Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-01-01 / 1. szám

Gazda? évzárás ° Pionír-szövetkezetben A NAGY BÉCSI KLASSZIKUSOK I. JOSEPH HAYDN A nagygéresi középiskolásoknak na­gyon megtetszett a politechnikai kép­zés. Pionír-szövetkezetet alakítottak, és olyan műhelyt építettek, amelybe esztergapad is kerül. Az építkezés utolsó simításait végzik, rövidesen fölszerelik a műhelyt, s botanikai szo­ba is lesz az épületben. De a poli­technikai képzés nem ezután kezdődik, hanem fokozódik, mert a műhelyeket, illetve az egész épületet a tetőn kí­vül a tanulók építették szüleikkel és tanítóikkal együtt. így tehát elég kéz­ügyességre tettek szert az építkezés folyamán, s ennek hasznát vehetik majd a műhelyekben is. A tanulók között mindenféle munka iránt akad érdeklődő, de legtöbbnek a mezőgaz­daság tetszik. Nem csoda, mert lát­ják, hogy a nagy szövetkezetben jól élnek az emberek, pedig akadnak még olyan hibák is, amelyeket talán már ők is ki tudnának küszöbölni. ' A Pionír-szövetkezet alapítását igen heves viták előzték meg, amelyek csupa lelkesedésből fakadtak. Végül a három tanító, Geri Zoltán igazgató, Demeter Béla és Pándi László, a ta­nulók kérésére elmentek a nagy szö­vetkezetbe segítséget kérni. A tagság­nak nagyon megtetszett a gyermekek igyekezete; örült, hogy segítheti őket A luceneci járás CSEMADOK-szer­­vezeteiben már folynak az évzáró közgyűlések. A napokban tartották meg a helyi csoport tagjai is. Sokan voltak kíváncsiak az elvégzett mun­kára, s eljöttek sokán olyanok is, akik nem tagjai a szervezetnek. Kertész Béla elvtárs beszámo­lója után csak úgy visszhangzott a terem a vitától. A felszólalók a sike­resebb és jobb kultúrmunka lehetősé­gét latolgatták. Sok szó esett az ifjú­ság bekapcsolódásáról. Fényes Ist­ván szerint a fiatalokat akkor kell felkarolni, amikor elhagyják az isko­lákat. Akkor kell őket feladatokkal megbízni, hogy bátorságot, kedvet kapjanak a további munkához. Sokan bírálták a vezetőség mun­káját is. így például Bodnár elv­társ, a CSEMADOK Központi Bizott­ságának küldötte a népnevelési tevé­kenységet hiányolta. Mások viszont azt vetették fel, hogy nem jó a mun­kamegosztás a szervezetben. Ezeket a hiányosságokat a losonci CSEMA­DOK vezetőinek el kell távolítaniuk, mert most, a kultúrforradalom máso­dik szakaszában a harmadik ötéves terv feladatai nagyobb felkészültséget követelnek mind a dolgozóktól, mind a kultúregyesületektöl. Ennek a nagy fontosságú feladatnak a CSEMADOK csak úgy tud megfelelni, ha részt vesz minden olyan munkában, amely az új ember nevelésére irányul. A losonci CSEMADOK helyi csoportja az évzáró közgyűlés végén kötele-ARANY JÄNOS-EST A szepsi tizenegyéves iskola diákjai a nagy magyar költő, Arany János halálának 78. év­fordulója alkalmából „Arany­estet“ rendeztek. A szavalatok­kal tarkított előadásnak nagy sikere volt. Dunajszky Géza, Debrad ♦ Szamoljova új filmjét, amely francia-szovjet koprodukcióban ké­szült, az elmúlt héten Párizsban és Moszkvában bemutatták. ♦ Újabb múzeum nyílik a Kreml­ben 1961 májusában. Hét teremben állítják ki azokat az ajándékokat, amelyeket a szovjet állam az ország népétől vagy más országok dolgozói­tól, küldöttségeitől kapott. ♦ A népi hatalom évei alatt Bul­gáriában körülbelül 1500 fajta gyógy­szert és orvosi műszert gyártottak. Ratgrad város közelében a Szovjet­unió segítségével felépül az ország első penicillingyára. ♦ Három indián falura bukkantak a népszámlálást végző tisztviselők Florida mocsaras vidékén. A falvak­ban, amelyek létezéséről sem a ható­ságok, sem a környékbeli lakosok nem tudtak, a műit század közepe tá­ján leltek menedékre a szimanol törzshöz tartozó indiánok. 1960. december 25. a szocializmus építésében, s felaján­lott minden tőle telhető támogatást, így kapott a kis szövetkezet a nagy­tól két hektár földet és 11 000 korona kölcsönt a „nagyüzemi gazdálkodás“ megkezdéséhez. Előzőleg, amikor a gyermekeknek már jó kilátásaik vol­tak az egész falu támogatására, szö­vetkezeti elnököt választottak maguk­nak Pál Gyula nyolcadikos tanuló sze­mélyében, továbbá hat csoportvezető került a kis szövetkezet élére. Mező­gazdászt és egyéb vezetőt nem vá­lasztottak, mert mindenki félt az is­meretlen feladatoktól, ezért ezek a tisztségek a tanítókra hárultak. De az évzáró gyűlésen már minden tisztség­re maguk közül választanak a pioní­rok. A kölcsönpénzen egy kis robottrak­tort vett a Pionír-szövetkezet minden felszereléssel együtt. Azután bevetet­ték a két hektár földet, vetőmagot is a nagy szövetkezettől kaptak. Vetésük szépen nőtt, de meg is adták a mód­ját mindennek. Minden munkát agro­technikai időben végeztek, s győzték, mert a nehezebbje a gépnek jutott. Már nyáron úgy mutatott, hogy a kukoricatermesztésből kifizetik az adósságot, de nem vártak addig. A nagy szövetkezetben végzett kézi és zettségvállalást tett, hogy 100 új tag­gal bővíti létszámát, fokozza a nép­nevelési tevékenységét és sajtóter­jesztési mozgalmat indít. • Ez komoly célkitűzése a helyi cso­portnak, s ennek eléréséhez egész emberek kellenek, akik nem riadnak vissza az akadályoktól. „Van ncKém egy csendes kis ta­nyám Kingyesen. Hol van, merre van ez a Kingyes? Hiába mondanám meg, úgy sem találna el oda senki. Náda­sok között, öntésekkel körülvett világ az, ahova nem jön utánam más, csak az olyan ember, aki engem nagyon szeret" - írta valaha egyik könyvé­ben F e szty Árpád, a híres festő­művész. (Sajnos, a második világhá­borúban elpusztult hatalmas körképe, a Magyarok bejövetele, és sok más festménye, közöttük A bányászok, Kérges tenyér, Proletár). Egyszerű a magyarázat, hogy ho­gyan került Kingyesre. Ögyallai szár­mazású volt, ott született 1856 kará­csony estéjén. A komáromi iskolából elüldözte öt az akkori rendszer, mert a fiatal diák tagja volt a forradalmi diáktársulatnak. Az üldöztetések elle­nére híres ember vált belőle; minden­kor szívesen festegetett a kingyesi tanyán. Sok képében ismerjük fel a dél­szlovákiai tájat. Itt festette a kin­gyesi emlékezés szerint a Kárvallot­tak című képet is, amelyet a hetényi tűzvész után készített. Feszty Árpádot igen sokan szeret­ték, látogatták. Erről tanúskodik ma is az egykori tanya mestergerendája, amelyen látogatói gyakorta megörö­kítették nevüket. 1894 szeptember hő tizenhárom­­, tizennégy, Itt mulatott három ember, azaz négy. Lányi Géza cimbalmozott, Gárdonyi meg ugrándozott. Vidám volt a nádas határ, Pósa dalolt, mint a madár. Ilyet nem látott a Kárpát! Isten veled Feszty Árpád! Nemcsak Gárdonyi Géza vagy gépi munkai jövedelméből 9052 koro­nát letörlesztettek, s a terményért már eddig közel 20 000 koronát kap­tak. A legszebbjét vetőmagnak hagy­ták, s még eladó is van. Ezenkívül a december 22-én megtartott évzáró gyűlésen is saját termésű burgonyá­juk került a húshoz, amelyet maguk készítettek el. Az eredmény nagyon szép és dicsé­retes, mert a bevétel nem csupán a kertészetből származott, hanem na­gyobbrészt a közönséges kapások ad­ták. Hatvan mázsa csöveskukoricát termeltek egy fél hektáron, 25 mázsa burgonyát takarítottak be 10 árról és ezenkívül 35 mázsa téli káposztájuk, 3 és Vz mázsa vöröshagymájuk és 32 kg fokhagymájuk termett, továbbá 32 kg volt; a dughagyma, 30 mázsa a spárgatök, 9 mázsa az uborka, 6 má­zsa a sárgarépa, 3 mázsa a petrezse’­­lyem, valamint 2 mázsa napraforgót és egy mázsa babot termeltek. A zöld­paprikát nem mérték meg, mert ma­guk fogyasztották el. — De mi lesz a tiszta jövedelem­mel? — A szövetkezet és a műhelyek fej­lesztésére használjuk fel — szinte kó­rusban felelték a nyolcadikosok, pe­dig nekik nemsokára kifelé áll a sze­kerük rúd ja az iskolából. Nagyon sok szép tervről beszélget­tünk a fiatal szövetkezetesekkel, de ki győzné azokat felsorolni? A sok közül talán csak annyit: idén szövet­kezetük költségén Prágába rándulnak, a múlt éven pedig a Tátrában vol­tak. Az előző évhez viszonyítva jóval nagyobb a tervezett kiadásuk, de a bevételük is ennek arányában növek­szik, mert több parcellán is bevezetik a kettős termesztést. Pionírok, csak bátran tovább s mun­kátokhoz sok sikert kívánunk! Pósa Lajos érezték magukat jól Kin­­gyespusztán, de maga a nagy mese­mondó Jókai Mór is. Jókai egyéb­ként apósa volt Feszty Árpádnak, aki Laborfalvi Róza leányát, a szin­tén festegető Jókai Rózát vette feleségül. 94 szeptember tizennyolc; Nem írhatunk, tele van már minden polc; Jókai Mór, Ordódy és Jankovics, Feszty Béla s Balog Imre, a hamis. Muzsikus is járt a kingyesi tanyán, mégpedig nem kisebb, mint D a n k,ó Pista, aki ezt írta a mester gerendára: Nem repültünk a légbe, Feljutottunk az égbe. (Kulcsár Vince elvtárs, a kin-A „Zenei kislexikon már megemlé­kezett a reneszánsz klasszikusairól, Orlando di Lassoról, Palestrináröl, a barokk klasszikusokról, Handelről és Bachról, s most a nagy bécsi klasszi­kusokhoz jutottunk el. A klasszikus sZő több értelmű: szólni kellene róla, hogy milyen értelemben használjuk. A régi görögök és rómaiak „tökéle­test“ érhettek alatta, a reneszánsz embere az ókori görög-római világot mondja klasszikusnak. Ma a forma és tartalom egyensúlyát, egy maga­sabb egységbe történő összefoglalást értjük alatta, plasztikusságot, le­­szűrtséget, világosságot. A nagy bécsi klasszikusok közül Haydn volt az utolsó, aki még a hű­béri divatnak megfelelően főnemesi udvarban töltötte élete javarészét, noha biztonságban, de félig-meddig szolgasortan. 1732-ben született Rohrauban, nem messze a magyar határtól. A falusi kádármester fia előbb Hainburgban, majd a bécsi Szent István-énekiskola zenei kaszárnyájában, végül - ami­dőn onnan mutáló hangja miatt el­csapták — Bécs padlásszobáiban ta­nulta meg a csendes nélkülözés mű­vészetét. Sorsát a nép fiainak passzív hősiességével tűrte, alkalmi szereplé­seiből tartva fenn magát. Ez idő alatt kerül a legszorosabb összeköttetésbe Bécs sokrétű zenei életével, ezzel a népies elemekkel teli, eleven és gaz­dag kultúrával, amelybe mint zene­szerző és mint előadó-művész egy­aránt, bekapcsolódik. A véletlen játé­ka, hogy padlásszobája egy házban van Métastasio, a híres operaszövegíró lakásával, ö ismerteti meg Porpora olasz zeneszerzővel, aki bevezeti Bécs főúri köreibe. Báró Fürnberg tanácsos számára írja első vonósnégyeseit, s Lukavecben Morzin gróf részére első szimfóniáját. Lukavecből kerül 1761- ben Kismartonba, az Esterházy her­cegek rezidenciájába, ahol három év­tizedet tölt a magyar mágnások szol­gálatában. Részben Kismartonban, részben Esz­­terházán élt, ahol olasz operatársulat és bábszínház is volt. Ezek számára Haydn több kisoperát írt. Mária Te­rézia császárnő ez idő tájt jelenti ki, hogy ha jó operaelőadást akar hal­lani, Eszterházára rándul ki. Pedig Haydn nem az opera embere, annál inkább a zenekaré. A tematikus fel­dolgozás, a szigorú szövés-fonás mes­tere. Ami Mannheimban játék, új pró­bálkozás, áz Haydnnál gazdag értelmi tartalom hordozója. Szilárd egységbe foglalt négytételes szimfóniáiban az osztrák népi zene közvetlen és ben­sőséges hangja mellett megcsendülnek egy drámai erőben gazdag, széles íve­lésű új költészet hangjai. Kitűnő ze­nekara állandó kísérletezési lehetősé­geket nyújt számára. —; Megfigyelhettem minden hatást gyesi tanító azt állítja, hogy ebből a feliratból eredt a későbbi híres Dankó nóta: „Barna kislány csitt, csitt, csitt“ Talán Kingyesen is játszotta el elő­ször.). Persze, hogy az ilyen „nádas ha­tárt" nem kerülhette el az erdök­­mezök szerelmese, Bársony István sem. Ezt írta a gerendára: 95 május tizenhárom; Amíg élek, ide visszavágyom. Nem volt egyedül, vele volt Rá­kosi Viktor is, aki Sipulus'z né­ven írta híres humoreszkjeit. Kilencvenöt május tizenhárom; A kirándulásból nem lett károm, A második meghívást várom. A komáromi Magyar Területi Szín­ház egyik legnagyobb sikere a „Taní­tónő" volt. Nos, bátortollú szerzője, B r ó d y Sándor többször volt vendég Kingyesen. Sőt ö volt rendszerint a szakács is.- írja -, javíthattam, nyesegethet­tem merhettem! __ A zenekar tagjaival fenntartott ben-, sőséges viszony kárpótolta szerencsét-: len házasságáért is; 40 évig élt bigott, házsártos feleségével, aki korlátoltsá­gában nemegyszer eltüzelte a mester alkotásait. A zenészek fiúi tisztelettel és szeretettel övezték mélyhumorú, bölcs mesterüket, hiszen „Haydn pa­pa" minden gondjukban, bajukban osztozott. Egyszer, amidőn a herceg megfeledkezett a zenészek szabadság­­idejéről, megírta a híres „bűcsüszim­­fóniát“. A mű előadásának közepe felé a trombitás felkapta kottáit, eloltotta a lámpáját és elhagyta a termet. Pél­dáját egyenként követte a zenekar többi tagja, amíg az utolsó hegedűs is elhagyta a termet. A herceg mo­solygott és megadta a vávra várt sza­badságot. Haydn művészetére, főleg a csodá­latos szépségű „orosz" vonósnégye­sekre a külföld is felfigyelt. Salomon hangversenyvállalkozó Londonba hívta meg, s a 60 éves mester el is szánja magát az útra. A két londoni út di­csőséget és világhírt hoz az eddig el­vonultságban élő mesternek. A Salo­­mon-koncertek óriási anyagi és er­kölcsi sikerrel járnak, a királyi udvar is elismeri művészetét, Oxfordban doktorrá avatják. Itt írja a híres „londoni“ szimfóniákat s megismerke­dik Händel oratóriumaival. Most már Bécs is elismeri. Ott tölti élete utolsó éveit, megírja a két hatalmas orató­riumot, a „Teremtés“-t és a „Négy évszak“-ot, amelyek hazája legnép­szerűbb mesterévé avatják. Hetvenhét éves korában 1809-ben, a franciák bécsi bevonulásának évében hal meg. Simái Miklósné, zenetanárnő Augusztus hét, Maradunk még! Kingyesen bizony nem egyszer folyt egybe a nappal és éjszaka. Gárdonyi, amikor másodszor járt kinn, 1895. május 12-én fel is jegyezte a mester­gerendára: Másodszor is itten vótam, örömömben majd meghótam, A tanyádnak egy hibája - Nappal sincsen éjszakája... Göre Gábor. Persze, a házigazda bora sem tart­hatott örökké, de hát erre is a szeiz­mográf pontossággal reagált a mes­tergerenda: Hogy elfogyott a sörünk, így lön szomorú sorunk. Söröd nincs, bár sok az árpád, Isten veled, Feszty Árpád! Kár, hogy a mestergerenda felira­tai egyre jobban fakulnak. Kulcsár Vince már hat éve tanít Kingyesen, s amikor odajött, még el tudta olvas­ni Pósa Lajos és Dankó Pista máso­dik kingyesi felírását. A legtöbb fel­irat már el sem olvasható. Jó lenne, ha valamilyen hozzáértő elolvasná és megújítaná az elmosódó feliratokat. A nagy festő is elcsodálkoznék, ha ma látná meg Kingyest. Azt írta ak­kor, senki sem találna el maga Kin­gyesre. Nos, ma Martosig autébustjá­­rat vezet, és onnan a tanya könnyen megközelíthető. A nádasok világában, az elhagyott ugaron ma eredményes szocialista mezőgazdasági nagyterme­lés folyik. Az egykori tanya lakóház, a kingyesi műteremben pedig a telep filmszínháza kapott helyet, ez egy­úttal a kultúrház is. A szocializmus kiemelte ezt az „isten háta megetti" tanyát és bekapcsolta a maga boldog életütemébe. Mártonvölgyi László A kingyesi festőmüterem ma i|| mozi és kultúrhelyiség. (Duboviczky Pál festménye.) Jobb felkészülési SZANYI JÖZSEF, Lucenec Csurilla József Mindenütt segítenek Jó munkát végez a zselízi művelődési otthon. A fiatalság bármily igé­nyes is lenne, megtalálja a szórakozását, mert Zselízen annyi tanfolyam, kultúrcsoport és annyi szórakozást nyújtó kör működik, hogy mindenki megtalálhatja a neki legjobban megfelelőt. A községben fényképészeti, képzőművészeti és a „Világ térképe fö­lött“ nevű kör is működik, de a legnépszerűbb és legtöbb fiatalt felölelő a zenei kör, illetve a zenekar. Zselízen nagyon szeretnek nótázni. Van egy gyermekzenekaruk Lakatos Béla vezetésével, 15 tagú gyermek fúvós­zenekaruk és egy 25 tagú felnőttekből álló fúvós-zenekaruk is. A zselízi művelődési otthon a környező falvakra is kiterjeszti munká­ját. Varró- és szabászati tanfolyamot rendeztek Szodón, Kissallón és Kisölveden. Januárban pedig Bajkán, Hölvényben és még sok más helyütt is megszervezik. Nyíren meg 54 fiatal részvételével tánctanfolyamot szer­veztek. A művelődési otthon elősegíti szövetkezeteink munkáját is, különö­sen az V. kongresszusi vitaanyagok megtárgyalása alkalmával. Eddig már 82 előadást tartottak rövid ismeretterjesztő filmek közbeiktatásával. Céljuk; minél nagyobb segítséget nyújtani szövetkezeteinknek a kitűzött feladatok eléréséhez. Tóth Károly, 2eliezovce

Next

/
Oldalképek
Tartalom