Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-04-16 / 31. szám
Beszédes plakátok Emlékezünk. Nagy napokra, dicső Ionosén megható a „Boldogan akaharcokra, pártunk megalakítására 40 runk élni“ feliratú plakát, amely egy év távlatából. Negyven év. Tulajdon- munkáscsaládot ábrázol. Az apa, anya keppen nem is hosszú idő. Csak ke- és gyermekük arcán félreérthetetlevéssel több mint egy fél emberöltő, nül ott tükröződik a jövőbe vetett Mégis mennyi emléket kel! féléiévé- hit. De különösen az apar arcán az níteni, hogy felmérhessük azt az elszántság is, amellyel azért a jöutat, amelyet pártunk a máig meg- vőért harcra kel. tett. A nagy évforduló előtti visszaemlékezések szerves részévé válik a bratislavai plakát-kiállítás, amely „A politikai plakát 40 éve“ címet viseli, A képzőművészeti alkotás legnépszerűbb műfaja minden bizonnyal a plakát. Kolportőrök, agitátorok hű segítőtársa, a kizsákmányolás elleni harcban nagy horderejű fegyver. Kár, hogy a kiállításon az 1921 — 1945 közötti időszakot aránylag kevés plakát képviseli. Ügy gondoljuk, kiegészíthették volna még fotókópiákkal, esetleg a röpiratok is helyet kaphattak volna. De beszéljünk a kiállítottakról. Az összes plakáton ebből az időszakból élesen kirajzolódik a mindjobban erősödő párt győzelmébe vetett hit. Egy főrészük a proletársajtót hivatott pro- Hatásos és jól megszerkesztett a pagálni, s tegyük hozzá, nagyon ha- Lenin-hetet és a Zólyomi Vörös Napot tásosan teljesíti ezt a feladatot. Kü- hirdető plakát, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a munkásságot egységfrontba szólító falragaszt sem. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a párt megalakulásától a felszabadulásig eltelt időszakot .nagy vonalakban híven tükrözi. A szerzőket illetően, bár csak néhrányat ismerünk, megállapíthatjuk, hogy öntudatos, harcos szellemű kommunista művészek. A kiállítás további szakaszához érve, a kivívott szabadság feletti öröm, a szorgos építés első napjai, a felszabadítók iránti hála tűnik szemünk elé. „Minden hatalom a népé“; „Felépítjük az új Szlovákiát“; „Hős a harcokban, hős a munkában“ — talán elég ezeket a feliratokat olvasni, s máris arra a következtetésre jutunk, hogy a plakát, illetve a szerzők szinte beledobbantak a mába, s a színek és ötletek száz és száz árnyalatával érzékeltetni tudták. Megkapó a felszabadulásunk első évfordulójára készült falragasz, amelyről az immár jelképessé vált, gyermeket ölelő szovjet katona mosolyog. A szocialista haza építéséről sorozoatosan jelennek meg a plakátok. A kétéves terv, új gyárak, üzemek építése, a békeharc, a falu fejlődése egymást követően vetíti elénk az elmúlt másfél évtized eseményeit. Kár, hogy a második ötéves terv éveiből alig állítottak ki valamit, s konkréten a második ötéves tervre vonatkozóan semmit sem. S bár komoly, művészi színvonalú plakátok hirdették a repülő világbajnokságot, s színházi életünk kimagasló eseményeit, mégsem férnek el a kiállítás címe, célja adta keretbe. Különben a rendezőket csak dicsérhetjük. Az ízlésesen elhelyezett plakátok, amelyek összbenyomása is kellemesen hat, nagy akaratról, gondos munkáról tesznek tanúságot. P. I. ★ ★ ★ Nagytakarítás a faluban a Már kétezren. Eddig 2000 ázsiai, afrikai és latin-amerikai diák kérte felvételét a Lumumbáról elnevezett moszkvai Barátság Egyetemre. További sok Elutazott hazánkból a kubai balett. A kubai művészek három hét alatt 11 alkalommal léptek föl Prágában, Bratislavában, Brnóban és Koáicében. Az