Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-01-29 / 9. szám

A döntő fordulóiéit a mezőgazdaságban A MEZÖGAZDASAG1 DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1961. január 29. Ara 40 fillér XII, évfolyam, 9. szám. Szövetkezeteseink országszerte vitatják az új mintaalapszabályok javaslatát ELŐTÉRBEN a kongresszus legfőbb kérdései Országszerte fokozódnak az előkészületek a szövetkezetek V. kongresszusára. Földműveseink, a falu népe helyesen értelmezi az V. kongresszus jelentőségét. Mindenki tudja, hogy ez sorsdöntő jelentőségű szövetkezeteink fejlődésében, tovább­haladásában. Ezért jól fel kell készülni a kong­resszusra. Szükséges, hogy hazánk összes szö­vetkezeti dolgozója tevékenyen kapcsolódjék be a megrendezésre kerülő vitákba. Hisz mindenki, aki szívén viseli a szövetkezetek sorsát, bizonyára tud javasolni, tanácsolni. Jelenleg a harmadik vitaanyagról, az új mintaalapszabályzatokról tár­gyalnak szövetkezeteseink. Szlovákiában eddig 1185 szövetkezetben vitatták meg az új minta­alapszabályok javaslatát. Nem kevesebb mint 4516 hozzászólás, javaslat született meg. Közös útra léptek ... A szövetkezetek V. kongresszusa előtti viták során január 23-ig 4128 szövetkezet egyesült, s ezáltal 1564 életerős, a nagyüzemi gazdálkodásnak jobban megfelelő szövetkezet alakult. Jelenleg hazánkban 9796 szövetkezet működik, amelyek 95,6 %-a már át­tért ' az új nyilvántartásra. Nagy a sürgölődés az egyesült szövetkeze­tekben. Igyekeznek az évzáró közgyű­lések megrendezésével, hogy az V. kongresszusig még fussa idejükből a hozzászólások kidolgozására. Tervek, tervek, tervek! Több mint 20 szövetkezetben hozzá­látták az évi termelési és pénzügyi terv kidolgozásához a Ziar nad Hro­­nom-i járásban. A tervek elkészítését már 12 szövetkezetben befejezték. A helyi nemzeti bizottságok dolgozói, a szövetkezetek vezetőségei jelenleg az új tervekkel ismertetik meg a tag­ságot. Mindemellett nem feledkeznek meg az V. kongresszus előtti előké­születekről sem. A kongresszus tisz­teletére több kötelezettségvállalás született. Az egyes dolgozók és mun­kacsoportok főleg harmadik ötéves tervünk határidő előtti teljesítésére vonatkozólag tesznek vállalásokat. A járásban eddig 3 szövetkezet egye­sült, s további 12 határozta el, hogy a harmadik ötéves terv első évében már közösen gazdálkodik. A kongrész­­szus előtti vitaanyagok megtárgyalá­sára, jelenleg pedig a mintaalapsza­bályok megvitatására nagy súlyt fek­tetnek a járás szövetkezetesei. Első helyen a dél-morvaországi kerület A szilárd jutalmazást hazánkban eddig 691 szövetkezetben vezették be. Az első helyet a dél-morvaországi kerület foglalja el, ahol már 130 szö­vetkezetben bevezették a szilárd ju­talmazást. Utána következik a nyu­gat-szlovákiai kerület, amelyben 116 EFSZ lépett a haladó bérezés útjára. Ezt az eredményt is a vitaanyagok gondos áttanulmányozása révén érték el szövetkezeteink. Ezért a továbbiak­ban is fordítsunk erre nagy súlyt. Több fiatalt a kongresszusra! Közelednek a járási konferenciák. Ezek küldötteit a taggyűléseken vá-Az EFSZ-ek V. kongresszusához kiadott vitaanyagok megtárgyalása után az ifjúságfalvi szövetkezet dolgozói elhatározták az ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítését. A tejtermelésben szintén nagy feladat megoldása előtt áll a szövetkezet, mivel a tavalyi 502 400 liter tej előállításával szem­ben a harmadik ötéves terv végén évi egymillió litert kell termelniük. Ké­pünkön Őri György mezőgazdasági mérnököt, az állattenyésztés vezetőjét látjuk, amint Sulán Ilonával, Bozsák Júliával, Valkovsky Zsuzsával és Ko­­verník Judittal beszélget a termelékenység emelésének kérdéseiről. (Foto: ŐTK) lasztják meg. Az idén a szövetkeze­tekben kialakult helyzetnek megfele­lően több fiatalt kell küldeni a járási s utána az országos konferenciára. (-ákj így köszöntjük a CSKP megalakulásának 40. évfordulóját Ez évben ünnepeljük Cseh­szlovákia Kommunista Párt­jának és a Kommunista Ifjú­sági Szövetség (Komszomol) megalakulásának 40. évfor­­_ dulóját. Az ország egész területén a dolgozók kötele­zettségvállalásokkal köszöntik a nagy évfordulót. Ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót. Három százalékkal növeli a termelést a novákyi szénbá­nya 140 tagú szocialista munkabrigád­ja, amelynek vezetője Gustáv Macha­­ta. Ezt a szép eredményt a fejtés gépesítésével, a donbaszi kombájnok segítségével érik el. Az önköltséget pedig 37 600 koronával csökkentik. Ezenkívül minden évben tíz bányász tesz mestervizsgát. Szót kérnek a fiatalok A közelgő évforduló tiszteletére a humennéi járás CSISZ-tagjai 35 000 brigádóra ledolgozását vállalták a ta­lajjavítási munkálatokban, 2000 hek­tár réten és legelőn elvégzik a javí­tási munkálatokat és mintegy 30 000 köbméter komposztot készítenek, hogy ezzel is elősegítsék a talajerő foko­zását. A Bílá Cerkev-i kohóüzemek dolgozói a párt megala­kulásának 40. évfordulója tiszteletére 610 tonna acéllal, 600 tonna henge­relt áruval és 50 tonna drótáruval termelnek többet a tervben előírt mennyiségnél. Ezeket az eredménye­ket a termelési terv több mint 13 százalékos növelése ellenére kívánják elérni. Kitesznek magukért Az olomouci járás mezőgazdasági dolgozói a CSKP megalakulásának 40. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy az 1961-es évben 15,9 %-aí emelik a termelést. Terven felül mintegy 30 532 mázsa húst, 5 millió 500 000 liter tejet és 5 millió mázsa cukorrépát adnak át a felvásárlási üzemeknek. Hatalmas méreteket öltött hazánkban a kultúrforradalom. A szövetkezeti tagok és munkások nemcsak, hogy tömegesen látogatják a kulturális ren­dezvényeket, hanem érdeklődnek a mü keletkezése és kialakulása felől is. Képünkön a „Svätopluk“ című opera előadása után a művészek hosszasan elbeszélgettek az előadáson résztvevő szövetkezeti dolgozókkal. A jövő faluja Az elmúlt tizenöt év a falunak is igazságot szolgáltatott az emelkedő jólét és a növekvő műveltség képé­ben. „Tanuló ország“ lettünk, évszá­zadok mulasztását pótoltuk. A társa­dalmi jólét nemcsak falvaink arculatát változtatta meg, hanem az emberek gondolkodását is. A szövetkezeti mozgalom több mint egy évtizede megteremtette a szocialista nagyüze­mi termelés döntő fordulata elérésé­nek lehetőségét, amely legközelebbi célként a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését tűzte ki. S mint e lehetőségek egyik sarkalatos segí­tőjét és feltételét, maga az élet tűzte napirendre a fokozatosan szélesedő paraszti „szabad idő“ nemes és hasz­nos gyümöicsöztetését, a falusi nép­művelés hatékony fejlesztésének ügyét. A kultúrforradalom feladatainak legfontosabbika, hogy a szocialista eszmék szellemében segítsük falvain­­kon a tömegek nevelését, ösztönöz­zék a nemzeti bizottságot, a vezetés­ben való részvételt és mozgósítsák a lakosságot a párt által kitűzött fel­adatok teljesítésére. A kulturális-nevelő tevékenység küldetése, hogy az a legfontosabbat, a gazdasági feladatok teljesítését segítse. Az ötéves terv négy év alatti teljesítése ugyanis megköveteli nem­csak a vezetés színvonalának emelé­sét, hanem a szövetkezeti tagok ön­tudatosodásának és nevelésének ha­tékony támogatását is. Más szóval úgy is mondhatnánk, hogy a születő szo­cialista falunak a jómód és a kultu­ráltság a legkézzelfoghatóbb jellem­zője. S a falusi népművelési munka vég­eredményben e célt követi. Tény ugyanakkor az is, hogy a falusi nép­művelési munka döntően a helyi öntevékenységen alapszik. A szerve­zeti részt illetően két főága van: az egyik a mezőgazdasági szakma isme­reteinek szélesebb, átfogóbb elsajátí­tása (szövetkezeti munkaiskolák, me­zőgazdasági akadémiák stb.), a másik pedig a hagyományos ismeretterjesztő előadássorozatok. A népművelés e két hatalmas fo­lyama bomlik aztán egyszerű pata­kocskákra. Az előadókon, népműve­lési dolgozókon múlik, hogy fel tud­ják-e kelteni az érdeklődést és a jól választott módszerek, valamint lehe­tőségek sokrétűségével akarják-e ki­elégíteni az érdeklődést, vagy csupán kezdetleges módszerekkel oldják meg a feladatot. Örvendetes jelenség, hogy a szö­Ipar a mezőgazdaságnak A cseh országrészek szeszfőzdéi naponta 20 000 hl élesztösített takar­mányt készítenek a szövetkezetek és állami gazdaságok számára, amely elegendő 100 000 tehén takarmányo­zására. A közönséges élesztő helyett azonban takarmányélesztőt (torulát) használnak. Az élesztősített takar­mány gyártóinak nagy segítséget nyújtanak a Miadá Boleslav-i Egyesült Szeszfőzdék, amelyek megkezdték a takarmányélesztő ipari gyártását. Na­ponta 40 mázsa sajtolt takarmány­élesztőt készítenek, s ezt a mennyi­séget az első negyedévben megkét­szerezik. Jó lenne, ha a szlovákiai szeszfőz­dék is követnék a cseh országrészek szeszfőzdéinek példáját, és így elő­segítenék a mezőgazdasági termelés gyorsabb növekedését. A Csinosa patak görbe medre ** szeli át Sajószárnyát, ame­lyet az „Alvégi út" szegélyez. A falu szélén, ahol talán éppen az utolsó kanyar van, lakik özvegy Húrák Béláné, akit Annusnak vagy Annus­­néninek szólítanak a faluban. Itt lakott lánykorában és ma is, Béla fiával. Kicsi, régies ház, de hát, ha nincs más, ez is jó; fontos, hogy tető legyen az ember feje fölött - mondogatták régen, mert ma már más mondás járja... Annus néni 1943 óta özvegy. A férje a fronton veszett oda, mert az urak nem fértek a bőrükbe. Gazdagodni akartak ... Ezért kel­lett Hurák Bélának meghalnia ... A felszabadítás után teltek az évek, s a fájdalmas sebek lassan behegedtek. Örömét fiában lelte, aki úgy hasonlított az apjára ... Tanulni akart, s tanulhatott. A ker­tészeti mesteriskola befejezése után munkába állt. Keresett. Édesanyja is dolgozgatott a szövetkezetben, s később a helyi iskola takarítását vállalta. — Anyuka, építsünk új házat! — állt édesanyja elé egy napon Béla. — Ha másnak futja, nekünk is majd csak telik valahogy rá. Az elmúlt év tavaszán nekivág­tak a munkának. Elkészült az alap, később a fal, majd a tető... Az állam 14 000 korona kölcsönnel segítette, a szomszédok, rokonok pedig két kezük munkájával. Ma már bent a villany, helyén a meny­nyezet. Csupán vakolni kell kívülről és belülről. Béla ősszel bevonul katonának, hogy eleget tegyen állampolgári kötelességének. De mielőtt búcsút venne szülőfalujától, édesanyjával együtt új, saját családi házukba költöznek, amelyet államunk se­gítségével, szorgos munkájukkal, s takarékos beosztással magük hoztak tető alá. Annus néni gyakran eljár a ház­hoz, hogy gyönyörködjék benne. Boldog, hiszen régi vágya teljesült. — Kétszobás, fürdőszobával ellá­tott lakásuk azelőtt csak az urak­nak volt - mondogatja gyakran. Megvan benne minden kényelem s nyugalom. Csupán azt sajnálja, hogy nem szövetkezeti alapon épí­tette fel házát, mert úgy olcsóbb és előnyösebb lett volna az épít­kezés. (n. j.) vetkezeti munkaiskolák az elmélet és a gyakorlat szoros egységére támasz­kodnak, s a hallgatók számát a nők részvétele egyre gyarapítja. Az isme­retterjesztő előadások szervezése azonban már kevésbé megnyugtató. Bár anyagukban gyakran találkozunk például az egészségügyet vagy az egyes jogi eljárásokat, új munkamód­szereket népszerűsítő előadásokkal, jelentős még az „öncélú“ előadások száma. Azoké, amikor a „csak" szak­mai szempontok figyelmen kívül hagy­ják a materialista világnézet szélesí­tését, s azt a tényt, hogy — az elő­adás révén — a társadalmi szempon­tok vagy a kommunista erkölcsre gyakorolt kölcsönhatás eredői is nyil­vánvalókká váljanak. A népművelési munka jellegével is összefügg az új keresésének követel­ménye. Sokszor a legjobb kezdemé­nyezés is ellaposodhat, ha a módszer az igényességet nélkülözi. A téma- és formakeresés jó jelével találkozhat­tunk a közelmúltban Jihlava környé­kén. Huszonkét faluban népi egyete­met, s „A jövő faluja“ címmel elő­adássorozatot tartottak. Az előadá­sokban nagyszerűen érvényesítették a szemléltető módszereket (film, dia­pozitív, magnetofon, sőt az agitációs csoportokat is bekapcsolták). Az utóbbiakat jelentőségüket nem lehet eléggé aláhúzni, s ugyanakkor hang­súlyoznunk kell, hogy ezekről feled­keznek meg a leggyakrabban. Pedig a falun lejátszódó roppant mérvű anyagi változás is megköveteli, hogy a népművelés színvonala is rendkívül gyorsan fejlődjék. A kultúrforradalom feladatai alá­húzzák azt a tényt is, hogy a falu ne csak élvezője legyen a kultúrának, hanem tevékeny résztvevője is. „A vá­rosból szállított kultúra" helyett ,a kulturális tevékenység kibontakozását — a nemzeti bizottságok irányításá­val — a szövetkezeteknek is hatéko­nyan támogatniuk kell. Nem elég az anyagi feltételek megteremtése, ha­nem életet is kell a kultúrházba vinni. A csallóközcsütörtökieknek például impozáns, márványlapokkal burkolt kuttúrházuk van. Körülötte azonban, és benne is, temetői a csendesség. A legfontosabb hiányzik csupán: a kulturális, társadalmi élet kibonta­koztatása. S ez a szövetkezetnek is érdeke, hisz a falu ma már a szövet­kezettel egyértelmű. 1965-ig pedig minden faluban megtaláljuk a helyi nemzeti bizottság vagy a szövetkezet által irányított népművelési otthonok klubtípusát. Szilicén például nagy közkedveltségnek örvend a szövetke­zeti klub; a Vimperk melletti Novy Dvor-i szövetkezet klubja pedig nem­csak szórakozóhely, hanem a műked­velő csoportok, bábszínház, irodalmi és érdekkörök élénk tevékenységének színhelye is. Ezektől kell a példát venni. S azoktól a népkönyvtáraktól, amelyek rendkívül érzékenyen rea­gálnak az olvasó, a falu kívánalmaira. Nagyon jó hírt szerzett magának ezen a téren a Lévai Népkönyvtár. Rend­szeresített, jó színvonalú írói estékkel és könyvvitákkal mélyíti el a könyv szeretetét, s védnökséget vállalt a gyengébb népkönyvtárak felett, ezek munkája felkarolására. összegezésképpen elmondhatjuk: a kulturális tevékenység kibontakozta­tása révén erős fegyverhez jut a falu. Mert hatalom a tudás, a műveltség. És szép feladat a népet nevelni. En­nek a tulajdonságnak azonban sokak sajátjává kell válnia, hiszen a műve­lődés előtt a falu most még széle­sebbre tárja kapuit mint eddig, s min­dent oda kell adnunk, amire szüksége van. é i , mi!­I> S CC ** -M ........ 9) Z 3 <Jl «5 :ü: *3 -O 'Oí : CO e W HttSj - 4) jjUHH — *3 .5 í« * -3 2 Ä N jfeífi; f* •** Síin '3 5 :::::::: -W .’O ’S N * iS t jfiMIjlj||

Next

/
Oldalképek
Tartalom