Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-01-29 / 9. szám
'—* A szovjet népgazdaság túlteljesítette az 1960. évi tervet A nagy győzelmek éve Az évi tervet mind a nyerstermelés terén, mind az ipari termelés legfon-Ha összegezzük az elmúlt hét külpolitikai eseményeit, megállapíthatjuk, hogy azok a béke erőinek kedveztek. Először a Szovjetunió kormányának azt a rendkívül nagy jelentőségű bejelentését kell megemlítenünk, amely szerint szabadlábra helyezi az RB —47 mintájú amerikai kémrepülögép két pilótáját, amennyiben a washingtoni kormány kötelezettséget tesz, hogy nem küld többé ellenséges gépet szovjet légitérbe. A világsajtó a Szovjetunió kormányának ezt az intézkedését úgy tekinti, mint a szovjet-amerikai kapcsolatok megjavításának első lépését. Az ezzel kapcsolatos moszkvai bejelentés azonban figyelmezteti KENNEDY elnököt, hogy amennyiben a múlthoz hasonlóan az ellenséges berepülések megismétlődnek, a Szovjetunió az eddiginél sokkal szigorúbban ítéli meg a helyzetet. Washingtonban is kedvezően fogadták a moszkvai bejelentést. A Fehér Ház egyik szóvivője tolmácsolta Kennedy kijelentését, amely szerint parancsot adott a légierők vezérkarának, hogy ne próbáljanak ellenséges kémrepüléseket végezni a Szovjetunió, valamint a többi szocialista állam légiterében. Ha ez a washingtoni bejelentés komoly és őszinte, úgy valóban új fejezet kezdődhet nemcsak a Szovjetunió és az HSA, hanem a két világrendszer között is. A nemzetközi helyzetet kedvezően befolyásolják a legújabb laoszi fejlemények is. KONG LE kapitány, a laoszi hazafias erők főparancsnoka, interjút adott a moszkvai Pravda tudósítójának, amelyben félreérthetetlenül leszögezte, hogy csapatai mindaddig nem adják fel a harcot, amíg Laoszban nem áll helyre a rend és a béke. Légbölkapott híreszteléseknek minősítette azokat a nyugati állításokat, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság fegyvert szállít a laoszi hazafias erőknek. Kong Le kapitány végül óva intette a nyugati hatalmakat a Laosz belügyeibe való beavatkozástól. Kijelentette, hogy az USA felelős a laoszi polgárháború lángjának további terjedéséért. Ismeretes, hogy Kongóban a belga imperialisták érdekeit kiszolgáló MOBUTU tábornok, a puccsisták vezére továbbra is fogva tartja LUMUMBÄT, a törvényes kongói kormány miniszterelnökét. Az utóbbi napokban arról érkeztek jelentések, hogy Lumumba tartózkodási helyét szinte naponta változtatják. Ez annak tudható be, hogy a katangai tartományban is, ahol jelenleg Lumumbát fogva tartják, egyre nő azoknak a száma, akik követelik a miniszterelnök szabadon bocsátását. Mobutuék joggal félnek a nép haragjától, amely előbb-utóbb letépi a bilincset a nemzet nagy fiánalz 1í07pt*n1 Közben KASZAVUBU államelnök, aki szorosan együttműködik Mobutuval, Leopoldwille-ben úgynevezett „kerekasztal konferenciát" készít elő. Kaszavubunak az a célja, hogy a jobboldali erőkből egységes frontot kovácsoljon a törvényes kormány ellen. Hogy leplezni tudja tervének igazi célját, meghívta G1ZENGA miniszterelnökhelyettest, a törvényes kongói kormány Stanleyville-ben tartózkodó vezetőjét, aki azonban elutasította a meghívást. A kongói eseményekhz tartozik még az Egyesült Arab Köztársaság és Marokkó kormányának az a bejelentése, hogy visszavonják katonai egységeiket Kongóból, amelyek az ENSZ kötelékében teljesítettek szolgálatot. Mindkét kormány jegyzékben foglalt állást a lépéssel kapcsolatban, amelyben leszögezte, hogy nem hajlandó katonákat adni az imperialisták érdekeit kiszolgáló ENSZ-haderök számára. A hét eseményeihez hozzátartozik még Heusinger nyugatnémet tábornok angliai látogatásának visszhangja is. Hitler egykori közvetlen munkatársa azzal a céllal ment a szigetországba, hogy ott katonai gyakorlótereket és raktárakat szerezzen a Bundeswehr számára. Az angol nép azonban mély felháborodással fogadta Európa népeinek egykori gyilkosát, és a következő feliratú jelmondatokkal tüntetett a tábornok megérkezésekor: „Egy talpalatnyi földet se a Bundeswehr számára!“ „Nem akarunk német megszállást!“ A lengyel acéltermelés európai viszonylatban is az elsők közé tartozik. Tavaly mintegy 7 millió tonna acélt termeltek az országban. — Képünk a Lenin-Kohászati Üzem egyik részlegét ábrázolja, amely az ország iparának büszkesége. (CTK-CAF felvétele.) Ä kommunizmus mezőgazdasága Fejlett mezőgazdaság és a mézögazdasági termékek bősége nélkül nincs virágzó, szocialista mezőgazdaság. (Hruscsov elvtársnak az SZKP KB ülésén elhangzott beszédéből) A moszkvai Kreml palotában 9 napon át tartott a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése, amely mind a párt, mind az ország életében igen jelentős esemény. A tanácskozáson, amelyen a párt és a kormány képviselőin kívül a szovjet mezőgazdaság legjobb szakemberei, vezetői, szovhozok és kolhozok tagjai vettek részt, kizárólag a mezőgazdaság helyzetéről, felada-De Caulle elnök gyarmatosító politikáját Algériában egyre jobban elítélik a haladó gondolkodású emberek. Férhat Abbasz, az Algériai Köztársaság miniszterelnöke Szukarno elnök meghívására Indonéziába utazott, hogy tárgyalásokat folytasson a két országot érintő gazdasági és politikai kérdésekről. Felvételünk: Szukarno elnök (jobbra) szívélyesen üdvözli Ferhat Abbasz miniszterelnököt. (CTK-AP felvétele.) tairól, terveiről volt szó. A teljes ülés részletesen megvitatta a Szovjetunió mezőgazdaságának jelenlegi helyzetét, értékelte a fejlődés eddigi eredményeit. rámutatott a rejtett tartalékok feltárásának lehetőségeire, de emellett lenini módon bírálta az előfordult hiányosságokat is. A szovjet népgazdaság-fejlesztési hétéves terv első két évében a Szovjetunió óriási eredményeket ért el az ipari fejlődés terén, a tudományos és kulturális vonalon éppen úgy, mint a nép életszínvonalemelkedésének vonalán. A szovjet mezőgazdaság az említett időszakban ugyancsak szép eredményeket ért el. Az ipari termelés a hétéves terv első két évében 22,1 %-kal emelkedett, az előirányzott 17 %-kal szemben. A mezőgazdasági termékek emelkedésének szintje is magas fokot ért el, annak ellenére, hogy az időjárás nem volt kedvező. Amíg például 1953- ban a Szovjetunióban ötmilliárd púd gabonát termeltek, az 1960-as évben ez a szám 8,1 millió púdra emelkedett. Az utóbbi két év folyamán majdnem megkétszereződött »»tejtermelés, 13,3 %-kal több hús és 6 %-kal több tojás került a dolgozók asztalára. A kolhozok tagjai például az 1959-es évben 2,3 milliárd rubellel több pénzt kaptak, mint 1955-ben. Mindez azt bizonyítja, hogy a szovjet mezőgazdaság napjainkig hatalmas fejlődésen ment keresztül. Ennek ellenére a januári teljes ülés megállapította, hogy a szovjet mezőgazdasági termelés színvonala, különösen ami az állattenyésztést illeti, pillanatnyilag nem kielégítő. A határozat rámutat, hogy a mézögazdasági termékek előállításának meg kell előznie a fogyasztást, különösen a hús, tej és tojás esetében. Ez nem azt jelenti, hogy az említett termékekből hiány lenne. Ellenkezőleg. De figyelembe kell venni, hogy az utóbbi években a szovjet nép életében nagy jelentőségű változások történtek. Ezek közül különösen a lakosság számának emelkedését és a dolgozók bérezésének megjavulását kell kiemelni. Az SZKP KB teljes ülése ezért határozatot fogadott el a szovjet mezőgazdaság további fejlődésének meggyorsítása érdekében. Hruscsov elvtárs külön hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termékek olcsóbb és gyorsabb előállítása a kommunista társadalom felépítésének egyik legfontosabb alapja. Rámutatott azokra a feladatokra, amelyek ezzel kapcsolatban megvalósitandók. Különösen kiemelte a természet romboló erői elleni védekezés jelentőségét, hogy azok ne befolyásolják a termelési eredményeket. Óriási kiterjedésű öntözőrendszert kell megvalósítani a szovjet sztyeppék hektárainak millióin, fejleszteni kell a műtrágyagyártást, a mezőgazdasági gépek előállítását; stb. A teljes ülés külön figyelmet szentelt a kukoricatermelés fellendítésének. Az új, haladó technika bevezetésének és az újító módszerek kiszélesítésének központi feladatként kell állnia minden mezőgazdasági dolgozó előtt. Csupán vázlatosan ismertettük a szovjet mezőgazdaság előtt álló óriási feladatokat, amelyeket az SZKP KB teljes ülése célul tűzött ki. A szovjet mezőgazdaság e rendkívül jelentős fejlődésével kapcsolatos határozatok Nyugaton is nagy visszhangra találtak. Még a jobboldali burzsoá lapok is kénytelenek elismerni, hogy ha a szovjet mezőgazdaság továbbra is az eddigi ütemben fejlődik, jóval előbb teljesíti azokat a feladatokat, amelyek a két világrendszer közötti békés gazdasági versenyben reá hárulnak. Hogy ez így lesz, arról az egész szocialista tábor, de leginkább a szovjet mezőgazdaság dolgozói egy pillanatig sem kételkednek. • Az USA fegyvert szállít Dél- Koreának. A fenjani rádió jelentése szerint a hadifelszerelésben a legkorszerűbb fegyverek és harckocsik vannak. A koreai Fegyverszüneti Bizottságban a Kínai Népköztársaság élesen tiltakozott a fegyverszüneti egyezmény durva megsértése ellen. • Az idei lipcsei tavaszi nemzetközi vásáron minden eddiginél nagyobb részvételre számítanak. Több mint 50 ország mintegy 9000 vállalata vesz részt a vásáron. A legnagyobb külföldi kiállító ismét a Szovjetunió. Hazánk szintén nagy területen mutatja be a gépipar legjobb gyártmányait. • Görögországban tovább fokozódik a terror a demokratikus erők ellen. Legutóbb az Egységes Baloldali Demokrata. Párt több funkcionáriusát tartóztatták le. Az ország számos területén a rendőrségre idézik a demokratikusan gondolkozó polgárokat, ahol durván bántalmazzák őket. • Elraboltak egy portugál hajót a Karib-tengeren. A „Santa Maria" gőzhajót egy fegyveres csoport hatalmába kerítette és útirányának megváltoztatására kényszerítette. Portugál lapjelentések szerint a támadók Salazár diktátor politikai ügynökei voltak. • Kiel nyugatnémet város lakossága a véleménykutatás során több mint 88 %-ban Bonn fegyverkezési politikája ellen foglalt állást. • Lezuhant egy atombombát hordozó repülőgép az észak-karolinai Goldsboro mellett. A gép fedélzetén két biztosított nukleáris bomba volt. Szakértők véleménye szerint a bomba felrobbanása óriási katasztrófát jelentett volna. • A Burmái Nemzeti Egységfront jelentést adott ki, amelyben elítéli az amerikai imperialistákat, hogy repülőgépeket és fegyvereket szállítanak Laoszba a lázadó Noszavan-klikknek. A nyilatkozat leszögezi, hogy ez nagyban elősegíti a laoszi polgárháború terjedését. Őrségváltás után A washingtoni Fehér Házban megtörtént az őrségváltás. A 70 éves Eisenhowert a 43 éves Kennedy váltotta fel az elnöki székben. Szerte a világon felmerül a kérdés: vajon az amerikai politika új irányítói milyen utat választanak? Hátat fordítanak-e a köztársasági párt majdnem egy évtizedes gyászos politikájának, és új, a mai nemzetközi helyzetet reálisan felmérő elvek szerint ítélik-e meg a világ sorsát, vagy ők is megmaradnak-e a hangzatos szólamoknál, tetteikkel pedig a hidegháborús politika további fokozását és a nemzetközi helyzet kiéleződését követik? A távozó Eisenhower kongresszusi búcsúbeszédében kijelentette: — Soha nem ismert magaslatokra juttattuk Amerikát! Igen, soha nem volt ilyen magas Amerikában az adó, és soha nem volt ilyen magas az emberiség sorsával kalmárkodó atomfegyvergyárosok profitja. A közel hatmillió amerikai munkanélküli szintén rekordot jelent az ország történelmében. Nos, ezekkel dicsekedett Eisenhower búcsúzásakor. Kennedy, az új elnök beiktatási beszéde reményekkel kecsegtet. — Kezdjünk új korszakot! — mondotta a többi között. - Ne engedjük meg, hogy az emberiség elpusztítsa önmagát. Az ellenségből váljék barát és segítőtárs. Vitassuk meg, hol az igazság! Kétségtelen, hogy olyan szavak ezek, amelyek hallatára fellélcgzik a világ. De hasonlóan beszélt ezelőtt nyolc évvel Kennedy elődje is. A történelem azonban nem felejti cl, hogy az akkori ígéretek álnok tettekben torkolltak. A Fehér Ház új gazdájának elsőrendű feladata, hogy kiköszörülje ezt a csorbát, s valóban új korszakot kezdjen az Amerikai Egyesült Államok politikájában. Hruscsov elvtárs az új amerikai elnökhöz intézett üzenetében félreérthetetlenül leszögezi, hogy a Szovjetunió népei hőn óhajtják az amerikai néppel a baráti kapcsolatok szorosabbra fűzését. Az üzenet hangoztatja, hogy a két világrendszer közötti békés gazdasági verseny elkerülhetetlen történelmi jelenség. Közben hírek érkeztek arról, hogy Kennedy elnök megkezdte politikai tevékenységét. A Fehér Házban tanácskozásra hívta össze kormányának több vezető képviselőjét, s a tárgyalások középpontjában a Thompson moszkvai amerikai nagykövet és Hruscsov elvtárs közötti megbeszélés eredményei álltak. Tény, hogy a világpolitikai kérdések egyik legfontosabb részét a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti viszony, a leszerelési tárgyalások újrafelvétele, valamint a többi fontos nemzetközi kérdéseket megoldó új csúcsértekezlet megrendezése képezi. Nos, Washington új irányítóitól a világ népei joggal elvárják, hogy az ígéretek helyett tettekkel válaszoljanak. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozói idén megkezdték a hétéves terv első évi tervének teljesítését. Mindjárt az első hónapban jelentős eredmények születtek. Felvételünk Rin Kju-szam szövőnőt mutatja be munka közben, aki a főváros melletti textilüzem egyik legjobb dolgozója. (CTK-KŰTK felvétele.) A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai 1 Hivatal jelentése szerint az ipari termelés a Szovjetunióban a múlt j| évben az 1959. évhez viszonyítva 10 %-kal emelkedett. tosabb ágazataiban valamennyi szövetségi köztársaság teljesítette. A hétéves terv első két évében az ipar terven felül 11,3 milliárd rubel értékű árut gyártott (új pénzbe átszámítva). A növekedés az előirányzott 17 % helyett 22,1 %-ot tett ki. A múlt évben 203 millió hektárnyi területen vetettek mezőgazdasági növényeket. Előzetes adatok szerint 8131 millió púd gabonát takarítottak be. A Szovjetunió túlszárnyalta az USA-t a tej- és vajtermelésben. A C evf i < va f Ahen ^ wsílliA tnnno az USA-bán 56,9 millió tonna tejet, a Szovjetunióban egy főre 4 kg, az USA-ban 3,7 kg vajat termeltek. A dolgozók reálbérei egy főre számítva a múlt évben 5 %-kal emelkedtek. A társadalmi alapokból a lakosság 24,5 milliárd rubelt kapott, az 1959. évi 23 milliárd rubellel szemben. A népgazdaságban 62 millió munkás és alkalmazott dolgozott, ami 5,5 millióval több, mint 1959-ben. Azáltal, hogy a munkások és alkalmazottak áttértek a rövidített hét- és a hatórás munkanapra, ma a Szovjetunióban 39,4 órát tesz ki az átlagos munkahét.