előadásokat több mint 15 ezer néző tekintette meg. A siker mindenütt átütő volt, a közönség percekig tartó tapsviharral üdvözölte a kubai balett-táncosokat. Európai kőrútjuk további állomása Bukarest. A kedves vendégek- driguez a „Reménytelen elővigyázatovábbi sok sikert kívánunk. — Ké- tosság“ című balett főszerepében, pünkön: Alicie Alons és Rodolfo Ro Énekkarok alkotóversenye Bratislavában tartották meg 1961. április 12-én az énekkarok kerületi alkotóversenyét. Az alkotóversenyen több énekkar mérte össze tudását. A bíráló bizottság véleménye szerint a legtöbb énekkar szervezési nehézségekkel küzd. Meglátszott ez a fellépéseken. A bíráló bizottság tagjai jóakaratúlag rámutattak e hiányosságok kiküszöbölésének a módjára. A IV. kategóriában a legjobb helyezést a Bratislavai Ökonómiai Iskola érte el. Az V. kategóriában a Trencíni Egészségügyi Középiskola és a Nyitrai Pedagógiai Intézet magyar tagozatának az énekkara szerepelt a legjobban. Jól szerepelt még a Bratislavai „Mladost“ férfiakar is. Tovább jutott a Nyitrai Pedagógiai Intézet vegyeskara, s reméljük az országos versenyen is jól megállja majd a helyét. Molnár János (Nyitra) Tat/a&zi szcmíc Magas csúcson állok, s nézem, hogy nyüzsög alattam az ország, itt új gyárat építenek, amott a régit bontják ... A tág rónákon dohogó gépek. — A parasztok álmai azok - a régi senkik, a részaratók be gazdagok ma... be gazdagok! Talpam alatt ; remeg a szikla, a mélyben szenet robbantanak, s a város szélén, hogy legyen lakás, \ magasra nőnek a piros jalak. Kohók torkából ; vörös fény csap ki, s fortyogva tör elő az anyag, s formákba simulva szilárdul lassan remény-acéllá, mely örök marad. Gál Sándor '• Színtjátszó csoportjaink és a dramaturgiai bizottságok munkájáról Tisztaság fél egészség! - tartja a közmondás. A tiszta környezet lakó- és munkahelyünkön, az üzemi étkezdében, üzleteinkben, az autóbuszokon és a vonatban, egyszóval mindenütt, ahol csak megfordulunk, kellemesebbé teszi életünket s megóv bennünket a fertőző betegségektől. Környezetünk gondos tisztántartásával eltávolítjuk a veszélyes, kórokozó bacilusokat, tehát megakadályozzuk, hogy behatolhassanak a szervezetbe. Szövetkezeti, szocialista falvainkon új lakóházak, népművelödési otthonok, bölcsődék, orvosi rendelők, áruházak épülnek. A lakásokban ma már nem ritkaság a mosógép, a jégszekrény, a televízió s a technika többi más vívmánya. Sajnos, falvaink tisztasága, rendezettsége nem javul párhuzamosan az életszínvonal emelkedésével. Furcsán hat az a ház, amelynek tetején két televíziós antenna is büszkélkedik, de az udvarból továbbra is úgy folyik a trágyalé, mint dédapáink idejében. Mindmáig gyakran vétünk a tisztaság ellen, pedig ezek a „vétkek“ igazán könnyen eltávolíthatók. Semmi sem szükséges ehhez, csak égy kis figyelmesség, réndszeretet. Tavasszal mindenütt nagytakarítást végzünk. Szervezője és irányítója ennek a helyi nemzeti bizottság. Vessük fel a kérdést: mi legyen tavaszszal a legfontosabb teendőnk? A szövetkezet gazdasági udvarán s a faluban is kitisztítjuk, rendbehozzuk a kutakat és közvetlen környéküket. Újra meg kell említeni, hogy csak a jól elhelyezett és megépített kútból nyerhetünk megfelelő, egészséges vizet. A felkavart, szállongó por, esős időben a sár régi átka falvaink köztisztaságának. Pedig ezt sem nehéz eltávolítani, csupán nagyobb gondot kell fordítanunk az utak és a járdák karbantartására. A gyalogjárót, ha egyelőre még nem építhetünk pormentes