Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-05-07 / 36-37. szám
„Malom sor" nevet kapta (a szerző felvétele) bizony nem lenne könnyű a válasz. Mit hozott? Kezdjük sorban... Dehogy! Röviden is ki tudják azt a bolyiak fejezni. Mindent. Boldog, örömteljes életet! Molnár János (Boly) . fbunawtr 1961. május 7. Tizenhat éve történt... Csallóköz csatakos utain a felszabadító Vörös Hadsereg alakulatai száguldottak végig, kissé talán fáradt, de mosolygós arcú katonák meneteltek a végső cél, a végső győzelem felé. Elhagyva az egyes falvakat, mindenütt egy új élet vetett csirát. Csallóköz fellélegzett. Szabadság! Nyárasd semmiben sem különbözött a többi csallóközi falutól. De itt is, a félig földbe épített kunyhócskákban, a háború alatt és a mértéktelen kizsákmányolástól testileg, lelkileg meggyötört emberekben egy új, életerős nedvkeringés indult meg. AMI MÉG EMLÉKEZTET A falu közepéről eltűnt a régi kastély. Megrontotta az idő, a letűnt korral együtt szétmállott, semmivé lett. A kegyetlen múltból csupán gróf Pálfy János kegyelmes úr pallosjogát jelképező bástya maradt meg. Nyárasdon ma már csak ez a történelmi emlék idézi elénk a múltat. Semmi más... Persze erre sem tekintgetnek riadt szemekkel az emberek. Csak álljon magában a bástya, így legalább jobban észrevehető, jobban szemléltethető az a fejlődés, amelyet a falu az előző évszázadokhoz viszonyítva, e kevés, a történelem időtengerében csupán egy pillanat — tizenhat esztendő — alatt megtett. ELSŐ LÉPÉSEK Lassacskán, tipegve-topogva tette meg a falu az első lépéseket. A régi rend csökevényeit nem lehetett egyszerre kiirtani. Öt év sem telt el a felszabadulás óta, s Nyárasdon megalakult a szövetkezet. Ez a tény, ez az esemény egy teljesen új korszakot nyitott meg a falu életében. S ha jól meggondoljuk az öt esztendő alatt hatalmasat kellett az embereknek fejlődnie, ha elhatározták, hogy a nagyüzemi termelés útjára lépnek, ha érvénybe léptetik a szocialista termelési viszonyokat. ...A CÉLEGYENESBE JUTOTTAK! Ma a nyárasdi szövetkezet a Csallóköz legjobbjai közé tartozik. A tagság kitartó hangya-szorgalmának az eredményeképpen ma méltán nevezhető a nyárasdi szövetkezet szocialista nagyüzemnek. S az emberek! Úgy élnek, mint városon. Igaz, ehhez az is nagyban hozzájárul, hogy nyárasdon már bevezették a szilárd jutalmazást, fizetést kap a szövetkezeti dolgozó. Oj jelleget öltött a falu. Az új házak egész sora épült fel, s épülnek a továbbiak. Ezek berendezéséről talán nem is kellene szólnunk. Hisz a fürdőszoba, a két szoba és az elő-Ä szabadság hozta szoba ma már olyan természetesnek tűnik a nyárasdiak előtt, mint az, hogy televíziót vásárolnak, újságot olvasnak, rádiót hallgatnak, stb. Kik laknak a házakban? Róluk szintén érdemes szólni. — A legtöbbje — mondja el Kubík Béla, a helyi nemzeti bizottság titkára — volt urasági kocsis, béres, kanász. Valamikor csak tengették életüket. Mindez feledésbe merült. S jól is van ez így. A múltnak még az emlékei se nyomasszák az embereket. MI ÉPÜL MÉG? Elsőbb beszéljünk arról, ami már van. Természetesen a szövetkezet korszerűen felszerelt gazdasági udvarral, istállókkal rendelkezik. A falu egyik büszkesége az űj növénynemesítő állomás. De az építkezés tovább folyik. A parkba szövetkezeti klub építését tervezik ebben az évben. Két önkiszolgáló üzletet kap a falu. KULTURÁLIS tevékenység Jó kezekben van a falu kulturális élete. Pöthe László, a CSISZ szervezet elnöke így nyilatkozott erről: — Szervezetünknek 80 aktív tag-ja van. Valamennyien a szövetkezetben dolgozunk. A nehézségeket kiküszöböltük, ma egy húron pendül a szervezet összes tagja, nincsen széthúzás. A kollektív ereje pedig hatalmas erő. Nyárasdon szép népművelődési otthon áll a fiatalok rendelkezésére. Bőven nyílik tehát lehetőségük kulturális tevékenységre, no meg szórakozásra is. A fiatalok ezt látva, nem kívánkoznak el a faluból, jól érzik magukat Nyárasdon. Örök hála felszabadítónknak, a dicső szovjet hadseregnek! Ezt a gondolatot fejezi ki felvételünk is, amely a szovjet és a csehszlovák nép örök barátságát