Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-15 / 14. szám

US szövetkezeti építővállalat A legtöbb házasságot farsangkor kötik falun, mert ilyenkor van leg­több ideje a parasztembernek. Az ismerkedésekre külön alkalmat nyúj­tanak a mulatságok, disznóölések, s újabban különböző tanfolyamok, isko­lázások, kultúrműsorok és egyéb összejövetelek. Ország-világ sorsát meghányják-vetik, de azért a viták főforrása mindig hazai berkekből ered és oda tér vissza, amikor el­fárad tekervényes medrében. Azelőtt a fiatalokat a vén­asszonyok is össze tudták boronálni, de manapság nem. Oj házasságoknál az öregek rendsze­rint csak a bele­egyezés jogával él­nek. Igen ám. de történnek különös házasságok is. s ezekbe nagyon so­kan beleszólnak. Gömörben min­den menyegzői hírt háttérbe szorított a s z a 1 0 c i EFSZ második házassága. Erre a menyeg­zőre nem házasságtörés után került sor, mint más esetben szokott, ha­nem az első házasság eredménye késztette a szövetkezeteseket, hogy a körösiekkel is egyesüljenek. Vitel­kével egy évvel ezelőtt egyesültek, s ez a házasság úgy megszilárdította az egyesült szövetkezet gazdasági helyzetét, hogy a rozsnyői járásban elsőnek vállalták a harmadik ötéves terv minden mutatőszámának négy év alatti teljesítését. Igaz, hogy már akkor megegyeztek a körösiekkel, hogy az ötéves tervet közös kenyéren kezdik. Erre a nagy feladatra a három szövetkezet közül külön úton egy sem lett volna képes. A leggazdagabb a szalóci EFSZ volt, amely éveken ke­resztül 20 koronát fizetett munkaegy­ségekre, de ő is megtorpant volna •gyedül. Már magában az a tény, hogy az összes gazdasági területének 70 százalékát áradás sújtotta rétek és sziklás hegyi legelők képezik, elég fiz egészségügy segíti a mezőgazdaságot E jelszó jegyében zajlott le a köbölkúti „Vöröskereszt“ évzáró közgyű­lése a kultúrház nagytermében. A 320 résztvevő figyelmesen hallgatta vé­gig az elnök beszámolóját az elmúlt esztendő munkájáról és az előttünk álló feladatokról. Egyesületünk helyi szervezete nagyrészt az EFSZ dolgozóiból toborzódik, s egészségügyi csapatunk 90 %-ban szövetkezeti tagokból áll. Az egész­ségügyi munkák és a járványellenes küzdelem során 850 órát dolgoztak le egyesületünk tagjai, de a mezőgazdasági csúcsmunkák idején is derekasan megálltak helyüket és 1580 brigádórán át segítettek szövetkezetünknek az elmúlt esztendőben. Tagságunk egészségügyi munkája abban nyilvánult meg, hogy segített a körzeti orvosnak a fejők és etetők betegségmegelőző vizsgálatainál, a tetanusz elleni oltás fontosságának megértetésénél és az oltások elvégzé­sénél. Segített továbbá a lakosság tömeges röntgenezésénél a tüdőgümökőr elleni küzdelem során. Ellenőrizte a gümökóros tehenek elkülönítését. Kis csoportok rendszeresen ellenőrizték az élelmiszerüzleteket, a tejcsarnokot, a büfét és a vendéglőt. A különböző ismeretterjesztő előadások rendezésekor, mint amilyen például az állatokról emberekre átvihető betegségekről, a bőrgombáről, • száj- és körömfájást megelőző védelmi intézkedésekről szóló előadás volt, biztosította az érdekelt dolgozók jelenlétét. Az EFSZ részéről a segítség abban nyilvánult meg, hogy lehetővé tette az előadások és az iskolázás megtartását, valamint a járványellenes terep­­gyakorlatok elvégzését. Ez a jó közös munka megmutatkozott a lakosság egészségügyi állapotán is, minthogy ismeretlen volt a gyermekbénulás és még csak szórványosan sem fordult elő fertőző sárgaság, diftéria, tetanusz stb. Ezt nem utolsó­sorban köszönhetjük a lakosság megnövekedett egészségügyi öntudatának, mert a betegségeket megelőző oltásoknál 100 %-ban részt vettek. A kü­lönböző tanfolyamokon a lakosság több mint 80 %-a vett részt. További feladataink a nemrégiben tartott országos értekezlet határoza­taiból indulnak ki. Ezek a határozatok az ötéves terv négy év alatti teljesítésére irányulnak, s valamennyinek egy közös célja van: a betegsé­gek megelőzése óvóintézkedéssel. Legfontosabb