Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-02-15 / 14. szám
A mezőgazdasóai termelés növelése (Folytatás az 1. oldalról.) A mezőgazdasági termelés e hely rétének oka az, hogy főleg a kerület és járási nemzeti bizottságok ner nyújtanak megfelelő segítséget a föld művesszövetkezeteknek és az állam gazdaságoknak, s nem szervezik mei a hatékony ellenőrzést. Az irányítás konkrétabbá kell tenni, teljes mér fékben ki kell fejleszteni a nemzet bizottságok gazdasági szervező sze repét és személyes felelősségéi körlevelek és „látogatások“ helyet meg kell szervezni az igazi politi kai és szakmai segítséget. Vége kell vetni minden formaságnak, hely télén jelentések felterjesztésének é a kötelezettségek felelőtlen vállald sának. A mezőgazdasági termelés egye feladatainak nem teljesítése a ml nisztérium munkájának fogyatékossá gaival is magyarázható. A miniszté rium tevékenységében még nem ér vényesülnek megfelelően a termeié alapvető kérdései, távlati és rugalma: megoldásának módszerei, nem oldjál meg a műszaki fejlesztés kérdésé és a nagyüzemi technológia széles körű alkalmazásának problémáit, t minisztérium mindeddig csekély hatást gyakorolt a mezőgazdaságnál nemzeti bizottságok általi irányításán és hiányosan ellenőrzi, hogyan teljesítik nemzeti bizottságaink a mezőgazdasággal kapcsolatos párt- és kormányhatározatokat. A szocialista mezőgazdaság csal a tudomány hatékony segítségéve fejlődhet sikeresen. Tudományos intézményeink, főleg a Csehszlovál Mezőgazdaságtudományi Akadémia azonban nem oldják meg megfelelőer és elég gyorsan azokat a fontos prob, lémákat, amelyeket a szocialista mezőgazdaság építése vet fel és elégtelen segítséget nyújtanak a gyakorlatnak. A mezőgazdaságnak jelentős segítséget nyújt fejlett iparunk. Továbl tökéletesedik mezőgazdaságunk ellátottsága. Az 1955-ös évhez viszonyítve egy hektárnyi mezőgazdasági földterületet számítva 58,8 Vo-kal növekedtek a2 állőalapok, ebből a gépel száma 91,6 %-kal. Egyes üzemel azonban rossz minőségű és drága gyártmányokat szállítanak, nem tartják be a határidőt és a termékfajtákat. A mezőgazdasági gépek, gyártásában gyakran nem veszik tekintetbe a földművesszövetkezetek és az állami gazdaságo követelményeit. A leszállított gépekkel nem lehet biztosítani az egyetemes gépesítést. A cukorrépa és burgonya termesztésében, a takarmány betakarításában, az állat, tenyésztési termelésben, a termények rakodásában és a mezőgazdasági szállításban a munka jelentős részét kézzel végzik. A pótalkatrészekkel való ellátásban fellépő komoly fogyatékosságok következtében nem használják ki a gépeket és lehetetlenné válik a javítások rendes végrehajtása. Egyes élelmiszeripari üzemek, mint például a tejcsarnokok, cukorgyárak, keményítőgyárak, valamint a fogyasztási szövetkezetek, nem törődnek ama mezőgazdasági termények termelésével és felvásárlásával, amelyeket feldolgoznak, hanem csak átveszik és nyilvántartják ezeket ater, ményeket. Szükséges, hogy ezek az üzemek és szervezetek sürgősen foglalkozzanak a felvásárlás fogyatékosságaival és tevékenyen hozzájáruljanak azok kiküszöböléséhez közvetlenül a mezőgazdasági termelésben. • * * A CSKP Központi Bizottsága, a fejlett szocialista társadalom építésének kitűzött tervéből kiindulva, újból hangsúlyozza a mezőgazdaság fejlesztése feladatainak rendkívüli komolyságát. Az életszínvonal növelése terén az ötéves terv során az évi fogyasztás további növekedésére számítunk, mégpedig a hús fogyasztása 67,9 kg, a tejé 241,8 liter, a cukorrá 38,7 kiló, a gyümölcsé 82,2 kiló lesz személyenként. Országos átlagban úgy tervezzük, hogy 1965- ben hektáronként 27 mázsa búzát, 25 mázsa rozst, 26,5 mázsa árpát, 327 mázsa cukorrépát és 180 mázsa burgonyát termesztünk. Lényegesen növeljük a takarmány, főleg a silótakarmány, a széna, valamint a gabonanemüek termesztését. Ezek a feladatok reálisak, és kétségtelen, hogy számos mezőgazdasági üzem túlszárnyalja őket. Az élenjáró szövetkezetek és állami gazdaságok eredményei — éppúgy, mint az ötéves terv négy év alatti teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásaik — kitűzik eme 2 ,£zr\fect ftilM&tíff____ 1961. február 15. igényes feladatok megvalósításának útját. Teljes mértékben a szövetkezeti tagoktól, az állami gazdaságok dolgozóitól, kezdeményezésüktől, a terv s a felajánlások felelősségteljes és öntudatos teljesítésétől, a mezőgazdasági üzemek szervezett, szakszerű vezetésétől függ mezőgazdaságunk nagy tartalékainak kiaknázása. Az elkövetkező öt esztendő fontos szakaszt jelent annak a feladatnak a teljesítésében, hogy a mezőgazdaság 1970-ig elérje az ipar színvonalát. Azt akarjuk, hogy a mezőgazdasági termelés lépést tartson az ipari termelés fejlődésével. Ez lényegében azt jelenti, hogy követni fogjuk a mezőgazdasági termelés magasfokú belter, jessége érdekében a minden eszköz és lehetőség felhasználásának útját, hogy így a magasfokúan szervezett termelés, valamint a gépesítés teljesmérvű felhasználása és a talaj következetes kihasználása alapján minél többet és minél olcsóbban termeljünk mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben. A harmadik ötéves terv feladatainak rövidebb határidő alatti teljesítése szempontjából döntő jelentőségű ez az év, az ötéves terv első esztendeje. A CSKP Központi Bizottsága ezért felhívja mezőgazdaságunk valamennyi dolgozóját, hogy Idén erejük teljéből törekedjenek a feladatok teljesítésére, tevékenyen és kezdeményezően lássanak hozzá minden alapvető célkitűzés megva- lósításához. A legközelebbi feladat, amely lénye, gesen befolyásolja a harmadik ötéves térő első évének termelési és gazdasági eredményeit: a tavaszi munkák. Alapos felkészültséggel kell pótolni azokat a veszteségeket, amelyek az őszi munkaterv be nem tartása következtében keletkeztek, s gazdag termést és elegendő saját takarmányt kell biztosítani. Az EFSZ-eknek és állami gazdaságoknak a tavaszi hónapok során jól meg kell szervezniük a*munkát, teljes mértékben fel kell használniuk a gépi eszközöket. A jól megművelt talajba a legjobb vetőmagot és ültetőanyagokat kell juttatnunk. A lehető legnagyobb gondot fordítsák az idén már 630 000 hektárra kiterjesztett kukorica vetésére. A gépek kezelői számára a gépek és a talaj jó előkészítésével a lehető legjobb feltételeket kell teremteni a magas kukoricahozamok elérésére. Ez évben fokozott figyelmet kell szentelni a burgonya termesztésének és lényegesen növelni kell a hozamokat. A tavaszi munkák során széleskörűen alkalmazzuk a legkorszerűbb technológiát, bontakoztassuk ki az egyetemesen gépesített brigádok, munkacsoportok és egyének szocialista munkaversenyét. A CSKP Központi Bizottsága újra felhívja a figyelmet a járási nemzeti bizottságok nagy felelősségére azért, hogy a kitűzött határidőn belül teljesítsék ezeket a feladatokat. Az állattenyésztésben valamennyi mezőgazdasági üzemnek és járásnak mielőbb el kell érnie a tervezett állományt és nagyfokú termelékenységet. Ezzel függ össze a fajnemesítő munka megjavítása és a szarvasmarhaállomány gyors mentesítése a gümókórtól. El kell érnünk, hogy a gümőkóros megbetegedések száma 1965-ig a felére csökkenjen, teljesen megszűnjék tenyészállományainkban a fertőzéses elvetélés és 1968-ig egyetlen tenyészetben se forduljon elő gümőkór. Még ez évben meg kell kezdeni a szocialista szektorban tenyésztett tyúkállomány lényeges növelését és még bátrabban be kell vezetni a belterjes nagyüzemi tenyészeteket, amelyekben a termelés gazdasági szempontból a legelőnyösebb. Emellett a nagyvárosok közelében ipari alapon tojás- és vágóbaromfi-termelő nagyüzemeket kell létesíteni. Az 1961 — 1962-es években egyenként 100 000 . tojóstyúk kapacitással Prága és Bra- 1 tislava ellátására kell létesíteni ilyen 1 üzemeket, az 1963 —1964-es években 1 pedig további üzemeket kell építeni 1 Brno, Ostrava, Ostí nad Labem, Plzen 1 és Koäice ellátására. Sokkal gyorsabban kell hozzálát- ! nunk a városok melletti tejgazdaságok létesítéséhez, ahogyan ezt a CSKP KB határozata megszabta. E téren bírálni kell egyrészt a minisztériumot, másrészt a kerületi és járási nemzeti bizottságokat a feladatok nem teljesítése miatt. A nagyvárosok és ipari központok megfelelő tel jellátása és a költséges szállítás csökkentése késztesse az említett szerveket a feladat gyorsabb megoldására. A mezőgazdasági termelés tartós növelésének fő módja a nagyüzemi technológia céltudatos meghonosítása valamennyi mezőgazdasági üzem növénytermesztésében és állattenyészc tésében. Ez megköveteli, hogy a me■ zőgazdasági dolgozók sokkal rugalmac sabban és gyorsabban használják fel » a korszerű tudományos, valamint ■ gyakorlati ismereteket, a tudományos i dolgozók pedig tevékenyebben vegye, nek részt a mezőgazdasági termelés • gyakorlati problémáinak megoldásá- ban és a tudományos ismeretek gyakorlati érvényesítésében. A gépállo-5 másoknak jelentősebb szerepet kell > betölteniük a mezőgazdaság műszaki J fejlesztésére irányuló törekvésben és t a gépesítő káderek nevelésében. A ■ nagyüzemi technológia széleskörű al- i kalmazása a szövetkezetesek és az- állami gazdaságok dolgozói szakisme■ reteinek rendszeres gyarapítását té• telezi fel. A káderek megerősítésének i és a dolgozók szakképzettsége növe, lésének terve elválaszthatatlan részét t képezze valamennyi szövetkezet álta• lános munkatervének. A CSKP Központi Bizottsága va- 1 lamennyi mezőgazdasági dolgozóhoz fordul, hogy a pártszervezetek ve- 1 zetésével, a szakemberek, újítók széleskörű részvételével lássanak hozzá munkahelyeiken a termelési tartalékok következetes felhasználásához. Elvárja, hogy egyre több i mezőgazdasági terméket termelnek és ■ adnak az államnak, és így lényegeseb■ ben járulnak hozzá népünk életszínr vonalának még nagyobb fokú emelé- i séhez. 1 A nagyüzemi termelési munkafor- 1 mák és a korszerű technológia bevezetése érdekében a mezőgazdasági termelésben nagy a jelentősége a nagyobb gazdasági egységek kialakítá- i sának. Eddig a szövetkezetek egyharmada egyesült. A CSKP Központi Bizottsága felhívja a figyelmet, hogy most, a tavaszi munkák megkezdése: kor szüntessék be a szövetkezetek további egyesítését, s minden figyelem a termelési feladatokra és az egyesített szövetkezetek gazdasági megszilárdítására irányuljon. A szerzett tapasztalatok alapján helyes lesz, ha a gazdasági év befejezése után, őszszel vagy télen folytatják a szövetkezetek további egyesítését. A Központi Bizottság azt javasolja, hogy a községek és a helyi nemzeti bizottságok további egyesítését 1962 vége előtt ne is vegyék tervbe. A nemzeti bizottságok és a pártszervek elégtelen ellenőrzése és megalkuvó álláspontja következtében egyes szövetkezetekben helytelenül fejlődik a melléktermelés. A melléktermelésnek a tulajdonképpeni mezőgazdasági termelésre kell épülnie, segítenie kell fejlődését és lehetővé kell tennie a dolgozók teljes foglalkoztatását az egész év folyamán. A melléktermelés azonban egyes EFSZ-ekben a szövetkezet jövedelmének fő forrásává válik, gyakran pedig idegen burzsoá elemek fedezésére s törvénybe ütköző kereskedelmi és ipari tevékenység üzésére szolgál. Az utóbbi időben különösen kirívó eset fordult elő a Novy Liptov-i EFSZ-ben. A Központi Bizottság a legerélyesebben felhívja a figyelmet e gyakorlat megengedhetetlenségére és arra, hogy a szocialista törvényesség valamennyi megszegőjét felelősségre vonjuk. Az EFSZ-ek V. kongresszusának előkészítésével kapcsolatban az EFSZ- ekben szélesebb körben kezdik megvitatni a munkaegység nélküli szilárd bérezés bevezetését, néhol pedig 'háztáji gazdaságok nélkül gazdálkodnak. Ez a módszer azonban csak a szükséges politikai és szervezési feltételek, valamint a kellő üzemi tartalékalap megteremtése után vezethető be. Ez szavatolja ugyanis a szövetkezeti dolgozók szilárd bérezésének zavartalanságát. A háztáji gazdaság nélküli gazdálkodás is feltételezi a politika* és gazdasági előfeltételek megteremtését a szövetkezeti termelés állandó növelésére és a szövetkezetesek életszínvonalának emelésére. Az eddigi tapasztalatok, az előterjesztett jelentések és a vita alapján a CSKP Központi Bizottsága helyesnek tartja, hogy a köztársaság kormánya, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium s a többi illetékes szerv további javaslatokat dolgozzon ki és terjesszen a CSKP Központi Bizottsága elé a következő kérdésekben: • A mezőgazdasági munkák gépesítésének, különösen a komplex betakarítási munkálatok és szállítás biztosítása, a pótalkatrészek folyamatos termelésének biztosítása mennyiségben és választékban) • a vetőmag szaporítás és nemesítés megjavítása; • a vegyi- és egészségügyi ipar mezőgazdasági célú termelésének növelése; ** i • a gabonafélék termelésének növelése; • a burgonyatermes/tes megjavítása; • a gyümölcs- és zöldségtermesztés fejlesztése; • további feladatok a szarvasmarhatenyésztésben és a tejtermelés növelésében. A CSKP Központi Bizottsága egyidejűleg a már jóváhagyott határozatok értelmében a köztársaság kormányának, s a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztériumnak feladatává teszi: • biztosítsa a tojás és a baromfihús ipari módon történő nagyüzemi termelését, a nagyvárosokat és ipari központokat ellátó állami vállalatokban; • szervezze meg a harcot a szarvasmarha betegségeinek, főként a gümőkórnak a leiszámolására; • szervezze meg és bővítse ki a járásokban, kerületekben és országos viszonylatban a takarmány előkészítés és keverés rendszerét, s érvényesítse bennük a legújabb tudományos ismereteket, hogy ezzel biztosítsa a takarmányfélék "jobb felhasználását és egyenletes elosztását. A CSKP Központi Bizottsága egyetért az egész tejmennyiség felvásárlásának fokozatos biztosításéra, csarnoki feldolgozására és az egalizált tejnek a mezőgazdasági üzemek takarmányozási céljaira történő viszonteladására hozott intézkedésekkel. A mezőgazdasági dolgozók előtt állő nagy feladatok, az EFSZ-ek, állami gazdaságok és gépállomások mezőgazdasági termelésének fejlesztésében kitűzött igényes feladatok teljesítése és túlteljesítése a párt szervező munkájától függnek. A pártszervek és szervezetek fő feladata: a szövetkezetesek, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói, a nemzeti bizottságok funkcionáriusai, a mezőgazdasági szakemberek és a mezőgazdaság fejlesztésében részt vevők aktív tevékenységének megszervezése a mezőgazdasági termelés növelésére és gazdaságosabbá tételére. A harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladatai négy év alatti teljesítésének egyik legfontosabb feltétele az emberek mozgósítása, a szocialista munkaverseny. Ez feltételezi, hogy minden szövetkezetes, az állami gazdaságok és gépállomások minden dolgozója, a növénytermesztés vagy állattenyésztés bármely szakaszán, jól ismerje feladatait. Minden dolgozóval meg kell ismertetni feladatát, s a munkaszervezésben, a termelési technológiában és a díjazásban olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek serkentenék a dolgozók törekvését és növelnék érdekeltségét a minél jobb teljesítmények elérésében. Ez a szövetkezetek vezetőségének, agronómusainak, zootechnikusainak, a munkacsoportok vezetőinek elsőrendő kötelessége. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében, különösen napjainkban döntő szerepe van a kádereknek, a politikailag fejlett és szakképzett termelési szervezőknek. Csak ilyen vezetők egyesíthetik a munkaközösségeket, használhatják fel tapasztalataikat, javaslataikat, ötleteiket a szövetkezet általános fejlesztésére, az individualista irányzatok leküzdésére és a szövetkezet kölcsönös viszonyának megszilárdulására. A pártszervek és szervezetek támogassák mindenképpen a jó! bevált kádereket, törődjenek politikai és szakmai képzésükkel. Olyan esetekben, amikor a vezetők a pártszervek gondoskodása ellenére sem teljesítik feladatukat, le kell váltani őkét tapasztalt termelési szervezőkkel, újítókkal, akik jól értik a dolgukat, élvezik az emberek bizalmát, tudnak rájuk támaszkodni és valóban tudják őket vezetni. A földművesifjúság tanoncviszonyáról való beható gondoskodás, helyes kijelölésük a felelősségteljes posztokra, a falu gazdag kulturális életéről való gondoskodás — a mezőgazdaság fiatal erőkkel