jelképező szobrot ábrázolja. (Foto: CTK) Szép köntösben... MÜLTBÖL A JÖVŐBE Tizenhat éve történt... A faluban szovjet katonák meneteltek... Az emberek kinyújtották megzsibbadt testüket. Fények gyúltak a faluban. A szabadság, az öröm fényei. A szemekben kigyúlt a boldogság. A falu elindult, feltartóztathatatlanul a jövőbe. Török Benedek VLAGYIMIR GORGYEJCSEV: Régi zászlók A Reichstaghoz tört a gyalogság été gotyólyuggáttá, jeges szélben. Egy ifjú kqtona — márrmár elérve, ott esett el a közelében. Haldokolva... de bénán is csatázó jobbkarját a magasba lökte, és szuronya hegyén a vörös zászló szétbomólva nyílt ki fölötte. Az idő lassan éveit cseréli selyme,felett — kopnak színei... De korunk minden győzelme a régi zászlók fényét hinti, hirdeti. Fordította: Kovács Béla A Párkányi Városi Nemzeti Bizottság igen nagy gondot fordít arra, hogy a tavasz, illetve május érkeztével a város utcái, terei minél szebbek legyenek. Parkosítják az egész várost, több ezer facsemetét, bokrot, fenyőt, rózsafát, virágot ültettek ki a városba. A szökőkutak sem hiányoznak majd Párkány Ízlésesen parkírozott utcáiból, tereiről. Tehát szépül a város. Májust teljes díszben, pompával várta Párkány. Igaz, nemcsak ez alkalomra készítették a parkokat. A nemzeti bizottság dolgozói úgy gondolják — nagyon helyesen —, hogy szükséges dolgozóinknak napi munkájuk után, kellemesen rendbehozott városban sétálni, vagy éppen üldögélni, pihenni a parkban, hallgatni a víz csobogását. Az idei május bővelkedik a szebbnél szebb ünnepekben. A párkányiak pedig díszes köntösbe öltöztették városukat. Tehát üde, ízléses környezetben köszönthetik felszabadulásunk napját, 16. évfordulóját is. Nagy József (Nána) * * ★ • Több jelentős könyv jelenik meg pártunk megalapításának 40. évfordulója alkalmából. A napokban lat napvilágot Gajan-Kanárik „Harc a párt megalakításáért" című könyve, valamint Plevza „A CSKP és a földműves-kérdés" című könyve. Az új házsor, amely a könyvre, kultúrára. Nem tellett idejükből szórakozásra sem. Vasárnaponként pedig elültek a kocsmában reggeltől estig. Gondoljunk csak kicsit vissza. Mikor okozott a múltban gondöt egy faluban a népművelődési otthon építése? Ki törődött ilyesmivel? Maga a falu népe sem lépett fel akkora igényességgel, mint manapság. A kenyérharc, a megélhetésért folytatott hátgörnyesztő küzdelem kiölt az emberekből minden egyebet. Élni kellett! Éppen csak élni... Nézzünk csak szét ma egy keveset Bolyban. Természetesen lényegesen megváltozott a falu arca. A többi építkezés mellett egy teljesen új házsor, mintegy 50 ház épült fel, melyekben mind a szövetkezet tagjai laknak. A faluba bevezették a villanyt, megszépültek az utcák. Az emberek életszínvonala emelkedett, a szövetkezetben mégiscsak könnyebben és jobban megy a munka, s ha ma a falu kulturális élete felől érdeklődünk bátran elmondhatjuk nincsen semmi okunk aggodalomra. A fiatalok szívesen kapcsolódnak be a falu kulturális életébe, többször rendeztek már műsoros estet, színdarabot, stb. Maguk a fiatalok is mások. Szépen öltöznek, kultúráltan, inteligensen viselkednek, inkább moziba járnak mint kocsmába, s ha már, akkor szépen csendesen elszőrákoznak, eldanolnak. A faluban népművelődési otthont, méghozzá egyemeletesét, építenek, új önkiszolgáló bolttal szeretnék megörvendeztetni a lakosságot, s a helyi nemzeti bizottság távlati terve alap-A vallástalan kritika alapzata: az ember csinálja a vallást, nem a vallás az embert. Mégpedig a vallás annak az embernek az öntudata és önérzete, aki vagy még nem szerezte meg önmagát, vagy már ismét elvesztette. De az ember nem valami elvont, a világon kívül kuksoló lény. Az ember az az ember világa, az állam, a társadalom. Ez az állam, ez a társadalom termeli a vallást, egy visszájára fordított világtudatot, mert maga is visszájára fordított világ. A vallás ennek a világnak általános elmélete enciklopédikus összefoglalása, népszerű formába öntött logikája, spiritualista becsületügye, lelkesedése, erkölcsi szentesítése, ünnepélyes kiegészítése, általános vigasztaló és igazoló