Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-04-23 / 33. szám
Befejezte munkáját az ENSZ idei közgyűlése csensziovaxia nepe jói ismeri a szabadság és a nemzeti függetlenség árát. Ezért rokonszenvvel kísérte a Minden más nemzetközi eseményt háttérbe szorított az elmúlt hét folyamán az amerikai imperialisták által szervezett és előkészített fegyveres támadás a szabadságát és függetlenségét nemrég kivívott kubai nép ellen. Amíg a Szovjetunió a világűr sikeres meghódításával ejtette bámulatba a világot, amíg Gagarin nevétől volt hangos az egész földteke, addig a Karibi-tenger térségében elterülő, békében élő Kubára ellenforradalmi bandák törtek, akiknek nem tetszik Fidél Castro forradalmi kormánya, és szeretnék visszafordítani a történelem kerekét a világnak ebben ja részében. A Szovjetunió kormánya, mint mindig, ebben a válságos időben is a józan ész és az alapos meggondolás hangjára hallgatott. Hruscsov elvtárs személyes üzenetet küldött Kennedy amerikai elnökhöz, amelyben határozottan leszögezi, hogy a Kubai Köztársaság ellen indított imperialista orvtámadásért kizárólag a washingtoni kormányt terheli a felelősség. A szovjet kormányfő üzenetében kijelenti, hogy a békeszerető államok nem hagyják magára a kubai népet igazságos harcában. A Szovjetunió és a többi baráti állam a legmeszszebbmenő támogatásban részesíti Kubát. Kennedy válaszában köntörfalazott, sőt fenyegetőzött. Arcátlanul azt állította, hogy a Kuba elleni támadáshoz a washingtoni kormánynak semmi köze. Az alig három hónapja működő új amerikai elnök ezzel az állásfoglalásával végleg lerántotta a leplet •z amerikai politika igazi arcáról. Nem téveszthetik meg a világ népeit ma már sem Washingtonban, sem Bonnban, Párizsban vagy Londonban. A kubai nép oldalára állt az egész haladó világ. Egész Latin- Amerikában tüntetések folytak, amelyeken a leghatározottabban elítélték az amerikai imperializmus durva támadását Kuba ellen. Fidél Castro forradalmi Kubája ma világító fáklya egész Latin-Amerika előtt, amelynek országai az amerikai imperializmus igája alatt görnyednek. De nemcsak Latin-Amerikában, hanem Indiában, a Kínai Népköztársaságban, a Szovjetunióban, valamint Európa legtöbb országában a békére vágyó milliók százezrei biztosították szolidaritásukról a kubai népet. A Kubai Köztársaságot ért imperialista orvtámadás kérdésével foglalkozott az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága is. Az ülésen Stevenson amerikai küldött kijelentette, hogy a washingtoni kormány a szovjet kormány üzenetére adott válaszában egyetért azzal,, hogy Kuba nem veszélyezteti az USA-t, viszont a kubai helyzet veszélyeztet egyes kubaiakat. Ebből világosan kitűnik, hogy az amerikai küldött az USA-ba menekült kubai ellenforradalmárokat vette védelmébe. Zorin szovjet küldött felszólalásában rámutatott, hogy az amerikai küldött kijelentései logikátlanok és nem felelnek meg a valóságnak. A szovjet küldött végül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az ENSZ a leghatározottabban közbelép a Kuba ellen indított agresszió megfékezésére és helyreállítja a békét Kubában. Meg kell mgg említenünk Hruscsov elvtárs üzenetének kubai visszhangját. A kubai rádió tolmácsolta a kubai nép őszinte elismerését a Szovjetunió határozott lépésével kapcsolatban. A kubai lapok is lelkesen fogadták Hruscsov elvtárs üzenetét, és leszögezik, hogy nemcsak Kubában, hanem egész Latin-Amerikában, sőt világszerte örömmel üdvözölték a Szovjetunió kormányának állásfoglalását. 35 .as 1 Születésnap | lljics Leninről szóljon most az ének, ki minden cárnál, királynál nagyobb. Kit nein jödnek el már sohasem az évek, kinek neve csillagként ragyog. Remegtek tőle tőkések, bojárok, De Jölderiilt a sztyeppek vándora. Dédelgették a rongyos proletárok, — értük csatázott mindegyik szava. A New Yorki East River partján elterülő ENSZ-palota üléstermei elcsendesültek. Mielőtt azonban a 99 tagállam képviselői a még tavaly decemberben megszakított XV. közgyűlés tavaszi időszakának befejezése után felállnának a tárgyalóasztaltól, pillantsuk csak vissza a világszervezet idei tanácskozására. Van miről beszélni. A világban bekövetkezett erőviszonyok megváltozása a szocializmus javára, a gyarmati sorsukból felszabadult államok bevonulása, s nem utolsósorban a XV. közgyűlésen részt vett szocialista államok vezető képviselőinek tevékenysége alápjában megváltoztatta az ENSZ jellegét, amely eddig leginkább a nyugati államok szavazógépezetének, imperialista mesterkedésének fellegvára volt. Üj idők új erői törtek be az ENSZ falai közé. Eltekintve az egyes szavazati eredményektől, amelyek sok esetben csak a világszervezet helytelen összetétele következtében jöhettek létre, a béke és a haladás erőinek győzelmes találkozása volt a háború és a reakció erőivel szemben. Még a New York Times című amerikai napilap is nemrégiben keserűen állapította meg:- Az idei ülésszak a legveszélyesebb volt a világszervezet történelmében. A Nyugat egyre jobban elvesztette a talajt a lába alól. Az éveken át erőszakoltan használt szavazógép berozsdásodott. A nyugati sajtó a világszervezet széteséséről kezdett meséket költeni. Oktalan propaganda volt ez, de a tények annál szomorúbbak, mert éppen a világszervezet zászlaja alatt részt vevő katonák jelenlétében börtönözték be a kongói nép leghűbb fiait, akiket később az imperialisták kongói szekértolói meggyilkoltak. / Jogos és megalapozott a Szovjetunió és a többi szocialista kormányának aaVa javaslata, hogy át kell szervezni az ENSZ végrehajtó szervezetét. Hammarskjöld főtitkár nem a népek szolgálatában állt, hanem a gyarmatosítók lakája lett. Az egész emberiséget legjobban érdeklő kérdés, a leszerelés ügyében, nem született konkrét döntés. Az USA kormánya először azzal odázta el a tárgyalásokat, hogy megvárják az új Kennedykormány leszerelési politikájának kidolgozását. A laoszi helyzet, s legújabban a Kubai Köztársaság ellen indított gyalázatos imperialista támadás azonban bebizonyította: Washington és a köréje csoportosult többi nyugati nagyhatalom üres szófecsérlésre használja fel a világszervezet szószékét, hogy leplezze imperialista politikáját. A Szovjetunió vezette szocialista tábor következetes békepolitikája, a különböző társadalmi rendszerű államok szoros gazdasági és politikai együttműködésére, valamint a gyarmati rendszer végleges felszámolására tett javaslat adta meg leginkább az ENSZ- közgyűlés idei munkájának jellegét. Az ENSZ sorsa sok tekintetben azon múlik, hogy lesz-e ereje legyőzni az ellenállást, amelyet az imperialista hatalmak a legfontosabb nemzetközi kérdés, a leszerelés megvitatásával kapcsolatban fejtenek ki: Napjainkban, amikor az ENSZ egyik önálló, független államát, a Kubai Köztársaságot imperialista támadás érte, még jobban megnövekedett a világszervezet szerepe, amelynek alapokmánya kimondja, hogy a béke és a nemzetek közötti együttműködést, a világbékét kell védelmeznie. Milan Smolík Lenin tudta, hogy mi jáj benn a szívben;. Trojkák, muzsikok titkos álmait, Cserzett munkások ezer szenvedését: S kibontotta a jövő zászlóit. Alája gyűjtve minden elnyomottat, Seregbe fogva minden lázadót, Riadót zúgva, ha ütött az óra: Fergeteges, győzelmes riadót... * A Kubai Köztársaságot ért imperialista orvtámadást az egész haladó emberiség a leghatározottabban elítéli. Felvételünkön: A kubai nép egy emberként tüntet a támadók ellen. (Foto: Prensa Latina) ^ ,£znfaiL L fÖíDMÍl/ff 1961. április 23. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése Csehszlovákia népével együtt mélységes felháborodással fogadta az amerikai imperialisták által felfegyverzett, támogatott és irányított zsoldos bandáknak a testvéri Kubai Köztársaság elleni alias anresszióiáról szóló hírt. cubai forradalom hősi harcát a Baista-zsarnokság ellen, amely Kubát *s a kubai népet rabságban tartotta, negalázta és idegen imperialista uraom jármába hajtotta. N Ezért fogadtuk olyan őszinte örömnél a kubai forradalom győzelmét, mnelyben a nép demokratikus ereje löntött országa függetlenségének és izabadságának útjáról. Kuba hős népe gazdaságának, nem:eti kultúrájának fejlesztésével, az évszázadokon át nyomorban és rabiágban sínylődött nép életszlnvonaláíak emelésével biztosította országálak függetlenségét és teljes önálló;ágát. így Latin-Amerika valamennyi írszága számára élő és vonzó példacéppé vált. A kubai forradalom éppen ezért űváltotta mindazok mérhetetlen gyüöletét, akik ebből a nyomorból élek és erre alapították hatalmukat. Az amerikai imperializmus aljas támadása — tekintet nélkül arra, hogy : kinek a keze hajtja azt végre — • nemcsak a kubai nép szabadsága és j boldogulása ellen, hanem minden ! nemzet szabadsága és függetlensége, ! a világbéke ellen irányul. Teljes határozottsággal tiltakozunlc ; a gaztett ellen, amellyel az amerikai® f imperializmus szét akarja zúzni a • kubai forradalom történelmi sikerét ! és meg akarja félemlíteni a nemze- * teket a szabadságharchoz és a füg- ; getlenséghez vezető útjukon. Az Egyesült Nemzetek Szerveze- ] tének közgyűléséhez és a Biztonsági ! Tanácshoz fordulva, sürgősen kérjük, Ítélje el az agresszort, és tegye lehetetlenné aljas terveinek megvalósítását. Mély csodálattal és forró rokonszenvvel viseltetünk Kuba hős népe iránt, testvéri harci üdvözleteinket küldjük bátor hadseregének, milíciájának és Castro vezette forradalmi kormányának. Szilárdan állunk a kubai hazafiak mellett, teljes mértékben támogatjuk történelmük nagy küzdelmét és meggyőződésünk, hogy igazságos ügyük győzni fog. Éljen a hős kubai nép! Éljen a szabád Kuba! Nem hagyjuk magára Kubát A Nemzetgyűlés nyilatkozata a Kuba elleni agresszióval kapcsolatban ccrycteycö, yyu&eci Kilencvenegy lenne, hogy ha élne, De megpihent a küzdelmek során. Százezrek és milliók siratták: • A Neues Deutschland című lap jelentése szerint Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára nagy jelentőségű beszédet mondott a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági és műszaki vezetőinek országos értekezletén. Többi között kijelentette, hogy az ország iparárfak és . mezőgazdaságának fejlődése az elkövetkező két év folyamán az előző évekhez viszonyítva megkétszereződik. (ger) • Kanadában megnövekedett a munkanélküliek száma. Ottawai sajtójelentések szerint ez év első felében közel 800 000 főre, vagyis az alkalmazottak 11,3 %-ára emelkedett a munkanélküliek száma. (ml) Ha a dél-amerikai államok fejlődését vizsgáljuk, két olyan szembetűnő tényezővel találkozunk, amelyek ezeknek az országoknak a gazdasági elmaradottságát magyarázzák. Az egyik az, hogy a föld hazai §s külföldi nagybirtokosok kezében van, ugyanakkor a szegényparasztok és a föld nélküli mezőgazdasági munkások milliói a puszta megélhetésért küzdenek. A másik főtényező az idegen, elsősorban az észak-amerikai tőke döútő befolyása a gazdasági életre. Az észak-amerikai tőke növekvő befolyását az USA monopolistái azzal indokolják, hogy a széles néptömegek nyomorán, a gazdasági fejlődés csigalassúsága ütemén és az elégtelen belföldi tőkeképződésen csak a külföldi tőke behozatalával lehet segíteni. Mi azonban a tényleges helyzet? Vajon ilyen humánus okok késztetik-e az USA kapitalistáit gazdasági befolyásuk kiszélesítésére? Az észak-amerikai monopolistáknak a második világháború konjuktúrájából származó tőketartalékok tették lehetővé a gazdasági behatolást egyes gazdaságilag fejletlen államokba, — többek közt Latin-Amerika országéiba is. Dél-Amerikát az észak-amerikai tőkések már Monroe elnöksége óta az USA gazdasági függelékének tekintették. A tőkebefektetések különösen a második világháború befejezése óta növekedtek: 1943-tól 1957-ig ez a tőkebefektetés három milliárdról 8 és fél milliárd dollárra Gátszakadás Latin-Amerikában emelkedett. E beruházások tették lehetővé, hogy az amerikai töke uralja, és ellenőrizze a legfontosabb iparágakat. Mivel pedig Latin-Amerika ipari termelését az jellemzi, hogy kevés áruféleségre terjed ki, ezért ennek a néhány ágazatnak az ellenőrzése szinte teljhatalmat jelent az egész gazdasági és politikai élet felett. Meggyőző példa erre, hogy az amerikai és angol tulajdonban levő húsfeldolgozó üzemek a húsáruknak csak 30 %-át termelik, ezzel szemben a kivitelnek körülbelül 80 %-a van a monopóliumok kezében. Az ország villanyáram-fogyasztásának 70 százalékát az észak-amerikai kézben levő üzemek szolgáltatják. Hogy milyen célokat követ az amerikai tőkebeáramlás, arra példa a beruházásokból származó haszon állandó növekedése. Ez a haszon 1950-ben 700 millió dollárt tett ki az 1929. évi 150 millióval szemben. A gazdasági alárendeltség törvényszerűen magával hozza a politikai függést is. Emlékezzünk csak arra, amikor az USA a cukorbehozatal letiltásával akarta térdre kényszeríteni Fidel Castro kormányát és visszaállítani Battista diktátor uralmát. Az idegen tőkések úgy lépnek fel a gazdasági és politikai élet minden terén, mint az országok tényleges urai. Ezek a tények ma már mindinkább ismeretessé válnak a legszélesebb néprétegek előtt. A dolgozó tömegek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt már a huszas években állandó nyomást gyakoroltak kormányaikra az alacsony életszínvonal megjavításáért, az USX-monopóliumok kizsákmányoló politikája ellen. A nemzeti burzsoázia is mindinkább aktivizálódik és csatlakozik az idegen monopóliumok elleni harchoz. De még hosszú évekig tartott, míg az állandóan fokozódó bérharcok és a gazdasági függetlenségért küzdő mozgalmak konkrét eredményekre vezettek. 1930-ban és az ez után következő években Mexikó, Argentína, Brazília, Bolívia és más államok elvileg kizárták a külföldi tőkét néhány nyersanyagtermelő iparágból. A háború utáni években Argentína hozott hatékony védelmi intézkedéseket az amerikai tőke behatolása ellen. A legforradalmibb jellegűek azonban Kuba forradalmi kormányának intézkedései, amelyek nemzeti igazgatás alá helyezik az USA-kapitalisták óriási terjedelmű cukorültetvényeit, állattenyésztő farmjait és az ipari vállalatok nagy részét. Ezek az intézkedések, természetesen, az USA-kormány és a monopolista körök elkeseredett dühét váltották ki, amelyek mindent elkövetnek, hogy a fiatal független államot újból az USA gazdasági- és politikai függvényévé tegyék. Mivel pedig a gazdasági bojkott nem érte el célját és a többi latin-amerikai állam sem volt hajlandó az észak-amerikai monopolisták érdekéiért megszakítani a kapcsolatokat Kubával, most közvetlen agreszsziőt készítettek elő a független Kubai Köztársaság ellen, amelyben a vezető szerepet a washingtoni kormány játszotta. Az USA kormányát és a monopolistákat most újabb kellemetlen meglepetés érte. Quadros, Brazília új köztársasági elnöke kinyilvánította, hogy országa diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat létesít a szocialista tábor országaival. A szocialista országokkal való kapcsolatok gondolata más dél-amerikai országokban is tért nyer. Ezek az államok e kapcsolatokban látják az USA-tól való függés megszüntetésének legbiztosabb útját. A szocialista államokkal* kötött, politikai feltételek nélküli -és az egyenlőség elvén nyugvó szerződések nagy gazdasági előnyöket jelentenek a szerződő felek számára. Ilyen előny többek közt a nyersanyag és az élelmiszer kedvező kicserélése termelőeszközökre, gyári berendezésekre, gépekre, amelyek az ország iparosításához szükségesek. Bizonyos az, hogy Latin-Amerika politikai és gazdasági felszabadítási folyamata megindult, s ezt a monopolisták intrikái és erőszakos akciói csak késleltethetik, de nem akad^* lyozhatják meg, a