feladataink egyike: a munkahelyek egészségesebbé tétele szövetkezetünkben. Gondoskodnunk kell továbbá a lakosság kifogástalan ivóvízellátásáról és minden olyan ok eltávolításáról, amely ragályos beteg­ségek terjedését idézhetné elő. Harcolunk a jövőben is az alkoholizmus, a sérülések és a tüdöbaj ellen. Tudatosítjuk a helyes táplálkozás elveit és gyermekeink rendes nevelésé­nek módjait a gyermekhalandóság további csökkentése érdekében. Dr. Oblát Imre A gabélkovói, topölovcei, baőai és vrakuflai földmüvesszövetkezetek őiz­­szefogtak és a Vrakuftai Állami Gaz­dasággal együtt megalapították a „Gabclkovói EFSZ Közös Építőválla­latát", hogy célszerű és gazdaságos beruházási építkezéseket, általános javításokat és karbantartási munká­latokat eszközöljenek a tagüzemek mezőgazdasági épületein. A vállalat alapszabályai értelmé­ben, amelyeket a Dunajská Streda-i Járási Nemzeti Bizottság már jóvá­hagyott, kisebb építkezések tervezé­sével és önköltségen való megvalósí­tásával foglalkozik. Mint önálló jogi személy, az illetékes kerületi bíróság céglajstromában bejegyzett vállalat­ként szerepel. Élén a vállalat tanácsa áll, amelynek tagjai az érdekelt EFSZ. ek elnökei és az állami gazdaság igazgatója. A szövetkezetek ellenőrző bizottságainak elnökei alkotják a vál­lalat ellenőrző szervét. A szövetke­zetek mindegyike 10 000 koronás be­tétet, valamint a szövetkezeti tagok beruházási hozzájárulásából eredő to­vábbi 10 000 koronát helyez letétbe. Az esetleges nyereségen, illetve vesz­teségen mindnyájan egyenlő rész­arányban osztoznak. Tavalyi eredmény: 5 és félmillió koronás munkateljesítmény Utólagos nézeteltérések elkerülése végett az érdekelt szövetkezetek el­nökei már előre megegyeznek abban, melyik építkezést, milyen sorrendben veszik fel a tervfeladatokba az év elején, melyeket a második félévben és milyen munkálatokat kell esetleg elodázniuk, Gyakran olyan építkezés befejezését is elvégzik, amelyet nem az új vállalat, hanem még a szövet­kezet vagy más építkező kezdett meg. A tavalyi összmunkálatok értéke el­érte az 5,5 millió koronát. Első a társadalmi munka Miért előnyösebb az építkezésnek ezen új módja a szövetkezetek szá­mára? Mivel a vállalat önköltségi áron építkezik, megtakarítja azokat az eszközöket, amelyeket a Járási Építővállalat felszámítana. Továbbá: kavics mindenütt akad a járás ré­szében. Bacán téglagyár is van, egye­lőre a nemzeti bizottság kezelésében, de az is beolvad az új vállalatba. A gabclkovói fűrésztelep új tulajdonosa a nemzeti bizottság helyett ugyan­csak a szövetkezetek közös vállalata lesz. Az építkezéshez szükséges nád­hulladékból előállított heraklit-, gyé­kény és építőlemez-gyártás, mint a gabölkovói üzem termelési mellék­ágazata — egészben vagy részben — előbb-utóbb szintén gazdát cserél. Alapszabályai értelmében ugyanis az új vállalat az EFSZ-ek termelési mel­lékágazatait is felhasználhatja saját céljaira. Szállítási nehézségek — ismeretlen fogalom Azokat a szállító eszközöket, ame­lyek a földeken nélkülözhetők, az érdekelt szövetkezetek rendelkezésre bocsátják a közös célokra. Az új vál­lalat pedig — nagyon is ésszerűen - a termelési holtidényben igyekszik minél több homok- és kavicstartalé­kot tárolni, amikor nem kell fuvar­hiánnyal küzdenie. Fokozatosan azon­ban maga a vállalat is kiépíti saját kocsiparkját. Legjobban a munkaerők száma jellemzi a terebélyesedő épí­­tövállalat méreteit, amelybe bevonják a szövetkezetek építömunkás-csoport­­jait is, melynek tagjai megszűnnek szövetkezeti tagok lenni és alkalma­zotti munkaviszonyba lépnek a párt- és szakszervezeti szervezettel rendel­kező vállalattal. Egyelőre a termelési felelős helyettese, az üzemrészleg­vezető, az anyagi-műszaki ellátás ve­zetője, a számvezető raktárnok és az üzemgazdász, valamint további nyolc­van dolgozó állandó alkalmaztatásá­ról van szó. Lakásépítés is lesz A vállalat többi célkitűzései közé tartozik az ácsmunkálatok összpon­tosítása, betonelemek