alapja. A vallás az emberi lényeg fantasztikus megvalósulása, mert az emberi lényegnek nincs igazi valósága. A vallás elleni küzdelem tehát közvetve küzdelem ama világ ellen, amelynek szellemi aromája a vallás. A vallási nyomorúság, a valóságos nyomorúság kifejezése, s egyszersmind tiltakozás a valóságos nyomorúság ellen. A vallás a szorongatott teremtmény sóhaja, egy szívtelen világ lelke, mint ahogyan szellemtelen állapotok szelleme. A vallás a nép ópiuma. A vallás mint a nép illuzórikus boldogságát megszüntetni annyi, mint a nép valóságos boldogságát követelni. Az állapotáról táplált illúziók feladását követelni annyi, mint amaz állapot feladását követelni, amely rászorul az illúziókra. A vallás kritikája tehát csírájában ama siraiomvölgy MARX KÁROLY: £1 vallás lényege 1818. május 5-én, 145 évvel ezelőtt, született Trierben Marx Károly, a tudományos szocializmus megalapítója. Az emberiség hálával és szeretettel emlékezik meg az évfordulón nagy fiáról, aki egész életét, a boldogabb, igazságos jövőnek szentelte. Mindvégig, megingathatatlanul küzdött az emberi elme felvilágosultságáért, a sötétség, a kapitalizmus, a klérus ellen. Művei valósággal az emberiség bibliájává váltak. A jobb világért küzdő ember munkás, tudós, művész szükségét érzi, hogy a marxizmus eszméivel fegyverezze fel magát, hogy az ő tanai szerint éljen, cselekedjen. Alább két rövid eszmefuttatását közöljük, melyekben szintén az „emberiség ópiuma", a vallás ellen küzd. kritikája, amelynek szentfénye a vallás. A kritika letépte a láncról a képzelt virágokat, de nem azért, hogy az ember a fantáziátlan, vigasztalan láncot hordja, hanem azért, hogy a láncot ledobja és élő virágot szakítson. A vallás kritikája kiábrándítja az embert, de azprt, hogy mint kiábrándult, értelmére tért ember gondolkozzék, cselekedjék, alakítsa valóságát, hogy önmaga körül és így valódi napja körül keringjen. A vallás csak az illuzórikus nap, amely az ember körül kering, amíg ez nem önmaga körül kering. A kereszténység szociális elvei A kereszténység szociális elvei igazolták az ókori rabszolgaságot, dicsőítették a középkori jobbágyságot, és szükség esetén értenek ahhoz is, hogy, habár kissé keserves ábrázattal, a proletariátus elnyomatását védelmezzék. A kereszténység szociális elvei egy uralkodó és egy elnyomott osztály szükségszerűségét prédikálják, s az utóbbi osztály 'számára csak az a jámbor óhajuk van, hogy az előbbi legyen jótékony. A kereszténység szociális elvei az összes gazdaságoknak konzisztóriumai tanácsosi kiegyenlítését az égbe helyezik át, s ezáltal igazolják a gazságok további földi fenntartását. A kereszténység szociális elvei az elnyomóknak az elnyomottakkal szemben elkövetett összes aljasságait vagy az eredendő bűn és más bűnök igazságos büntetésének nyilvánítják, vagy megpróbáltatásoknak, amelyeket az Ür szab ki végtelen bölcsességében a megváltottakra. A kereszténység szociális elvei a gyávaságot, az önmegvetést, a megalázkodást, a szolgalelküséget, az alázatot, vagyis egytől egyig a csőcselék tulajdonságait prédikálják, a proletariátusnak pedig, amely nem akarja hagyni, hogy csőcselékként kezeljék, még a kenyérnél is nagyobb szüksége van a bátorságra, az önérzetre, a büszkeségre és a függetlenség szeretetére. A kereszténység szociális elvei alamusziak, a proletariátus pedig forradalmi/ Május köszönt bennünket, májust köszöntjük. Dolgozó népünk legnagyobb ünnepei május havában vannak. Május 9-én hálával emlékezünk meg felszabadítóinkról, a dicső szovjet hadseregről. Ha nagy ünnepre készülünk Igyekezünk, hogy szép környezetet teremtsünk magunk körül. Hisz itt a tavasz, dolgozó népünk lelkesen ünnepel, szükséges tehát, hogy külsőleg is megjavuljon a város képe. Csak szabad hazában virágozhat a kultúra'. Teljes mértékben bizonyítja e mondás igazát a bolyi példa. A múltban a gazdák reggeltől estig túrták a földet. Ki gondolt volna ján 1963-ig felépül az új Iskola is, természetesen a lehető legkorszerűbb külsővel és belsővel. Ha most feltennénk a kérdést, mit hozott a bolyiaknak a felszabadulás,