betonjárdát, legalább rendesen kavicsozzuk ki vagy hordjunk rá elegendő salakot. Nagy segítséget nyújt a por elleni harcban a falu fásítása, gyepesítése, parkosítása. A tavaszi nagytakarítás egyúttal a télen át összegyűlt szemét és piszok eltakarítása is. Tudjuk, hogy mindezeket a hulladékokat nagyon jól felhasználhatjuk a komposztáláshoz. A hulladélÁnyersanyagot pedig szállítsuk rendeltetési helyére. A szemét kihordása és a trágya eltakarítása 4 far,(-act ' 1961. április 16. alkalmával gondolnunk kell arra is, hogy ez nagyon fontos a legyek elleni küzdelemben. Mindenki tudja, hogy jó, ha a tavasszal újra festetjük a szobákat, a konyhát, kamrát, árnyékszéket, s a többi mellékhelyiséget is. Az újrafestés egyben fertőtlenítést is jelent. Figyelmünket ne kerülje el az üzlet, főleg a hentesüzlet, tejcsarnok, vendéglő tisztasága sem. A tavaszi nagytakarítás keretén belül itt is rendbehozzuk a kutakat, eltávolítjuk a szemetet, kitisztítjuk az udvart, s esetleg újrafestjük a helyiségeket. Egyúttal el kell végezni a kisebb-nagyobb javításokat, s ne feledkezzünk meg a szúnyoghálóról. Takarítsuk ki a pincét és a padlást is. Amint az idő engedi, kitisztítjuk a községen keresztülfolyó patakot; jó, ha feltöltjük a laposokat, mocsarakat. Mindezekkel az intézkedésekkel nemcsak egészségesebbé tesszük környezetühket, de falunk szebb, csinosabb lesz. Idén ünnepeljük pártunk megalakításának 40. évfordulóját. Legyen tavaszi nagytakarításunk is e nagy ünnepre történő előkészületünk szerves része. Mert bizonyára mindenki úgy szeretné, ha negyven éves pártunkat méltó, kultúráltabb, szebb és egészségesebb környezetben köszönthetnénk az évforduló napján. A CSEMADOK Központi Bizottsága és a Népművelési Intézet mellett működő központi dramaturgiai bizottság, valamint a járási dramaturgiai bizottságok munkájának értékelése szorosan kapcsolódik színjátszó-csoportjaink eddig végzett munkájának értékeléséhez, mivel az említett szervek működésétől függ nagyrészt csoportjaink tevékenysége. A központi dramaturgiai bizottság összetétele megszabta működésének irányvonalát. Tagjai elfoglaltságuk miatt nem tudtak közvetlen szakmai segítséget nyújtani az egyes járásokon működő dramaturgiai bizottságoknak. így a központi bizottság főleg elméleti útmutatásokkal, valamint a színdarabok kiadásával foglalkozott ülésein. Ennek eredményeként az utolsó ülésen jóváhagyta az 1961- es kiadási tervet, valamint meghatározta az egyes színművek fordítóit, és átvizsgálta azokat a színdarabokat, amelyek már évek óta, több példányban raktáron fekszenek. Ezek a színművek vagy időszerűségüket vesztették, vagy a rossz fordítás miatt használhatatlanok. A központi dramaturgiai bizottság az említett színmüvek kiselejtezését javasolta. Amint említettük, a dramaturgiai bizottság jóváhagyta az ez évi kiadási tervet, amely szerint 20 drámai alkotást javasol kiadásra. Többek között; F r y d a „Gyökerek a viharban“, Z a - 1 u d n i j „Szivárvány“, K u n y i k „Keresztúton“, Blazek „Karácsonyi vőlegény“, K i n z 1 „Katona“, K a t aj e v „Bolondos vasárnap, Egri „Tüzet rettegik a farkasok“, Dávid Teréz „Vidor-család“, L e v i d o v a „Háromperces beszélgetés“, stb. A drámák sokszorosítását már megkezdték, tehát az évad megkezdéséig eljutnak az együttesekhez. Ami együtteseink színdarabellátását illeti, megállapítható, hogy ezen a téren a múlt év szeptemberétől javulás állt be, mert azóta a Színházi és Irodalmi Vállalat rendszeresen kiadja a dramaturgiai bizottság által javasolt színműveket. A kiadásra javasolt drámák kiválogatása valóban nehéz feladat elé állította a dramaturgiai bizottság tagjait, mivel színjátszóink nem rendelkeznek olyan technikai felkészültséggel és természetesen szereplőkkel sem, hogy a legújabb, színpad-tcchnikailag is igényes drámákat színre tudják vinni. Általában az új művekben nagyon sok a szereplő. Falusi színjátszó csoportjaink rendezőinek a felkészültsége aránylag alacsony színvonalon áll, s így a legtöbb esetben együtteseink a megnövekedett igényeknek nem igen tudnak eleget tenni. A Népművelési Intézet annak érdekében, hogy a rendezőhiányt legalább részben kiküszöbölje, táviskoláztatást indított színjátszó együtteseink vezetői részére, mégpedig Dunaszerdahelyen, Királyhelmecen és Losoncon, 20 — 50 hallgatóval'. Novemberben megindult a falusi színjátszócsoportok versenyé. Erre a versenyre 156 csoport nevezett be, amelyek közül 90 már fellépett. A járási bíráló bizottság nemcsak a fellépés alkalmával látogatta meg a csoportokat, hanem előtte is, és szakmai tanácsokkal látta el. Viszont az ilyen szakmai tanácsadás csak kevés helyen történt meg. Örvendetes tény, hogy színjátszócsoportjaink műsora a legnagyobb részben mai tárgyú színművekből tevődik össze, mint a „Százházas lakodalom“, „Nem vagyunk angyalok“, „Fészek a viharban“, „Dalol a nyár“, „Lakásszentelő“, „Húsz év után“. Az együttesek rendezői szívesen nyúlnak régebbi magyar szerzők műveihez is. így a „Ludas Matyi“, a „Zsuzsi“, az „Annuska“, a „Sári bíró“ isygyakran Szerepel együtteseink műsorán. Sajnos, a megfelelő színművek mellett még mindig ott találjuk a „Vén bakancsost“, s hasonló elavult, semmit mondó, giccses müveket. Nem lehetünk elégedettek színjátszócsoportjaink versenyének menetével. Műkedvelőink sok esetben idegenkednek a versenytől, s csak az egymás elleni küzdést látják benne, nem pedig a segíteni akarást. A bíráló bizottságok döntése is a legtöbb esetben sértődésekre ad okot. A CSEMADOK Központi Bizottsága úgy döntött, hogy a falusi színjátszócsoportok versenyét 1961. április 50- ig meghosszabbítja, s így azok a csoportok is bekapcsolódhatnak, amelyek eddig még nem készültek kellően fel vagy nem jelentkeztek. Csikmák . Imre Dr. Baranyai György A. Plávka Párkányban A Párkányi Városi Nemzeti Bizottság, a Városi Népkönyvtár, a .CSEMADOK helyi csoportja és a két tizenegyéves középiskola meghívására ellátogatott Párkányba Andrej PLÁVKA államdíjas költő, a Szlovák írószövetség első titkára. Este, a zsúfolásig megtett könyvtárban irodalmi esten vett részt a kedves vendég, amelynek keretén belül szlovák és magyar nyelven részleteket adtak elő Plávka müveiből. Andrej Plávka egyszerit, keresetlen szavakkal köszönte Párkányban szívéIyesen/fogadták Andrej Plávkát. A diákok nagy érdeklődéssel hallgatták végig az irodalmi estet Száll a vers; a költő (balról a második) elmélyülten hallgatja meg a szívélyes fogadtatást. Beszédének további részében az alkotás öröméről, a küzdelmes múltról, a boldog jelenről, a költők és az írók felelősségéről beszélt hallgatóinak.- Beszámolt városunkban szerzett élményeiről. Örömmel állapította meg, hogy az irodalmi est iránt nagy érdeklődés mutatkozott, s megjegyezte, hogy a hasonló kezdeményezések közelebb hozzák egymáshoz hazánk nemzetiségeit. Felejthetetlen élményt jelentett a párkányi diákok és irodalombarátok számára Plávka irodalmi estje. Meggyőződésünk, hogy a költő számára is. VÉRCSE MIKLÓS (Párkány) A szerző felvételei.
