Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-01-01 / 1. szám

Büszkék vagyunk rátok • így kezdődött Mi lesz már? Elaludtatok ott a Já­ráson? Lesz, vagy nem lesz brigád a szünidőben? Ilyen és hasonló viták, telefonbe­szélgetések folytak le márciusban, áprilisban az egyes CSISZ iskolai funkcionáriusok és a CSISZ járási dolgozók között. Igv volt ez Léván, Michalovcén, Rimaszombaton és majd­nem valamennyi járásban. Nem volt sem kényszer, sem parancs, a CSISZ iskolás tagjai maguk indították a kezdeményezést, követelték a nyári brigádok megszervezését. Természe­tesen voltak rosszmájúak is, akik azt beszélték, hogy ez csak a CSISZ vezetők ügye, vagy hogy a tanárok akarnak kitűnni, azért szorgalmazzák a brigádot. Pedig nem ez volt az igazság. Tavaly és tavalyelőtt is voltak a diákok brigádon. Sok szép élményben volt részük. Sátorban aludni, este, csillagos ég alatt, tábortűz mellett énekelni és szórakozni, versenyezni a munkában, hogy ki lesz győztes és hasonlók, melyek mind vonzók a fia­talok számára. A résztvevők közül nem egy ismerkedett meg először az éjszakai sötéttel, nem egy meglegé­­nyesedett, megizmosodott. Volt mi­ről beszélni az egész iskolaév alatt, voll mire visszaemlékezni. A felsőbb osztályos diákok kissé eltúlozva di­csekedtek az újonnan jövőknek múlt nyári brigád-élményeikkel. Ezért kap­tak kedvet az új diákok is, hogy részt vegyenek az ifjúsági építkezéseken. S melyik munka volt a legkedvel­tebb? Elsősorban a vízszabályozás. Nem is lehet csodálkozni, hogy a vízgazdálkodási munkákban az egy­hónapos, a két- és háromhetes bri­gádokon ez év nyarán 14165 diák vett részt. Akik nem vettek részt a spartakiádon, alighogy letették az is­kolatáskát, megmutatták szüleiknek a bizonyítványt, máris csomagoltak. Me­legítőruhát, kezeslábast, fürdőnadrá­got, bakancsot be a kofferba, — és máris búcsúztak. Voltak olyanok is, akik az autóbusztól vagy a vonattól futottak vissza a harmonikáért vagy a gitárért. Mert hát zenekiséret is kell az énekhez. A rimaszombati CSISZ járási elnöke, Machinjak elvtárs, el­mondta, hogy az egyik kislánynak az édesanyja futva hozta az állomás­ra a kék Inget. Hogy is lehetne CSISZ brigádra menni kék Ing nélkül? A brigádon aztán megkezdődött a vidám élet. Az újoncok rájöttek, hogy a felsőbb osztályosok nem hazudtak. Volt zene, tábortűz, ének. De még ennél nagyobb szenzáció is: rádió. — Ez akkor történt — így beszél­ték az érsekújvári diákbrigádosok — amikor a Garant vize majdnem elvitte a sátrat. Egyszóval, mindenki jól érezte magát. Ennek köszönhető, hogy eredményekben sem volt hiány. A leg­nagyobb sikereket ott érték el, ahol jól megszervezték a szocialista mun­kaversenyt. • És az eredmény? Ez idén fordítottja volt az eddigi hagyománynak. Talán legfontosabb hogy a munkák idején elmélyült a diákifjúság kapcsolata a falusi fiata­lokkal. Legtöbb esetben a diákok nyerték meg a falusi ifjúságot a víz­szabályozási munkákra. Kezdetben ez nem ment könnyen, mert sokan csak látogatóba jöttek, kíváncsiságból, — hogy vájjon mit is csinálnak ezek nálunk. De később minden látogató megfogta a lapátot és a talicskát. A dunaszerdahelyi, trebiäovi és Banská Bystrlca-1 járásban szombatokon és vasárnapokon