Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-01-01 / 1. szám
(Píerovi tudósítónk jelenti) - A pferovi járást és münkafelajánlását már néhány éve jól ismerik még a legeldugodtabb községek szövetkezeti dolgozói is. E járás példája szerint ezer és eíer munkafelajánlás született, afnely mind a mezőgazdasági termelés növelését hivatott elősegíteni. Az elmúlt hónapokban 62 politikai dolgozó és 157 mezőgazdasági szakember jelent meg a pferovi járás szövetkezeteiben, hogy ellenőrizze a munkafelajánlások teljesítését. Általában meg voltak elégedve a mozgalom eredményeivel. Az ígért 360 hektár helyett már 455 hektárt csapoltak le a járásban, 700 hektár helyett már idén 720 hektárt öntöztek, s ez év végéig 201 000 méter levezető csatornát tisztítottak ki, tehát 38 000 méterrel többet, mint amennyit munkafelajánlásaikban ígértek. A termelési eredményekkel is meg lehetünk elégedve. A gabona hektárhozama, valamint a tej és hús termelésében elért eredmények ékesen bizonyítják, hogy a pferovi járás négy év alatt teljesíti az ötéves terv feladatait. Járási méretben például idén az árpa átlagos hektárhozama 32,5 mázsa és a kenyérgabonáé 28,4 mázsa volt. Az állatállomány sűrűségét is lényegesen növelték. Például a prosineci szövetkezetben 100 hektár mezőgazdasági területre 104, a lyskyi szövetkezetben pedig 105 szarvasmarha jut. Hosszabb a helyzet a baromfitenyésztés terén. Ugyanis a tervezett 239 220 tojóstyúk helyett csak 77 300 tyúkot tartanak a szövetkezetek, s a KUKORICA a takarmányok királya A dolog úgy kezdődött, hogy Szlovákia egyik legnagyobb szövetkezetének elnöke kijelentette: — A kukorica vetésterületének lényeges kiszélesítése megbontaná vetésforgónkat, és termesztése egyoldalúan meríti ki a talaj termöerejét. Szóval — rosszkedvűen, kissé házsártosan — ezernyi érvet talált a kukorica vetésterületének lényeges szélesítése ellen. Éppen visszatért a földekről, ahol a kukorica kombájnos betakarítása nem ment olyan zavartalanul, mint ahogyan várták, s ezen is bosszankodott. A kombájnt a Szovjetunióban termesztett kukoricafajták betakarítására tervezték, amelynek csövei egyenesen nőnek. A nálunk most elterjedt nagyhozamú hibridfajták csövei pedig magterhesen a föld felé hajlanak, s a gép nagyrészt morzsolja a kalászokat. Rosszkedvű volt az elnök, s úgy látszik, hogy haragját a kukorica ócsárlásában akarta levezetni. — Mit szólnak ezekhez az érvekhez? - fordultam Tóth István mérnökhöz, a Calántai Járási Nemzeti Bizottság termelési osztályának vezetőjéhez, valamint Ján Kit e zo fömezögazdászhoz. — Ebben a kérdésben a cél a döntő — válaszolták. - Több húst, tejet és tojást akarunk, tehát növelnünk ffjból szóba került az említett nagy szövetkezet elnöke. Jánoi elvtárs nevetett. — Nézze csak meg az említett szövetkezeti elnök által aláirt munkafelajánlást. Ügy látszik, hogy azóta már megváltoztatta nézeteit, mivel jövőre ők is lényegesen nagyobb területet vetnek be kukoricával, mint idén. Nem csoda, hiszen a kukorica ez évi termése minden szónál ékesebben agitál termesztésének növelése mellett. Gir. A Horni Mosténice-i szövetkezetben úgy oldották meg a sertések szállásolásánál felmerült nehézségeket, hogy farudakból és szalmából olcsó és könnyű ólakat építettek. Már második éve használják ezeket a gazdasági épületeket, amelyek kitűnően beváltak. háztáji gazdaságokon pedig összesen 108 000 tyúkot nevelnek. Az ellenőrző bizottságok továbbá azt is megállapították, hogy még 125 000 köbméter komposztot kell kezelésben részesíteni és további 100 000 köbmétert kell még készíteni, hogy teljesítsék az Ígért mennyiséget. Még egy örvendetes dologról akarok beszámolni. Járásunkban jó helyzetet teremtettünk a takarmányellátásban. Ugyanis idén összesen 2962 hektáron termesztettünk silókukoricát, úgyhogy járási átlagban minden számosállatra 75 mázsa, sőt a répatermesztői körzetekbe tartozó szövetkezetekben 100 — 120 mázsa siló jut. Tehát a takarmányellátással ez évben sokkal jobban állunk mint tavaly, s ez lehetővé teszi, hogy a harmadik ötéves terv első évében az állattenyésztésben még az eddiginél is szebb eredményeket érjünk el. Arnost Vyslouzil, Pferov Becsüljük meg segítőtársainkat Nem lehet vitás senki előtt sem, hogy szövetkezeteinkben a mezőgazdasági munkálatok oroszlánrészét a gépek és a velük dolgozó traktorosok, kombájnosok végzik. Traktorokkal szántjuk a földet, vetjük a magot, velük végezzük a növényápolási és növényvédelmi munkálatokat. Gépeké a döntő szó a gabona betakarításánál, a takarmányok kaszálásánál, silózásánál. A gép a legnagyobb segítőtársa az embernek, mégis sok helyen nagyon mostohán bánnak vele! Sok helyen csak addig gondolnak rá, amig végzi a munkát, aztán eb ura fakó! Ott marja a rozsda, emészti az idő, ahol éppen befejezte a rája bízott munkát. Nem ritkaság a cséplés óta kazlak mellett ágaskodó elevátor, a táblák szélén hagyott műtrágyaszórótárcsa vagy borona, amelyet már benőtt a kora őszi vetés. De ugyanúgy vádolnak a gazdasági telepeken szanaszét szórt szerszámok, gépek, az esőtől agyonra áztatott cséplő- és aratógépek, kombájnok, amelyeken araszos csírát hajtott a szeméttel együtt ottmaradt mag. Gazdáik nem gondolnak arra, hogy ezekre a gépekre jövőre is szükségük lesz. Nem jut eszükbe, hogy ezekért a gépekért nagy összegeket kellett kifizetniük. Pedig ilyen bánásmód mellett a gépek a befektetett összegnek csak kis hányadát téritik vissza, mivel idő előtt elhasználódnak, tönkremennek. Bármilyen sürgős is a munka, arra lehet és kell is időt szakítanunk, hogy minden idénymunka befejezése után a gépeket, amelyekkel dolgoztunk, kitisztítsuk, elraktározzuk. Ha nincs elegendő fedett hely a gépek számára, akkor kitisztítás után naftával, vagy gépolajjal tartósítjuk és a gazdasági udvar egy részén helyezzük él, sorban géptípusok szerint. A farészes gépeket, cséplőgépeket, elevátorokat, magtisztítókat, szalmahúzókat, önkötözőgépeket stb. feltétlenül helyezzük tető alá. Mindenhol akad erre hely, csak körül kell kicsit néznünk. A gumikerekes aratógépeket, gépcsoportvontatókat, mütrágyaszórókat, stb külön gonddal kezeljük. Szereljük le a gumiabroncsokat és raktározzuk el száraz helyre. Az embereken múlik a gépek sorsa; a gépesltők, brigádvezetők lelkiismeretes, jó szervezőmunkájától függ. Ha Vavcsák József, a 4600 hektáros Dvory nad 2itavou-i szövetkezet gépesítője rendben tudja tartani a 46 traktorból, 20 kombájnból és többszáz egyéb mezőgazdasági gépből álló gépparkot, úgyhogy a gépesítési csoport udvarán öröm végigmenni, akkor ezt jóval könnyebben el lehetne végezni a vranovi, semerovói, sikenickai, Maié Kosihy-i, nana! és még sok más szövetkezetben, ahol jóval kevesebb a gép, mint a dvoryi szövetkezetben. Csak egy kis akarat, egy kicsit jobb szervezés és több felelősségérzet kell hozzá. VARGA JÓZSEF, Nővé Zámky ÍSL*" merészebben tárjuk fel a tartalékokat Az ipolyviski szövetkezet tagsága és vezetősége a kongresszus előtti vitaanyagok alapján alaposan elemezte a szövetkezet gazdasági helyzetét és kidolgozta a szövetkezet termelési és pénzügyi ötéves tervét- Az ipolyviskiek ismét bátor távlatokat tűztek maguk elé, amelyek méltóak a falu hírnevéhez. Ha a tervet tanulmányozzuk, megállapíthatjuk: gondosan ügyeltek arra. hogy az egyes termelési szakaszok között meg legyen az összhang. Azonban ha tüzetesebben megvizsgáljuk az eddigi gazdasági eredményeket, arra a következtetésre jutunk, hogy az egyes termelési szakaszokon még sok olyan rejtett tartalék van, amelyet a tervben nem vettek figyelembe és nem használják fel őket a termelés növelésére. A növénytermesztés még többet adhatna az állattenyésztésnek Az ötéves terv szerint a szövetke zet hektárhozamai a jövő évek folyamán a következőképpen alakulnak: ha több cukorrépát termesztenének takarmányozási célokra, mivel a zootechnikus szerint, amikor ezt a takarmányt adagolták a teheneknek, 770 literről 1000 literre emelkedett a tejhozam. A pillangósok betakarítására is nagyobb gondot kell fordítaniuk, mert eddig sok esetben a rendeket sem forgatták meg. Persze a jő takarmányalap még nem elegendő az állattenyésztési termelés fokozására. A szövetkezet fejlődési terve előirányozza, hogy a hizlaldába bevezetik a nedves etetést, a sertéseket villanypásztorral legeltetik, 2500 tyúkot mélyalmon tartanak, 130 növendékmarhát szellős istállóban nevelnek és 1962-ig kiselejtezik a gümökóros teheneket. A termelési eredmények javításához azonban az állatgondozóknak is hozzá kell járulniuk. A fejők például még mindig csak naponta kétszer etetnek és fejnek. A tejtermelés növeléséhez pedig feltétlenül szükséges a napi háromszori etetés és fejés. Jó lenne, ha az etetők csak etetnének és a fejést asszonyok végeznék, továbbá, ha az istállókba bevezetnék a második műszakot. Termény A hektárhozamok alakulása a következő években (q) 1961-ben 1964-beri 1965-ben Búza 27 29 29,5 Árpa .26 27 23 Kukorica 34 40 42 Cukorrépa 390 430 450 Burgonya 160 185 190 Herefélék 60 65 69 Bíztató pénzügyi fejlődés Á termelés növelése természetesen növeli az árutermelést is, amint ezt következő táblázat is mutatja: Össztermelés kell a magas fehérjetartalmú takarmányfélék termesztését. Ebből a szempontból pedig a kukorica első helyet foglal el a takarmányok között. Es ezért termesztettünk járásunkban az elmúlt évben a szántóterület 21,8 Vsán kukoricát. Jövőre még tovább növeljük a vetésterületet. S ami a vetésforgót illeti, már nem ragaszkodunk hozzá olyan görcsösen. Elég, ha megemlítjük, hogy Argentínában és a iowai körzetben, ahová Hruscsov elvtárs is ellátogatott amerikai útja alkalmával, ugyanazon a területen már évtizedek óta megszakítás nélkül kukoricát termesztenek, s minden évben szép termést takarítanak be. Argentínát hozták fel érvül a járás szövetkezeteinek mezőgazdászai is. Ugyanezt az elvet vallotta Jánoi elvtárs, a nyugat-szlovákiai kerület főmezőgazdásza is.- A jövő évben a kerület szántóterületének 24,9 Vo-át vetjük be kukoricával - mondta. - Tehát az idei vetésterületet további 40 000 hektárral toldjuk meg. A fenti táblázat első látásra mutatja, hogy a szövetkezet megfelelően növeli a hektárhozamokat. Aki azonban ismeri az ipolyviskiek eredményeit, tudja, hogy a növénytermesztésben még sok tartalékuk van. A búza, árpa és cukorrépa hektárhozama már az előző években is magasabb volt, mint amennyit az ötéves terv utolsó évében terveznek elérni. Ezenkívül korszerű agrotechnikai intézkedésekkel, valamint helyes trágyázással és nagyhozamú terményfajták vetésével még tovább növelhetik a hektárhozamokat, s így az állatállománynak is több takarmányt biztosíthatnak. Erre azóta már az ipolyviskiek is rájöttek és kötelezettséget vállaltak, hogy gabonából 32, cukorrépából pedig 550 mázsás hektárhozamot érnek el. A takarmány mennyiségén kívül nagy szerepet játszik az állattenyésztési termelés növelésében a takarmányok minősége és összetétele is. Nagyon helyes, hogy a szövetkezet a szántóterület 6 %-án silőféléket termeszt és már most 11 hektár puha gabonával gazdagítja a takarmányalapot. Emellett azonban feltétlenül szükséges, hogy a takarmány jó minőségét megőrizzék. A szövetkezetben ugyanis évek óta rossz minőségű szénát takarítanak be, ami lényegesen kihat a tejhozamra. A szövetkezetnek a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítania a szénafélék betakarítására, mert itt nehéz ezreseket vészit a szövetkezet. Oj szárítási módszereket kell alkalmazni és minél jobban gépesíteni a takarmánybegyűjtést, hogy a takarmány minél hamarabb tárolási helyére kerülhessen. A szövetkezet igen nagy gondot fordít a talajjavításra. A helyes istállőtrágyázáson kívül 30 hektárt zöld trágyával javítanak évente minden hektár talajterületre 2,5 köbméter komposztot készítenek és 120 hektáron trágyalevezéssel fokozzák a hektárhozamokat. Mezőgazdasági termék: 1— ------------------------------------------------————— 1960-ban 1961-ben 1964-ben 1965-ben Kenyérgabona 1516 q 1600 q 1900 q 1900 q Sörárpa , 1315 q 1400 q 1500 q 1500 q Cukorrépa 20 000 q 21 060 q 23 400 q 24 000 q Hús 1450 q 1502 q 1694 q 1700 q Tej 248 600 lijt. 317 400 lit. 478 400 lit. 524 000 lit. Tojás 188 000 db 230 000 db 326 000 db 329 000 db Nagy mértékben emelkedik a szövetkezet össztermelésének értéke is: A termelés tervezett értéke (Kö) Nagy távlatok az állattenyésztés előtt A szövetkezet állatállománya a következőképpen szaporodik: Állatfaj Tervezett állatállomány (db) 1960-ban 1961-ben 1964-ben 1965-ben Szarvasmarha 520 585 680 700 Tehén 180 243 272 275 Anyasertés 80 80 80 80 Baromfi 2500 2600 3100 3200 Termelési mutatók: ———— --------------------------------------------------------1960-ban 1961-ben 1964-ben 1965-ben Növénytermesztés 2 904 410 3 255 581 4 532 667 4 832 291 Állattenyésztés 2 890 600 3 238 202 4 051132 4 235 759 összesen 5 795 010 6 405 785 8 583 799 9 068 050 Termelési költségek 1344 000 1402 000 1513 000 1655 000 A termelés tiszta értéke 4 451 010 5 091 783 7 070 799 7 413 050 Nőnek az alapok és a tagok jövedelme: Az alapok növekedése (K£s) 1960-ban 1961-ben 1964-ben 1965-ben Oszthatatlan alap 528 000 654 000 880 000 1085 000 Üzemi tartalékalap 175 000 237 000 589 000 692 000 Társadalmi alap 220 000 300 000 300 000 300 000 Művelődési alap 56 000 100 000 100 000 100 000 Béralap 2 393 000 2 510 000 2 610 000 2 640 000 A munkanorma értéke 30 33 34 35 Amint már említettük, a takarmány messzenek, amelyek a legjobban hozmennyiségét biztosították, de szűk- zájárulnak az állattenyésztési terméséges, hogy olyan növényeket tér- kék előállításához. Például jó volna, Nőnek az alapok, nő a szövetkezet és a tagok jövedelme, de évről évre csökken a munkanorma-szükséglet. Amíg idén 76 400 munkanormára volt szükség, addig 1965-ben a magasabb jövedelem eléréséhez csak 64 000 munkanorniát kell ledolgozniuk. A szövetkezet a jövőben minden évben új kádereket küld a szakiskolákba. Kellemesebbé teszik a tagok munkahelyét is. A gazdasági épületek között kikövezik az utat, kultúr- és fürdőhelyiséget létesítenek és a gazdasági udvarra autóbusszal szállítják majd a dolgozókat Bállá József mmfvtf 3 1961. január 1.
