Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-04-16 / 31. szám

Kruzicová és Betákné munkaközben

Ünnepre készülnek

Országszerte a CSISZ helyi csoportjai, 9 pionfr*zenvezetek,t>a városok és' fainak dolgozói pártunk megalakulása 40. évfordulójának megünneplésére készülnek. Ez alkalommal az érsekújvári járási CSISZ-szervezet elnökét. Kelemen Ferencet kerestük fel, hogy afelől érdeklődjünk, hogy a járá* CSISZ-szervezetei hogyan készülnek a közelgő évforduló megünneplésére.

— Hány beszélgetést szerveztek az öreg kommunistákkal?

— Eddig 110 beszélgetést tartottak meg alapszervezeteínk és még mintegy 150 megtartását tervezik.

— Milyen vállalások születtek az évforduló tiszteletére?

— Járásunkban a fiatalok mintegy 814 egyéni és 192 kollektív vállalást tettek, amelyek értéke meghaladja a 600 000 koronát. A legszebb vállalások az Elektrosvitben, továbbá az udvardi és a palárikovói alapszervezetekben születtek. Ezenkívül az üzemi szervezeteink részt vesznek a „Fiatalok a harmadik ötéves tervért" című mozgalomban. Eddig e téren mintegy 40 000 korona értékű felajánlást tettek, amelyet az önköltség csökkentésével és anyagmegtakarítással akarnak teljesíteni.

— Mi a helyzet a mezőgazdaságban?

— Az évforduló tiszteletére 10 ifjúsági munkacsoport megalakítását vállaltuk, amelyek közül öt versenyez majd a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A csoportok egy része már megkezdte a közös munkát. Jelenleg nagy gondot fordítunk a mezőgazdasági tanonciskolákba való toborzásra is, mivel az iskolaév vége előtt, pályaválasztás előtt állnak fiataljaink.

— A kultúrcsoportok hogyan készülnek a közelgő ünnepre?-* Az ifjúsági alkotóversenyben részt vett csoportok egytől egyig műsorszámaik csiszolásán fáradoznak, hogy méltóak legyenek a közelgő ünnephez. Ezenkívül proletár költők műveiből Surányban, Érsekújvárban és Komjaticén költői estet rendeztünk. Május 13 —14-én járási ifjúsági találkozót rendezünk a járási székhelyen, ahol több mint ezer fiatal részvételére számítunk.

— Hogyan mennek majd végbe az ünnepségek az alapszervezetekben?

— A járás plénuma ünnepi ülést

tart, Ugyanígy ünnepi gyűlések lesznek minden községben, minden üze-. mi, falusi, valamint iskolai pionírszervezetben. Az említett ünnepi gyűléseken részt vesznek a párt veterán harcosai is. -nj-II.

A HARMADIK KONGRESSZUST

1925. szeptember 26-28-ig tartották meg, közvetlenül azután, amikor a Bubník-féle válság a párt egységét is veszélyeztette. A III. kongresszuson befejeződött a Bubnik köré csoportosult opportunisták feletti győzelem. Ekkor csatlakoztak a párthoz a Vrbensky yezette független szocialisták. Ezen a kongresszuson választották először a Központi Bizottságba Gottwald elvtársat.

A NEGYEDIK KONGRESSZUSON

(1927. március 25-28) először foglalkoztak hosszabban az agrár kérdéssel és a CSKP vidéki munkájával, A Jllek-féle vezetőség nem volt képes a kapitalizmus fejlődésének szakaszát helyesen elemezni Csehszlovákiában. Később bebizonyosodott, hogy a IV. kongresszus egész irányvonala hibás volt.

AZ ÖTÖDIK KONGRESSZUS,

amely 1929. február 18-tól 23-ig tartott, jelentős fordulatot hozott. A Kommunista Internacionálé támogatásával a bolsevik szárny vezetőinek sikerült a pártot kiragadnia az elszigeteltségből, amelybe a Jllekféle vezetőség juttatta. Az opportunisták nagy vereséget szenvedtek: győztek a bolsevikok. A kongresszus Csehszlovákia nemzetközi és belföldi helyzetét mélyrehatóan elemezte, s rámutatott az akkori Csehszlovák

Köztársaság imperialista jellegére. Fő célul a tőkésrendszer megdöntését tűzte ki. Ehhez szükséges volt az egységfront, az imperializmus elleni kgvetkezetes harc és a Szovjetunió segítsége. A kongresszus hangsúlyozta a párt belső megerősödésének fontosságát, valamint tömegbófolyásának szükségességét. Az V. kongresszus irányvonalát biztosította az új gottwaldi pártvezetőség,