sokszor megkétszere­ződött a hrigádosok száma. Az üzemi, a falusi és az iskoiai fiatalok, vala­mennyien együtt dolgoztak, egészen vasárnap délig. Délután azután hurrá, gyerünk a futballpályára, majd meg­látjuk ki lesz a győztes. A dél-szlo­vákiai kerületben a résztvevők száma meghaladta a húszezret, és egész Szlovákiában megközelítette az öt­venezret. Szlovákia ifjúsága ebben az évben 9 kerületi, 74 járási és 284 helyi méretű talajjavítási építkezé­sen dolgozott, összesen 208 177 méter hosszú csatornát épített vagy tisztí­tott ki, ezzel termékennyé tett 9808 hektár földet. Az építkezés értéke elérte a 9 és fél millió koronát. Na­gyon szép eredmény. Ez is, mint az Ifjúsági vasútvonal, vagy a púchovi ifjúsági duzzasztögát hirdetni fogja ifjúságunk, fiaink és lányaink haza­szeretetét, építő akaratát. Büszkék lehetünk hazánk ifjúságára és a CSISZ-re, mely a munka megbecsü­lésére tanítja a fiatalokat. Most, amikor lezárjuk az 1960-as évet, sok szerencsét kívánunk fiatal­jainknak az elért eredményekhez. Kí­vánunk az új évben, a harmadik öt­éves terv első évében, további sok sikert! SZTEGL FERENC Egyre gazdagabb-----------------------------------------------------------­a szlovákiai magyar dolgozók szoilemi élete Az iskolaügy és általában a szelle­mi élet területén tevékenykedő fele­lős dolgozók állandó feladata, hogy javítsák a népnevelői munkát a ma­gyar nemzetiségű lakosság körében. Ennek érdekében fontos helyet fog­lalnak el azok az előadások, ame­lyeket a Politikai és Tudományos Is­meretterjesztő Társulat rendez a CSEMADOK-kal együttműködésben. Nagy a fontosságuk a magyar dol­gozók számára megrendezett szlovák nyelvtanfolyamoknak is. A közeli na­pokban jelenik meg, éspedig 5000 példányban, az a kétrészes szlovák nyelvtan, amely ezeknek a tanfolya­moknak a sikerét és eredményességét hivatott elősegíteni. örvendetes tény az is, hogy szün­telenül gyarapszik a népművészeti együttesek és körök, valamint a szín­játszó csoportok száma, amelyek mind gyakrabban veszik elő a haladó szel­lemű írókat, s játékrendjükről las­sanként eltűnnek azoknak a szerzők­nek a művei, akiknek immár tényleg nincs mit mondaniuk a mai ember számára. A magyar dolgozók szellemi szükség­leteit elégítik ki a szlovákiai magyar írók eredeti művei, valamint a cseh és szlovák írók alkotásainak fordítá­sai, továbbá a Magyarországból beho­zott politikai, szépirodalmi, ifjúsági müvek és szakkönyvek. Ez idő szerint Szlovákiában 18 ma­gyar nyelvű újság és folyóirat jelenik meg, amelyek példányszáma eszten­dőről esztendőre emelkedik. Tizen­három évvel ezelőtt nálunk csak két magyar újság jelent meg mindössze évi 200 000 példányszámban, ugyan­akkor 1960-baái ; a magyar nyelven megjelenő újságok elérték a 24 millió 300 000 példányt. S ez a példányszám minden jel szerint tovább fokozódik. Az új esztendőtől a magyar újságok a Természet és Társadalom című fo­lyóirattal szaporodnak, amely havonta jelenik meg. Harmadik ötéves ter­vünk a szlovákiai magyar újságírás további fejlődésével számol, s a ma­gyar lapok példányszémának emelke­dését irányozza elő, hiszen nem be­szélve az Üj Szó-ról a Szabad Föld­műves, Hét, Cj Ifjúság, Dolgozó Nő, Kis Epitő stb. már ma is olyan