvegházban szorgoskodnak. Amikor az ember belép az üvegházba, elfelejti, hogy még csak február vége felé járunk, hiszen a 100 000 kitűzdelt palánta üdezöld színe fogadja a belépőt. A szépen fejlett palánták már e napokban kiültetésre kerülnek. Saláta-, karalábé-, korai káposzta-, sőt már paprikapalánták is láthatók. Elhatározták, hogy idén még korábban ellátják termékeikkel a fogyasztókat, mint tavaly. A szépen fejlett palántákat szemlélve, nem is kételkedünk abban, hogy tervüket valóra váltják.

Nagy József (Párkány)

ként. Pártunk 40. évfordulója alkalmából pedig felajánlotta, hogy idén a tavalyi eredményekhez viszonyítva 100 literrel magasabb tejhozamot ér el tehenenként.

Szabó elvtárs párttag, s néhány társával a szocialista munkabrigád tagja. „Szocialista módon dolgozni és szocialista módon élni!" jelszó szerint igazítja életét. Segít a fiataloknak is, és összejöveteleiken rendszeresen megvitatják a fiatalokat érintő kérdéseket. Foglalkoznak a tejhozam növelésének kérdésével, sőt a brigádtagok magánéletével is.

Szabó elvtárs családja már nem szorong a kicsiny és nyomorúságos béreslakásban. Nemrég fejezték be az új családi 'ház építését, s már át is költöztek a tágas és egészséges új lakásba.

Krajcsovics Ferdinand, Galánta

«lanmtiaana»

Az egykori pálóci nagybirtokos sok nyomorúságot látott béresei 1959-ben alakították meg a földmüvesszövetkezetet. Azóta is eredményesen gazdálkodnak. A burzsoá köztársaság idején Pálócon is, ugyanúgy mint másutt, éhség és nyomor tanyázott, s ilyen környezetben nőtt fel Szabó Gyula, a szövetkezet tehéngondozója is. Gyermekkorára mfnt valami rossz álomra emlékszik vissza.- Szegények voltunk, sohasem becsült bennünket senki.

Ma pedig mindenki megbecsüli a szövetkezetben, és mint példás tagot emlegetik. Rá is szolgál a dicséretre> TMert\ WTM Szabó Gyula szebb és jobo eredményeket ér el munkahelyén, összesen 17 tehenet gondoz. Tavaly 2700 liter tejet fejt ki átlaaosán tehenen-Pálócon is megváltozott az élet

végére a Szántóföld több mint 20 %-án évelő takarmányokat, 40 %-án pedig kukoricát termesztünk.

Országszerte nagy előkészületek folynak a szövetkezetek V. kongreszszusára. A gútai szövetkezetesek is felkészültek e nagy jelentőségű tanácskozásra. Több ízben tárgyaltak már a kongresszusi vitaanyagról. Sok újat találtak benne. A munkaegységek anyagi fedezetének emelése érdekében elhatározták, hogy idén 20 %-os normaszilárdítást vezetnek be. A tagság jövedelme azonban ezáltal nem csökken, mert az eddigi 16,50 korona helyett 20 koronára emelték a munkaegység értékét, amelyből 14 koronát előlegként fizetnek ki.

Hogy minden szövetkezeti tagot anyagilag érdekeltté tegyenek a termelésben, a munkacsoportokban bevezetik a szocialista munkaversenyt

és a prémiumrendszert. Ami szintén J az újdonságok közé tartozik, a gútai J szövetkezetben már családi pótlékot a is juttatnak. Az első két gyermek ^ után 30 koronát, a harmadik és negye- ^ dfk után 40 koronát, aztán pedig 50 i koronát kapnak havonként. i

Olyan eredmények ezek, amelyek á biztatóak hazánk legnagyobb szövet- i kezeiében. Megnyitják a hatalmas i kiterjedésű szövetkezet további fej- i lődésének óriási távlatait. Ezzel ma- j> gyarázhatnók a búcsúzáskor elhang- f zott útravalót is. f

— Hozzánk valahogy ritkán látó- f gatnak el, pedig néha jól esnék, ha ^ segítenének problémáink megoldásé- t ban, vagy hírt adnának eredményeink- f ről. {

Nos, legyen ez a látogatás törlesz- f tés az elmulasztottakért. f

Tóth Géza J

Eitika fa&satuM

is van, mert jól dolgozik, s az elmúlt év nyarán, amikor a szövetkezet elnöke, Tamás László kilátogatott a kertészetbe s megkérdezte az ott dolgozó lányoktól, hogy ki akar segíteni a cséplésnél, mert a tagság nem ‘győzi, „Éti" elsőnek jelentkezett.

— Most, hogy olyan sok pénzt kapott, mit vásárol majd?

— Már vásároltam is ruhát, cipót, nagykabátot, s a nővéremmel közösen egy gramofonos rádiót. Tudja - teszi még hozzá mosolyogva —, nagyon szeretem a zenét, meg táncolni is nagyon szeretek, s a gramofonos rádióra már régtől güyjtöttünk a nővéremmel.

— Mit szoktak csinálni így, téli estéken a faluban?

— Mindig van valami. Színdarabot tanulunk, most például a „Mikor a hars virágzik“ címűt, vagy valamilyen népi táncot. £n ugyanis a tánccsoport tagja vagyok. Hetente egyszer mozielöadás is van, ezenkívül néha egy héten kétszer is összejövünk a művelődési otthonban, s táncolunk, a magnetofon szolgáltatja a zenét, vagy pedig beszélgetünk,. kézimunkázunk. /

Tehát nemcsak dolgozni, jól keresni lehet a szövetkezetben, hanem szórakozni is. A szomszéd falvakban irigykednek a bejeiekre; s csodálkoznak azon, hogy Bejében a fiatalok megmaradnak a szövetkezetben, s nagy erőt képviselnek. Talán itt a magyarázat: dolgozhatnak, jól kereshetnek és szórakozhatnak, művelődhetnek is kedvükre.

Elégedett a tagság, a fiatalok, s az új vezetőség választásakor mindenki Tamás Lászlóra szavazott. Már évek óta irányítja a szövetkezetét, s hogy nem rosszul, arról a fiatalok s a szövetkezetesek boldog mosolya beszél legkifejezőbben.

Tóth Elemér

Beje nem nagy falu, de annál forgalmasabb. Napjában húsz autóbusz is keresztülmegy rajta. De ha valaki Tornaijáról akar kiutazni Bejébe (mindössze 3 kilométer), az rendszerint úgy jár, mint jómagam, hogy amelyik autóbuszon menni akar, az már elment, a következő meg csak egy óra múlva indul. Így aztán, mivel semmi kedve várakozni, nyakába szedi a lábát — mi az a három kilométer —, s neki indul gyalog.

Pontosan így tettem én is. Igaz, még csak félúton voltam, amikor elsüvített mellettem az autóbusz, — de t nem bosszantott f dolog. Bámultam a Erd?,yl Etelka f havas határt, — mert arrafelé a t tél is kegyesebb az emberekhez —, i s örültem, mintha ajándékot kapf tam volna. /

t A bejei szövetkezet legfiatalabb á tagját látogattam meg. Erdélyi f Etelkának hívják, de a szövetke-Í

zeiben és a környéken csak „Eti“nek ismerik. '^Most lesz tizenhat éves.

Az iskola padjai közül egyenesen a szövetkezetbe ment dolgozni, s nem is vágyik sehova belőle, Igaz, a bejei szövetkezet egyike a legjobbaknak a rimaszombati járásban. Előlegként 11 koronát fizetnek,, s most zárszámadáskor pedig még további 9 korona került f munkaegységenként mindenki tarf sólyába. Ezenfelül vgn még a tert mészetbeni.

Etelka a szövetkezet kertészeté\ ben dolgozott. Ott gyűjtötte össze \ a munkaegységeket, s év végén az \ ö rtevére címzett borítékban 1150 \ korona lapult.

J Említettem már, hogy mindenki J szereti a szövetkezetben. Ez így