A HATODIK KONGRESSZUS

1931. március 7-től 11-ig zajlott le. Rámutatott a kapitalista rendszer mély ellentéteire, amelyek főleg a nehéz gazdasági válságban nyilvánultak meg. A párt feladata volt megtalálni a proletár kiutat a válságból, és a párt vezetésével a tömeget harcba vinni a burzsoá demokratikus rendszer fasizálódásának veszélye ellen. Nagy jelentősége abban rejlik, hogy kidolgozta a fő irányelveket, a gazdasági válság feltételei között. E konkrét feltételekben érvényesültek a lenini elvek. A kongresszuson kifejezték a párt egységét a. marxiz’musleninizmus alapján.

A HETEDIK KONGRESSZUST

1936. április 11-14. napjain rendezték meg, a fasizmus fokozódó veszélye idején, amikor az imperialistafasiszta Németország vészélyeztette Csehszlovákia szabadságát és önállóságát. Ezért a kongresszus fő feladatául tűzte ki a köztársaság védelmét a fasizmus és agressziója ellen.

Ehhez szükséges lett volna teljesíteni a dolgozók szociális és gazdasági követeléseit és demokratizálni az államapparátust, a hadsereget, egyenjogúsítani a nemzetiségeket és megerősíteni a Szovjetunióval való szövetséget. A burzsoázia azonban nem volt hajlandó ezeket a feltételeket megteremteni. A kongresszus kidolgozta az egységfront politikájának kérdéseit, a szakszervezetek egyesítésének tervezetét, s nagy figyelmet szentelt az ifjúságnak. Fő irányvonala volt a harc a nemzet többségének megnyeréséért. erek Imre

(Folytatjuk)

Bratislava, Szlovákia fővárosa még soha nem látott fejlődésén megy keresztül. Egymás után épülnek fel az új üzemek, iskolák és gombamódra szaporodnak az új, korszerű lakóházak. A Februári Győzelem utcában is egy egész lakótelep létesült, amelyek házai előgyártott elemekből készültek. Felvételünkön a lakótelep szomszédságában épülő újabb lakástömb látható.

(Foto: Németh)

Összeül a Nemzetgyűlés

Antonín Novotny köztársasági elnök április 17-18-ra összehívta a Nemzetgyűlést. Napirenden szerepel a kormány jelentése a népgazdaság-fejlesztési terv teljesítéséről, továbbá a Csehszlovák Szocialista Köztársaság védelméről és a helyi népbiróságokról szóló törvényjavaslatok megtárgyalása, valamint a Nemzetgyűlés Elnökvége törvényes intézkedéseinek és egyes nemzetközi gazdasági szerződéseknek a jóváhagyása. (tk)

Helytáll a hadseregben is

Franklová Helena

szem, velem történt, még 1950-ben — mondja nevetve Mészárosné. —

Több újítási javaslat 'született a műhelyben, de erről Molnár elvtárs keveset beszél, pedig ő maga ötöt adott be, amelyeket el is fogadták. A megtakarítás mintegy 150 000 koronát jelent az üzemnek.

Végül, de nem utolsósorban meg kell mondani, hogy a versenyző kollektíva az időtervet .és a minőségi tervet mindig 100 °/o-on felül teljesítette. Egytől egyig újságolvasók. Gyakran járnak közösen moziba. Segítenek egymásnak és mindenütt ott, ahol arra szükség van. Munkájukat leginkább a brigádnapló vezetése tükrözné vissza, csakhogy ...

— A naplót csak január 1-től vezetjük - mondja szégyenkezve Décsi Ilona. — Nem mondta nekünk senki, hogy erre is szükség van.

Ügy látszik, az üzemi tanács nem ellenőrizte ezt egyszer sem. Megmaradt csupán a régi érvelésnél: „miért nem kisebb kollektívát alakítottatok ?“ Sőt még arról is megfeledkeztek, hogy a már több mint két, éve versenyző kollektíva tagjai közül a párt soraiba felvegyenek valakit.

A kollektíva a cél előtt áll. Jól dolgoztak. Hogy lett volna javítanivaló a munkájukban? Ebben nem ők a hibásak. S kell, hogy ebből az üzemi tanács is levonja a tanulságot.

S ha már az említett kollektívának nem is sokat segített, különösen a szocialista életmód formálásában, tegye ezt meg a többi versenyző kollektívánál. Németh János

pi

htí Icúí&ftÄfö»

Z s i g m ond József, a leleszi pártszervezet első elnöke és alapító tag)a, betegen nyomta az ágyat, amikor meglátogattuk. Kezében ott volt az újság, s arca földerült, amikor a párt megalakulásának 10. évfordulójára tett vállalásokat olvasta.

Az idő már eljárt jelette, de abban a pillanatban lehullt róla az évek súlyaj amint a leleszi kommunisták dicső karcairól kezdett beszélni. S van mit mondania a fiataloknak, hiszen a helyi szervezetnek nagy a múltja. Az alapszervezet 1922-ben alakult meg. amindennapi kenyérért vívott harcban. Az egyik oldalán a jászóvári fehér papok álltak hatalmas birto-, kukkal, a másikon pedig a mezőgazdasági bérmunkások fogtak össze, akiknek két dolgos kezükön és nyomorúságukon kívül nem volt egyebük. Ezt nem rabolta el tőlük az úri világ, viszont amit a kérges kezek kitermeltek, arra egyre jobban fájt a foguk.

Egy ideig kárba veszett a munkások miniden tiltakozása, csupán azért, mert nem voltak egységesek, nem volt olyan pártjuk, amely szervezetten irányította volna harcukat, Látták, hogy új forradalmi párt megalakítására van szükség.- Öten alakítottuk meg a helyi szervezetet — emlékszik vissza Zsigmond elvtárs. — Ezt követően a párt irányítása alatt már csaknem minden sztrájkunk győzelemmel végződött.

Sokszor elmondta már a fiataloknak annak az öt sztrájknak a történetét, antelyek híre az egész országot bejárta. A két kepesztrájkkal kiharcolták, hogy a 16-ik kereszt helyett a li-ik lett a kepe. Elértik azt is, hogy a cstplési bér

ne 3, hanem 4 mázsa legyen 100 mázsaként. A dohánysztrájkban elérték, hogy 7 koronáról 9 koronára növekedett a napszám. A községi választásokon is sikerült a szavazatok 51 e/o-át megszerezniük.- Akadtak sztrájktörők is, de nem sokan — mosolyogja el magát Zsigmond elvtárs. - A templomsztrájk idején vagy három öregasszony; ám a többiek úgy sztrájkoltak, mint nemrég a belga munkások. Életünk forgott kockán akkor is, amikor a Bajusz József ökreit akarták elhajtani a végrehajtók. Negyvenen 40—40 napot ültünk a rács mögött, de az ökrök megmaradtak.

Az öt taggal alakult pártszervezet ma már 120 tagot számlál, és

bátran küzd azért. : ; hogy a 14 milliót « ‘

érő alapeszközök- ;| kel rendelkező szövetkezet egyre : ; erősödjék, s tagjai Ü: még jobban élje- ;jj; nek. ;- Ma már van ” bőven kenyerünk & és hús is akad jjl hozzá — jegyzi meg az öreg harcos. - S televízió is egyre több kerül az új családi házakba. ;|l

Zsigmond elvtárs már 40 éve a ;!■ párt hü katonája, s ma is a béke bátor szószólója. Sokan megfordulnak nála tanácsért, hisz nagy élettapasztalattal rendelkezik. Nyug- •> díjazása előtt a járási pártszerve- j!; zetben működött. ;j;

Kívánjuk, hogy betegségéből mi- jj; előbb felgyógyuljon s továbbra is tevékenyen kivehet se részit az ifjúság neveléséből.

Csurilla József U

Futja az idejükből kultúrára is

A hetényi fiatalság annak ellenére, hogy már teljes Iramban folynak a tavaszi munkák, nem feledkezik meg a kultúráról sem. A lakosságnak bőven nyílik alkalma, hogy izíndarabot nézzen, műsoros esten szórakozzék.

Nem maradtak el a falu fiataljai az Ifjúsági alkotóversenyröl sem. A járási versenyen közülük került ki az első helyezett a szavalásban.

A falu színjátszó csoportja jelenleg a „Hulló virágszirom" című színművet tanulja, amelyet rövid időn belül előadnak. Úgyszintén pártunk megalapításának 40. évfordulóját is méltóan szeretnék megünnepelni. Dicséretet, elismerést érdemelnek a hetényi fiatalok.

Dékány Dezső (Hetény)

Baracska.v Imre, a palántái járás Nagymácséd községéből jött a katonasághoz. A Szered! Állami Gazdaságban dolgozott. Munkáját becsületesen végezte és sokszor elismerésben részesült. Az elmúlt ősztől néphadseregünk katonája, a úgy mint

odahaza, Baracskay Imre itt is méltóan megállja a helyét. A katonaságnál is többször dicsérték meg a napi parancsban az őrszolgálat példás teljesítéséért és a kiképzésben tanúsított figyelmességért, ő pedig büszkén válaszolja rá: „A dolgozó népet szolgálom!"

Baracskay közkatona bizonyosan még számos dicséretet kap, s a katonai szolgálat után ismét eredményes munkát végez majd régi munkahelyén is.

K á d e k Béla, közkatona

A cél előtt...

A tavasz közelgett. A naptár 1959. március 16-át mutatott. AZ érsekújvári Elektrosvit-üzem 513-as rész! legén 3Ö asszony és leány határozta- el magát, hogy versenyre kelnek a szocialista munkabrigád cim elnyeréséért. Azóta több mint két év telt el, s a brigád a büszke cim átvéte- télé készül.

— A kezdet nehéz volt — emlékszik vissza Décsi Ilona, a versenyző csoport vezetője —; alig tudtuk, hogy mi a teendőnk. Vártuk, hogy valakitől segítséget kapunk, de ehe- lyett egyes elvtársak egyre csak az- zal érveltek, hogy miért nem kisebh csoportot alakítottunk.

— Viszont én úgy láttam jobbnak, ha az egész műhely együttesen versenyez — szól közbe Molnár Béla mester. — Sőt úgy határoztunk, hogy mindenki, aki a műhelyben dolgozik, és ha nem is közvetlenül vesz részt a termelésben — mint mester, tervező, karbantartó, stb. —, bevonjuk a versenybe, s ezáltal is még jobban javítjuk a termelés menetét. így lettem én is a kollektíva tagja, s igy lettünk harmincötén.

Segítségükre kevesen voltak, de ők nem riadtak vissza a kezdeti nehézségektől. Egyedül, közös erővel keresték a járható utat. S megtalálták mind a termelésben, mind az egyéni vagy a kollektív életben. S bár a versenyző csoport az ifjúsági brigád .nevet viseli, soraiban azonban ott találhatjuk a 36 éves Betáknét, és a 40 éves Essenovát is. Összenőttek a brigáddal, és semrpiképpen sem szeretnének tőle megválni.

— Már rég az üzem dolgozói — jegyzi meg Mészárosné. — Nevük már nemegyszer szerepelt a legjobb

építésénél 250, a helyi téglagyárban 120, a tardoskeddi szövetkezetben pedig 180 brigádóráf dolgoztunk le.

Rendszeresen látogatták a politikai iskolát is, s nagy gondot fordítottak a műhely tisztaságára; mondhatjuk, hogy legkülönb volt az üzemben. Az 1959-60-as évben az e téren folyó versenyben mindig az előkelő három hely egyikét foglalták el. Több társas kirándulást rendeztek, hogy a jól végzett munka után kivegyék részüket a megérdemelt pihenésből is. Gyakran beszélgettek a munkubiztonság betartásáról is. Nem is emlékszenek rá, mikor volt baleset.

*- A legutolsó baleset, úgy emlék. munkások névsorában, s ha új alkal• mazottak jöttek a műhelybe, mind■ ketten segítették megtenni nekik az i első „lépéseket“.

i — Brigádunkból hatan vettek részt a II. országos spartakiádon Prágában. Ügyszintén hatan az üzemi klub állandó tagjai vagyunk — újságolja Décsi elvtársnö —, s* mi voltunk az elsők, akik a tízórai szünetben be- i vezettük a tornagyakorlatot is. Egész , nap egy helyben ülünk; Így igazán ’ ránkfér ez a kis mozgás. Példánkat

■ azóta már számos részleg követte.

— A műhelyünk előtt azt a kis p csinos parkot is lányaink létesítették brigádmunkában — veszi át a szót , Molnár elvtérs. — Mondhatom, amíg

• a lányok Prágában voltak is, a tervl teljesítés ezt nem érezte meg. Láí nyaink számos brigádmunkában vet, tek részt. Többek között a stadion

A GSKf* dicső útja

Jólesik a szünetben egy kis mozgás (A szerzó felvételei.)

A A .. A. AmAt 1-A A. A X