való megerősítésének biztos útja. Minden kerület és járás jó tapasztalatokat szerzett a pártalapszervezetek és a szövetkezetek munkájában. A kerületi és járási pártbizottságok és nemzeti bizottságok ezért tegyenek intézkedéseket • tapasztalatok gyors elterjesztésére. Használják fel a politikai és szervezőmunka összes formáit arra, hogy a progresszív technológia széleskörűen meghonosodjék a növénytermesztésben éa állattenyésztésben. A CSKP járási bizottságai és alapszervezetei mindenképpen támogassák a szocialista termelési módszerek úttörőit, merítsenek tapasztalataikból, vezessék a szövetkezetek vezetőségeit és a nemzeti bizottságokat, a mezőgazdasági szakembereket és szervezőket arra, hogy teremtsék meg a nagy hozamok és a nagyfokú termelékenység elérésének kedvező feltételeit. Egyszersmind élesen küzdeni kell a bürokratizmus ellen, s el kell távolítani azokat az akadályokat, amelyek gátolják a progresszív termelési és gazdálkodási módszerek teljes érvényesülését valamennyi szövetkezetben és állami gazdaságban. Ebben kell látnunk a szocialista munkaverseny és a szocialista munkabrigád-mozgalom kibontakoztatásának súlypontját A CSKP Központi Bizottságának meggyőződése, hogy az EFSZ-ek V. kongresszusa magáévá teszi a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztésének égető feladatait, s hogy minden szövetkezetes és mezőgazdasági dolgozó, a mezőgazdasági tudomány és kutatás minden dolgozója, a nemzeti bizottságok képviselői s funkcionáriusai, a meizőgazdaságnák gépeket és egyéb termékeket gyártó ipari üzemek dolgozói minden erejüket latbavetik az ötéves terv mezőgazdasági feladatainak négy év alatti sikeres teljesítésére. A mezőgazdasági termelés lényeges emelése továbbra is országos feladat és valamennyi dolgozó ügye. Ez a főút pártunk nagy célkitűzéseinek elérésére, hogy a mezőgazdaság színvonala 1970-ig kiegyenlítődjék az ipar színvonalával és így mezőgazdasági téren is biztosítva legyen a fejlett szocialista társadalom általános kibontakozása. LÉGI BANDITIZMUS FRANCIA VADÁSZGÉP MEGTÄMADTA BREZSNYEV ELVTÄRS REPÜLŐGÉPÉT Február 9-én felháborító eset történt. Egy francia katonai repülőgép megtámadta azt a szovjet polgári utasszállító repülőgépet, amelyen Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke utazott. A támadás a Földközi-tengeren, tehát nemzetközi vizek fölötti légtérben történt. A repülőgép 8250 méter magasságban repült, amikor francia felségjelü sugárhajtásos vadászgép jelent meg és veszélyes közelségben háromszor repült el a gép mellett. A vadászgép két ízben tüzet nyitott a szovjet repülőgépre. A szovjet kormány ugyanazon a napon erélyesen tiltakozott a francia kormánynál Brezsnyev elvtárs repülőgépének megtámadása miatt. A szovjet kormány jegyzékében nemzetközi banditizmusnak minősíti a francia katonai repülőgép támadását és erélyesen követeli a vétkesek megbüntetését. A francia kormány hivatalos közleményéből nemcsak az tűnik ki, hogy nem tartja szükségesnek, hogy elnézést kérjen a banditizmusért, hanem pártfogásába veszi a provokáció előidézőit. Hivatkozik a szovjet repülőgép „helytelen irányára és szokatlan viselkedésére“. A bandita támadás világszerte nagy felháborodást váltott ki. Brezsnyev elvtárs repülőgépe sértetlenül Rabatba érkezett, ahol a repülőtéren a marokkói király, a trónörökös, a kormány tagjai és más hivatalos személyiségek fogadták. Majd tovább utazott a Guienai Köztársaságba, ahol Sekou Touré elnök és a kormány vendége. A gyarmatosítók újabb gaztette: Meggyilkolták Lumumbát Patrice Lumumbát, Okitot, a kongói szenátus elnökét, valamint Mpolot, a központi kormány hadügyminiszterét ne99yükolták. A hír közli, hogy mindhármukat vasárnap egy kis falu lakosai ölték meg Tetemeikről a katangai kormány három minisztere állapította meg a személyazonosságot. A katangai belügyminiszter bejelentette, hogy a három tetemet a helyszínen azonnal eltemették. A temetés színhelyét, valamint a falu nevét, amelynek lakói állítólag Lumumbát, Okitot és Mpolot meggyilkolták, „nem fogják közölni".