gyártása és a vashajltó-Uzemek központosítása. Mérlegelés tárgyát képezi egy vagy két betonkeverő létesítése, amennyi­ben üzemeltetésük gazdaságosabbnak bizonyulna és elegendő számú szállí­tó eszköz lenne biztosítható. Jóllehet a vállalat 1961-es évi tervfeladatai között még nem szerepel a közös lakásépítés szövetkezeti tagok szá­mára, de éppúgy számolnak már vele. mint a közúti munkálatokkal. Közös építővállalat további kibontakozásában mintául szolgálhat az Orechová Po­­tőnban már előbb megalakult, ha­sonló vállalat tevékenysége. (du) (Fordította: K. E.) Továbbra is meleg idő, esővel Az aránylag me­leg és páradús le­vegő áramlása ha­zánkba tovább tart. Várható időjárás szerdától vasárna­pig: Továbbra is vál­tozó jellegű, több­nyire borús, esős idő. A hegyekben havazás. Éjsza­kánként deriilt idő esetén gyenge fa­gyok. A hőmérséklet éj­jel 1-3°, nappal Szlovákia délnyu­gati részében 5 - 8°, másutt 2 — 4°. A köbölkúti „Vö­röskereszt“ évzá­ró közgyűlésén énekszámmal lép­tek fel a helyi is­kola tanulói, hogy Kunt Erzsébet ta­nítónő vezetésével hangulatossá te­gyék a fontos ösz­­sze jövetelt. (Szőcs Károly felvétele) ile*né*u#teliis A két falu, Horváti és Tompa szö­vetkezetesei az emlékezetes napon a horváti kultúrházban gyűltek ösz­­sze. Az ünneplőbe öltözött földmű­vesek örömmel várták a pillanatot, amikor még erősebben megszorít­hatják egymás kezét. Már eddig is közel voltak egymáshoz, hisz a gye­rekeik a két falu között épült isko­lába jártak, a fiatalok együtt le­­génykedtek, és a nősülés után vagy a horváti lány költözött Tompára, vagy pedig a tompái legényből lett horváti lakos. De a szövetkezetek egyesítésére csak most került sor. Elsőnek Piri elvtárs, a horváti szövetkezet elnöke szólalt fel. — A nagyobb táblákon eredmé­nyesebben gazdálkodhatunk, jobb lesz a vetésforgó és a gépeket is kihasználhatjuk — mondotta. — Pirinek igaza van — helyeselte Tipari László, a tompái szövetkezet könyvelője —, eddig öthektáros táblákon is gazdálkodtunk. Termé­szetesen, a gépeket ilyen körülmé­nyek között nem használhattuk ki. A mi szövetkezetünknek eddig ke­vés gépe volt, a horvátiaknak pedig jól felszerelt műhelyük és nagy gépparkjuk van. Az egyesülés után, nézetem szerint, 50 hektáron ter­melhetünk négyzetesen kukoricát, a gépi kapálással megkönnyíthetjük a tagok munkáját és a termelést is fokozhatjuk. A vitában még sokat beszéltek az előnyökről, de voltak olyanok is, akik attól tartottak, hogy valamelyik szövetkezet ráfizet az egyesülésre. A két szövetkezet múlt évi mérlege ezt megcáfolja. Tompa túlteljesítette bevételi tervét. Az egy tehénre eső évi tejhozamuk 2392 liter volt, a tyúkok átlag 113 tojást tojtak és a hízómarháknál 1,20 kg-os súlygya­rapodást értek el. Viszont a hektár­hozamok a rossz talajművelés miatt jóval alacsonyabbak voltak, mint Horvátin. Horváti annak ellenére, hogy az aprómagvakból nem vették be a ter­vezett hasznot, az 500 hektáros gaz­daságon 2 836 000 koronát bevétele­zett. Egy munkaegységre 25 koronát adnak. Az állattenyésztésük azonban jóval gyengébb a tompaiakénál. Az egy tehénre eső tejhozam a múlt évben még a 2000 litert sem köze­lítette meg. Ha tehát az egyesülés után kihasználják mindkét szövet­kezet jó tapasztalatait, a termelés már az első évben lényegesen növe­kedhet. Amint már említettük, a tompaiak az állattenyésztésben job­bak, a horvátiak pedig a növényter­melés mesterei. Azt pedig mindenki tudja, hogyha ez a két termelési ág összhangban van, a termelés roha­mosan növekedhet. Természetesen, ehhez szükséges a jó együttműkö­dés. A gyűlésen az volt a benyomá­sunk, hogy ebben nem lesz hiány. — Nem lesz köztünk ellentét, mert a szlovákok és a magyarok ná­lunk megbecsülik egymást — jelen­tette ki Piatrik elvtárs. — Én szlovákul ismétlem azt, amit Piatrik elvtárs mondott előt­tem — felel rá Hromada elvtárs. — Szorítsunk még erősebben kezet és aszerint mérjük az embereket, hogy a közösség számára milyen munkát fejtenek ki. A