pél­dányszámban jelenik meg, amelyet a múltban sok szlovák újság sem ért el. De a harmadik ötéves terv azt is előirányozza, hogy a magyar nyelven megjelenő politikai, szépirodalmi és egyéb művek mennyisége szintén fo­kozódik. A tudás, az ismeretek bővítésének kitűnő eszközei á népkönyvtárak, fő­leg a falvakon. Ezek a könyvtárak nemcsak a könyvek kikölcsönzésével segítik elő a szellemi felemelkedést, hanem a CSEMADOK kezdeményezé­séből vitadélutánokat, vitaesteket is rendeznek, amelyek keretében többi között méltatják Antonin Zápotocky, Olbracht, Jilemnickj, Frano Kráí stb. irodalmi munkásságát. Ezek az iro­dalmi rendezvények az új esztendő­ben mindenekelőtt Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 40. évfordulója jegyében folynak majd le. A felsorolt néhány adatból világo­san láthatjuk, hogy szellemi életünk felelős dolgozói szívügyüknek tekin­tik a magyar nemzetiségű lakosság ideológiai színvonalának, műveltségé­nek emelkedését. Ez az áldásos te­vékenység bizonyára elősegíti, hogy a magyar dolgozók csehszlovák szo­cialista hazafisága tovább mélyül és egyre inkább áthatja őket a proletár nemzetköziség szelleme. A. J. Hala a termelőerőn auanao tei­­lendülésének, hazánk a népgazda­ság fejlődésének olyan gyors üte­­: mét valósította meg, amilyen a kapitalizmus részére elérhetetlen. : A termelőerők eddigi és a har­madik ötéves tervben előirányzott ; fejlesztése lehetővé teszi, hogy egyre tökéletesebb ipari termelő­­; eszközöket és - a vegyipar fej­­: lödése alapján — műanyagokból készült közfogyasztási cikkeket • gyárthassunk, egyre jobb minösé­­; gű élelmiszereket állíthassunk elő : és fokozhassuk az űj lakások szá­mát. Lehetővé teszi, hogy ne csak megtartsuk, hanem gyorsítsuk is Fénves távlatok I lenlegi időben elsősorban a tize- § tett szolgáltatások. Már 1955-töl | érvényesülni kezd az az irányzat, ^ amely szerint a fizetett szolgálta- « tások igénybevétele gyorsabban § növekszik, mint az egyéni anyagi S fogyasztás. A fizetett szolgáltaié- S soknak a harmadik ötéves tervben | legalább 40 °/o-os gyors növekedé- | sét érjük el. | Ki kell szélesítenünk és tökéle- \ tesítenünk kell különösen a helyi 2 építészeti, ipari és karbantartó | munkálatokat, a mosodák és a < tisztítók szolgálatait. Főképp falun j játszik nagy szerepet a közszol- í gáltatások kiterjesztése. Ezért el­sősorban a helyi nemzeti bízott- '■ ságok a felelősek. A fizetett szolgáltatásokkal szo­rosan összefügg a lakásépítés is, : amely lényegesen meggyorsult. I 1955-ben körülbelül 67 000 lakást I építettünk és megvan minden fel- ; tétel arra, hogy az 1960-ra elő- ; irányzott 80 000 új lakás építését ; befejezzük. Ami az ezer lakosra jutó lakások számát illeti, az eu­rópai államok közt kimagasló he­lyet foglalunk el. A harmadik öt- ; éves terv több mint 480 000 lakás építését Irányozza elő. A kultűrforradalom nagy jelen­tőségű elemét alkotja az iskolaügy és a kultúra továbbfejlesztése. E < téren már a mai színvonallal a * világ élenjáró országai közé soroz- } nak bennünket. Például az óvodás 5 gyermekek számában 100 000 la- \ kosra számítva megelőztük az í USA-t, Ausztriát és Svédországot, t A harmadik ötéves terv első évé- í ben befejeződik az átmenet a 5 nyolcéves kötelező iskolalátogatás- 2 ról a kilencévesre. 2 A lakosság életszínvonalának < szüntelen emelkedése törvénysze- t rü jelenség a szocialista tábor or- í szágaiban, amelyben a népgazda- í ság fejlődése a lakosság jólétének 2 fokozódását eredményezi. Az élet- < színvonal emelkedésének tervezett ? feladatai úgy válnak valóra, amint j az anyagi termelésben tervezett 2 feladatok megvalósulnak. A har- 2 madik ötéves tervben az életszin- • vonal szakaszén kitűzött célok j valóraváltása minden tekintetben dolgozóinktól függ. -p- |i ; a nemzeti jövedelem növelésének j: ütemét, amitói közvetlenül függ az életszínvonal emelkedése is. !; A Csehszlovák Szocialista Köz­li társaság tizenötéves fejlődése fo­il lyamán állandóan javult az élet­­; színvonal mind az egyéni, mim pedig a társadalmi fogyasztás te­­; rén. Például 1958-ban a reálbél : csaknem 40 %-kal emelkedetl I 1937-hez viszonyítva, s Így kiala­­j| kultak a feltételek az egyéni fo­il gyászt ás további növelésére. I; Az 1960-as évben megvalósultak a második ötéves terv feladatai amely célul tűzte ki, hogy a reál­­|| béreket egyötödével, az egyéni fo­­j: gyasztást egyharmaddal kell no­il vélni. Ezáltal az egyéni fogyasztá! jl az elmúlt évben az 1948-as szint­nek mintegy kétszeresét érte el. Az életszínvonalra az egyéni fo­gyasztás mellett hatással vannak a szolgáltatások is, mégpedig a je-Önkiszolgáló bolt Patason Az elmúlt napokban Patason is önkiszolgáló üzletet adtak át rendelteté­sének. Az üzlet szép berendezése nagy csodálkozást váltott ki a lakosság körében. Az első napokban a vásárló közönség eleinte egy kicsit idegen­kedett, de már megszokta az új boltot. Ebben nagy része van Laky De­­zsönének, aki örökké mosolygós arccal, kedvesen segít a falu lakosságának a bevásárlásban. Németh Aranka (Patas) Épül a Kelet-szlovákiai Vasmű A kosice —roznavai vasútvonal jodo oldalán az elmúlt téltől szorgalmas munka folyik. Az emberek és a kor­szerű gépek százai dolgoznak itt, s napról napra változik, szépül a Kelet­szlovákiai Vasművek építkezési helye. A hatalmas területen már hozzá­fogtak a vasúthálózat széleskörű ki­építéséhez, amelyen majd 50 üzemi mozdony bonyolítja le a forgalmat, A szállítás nagy részét azonban kü­lönleges szállítószalagok és nehéz te­herautók végzik majd el. Munkában a hegesztő. A« éDÜlő közoonti mechanlkus-mühelv. A Kelet-szlovákiai Vasmüvek épí­téséről elmondhatjuk, hogy az épít­kezés menete a legnagyobb gonddal és tervszerűséggel halad. Ennél a munkánál nagyon sokat segít a nagy szovjet üzemek tapasztalatátadása. Az építkezés a fontosság szerint különböző szakaszokra oszlik. így pl. a vízvezeték, valamint a villanyveze­tékek kiépítését jóval a többi mun­kálatok megkezdése előtt kell befe­jezni, mert 1962-63-ban már több mint 13 000 munkás dolgozik majd az építkezésen. Ezeknek az embereknek a számára lakásról, üzemi konyháról, klubhelyiségről kell gondoskodni, hogy a fárasztó napi munka után tudja­nak hol pihenni és szórakozni is. A vasmű építése 1962 — 63-ban éri el tetőpontját. Annál jobban meglepi az embert, hogy már 1961 Júliuséban megkezdik a helyszínen az acőlvázak gyártását, amelyeket saját szükség­letükre használnak majd fel. Az acél­csöveket készítő üzemrészleg pedig már megkezdte a termelést. Az 1983- as évben üzembe helyezik a hideg­hengerló részleget, s ugyanakkor kell üzembe helyezni a hőerőműgép kat­lanját egy turboagregáttal (villany­­fejlesztő), majd 1964 júliusában kezdi meg működését az első martinke­mence. Októberben pedig már meg­indulnak a pléhhengerezők is. Persze mindez még Ostraváről ide szállított acélból történik, mert az első kelet­szlovákiai acél csak 1965. május 1-én lét napvilágot, ugyanis akkor kezdi meg működését az egész hatalmas Kelet-szlovákiai Vasmű. Szovjet vasérc, ostravai koksz és szovjet szakemberek segítenek ennek a hatalmas tervnek a megvalósításá­ban. Ostravai és kladnői vasmunkások százai járják a legmodernebb szovjet üzemeket és tanulnak, hogy aztán mindent hasznosíthassanak majd ide­haza üzemeinkben. B. D. Mhmr 5 1961. január 1. Egészségügyi épületet kap a falu Egyházasbéston 1960-ban új egészségügyi központ építését kezdték meg. Már az eimúlt évben is a község lakossága (a medvesaljatak is) társadalmi munkával segítették elő az építkezést A falu és a környék lakossága kötelezettségvállalást tett, amely szerint 1961-ben újabb társa­­dalmlmuukát vállal, hogy az épületet mielőbb átadhassák rendeltetésének. PÄL GYULA, Kostolná Basta isormanyunK a uecemner zi-en megtartott ülésén megtárgyalta a me­zőgazdasági termények egy éve ér­vényben levő új felvásárlási áraival és az új felvásárlási rendszerrel szer­zett tapasztalatokat. Megállapította, hogy az életbeléptetett intézkedések általában jó hatást gyakoroltak a mezőgazdasági termelés fejlődésére. Csak néhány esetben vált szükséges­sé a termelés és a felvásárlás helyes fejlődése érdekében kisebb árváltoz­tatásokat eszközölni. A malomipari és sütőipari termé­kek előállítására legjobban megfelelő acélos és félacélos gabona felvásár­lási terve teljesítésének biztosítása érdekében az említett gabonafajták 100 kilójának árát 5 koronával eme­lik. Az új ár az idei aratáskor lép életbe. Ugyancsak 5 koronával növek­szik a rozs mázsájának ára is, amely főleg a hegyvidéki és hegyaljai kör­zete kfontos terménye. A sertések egyes súlyosztályait is megváltoztatták. Az eddigi 70 — 90 ki­lóig terjedő legmegfelelőbb sűlyosz­­tály határait 75 — 100 kilóig szélesítet­ték ki, és a sertés kilójának árát 12 koronában állapították meg. A 100 kilónál súlyosabb hússerté­sek kilójának ára 50 fillérrel emelke-A i T- /1D Kf\ ienvnieo \ a Jsi-zA L'-ilAiStsalz írát pedig 50 fillérrel leszállították (11,50 korona). Az 50 — 75 kiló között mozgó serté­sek kilójának árát 7,50 koronára ?mclték. Ez.ek a változások megköny­­nyítik a sertésfelvásárlás menetét és folyamatosságát. 1961, január 1-től 2 koronával csök­ken a kacsa kilójának felvásárlási ára. s ugyanakkor 2 koronával csökken a kiskacsák ára is. Atojás téli felvásárlási árának ha­táridejét 5 nappal meghosszabbítják. Tehát a tojás téli felvásárlási ára október 1-től március 20-ig érvényes. A kormány által jóváhagyott ér­igazítások minimálisak, kölcsönösen kiegyenlítődnek és nem jelentenek földműveseink számára jövedelem­­csökkenést. A kormány üléséről Kisebb árigazítások a mezőgazdasági terményeknél

Next

/
Oldalképek
Tartalom