Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Gazda? évzárás ° Pionír-szövetkezetben A NAGY BÉCSI KLASSZIKUSOK I. JOSEPH HAYDN A nagygéresi középiskolásoknak nagyon megtetszett a politechnikai képzés. Pionír-szövetkezetet alakítottak, és olyan műhelyt építettek, amelybe esztergapad is kerül. Az építkezés utolsó simításait végzik, rövidesen fölszerelik a műhelyt, s botanikai szoba is lesz az épületben. De a politechnikai képzés nem ezután kezdődik, hanem fokozódik, mert a műhelyeket, illetve az egész épületet a tetőn kívül a tanulók építették szüleikkel és tanítóikkal együtt. így tehát elég kézügyességre tettek szert az építkezés folyamán, s ennek hasznát vehetik majd a műhelyekben is. A tanulók között mindenféle munka iránt akad érdeklődő, de legtöbbnek a mezőgazdaság tetszik. Nem csoda, mert látják, hogy a nagy szövetkezetben jól élnek az emberek, pedig akadnak még olyan hibák is, amelyeket talán már ők is ki tudnának küszöbölni. ' A Pionír-szövetkezet alapítását igen heves viták előzték meg, amelyek csupa lelkesedésből fakadtak. Végül a három tanító, Geri Zoltán igazgató, Demeter Béla és Pándi László, a tanulók kérésére elmentek a nagy szövetkezetbe segítséget kérni. A tagságnak nagyon megtetszett a gyermekek igyekezete; örült, hogy segítheti őket A luceneci járás CSEMADOK-szervezeteiben már folynak az évzáró közgyűlések. A napokban tartották meg a helyi csoport tagjai is. Sokan voltak kíváncsiak az elvégzett munkára, s eljöttek sokán olyanok is, akik nem tagjai a szervezetnek. Kertész Béla elvtárs beszámolója után csak úgy visszhangzott a terem a vitától. A felszólalók a sikeresebb és jobb kultúrmunka lehetőségét latolgatták. Sok szó esett az ifjúság bekapcsolódásáról. Fényes István szerint a fiatalokat akkor kell felkarolni, amikor elhagyják az iskolákat. Akkor kell őket feladatokkal megbízni, hogy bátorságot, kedvet kapjanak a további munkához. Sokan bírálták a vezetőség munkáját is. így például Bodnár elvtárs, a CSEMADOK Központi Bizottságának küldötte a népnevelési tevékenységet hiányolta. Mások viszont azt vetették fel, hogy nem jó a munkamegosztás a szervezetben. Ezeket a hiányosságokat a losonci CSEMADOK vezetőinek el kell távolítaniuk, mert most, a kultúrforradalom második szakaszában a harmadik ötéves terv feladatai nagyobb felkészültséget követelnek mind a dolgozóktól, mind a kultúregyesületektöl. Ennek a nagy fontosságú feladatnak a CSEMADOK csak úgy tud megfelelni, ha részt vesz minden olyan munkában, amely az új ember nevelésére irányul. A losonci CSEMADOK helyi csoportja az évzáró közgyűlés végén kötele-ARANY JÄNOS-EST A szepsi tizenegyéves iskola diákjai a nagy magyar költő, Arany János halálának 78. évfordulója alkalmából „Aranyestet“ rendeztek. A szavalatokkal tarkított előadásnak nagy sikere volt. Dunajszky Géza, Debrad ♦ Szamoljova új filmjét, amely francia-szovjet koprodukcióban készült, az elmúlt héten Párizsban és Moszkvában bemutatták. ♦ Újabb múzeum nyílik a Kremlben 1961 májusában. Hét teremben állítják ki azokat az ajándékokat, amelyeket a szovjet állam az ország népétől vagy más országok dolgozóitól, küldöttségeitől kapott. ♦ A népi hatalom évei alatt Bulgáriában körülbelül 1500 fajta gyógyszert és orvosi műszert gyártottak. Ratgrad város közelében a Szovjetunió segítségével felépül az ország első penicillingyára. ♦ Három indián falura bukkantak a népszámlálást végző tisztviselők Florida mocsaras vidékén. A falvakban, amelyek létezéséről sem a hatóságok, sem a környékbeli lakosok nem tudtak, a műit század közepe táján leltek menedékre a szimanol törzshöz tartozó indiánok. 1960. december 25. a szocializmus építésében, s felajánlott minden tőle telhető támogatást, így kapott a kis szövetkezet a nagytól két hektár földet és 11 000 korona kölcsönt a „nagyüzemi gazdálkodás“ megkezdéséhez. Előzőleg, amikor a gyermekeknek már jó kilátásaik voltak az egész falu támogatására, szövetkezeti elnököt választottak maguknak Pál Gyula nyolcadikos tanuló személyében, továbbá hat csoportvezető került a kis szövetkezet élére. Mezőgazdászt és egyéb vezetőt nem választottak, mert mindenki félt az ismeretlen feladatoktól, ezért ezek a tisztségek a tanítókra hárultak. De az évzáró gyűlésen már minden tisztségre maguk közül választanak a pionírok. A kölcsönpénzen egy kis robottraktort vett a Pionír-szövetkezet minden felszereléssel együtt. Azután bevetették a két hektár földet, vetőmagot is a nagy szövetkezettől kaptak. Vetésük szépen nőtt, de meg is adták a módját mindennek. Minden munkát agrotechnikai időben végeztek, s győzték, mert a nehezebbje a gépnek jutott. Már nyáron úgy mutatott, hogy a kukoricatermesztésből kifizetik az adósságot, de nem vártak addig. A nagy szövetkezetben végzett kézi és zettségvállalást tett, hogy 100 új taggal bővíti létszámát, fokozza a népnevelési tevékenységét és sajtóterjesztési mozgalmat indít. • Ez komoly célkitűzése a helyi csoportnak, s ennek eléréséhez egész emberek kellenek, akik nem riadnak vissza az akadályoktól. „Van ncKém egy csendes kis tanyám Kingyesen. Hol van, merre van ez a Kingyes? Hiába mondanám meg, úgy sem találna el oda senki. Nádasok között, öntésekkel körülvett világ az, ahova nem jön utánam más, csak az olyan ember, aki engem nagyon szeret" - írta valaha egyik könyvében F e szty Árpád, a híres festőművész. (Sajnos, a második világháborúban elpusztult hatalmas körképe, a Magyarok bejövetele, és sok más festménye, közöttük A bányászok, Kérges tenyér, Proletár). Egyszerű a magyarázat, hogy hogyan került Kingyesre. Ögyallai származású volt, ott született 1856 karácsony estéjén. A komáromi iskolából elüldözte öt az akkori rendszer, mert a fiatal diák tagja volt a forradalmi diáktársulatnak. Az üldöztetések ellenére híres ember vált belőle; mindenkor szívesen festegetett a kingyesi tanyán. Sok képében ismerjük fel a délszlovákiai tájat. Itt festette a kingyesi emlékezés szerint a Kárvallottak című képet is, amelyet a hetényi tűzvész után készített. Feszty Árpádot igen sokan szerették, látogatták. Erről tanúskodik ma is az egykori tanya mestergerendája, amelyen látogatói gyakorta megörökítették nevüket. 1894 szeptember hő tizenhárom, tizennégy, Itt mulatott három ember, azaz négy. Lányi Géza cimbalmozott, Gárdonyi meg ugrándozott. Vidám volt a nádas határ, Pósa dalolt, mint a madár. Ilyet nem látott a Kárpát! Isten veled Feszty Árpád! Nemcsak Gárdonyi Géza vagy gépi munkai jövedelméből 9052 koronát letörlesztettek, s a terményért már eddig közel 20 000 koronát kaptak. A legszebbjét vetőmagnak hagyták, s még eladó is van. Ezenkívül a december 22-én megtartott évzáró gyűlésen is saját termésű burgonyájuk került a húshoz, amelyet maguk készítettek el. Az eredmény nagyon szép és dicséretes, mert a bevétel nem csupán a kertészetből származott, hanem nagyobbrészt a közönséges kapások adták. Hatvan mázsa csöveskukoricát termeltek egy fél hektáron, 25 mázsa burgonyát takarítottak be 10 árról és ezenkívül 35 mázsa téli káposztájuk, 3 és Vz mázsa vöröshagymájuk és 32 kg fokhagymájuk termett, továbbá 32 kg volt; a dughagyma, 30 mázsa a spárgatök, 9 mázsa az uborka, 6 mázsa a sárgarépa, 3 mázsa a petrezse’lyem, valamint 2 mázsa napraforgót és egy mázsa babot termeltek. A zöldpaprikát nem mérték meg, mert maguk fogyasztották el. — De mi lesz a tiszta jövedelemmel? — A szövetkezet és a műhelyek fejlesztésére használjuk fel — szinte kórusban felelték a nyolcadikosok, pedig nekik nemsokára kifelé áll a szekerük rúd ja az iskolából. Nagyon sok szép tervről beszélgettünk a fiatal szövetkezetesekkel, de ki győzné azokat felsorolni? A sok közül talán csak annyit: idén szövetkezetük költségén Prágába rándulnak, a múlt éven pedig a Tátrában voltak. Az előző évhez viszonyítva jóval nagyobb a tervezett kiadásuk, de a bevételük is ennek arányában növekszik, mert több parcellán is bevezetik a kettős termesztést. Pionírok, csak bátran tovább s munkátokhoz sok sikert kívánunk! Pósa Lajos érezték magukat jól Kingyespusztán, de maga a nagy mesemondó Jókai Mór is. Jókai egyébként apósa volt Feszty Árpádnak, aki Laborfalvi Róza leányát, a szintén festegető Jókai Rózát vette feleségül. 94 szeptember tizennyolc; Nem írhatunk, tele van már minden polc; Jókai Mór, Ordódy és Jankovics, Feszty Béla s Balog Imre, a hamis. Muzsikus is járt a kingyesi tanyán, mégpedig nem kisebb, mint D a n k,ó Pista, aki ezt írta a mester gerendára: Nem repültünk a légbe, Feljutottunk az égbe. (Kulcsár Vince elvtárs, a kin-A „Zenei kislexikon már megemlékezett a reneszánsz klasszikusairól, Orlando di Lassoról, Palestrináröl, a barokk klasszikusokról, Handelről és Bachról, s most a nagy bécsi klasszikusokhoz jutottunk el. A klasszikus sZő több értelmű: szólni kellene róla, hogy milyen értelemben használjuk. A régi görögök és rómaiak „tökéletest“ érhettek alatta, a reneszánsz embere az ókori görög-római világot mondja klasszikusnak. Ma a forma és tartalom egyensúlyát, egy magasabb egységbe történő összefoglalást értjük alatta, plasztikusságot, leszűrtséget, világosságot. A nagy bécsi klasszikusok közül Haydn volt az utolsó, aki még a hűbéri divatnak megfelelően főnemesi udvarban töltötte élete javarészét, noha biztonságban, de félig-meddig szolgasortan. 1732-ben született Rohrauban, nem messze a magyar határtól. A falusi kádármester fia előbb Hainburgban, majd a bécsi Szent István-énekiskola zenei kaszárnyájában, végül - amidőn onnan mutáló hangja miatt elcsapták — Bécs padlásszobáiban tanulta meg a csendes nélkülözés művészetét. Sorsát a nép fiainak passzív hősiességével tűrte, alkalmi szerepléseiből tartva fenn magát. Ez idő alatt kerül a legszorosabb összeköttetésbe Bécs sokrétű zenei életével, ezzel a népies elemekkel teli, eleven és gazdag kultúrával, amelybe mint zeneszerző és mint előadó-művész egyaránt, bekapcsolódik. A véletlen játéka, hogy padlásszobája egy házban van Métastasio, a híres operaszövegíró lakásával, ö ismerteti meg Porpora olasz zeneszerzővel, aki bevezeti Bécs főúri köreibe. Báró Fürnberg tanácsos számára írja első vonósnégyeseit, s Lukavecben Morzin gróf részére első szimfóniáját. Lukavecből kerül 1761- ben Kismartonba, az Esterházy hercegek rezidenciájába, ahol három évtizedet tölt a magyar mágnások szolgálatában. Részben Kismartonban, részben Eszterházán élt, ahol olasz operatársulat és bábszínház is volt. Ezek számára Haydn több kisoperát írt. Mária Terézia császárnő ez idő tájt jelenti ki, hogy ha jó operaelőadást akar hallani, Eszterházára rándul ki. Pedig Haydn nem az opera embere, annál inkább a zenekaré. A tematikus feldolgozás, a szigorú szövés-fonás mestere. Ami Mannheimban játék, új próbálkozás, áz Haydnnál gazdag értelmi tartalom hordozója. Szilárd egységbe foglalt négytételes szimfóniáiban az osztrák népi zene közvetlen és bensőséges hangja mellett megcsendülnek egy drámai erőben gazdag, széles ívelésű új költészet hangjai. Kitűnő zenekara állandó kísérletezési lehetőségeket nyújt számára. —; Megfigyelhettem minden hatást gyesi tanító azt állítja, hogy ebből a feliratból eredt a későbbi híres Dankó nóta: „Barna kislány csitt, csitt, csitt“ Talán Kingyesen is játszotta el először.). Persze, hogy az ilyen „nádas határt" nem kerülhette el az erdökmezök szerelmese, Bársony István sem. Ezt írta a gerendára: 95 május tizenhárom; Amíg élek, ide visszavágyom. Nem volt egyedül, vele volt Rákosi Viktor is, aki Sipulus'z néven írta híres humoreszkjeit. Kilencvenöt május tizenhárom; A kirándulásból nem lett károm, A második meghívást várom. A komáromi Magyar Területi Színház egyik legnagyobb sikere a „Tanítónő" volt. Nos, bátortollú szerzője, B r ó d y Sándor többször volt vendég Kingyesen. Sőt ö volt rendszerint a szakács is.- írja -, javíthattam, nyesegethettem merhettem! __ A zenekar tagjaival fenntartott ben-, sőséges viszony kárpótolta szerencsét-: len házasságáért is; 40 évig élt bigott, házsártos feleségével, aki korlátoltságában nemegyszer eltüzelte a mester alkotásait. A zenészek fiúi tisztelettel és szeretettel övezték mélyhumorú, bölcs mesterüket, hiszen „Haydn papa" minden gondjukban, bajukban osztozott. Egyszer, amidőn a herceg megfeledkezett a zenészek szabadságidejéről, megírta a híres „bűcsüszimfóniát“. A mű előadásának közepe felé a trombitás felkapta kottáit, eloltotta a lámpáját és elhagyta a termet. Példáját egyenként követte a zenekar többi tagja, amíg az utolsó hegedűs is elhagyta a termet. A herceg mosolygott és megadta a vávra várt szabadságot. Haydn művészetére, főleg a csodálatos szépségű „orosz" vonósnégyesekre a külföld is felfigyelt. Salomon hangversenyvállalkozó Londonba hívta meg, s a 60 éves mester el is szánja magát az útra. A két londoni út dicsőséget és világhírt hoz az eddig elvonultságban élő mesternek. A Salomon-koncertek óriási anyagi és erkölcsi sikerrel járnak, a királyi udvar is elismeri művészetét, Oxfordban doktorrá avatják. Itt írja a híres „londoni“ szimfóniákat s megismerkedik Händel oratóriumaival. Most már Bécs is elismeri. Ott tölti élete utolsó éveit, megírja a két hatalmas oratóriumot, a „Teremtés“-t és a „Négy évszak“-ot, amelyek hazája legnépszerűbb mesterévé avatják. Hetvenhét éves korában 1809-ben, a franciák bécsi bevonulásának évében hal meg. Simái Miklósné, zenetanárnő Augusztus hét, Maradunk még! Kingyesen bizony nem egyszer folyt egybe a nappal és éjszaka. Gárdonyi, amikor másodszor járt kinn, 1895. május 12-én fel is jegyezte a mestergerendára: Másodszor is itten vótam, örömömben majd meghótam, A tanyádnak egy hibája - Nappal sincsen éjszakája... Göre Gábor. Persze, a házigazda bora sem tarthatott örökké, de hát erre is a szeizmográf pontossággal reagált a mestergerenda: Hogy elfogyott a sörünk, így lön szomorú sorunk. Söröd nincs, bár sok az árpád, Isten veled, Feszty Árpád! Kár, hogy a mestergerenda feliratai egyre jobban fakulnak. Kulcsár Vince már hat éve tanít Kingyesen, s amikor odajött, még el tudta olvasni Pósa Lajos és Dankó Pista második kingyesi felírását. A legtöbb felirat már el sem olvasható. Jó lenne, ha valamilyen hozzáértő elolvasná és megújítaná az elmosódó feliratokat. A nagy festő is elcsodálkoznék, ha ma látná meg Kingyest. Azt írta akkor, senki sem találna el maga Kingyesre. Nos, ma Martosig autébustjárat vezet, és onnan a tanya könnyen megközelíthető. A nádasok világában, az elhagyott ugaron ma eredményes szocialista mezőgazdasági nagytermelés folyik. Az egykori tanya lakóház, a kingyesi műteremben pedig a telep filmszínháza kapott helyet, ez egyúttal a kultúrház is. A szocializmus kiemelte ezt az „isten háta megetti" tanyát és bekapcsolta a maga boldog életütemébe. Mártonvölgyi László A kingyesi festőmüterem ma i|| mozi és kultúrhelyiség. (Duboviczky Pál festménye.) Jobb felkészülési SZANYI JÖZSEF, Lucenec Csurilla József Mindenütt segítenek Jó munkát végez a zselízi művelődési otthon. A fiatalság bármily igényes is lenne, megtalálja a szórakozását, mert Zselízen annyi tanfolyam, kultúrcsoport és annyi szórakozást nyújtó kör működik, hogy mindenki megtalálhatja a neki legjobban megfelelőt. A községben fényképészeti, képzőművészeti és a „Világ térképe fölött“ nevű kör is működik, de a legnépszerűbb és legtöbb fiatalt felölelő a zenei kör, illetve a zenekar. Zselízen nagyon szeretnek nótázni. Van egy gyermekzenekaruk Lakatos Béla vezetésével, 15 tagú gyermek fúvószenekaruk és egy 25 tagú felnőttekből álló fúvós-zenekaruk is. A zselízi művelődési otthon a környező falvakra is kiterjeszti munkáját. Varró- és szabászati tanfolyamot rendeztek Szodón, Kissallón és Kisölveden. Januárban pedig Bajkán, Hölvényben és még sok más helyütt is megszervezik. Nyíren meg 54 fiatal részvételével tánctanfolyamot szerveztek. A művelődési otthon elősegíti szövetkezeteink munkáját is, különösen az V. kongresszusi vitaanyagok megtárgyalása alkalmával. Eddig már 82 előadást tartottak rövid ismeretterjesztő filmek közbeiktatásával. Céljuk; minél nagyobb segítséget nyújtani szövetkezeteinknek a kitűzött feladatok eléréséhez. Tóth Károly, 2eliezovce