két felszólalást hatalmas taps­vihar követte. Berta, a horváti szövetkezet me­zőgazdásza elmondotta, hogy szö­vetkezetük a földterület 26 %-án termel pillangósokat. Ha pedig a két határ egyesül, még jobb takarmány­alapot teremthetnek. A tompaiak első osztályú földjével a horvátiak csak nyernek. A közös gyűlésen az egyesülést a tagság lelkesen szavazta meg, majd pedig a barátság megpecséte­lésére összecsendültek a gyöngyöző borral telt poharak. — Sose halunk meg! — rikkan­totta el magát a nyolcvanéves Csala Mári néni, aki még a múlt évben is 280 munkegységet dolgozott le a horváti szövetkezetben. Szorgalmas munka után megérdemelt a vígadás. Ha még a többiek is követik Csala néni példáját, a munkafegyelemben nem lesz hiány. Mert bizony főleg Tompán van még elég javítani való. A földjeik jobb minőségűek, mint a horvátiaké, de cukorrépából csak 365 mázsát értek el hektáronként, a horvátiak viszont a dombos terü­leten is 416 mázsás hektárhozammal dicsekedhetnek. A kertészetből Tu­­hárszki kertész vezetésével a hor­vátiak egy hektárról 42 000 koronát vettek be, a tompaiak pedig csak 17 000 koronát. Ilyen különbség a két határ között a jövőben nem lehet, mert akkor a horvátiak tényleg rá­fizetnének az egyesülésre. Az új 800 hektáros szövetkezet a jövőben még terebélyesedik és ha­marosan megalakul a két falu közös nemzeti bizottsága is. Bállá József Különös házasság csak gumikerekes traktorai voltak. Az anyagi segítség és a munkaszer­vezés révén származott előnyök pedig mindent felülmúltak. Gazdag nászajándék Az új házasság tovább egyengeti a boldogulás útját. Kőrös is kezdő szövetkezet, még csak egy éve mű­ködik, de kiváló szántóföldekkel ren­delkezik, s a szövetkezet tagsága olyan szorgalmas, hogy ezt máris gazdag hozománynak tekinti az előbb egyesült szövetkezet. A gépek eseté­ben is hasonló a helyzet, mint Vitel­kével volt. S ezenkívül nemcsak a gépek csoportosítása növeli a mun­katermelékenységet, hanem legjobban az, hogy az évzáró tagsági gyűlésen egy kollektívát szerveztek maguk közül a patronáló üzem segítségével, amelyik küzd a szocialista munka­brigád büszke címért. Gavallér vőlegénye van az új meny­asszonynak. Már ez évben 50 legjobb tehenet és 20 legszebb törzskönyve­zett anyakocáját adja Kőrösnek, hogy ott is megkezdhessék a fajállatte­nyésztést. A jövőre, amikor közös erővel felépítenek még egy 100 férő­helyes tehénistállőt, 100 fiatal tehén­nel gyarapítják a nászajándékot. Nehéz lenne felsorolni mi minden nyújtja azokat az előnyöket, ame­lyekre az ötéves terv négy év alatti teljesítését alapozza az egyesült szö­vetkezet. Osváth Lajos szövetkezeti elnök szerint még a közösen készített termelési és pénz­ügyi tervük sem képes annyit ma­gába foglalni. Ed­dig is olyan hasz­nuk származott az egyesülésből, amire addig nem számí­tottak. Közös bol­dogulásukat a zon­­ban arra alapozzák, hogy mind a nö­vénytermesztést, mind az állatte­nyésztést szakosí­tották és a dolgo­zók is szaktudásuk szerint érvénye­sülnek. Ilyen gaz­dag lakodalom még nem volt Sajó men­tén, de lesz több is. Híre messzi­­ia nyomán többszö­­házasságra, s bizo­­a boldogulás útjára ékből és szeretetből Csurilla József szemléltető bizonyíték ehhez. Vitelke jő földekkel, szorgalmas dolgozókkal rendelkező, de kezdeti nehézségekkel küzdő szövetkezet volt. Hat koronát fizetett munkaegységenként az egye­sülés előtt, most pedig az ottani ta­gok is olyan gazdag jutalomban ré­szesültek, mint a szalóciak. A múlt évben már a szalóci lánctalpasok •b Egy tehén az 50 közül. Láncát Osváth elvtárs a szö­vetkezet elnöke tartja, mellette Hajdú István állatgon­dozó. szántották a vitelki földeket, ezek nélkül javarészük szántatlanul maradt volna, mert a kis szövetkezetnek Ez a szép törzskönyvezett anyakoca is a nászajándék­hoz tartozik. (A szerző felvétele.) re eljutott. Példá vetkezet készül nyára azokat is viszi a közös érd kötött házasság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom