Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-05-24 / 42. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA

Bratislava, 1961. május 24. Ära 40 fillér XII. évfolyam, 42. szám.

A CSKP vezetésével a szocializmus új győzelmeiért!

Hősökre emlékeztünk

Hruscsov és Kennedy találkozója

Moszkvában hivatalosan közölték, hogy Nyikita Szergejevics HRUSCSOV, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és John KENNEDY, az USA elnöke megállapodott abban, hogy június 3-án és 4-én találkoznak Bécsben. A megállapodás diplomáciai úton jött létre az ez év márciusában kezdődött eszmecsere és üzenetváltás alapján.

Ny. Sz. Hruscsov és John Kennedy megegyezett abban, hogy találkozásuk célja nem egyezmény elérése a más államok érdekeit érintő nemzetközi fő problémákban. Az összejövetel lehetőséget nyújt a két államférfi közötti személyes kapcsolatok felvételére, s a két ország közötti kapcsolatok fő problémáiról folytatott eszmecserére.

A szovjet pártküldöttség

elutazott Csehszlovákiából

Már hetek óta szállítják a bácsi kertészek szabad-jöldb'ól a korai zöldségféléket. A karalábét már értékesítették, a kelkáposzta javarészét is eladták, most pedig a korai káposzta van soron.

A kertészeti csoport, amely mintegy 45 tagú, Peredi Dániel vezetésével májusban nem kevesebb, mint 200 000 korona bevételre számít zöldségfélékből.

Képünk a kelkáposztát szüretelő kertészeti csoport tagjait mutatja be.

(Foto: NKI)

Kelkáposzta-szüret

bővebb termést

Harmadik ötéves tervünk óriási feladatokat tűz mezőgazdaságunk elé. Legkésőbb 1970-ig el kell érnünk az ipar színvonalát és a mezőgazdasági termékek bőségét kell megteremtenünk. Arról van szó, hogy a fő állattenyésztési termékekben, a tejben, húsban és tojásban négy év alatt elérjük a tervezett árutermelés terjedelmét. A cél elérése érdekében alapos, körültekintő munkára van szükség. Hazánkban egy lakosra csupán 0,54 hektár mezőgazdasági terület esik, amiből az következik, hogy minden hektárt, minden talpalatnyi földet a leggazdaságosabban kell kihasználnunk. Ehhez minden feltétel megvan; iparunk kitűnő, nagy teljesítményű gépeket ad földműveseinknek, jó minőségű műtrágyákat állít elő kellő mennyiségben. De az agrotechnikai követelmények legpontosabb betartása mellett is csak úgy érhetünk el magas hozamokat, ha kielégítjük a növényzet vízigényeit, tehát a hozamok mértéke a csapadék mennyiségétől és megoszlásától is függ.

Főképp a hosszan tartó szárazságok csökkentik jelentősen minden mezőgazdasági növény hozamát, s a földművesek fáradságos munkája gyakran nem hozza meg a várt eredményt. A növényzet számára szükséges talajnedvességet bizonyos mértékben a munkáknak agrotechnikai határidőben belüli és jó minőségű elvégzésével biztosíthatjuk, de nagyobb szárazság esetén a hiányzó vízmennyiséget csakis öntözéssel pótolhatjuk.

Nálunk, sajnos, a szántóföldi vetemények öntözése, a szántóföldi zöldségtermesztéstől eltekintve, alig terjedt el, s így e téren még nem rendelkezünk szélesebb körű saját tapasztalatokkal. A Szovjetunió, Bulgária, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság öntözögazdaságainak eredményei azonban minden kétséget kizárva igazolják, hogy az öntözést busásan megháláló növények sok esetben az átlagos terméshozamok kétszeresét, sőt két- és félszeresét is adják.

Az itt nyert sokéves tapasztalatok szerint például a gabonafélék maghozama 20 — 40 %-kal, szalmahozama 20 — 30 %-kal emelkedik, a kukorica 30-50 %-kal, a kapások és takarmánynövények 40-90 %-kal, a zöldségfélék 50 — 150 %-kal, a gyümölcsök 50-100 %-kal, a dohány 100 %-kal nagyobb termést ad a nem öntözött területekkel összehasonlítva.

Hazánkban, pártunk és kormányunk indítványára, már több szövetkezet és állami gazdaság a külföldi tapasztalatok alapján megkezdte az öntözőgazdaságok létesítését. Az itt, valamint a kutatóintézetek kísérleti parcelláin elért terméshozamok ékesszólóan bizonyítják az öntözés okszerűségét.

Csak néhány konkrét példát említsünk. Az ifjúságfalvi szövetkezetben kukoricából az öntözött területeken 98 mázsa száraz szemtermést értek cl, a nem öntözött területekről betakarított 59 mázsás hektárhozammal szemben. A Roudnice nad Labem-i Kutatóintézet a legutóbbi három esztendő alatt elért eredményei is az öntözés előnyét igazolták. Például 1958-ban a cukorrépa öntözve 633 mázsát termett, míg a nem öntözött parcellákról csak 433 mázsát takarítottak be hektáronként. A csapadékban szegényebb 1959-es évben is 577 mázsa cukorrépát termeltek ki az öntözött területeken, a többi répaföld pedig csak 234 mázsás átlagos hektárhozamot adott. A takarmányok öntözésének célszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ugyanebben a kutatóintézetben 1960- ban az öntözetlen lucerna az első kaszáláskor 9,2 mázsát, az öntözött pedig 59,3 mázsa kiváló minőségű takarmányt biztosított.

A szántóföldi főtermények hektárhozamainak ilyen lényeges növelésén kívül az öntözőgazdálkodás bevezetése még egy hatalmas előnyt biztosít. Öntözéssel a főtermény betakarítása után a másodnövények és a tarlókeverékek állandóan magas terméseredményeit érhetjük el. Az öntözött területeken, megfelelő talajnedvesség mellett, az elvetett magok gyorsabban csíráznak, a további öntözések pedig a növények kellő fejlődését és 500 — 400 mázsás zöldtömeg nyerését eredményezik. Hiszen tudjuk, hogy a hosszabb ideig esőt nélkülöző talaj nyáron nagyon kiszárad, a tarlóvetemény magja nehezen kel ki és csak lassan, rosszul fejlődik

Ilyen összefüggésben kell az öntözőgazdaság bevezetését latolgatni. Legyen éz az intézkedés az első lépés ahhoz, hogy az időjárás szeszélyeitől független, állandóan kimagasló terméseredményeket biztosító, magas színvonalú szocialista mezőgazdasági nagytermelést építsünk ki mindenütt.

hogy meghallgassák Major István elvtársnak, a párt képviselőjének beszédét, a csendőrök brutális módon, sortüzzel fogadták a fegyvertelen tömeget. Zsabka Sándor, Gyevát János és Turzó István földmunkások életét gyilkos csendőrgolyó oltotta ki, öten pedig súlyosan megsebesültek, akiket kórházba szállítottak: a helyi pártszervezet vezetőit pedig bebörtönözték.

Ám a kizsákmányolok elleni harc a burzsoázia véres terrorja ellenére nem ért véget. Dél-Szlovákia dolgo(Folytatás a 2. oldalon.)

mányoló nagybirtokosok ellen, a párt irányításával.

A győzelmes májusi sztrájk, amelyben nem kevesebb, mint 1100 időszaki munkás vett részt, mintegy 20 — 30 %-os béremeléssel ért véget. A kommunista párt 1931. május 24— 25-re nyilvános népgyűlést készített elő, hogy a sztrájk eredményeit ismertesse a dolgozó tömegekkel. Ám a népgyűlést a burzsoá rendszer hivatalai betiltották, s Kosútra 140 Aliig felfegyverzett csendőrt összpontosítottak. Amikor a környék földmunkásai a népgyűlés színhelyére értek,

y)él- és Nyugat-Szlovákiából több mint 20 000 főnyi dolgozó sereglett össze Kosútra 1961. május 20-án és 21-én, hogy bensőséges ünnepély keretében emlékezzék a három évtizeddel ezelőtti földmunkás-harcokra, amelyek Galánta környékén zajlottak le a béremelésért és a kizsák-A kosúti emlékünnepély keretében Lórincz Gyula elvtárs, nemzetgyűlési képviselő, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK országos elnöke és Dr. Szabó Dezső, a CSEMADOK vezető titkára koszorút helyeztek el az 1931-es földmunkás sztrájk hősi halottainak sírjára.

Jó minőségű, gyors munkára serkent

az időszaki prémium

A növénytermesztésben 9 csoport versenyez egymással a vágfarkasdi EFSZ-ben. Az első a kertészetben, másik a szőlészetben, a harmadik a dohánytermesztésben dolgozik, hat csoport pedig a növénytermesztés többi ágában. Különösen az utóbbiak vetélkedése lendített nagyot a tavaszi munkák elvégzésében a növénytermesztés szakaszán. Ezelőtt is versenyeztek a csoportok, de nem így. Más években a verseny értékelése vagy elmaradt, vagy az iroda falai közé szorítkozott és dicséretnél nem sokkal kaptak többet a dolgozók.

— Idén a csoportvezetőkből alakult 9 tagú szakbizottság értékeli a munkát kinn a mezőn, s elsősorban a minőséget veszi figyelembe — magyarázza Pál Kálmán, az EFSZ elnöke. — Ebből aztán nem engednek, mert nem mindegy nekik, hogy ki és mennyi prémiumot kap az elvégzett munkáért.

— Érdekes volt a múltkor, amikor Kertész János csoportvezető nagy örömmel bejelentette, hogy csoportja elsőnek végezte el a cukorrépaegyelést — fűzi a szót Grécz Tibor Ökonómus. — De «bizony elszomorodott, amikor a többi csoportvezető kijelentette, hogy addig nem kaphatják meg a 2000 korona időszaki prémiumot,

amíg a 9 tagú szakbizottság át nem veszi a munkát. Alaposan átnézték a répaföld minden zegét-zúgát, hogy valahol nem maradt-e két növény egymás mellett közvetlen közelben"' A terv szerint folyóméterenként 4—5 növényt kell meghagyni egymástól 20 — 25 cm távolságban. Ez ellen több helyen vétettek, de még aznap minden kettős növényből kitépte az egyiket a Kertész-csoport s így is megnyerte az első díjat, mert I. Matuska János csoportja csak másnap, II. Matuska Jánosé pedig két nap múlva végezte el az egyelést. A második csoport 1000, a harmadik pedig 500 korona prémiumot kapott érte. Ma is kinn van a bírálóbizottság, mert II. Matuska János csoportja bejelentette, hogy a kukorica egyelését is elvégezte.

— Nem jobb feltételek mellett dolgoztak a győztes csoportok, hogy a kukorica egyelésben is azok kerültek az élre, akik a répaegyelésben is élen jártak?

— Egyenlően osztottuk ki a földeket egész évi termelésre a csoportok között — magyarázza Unyatinszki András, mezőgazdasági mérnök —, de kezdetben egyesek azt gondolták, hogy a prémium csak ígéret marad és ezért a vetésáel sem igyekeztek úgy. mint a többiek; annak viszont az agrotechnikai időben történő elvégzése befolyásolta a növény kelésének és egyelésének idejét is. A lemaradást tehát maguk okozták, de még nekik is van esélyük győzelemre, hisz a verseny egész évben folyik és 326 000 koronát fizetünk időszaki prémiumként. A takarmány betakarításánál például minden parcellára külön prémiumot tűztünk ki, és itt nem a többi csoportoktól függően, hanem aszerint kapják a prémiumot, hogy lány nap alatt gyűjtik be a takarmányt. Például a Vágontúl-dűlőben, iá másfél nap alatt gyűjtik össze, ikkor 1000 korona, ha két és fél nap ilatt, akkor 500 korona prémiumot cap a csoport, ennek letelte után viizont prémiumban nem részesülhet.

Cs. J.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely 8 napig időzött hazánkban, s dolgozóinkkal, valamint a testvéri kommunista és munkáspártok küldöttségeivel együtt részt vett a CSKP megalapítása 40. évfordulójának ünnepségein, szombaton, május 20-án visszatért hazájába. A küldöttséget L. I. Brezsnyev, az

Teljesítették

A galántai járásban gyors ütemben halad a lucerna kaszálása és begyűjtése. Több szövetkezetben félszáraz állapotban szedik össze a le/ kaszált évelő takarmányokat, s hideg levegő segítségével szárítják. Ezt a módszert s galántai, a nagyfödémesi álla• mi gazdaságokban és több szövetkezetben is alkalmazzák. A szövetkezetesek nem feledkeznek meg a széna beadásáról sem. A javorinkai EFSZ a galántai járásban elsőként május 17-én teljesítette a széna beadását, és terven felül 6 mázsa lucernaszénát adott be. K. F.)

Űj víztárolók

A nagymihályi járás talajjavítási társulásai a tervezett talajjavításí munkálatokon kívül öt kisebb víztároló medencét létesítenek. A legnagyobb a 100 hektár területű, kétmillió m^ víz befogadására alkalmas rakovi tó lesz. További négy kisebb víztárolót építenek Tibava —Orechován, Krcován, Oreskóban és Trnava pri Laboréi közelében. A mesterséges tavak területe 123 hektár, s 2 450 000 m’ víz befogadására alkalmasak.

R. S. (Kassa)

SZKP KB elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke vezeti.

Csehszlovákia népe kedves vendégei látogatásának egész ideje alatt lelkes szeretettel és ünnepléssel vette körül a küldöttséget, s ezzel fejezte ki azt a mélységes hűséget, odaadást, amelyet a nemzetközi'munkás- és forradalmi mozgalom vezető ereje a dicső lenini párt iránt tanúsít.

A hazánkból távozó vendégeket £ CSKP KB Politikai Irodájának tagja és' póttagjai kísérték a repülőgéphez A Szovjetunió Kommunista Pártjánál képviselői meleg kézfogással, testvér: öleléssel búcsúztak el Antonin Novotny elvtárstól, a CSKP KB első titkárától köztársaságunk elnökétől, valamint pártunk és kormányunk további vezető képviselőitől.

Kétmenetes aratásra készülnek

A galántai járás szövetkezetesei örömmel fogadták a Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottságának és a járási nemzeti bizottság határozatát, amely szerint a galántai járás területén a gabona több mint 60 %-át, vagyis 1 18 720 hektár gabonát

két- és hárommenetes módszer segítségével takarítanak be.

Járásunkban tavaly csak 870 hektáron alkalmazták ezt a módszert, mégis bebizonyosodott annak előnye.

Három-öt nappal korábban kezdhetik el szövetkezeteseink az aratást, s egyidejűleg betakaríthatják a szalmát és a pelyvát is. A tarlóhántást és a tarlókeverékek vetését is korábban végezhetik el. Mindez elősegíti a talajnedvesség megőrzését és a növények fejlődéséti Ez a módszer kevesebb munkaerőt igényel, s ennek következtében lényegesen csökken az önköltség is.

Tavaly a Nagyfödémesi Állami Gazdaságban megállapították, hogy az új betakarítási módszer eredményeként, egy mázsa gabonára átszámítva, az önköltség 4 koronával csökken. Ha az állami gazdaságok és a szövetkezetek termelési költsége csak ennyivel mérséklődnék, akkor ez járási viszonylatban 1800 000 korona megtakarítást jelentene. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta)