Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-01-08 / 3. szám
Jobb szervezéssel a nagyobb sikerekért INagy örömet jelentett földműveseink számára, amikor megtudták, hogy tavaly 7 %-kaI sikerült növelnünk hazánk mezőgazdasági termelését. Ilyen szép eredményt az utóbbi évek folyamán még sohasem sikerült elérnünk. Dolgozóink asztalára az elmúlt években az eddiginél több hús, tojás és tej jutott. Az elért sikerek ellenére is sok olyan hiányosság merült fel, amelyet jó munkával ki lehetett volna küszöbölni. Igaz, hogy földműveseink több állattenyésztési terméket adtak a közellátásnak, mint az előző években, de az állami terv feladatait mégsem teljesítették maradéktalanul. Például tavaly 7000 tonna hússal maradtak adósak. Szarvasmarhából ugyan 10 000 darabbal túlszárnyalták beadási tervüket, de adósak maradtak 17 tonna sertéshússal. Ez a tény, meglepő annál is inkább, mivel a sertésállomány ter.vét lényegesen túlszárnyaltuk. Ebből arra lehet következtetni, hogy a terven aluli súlygyarapodásban kell keresnünk a hibát. A sertéshús bedása főleg a közép- és kelet-szlovákiai kerületekben sántikál. A tejbeadás terén is 111 millió liter tejjel maradtunk adósak és 33 millió tojással kevesebbet adtunk a dolgozók asztalára mint amennyit terveztünk. Pedig a tej és tojás beadási tervét teljesíthettük volna, ha a nemzeti bizottságok és a felvásárló üzemek dolgozói jobb szervező munkát fejtettek volna ki és nem sajnálták volna a fáradságot az egyénileg gazdálkodó földművesek meggyőzésére. A tavalyi év nagy sikerrel zárult a gabonatermesztésben. Földműveseink ezért 103,2 %-ra teljesítették (Folytatás az 1. oldalról.) %-ban befejeztük s ezáltal a világ első 5 állama közé tartozunk ezen a téren, magunk mögött hagyva a legfejlettebb kapitalista államokat. A harmadik ötéves tervben a múlt esztendőhöz viszonyítva 61 %-kal gabonabeadási tervüket. De ha jobban megvizsgáljuk mindazt, ami a számok mögött van, akkor rájövünk arra, hogy a sikerek mögött itt is hiányosságok húzódnak meg. Ugyanis földműveseink sokkal több sörárpát adtak át a tervezettnél, s ezért búzából csak 95 %-ra, rozsból pedig csak 97 %-ra teljesítették beadási tervüket. A harmadik ötéves tervben ügyelnünk kell arra is, hogy a beadást nemcsak mennyiségben, de terményfajták szerint is teljesítsük. Cukorrépatermesztőink tavaly gazdag termést takarítottak be és 13 %kai több cukorrépát adtak át cukorgyárainknak, mint ahogyan tervezték. Annál gyengébb eredményekkel dicsekedhetünk a burgonya beadása terén. A beadásra tervezett burgonyának csak a 82 %-a került az állam raktáraiba, s a takarmányburgonya terén még ennél is rosszabb eredményeket értünk el. Szövetkezeteink ezekben a napokban kötelezettségvállalásokkal köszöntik a harmadik ötéves tervet, amelynek feladatait négy év alatt akarják teljesíteni. Ezek a kötelezettségvállalások arról tanúskodnak, hogy mezőgazdaságunk még sok tartalékot rejteget. Ha feltárjuk őket, ez évben egészen biztosan kiküszöbölhetjük mindazokat a hiányosságokat, amelyek a beadás és termelés több villanyáramot állítunk elő. Az osztravai szénmedencében az elkövetkező öt évben 42,2 %-kal több kokszolásra alkalmas szenet termelnek ki s kb. 26 760 000 tonna szénnel többet fejtenek mint a második ötéves tervben. terén az elmúlt évben felmerültek. Csak arra van szükség, hogy a járási és helyi nemzeti bizottságok tanácsa, valamint a szövetkezetek vezetősége már a harmadik ötéves terv első hónapjától kezdve hónaponként ellenőrizze a beadási terv mutatóinak teljesítését, s ott, ahol hiányosságok mutatkoznak, azonnal vizsgálja meg a lemaradás okát és tegye meg a kellő intézkedéseket. Jobb szervezői munkával soha nem látott szép eredményeket érhetünk el. Szlovákia földművesei az elmúlt évben 360 000 sertéssel többet tenyésztettek, mint amennyit terveztünk. Tehát minden feltétel meg van arra, hogy sertésbeadási tervünket az év első hónapjától kezdve rendszeresen és időben teljesítsük. A Tekovské Luzany-i szövetkezet is szerződésileg kötelezte magát, hogy a sertéstenyésztés további növelésének elősegítésére 3000 kismalacot ad el az államnak. * * * • A bardejovi járásban levő Niznyj Orlichban 20 hektáros gyümölcsfaiskolát létesítettek. Tavasszal 107 000 csemetét ültetnek ki. • A humennéi járásban levő Koskovice község szövetkezetesei négy hektáron termesztettek lent; a termésért több mint 80 000 koronát kaptak. És sorolhatnánk tovább. Mindenütt szép eredmények, még szebb célkitűzések. Ha a számadatok között böngészgetünk lassan kibontakozik képzeletünkben kommunista társadalmunk, boldog jövendőnk. Újabb sikerek felé Teremtsük meg a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének feltételeit (Folytatás az 1. oldalról.) Természetes, hogy a talajjavítási és vízgazdasági intézkedések túlnyomó része Dél- és Kelet-Szlovákia sík területein folyik, amelyek mezőgazdasági termelésünk súlypontját képezik. 1 Az itt folyó fontos vízgazdasági építkezések közül néhány nem teljesíti az idei tervet. A lemaradás oka az esős időjáráson és főként az áradásokon kívül elsősorban a tervek készítésében tapasztalható lemaradásban, valamint a gépek rossz kihasználásában és a munkaszervezés fogyatékosságaiban rejlik. Mivel a vízgazdasági építkezés feladatai a harmadik ötéves tervben tovább növekednek, és például 1963-ban elérik a 317 917 000 koronás beruházást, szükséges, hogy a vízgazdaságfejlesztési igazgatóság beruházási szervezete és- az építkezési vállalatok a legnagyobb figyelemmel készítsék elő az építkezéseket. A hegyvidéki és hegyaljai körzetekben alagcsövezéssel 44 800 hektárt nyitott csatornákkal 12 300 hektárt kell lecsapolni és csaknem 50 000 hektár területen kell trágyáié öntözőberendezést kiépíteni. Ahol a szántóföld-alapot nem lehet talajjavítási beavatkozásokkal kiterjeszteni, ott gyümölcsfákat és bokrokat ültetünk. A föld helyes kihasználására irányuló intézkedések oszthatatlan részét képezi a hegyvidéki és hegyaljai körzetek azon területinek erdősítése, amelyeket a delimitáció során mezőgazdasági termelésre alkalmatlannak nyilvánítottak. A talajberuházások nagyarányú növekedése rendkívüli igényeket támaszt kísérleti dolgozóinkkal szemben. A legnagyobb fogyatékosság abban mutatkozik, hogy a kutatás problémáit nem oldják meg az egyes körzetek keretében komplex módon, hanem csupán a részletes feladatok megoldásával foglalkoznak. Michal Chudík elvtárs ezután a talajjavítási szövetkezetek munkájával foglalkozott. A gyakorlati tapasztalatok megerősítették — mondotta —, hogy azok a talajjavítási szövetkezetek életképesek, amelyek a vízgazdasági érdekterületek keretében alakultak meg és mintegy 20 — 30 000 hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkező tagokat tömörítenék egybe. Szlovákiában az elmúlt év végéig 78 talajjavítási szövetkezetét tartottak nyilván 1427 taggal. Ezek a talajjavítási szövetkezetek 1 130 000 hektár mezőgazdasági földről gondoskodnak, ami Szlovákia mezőgazdasági földterületének körülbelül 41 %-át, a szocialista szektorban levő földterületnek pedig 53 %-át teszi ki. A talajjavítási építkezés súlypontja fokozatosan a talajjavítási szövetkezetekre tolódik át, ezért e szövetkezeteket szervezetileg tovább kell szilárdítani, szakképzett technikusokkal és más szakemberekkel kell ellátni. A talajjavítási szövetkezetek jogos követelése továbbá, hogy ellássuk őket a legszükségesebb gépekkel. A talaj termőképességének növelésére irányuló országos mozgalom kibontakoztatásával sikeresen hozzáláttunk az egyik föfeladat megoldásához, hogy döntő fordulatot érjünk el a mezőgazdasági termelésben. Az 1961. évi állami terv feladatai az 1960-ban kitűzött célokkal szemben 16 %-kal nagyobbak. Összesen 11106 hektárt csapolunk le, 11 300 hektár területen építünk öntözőberendezést, 74 km hosszú patak és folyómedret szabályozunk, 288 millió 700 ezer korona költséggel. A mezőgazdasági termelés jelenlegi színvonala azonban föltétlenül megköveteli a talajjavítási munkálatok meggyorsítását és méreteinek növelését a széleskörűen kibontakozott országos mozgalom keretében, amely főként öntözőberendezések és helyi vízforrások kiépítésére irányul. Az 1961-es év feladatainak teljesítése jelentős mértékben a nemzeti bizottságok jó tömegszervező munkájától függ. Az 1961-es év és a harmadik ötéves terv további éveinek feladatai megkövetelik a talajjavítási építkezés tervezésének megoldását. A tervezés előkészítésében még mindig nem értük el a szükséges időbeli előnyt. Az 1961-re tervezett 486 talajjavítási építkezés közül csupán 356 építkezés tervei készültek el. Az eddigi tapasztalatok alapján folyamatosan meg kell javítani a talajjavítási munkák minőségét és gondoskodni kell a talajjavítási berendezések szakszerű üzemeltetéséről és karbantartásáról. A mezőgazdasági termelés szempontjából rendkívül fontos talajjavítási építkezés mellett a vízgazdasági építkezés keretében továbbra is szabályozni fogjuk a folyómedreket, gátakat emelünk és más óvóintézkedéseket foganatosítunk az árvizek ellen, s a talajvizeket levezetjük. így az 1961-es évben az eddig elvégzett szabályozások alapján a terv nyolc építkezést irányoz elő összesen 169 millió 78 ezer korona költséggel. Ezek az építkezések a következők: 1. A vízlefolyás szabályozása a kelet-szlovákiai síkságon 90 millió 100 ezer korona költséggel. 2. A Bodrogköz vízszabályozása 11 millió 300 ezer korona költséggel. 3. A Moldva-síkságon a vízlefolyás szabályozása 14 millió korona költséggel. 4. A Kisduna szabályozása 17 millió 600 korona költséggel. 5. A Sajó szabályozása 9 millió korona költséggel. 6. A zohori szivattyúállomás kiépítése 7 millió 250 ezer korona költséggel. 7. A Csilizköz Iecsapolása 11 millió 628 ezer korona költséggel. 8. A Nyitra és a Zsitva medrének szabályozása 8 millió 200 ezer korona költséggel. Egyes kerületi és járási nemzeti bizottságok jó tapasztalatokat szereztek országos műszakok szervezésében, valamint az egyes talajjavítási akcióknak az ifjúság helyi, járási vagy kerületi építkezésévé való kihirdetésében. Ugyancsak jó tapasztalatokat szereztek a hadsereg alakulatainak segítsége terén is. E jó hagyományok elmélyítése és kibontakoztatása bizonyára értékes sikereket hoz. • A természetbeniek új juttatási módszere • Üj technológia — olcsó tojás • így kell előadást tartani • Együttműködnek a termelő- és földművesszövetkezetek • Hogyan szervezzük a gépek munkáját. A cseh országrészekben a kongresszus előtti vita idején a szövetkezeti tagok nemcsak megtárgyalják a vitaanyagokban felvetett javaslatokat és intézkedéseket, hanem igyekeznek azokat minél hamarabb a gyakorlatban is megvalósítani. Említsünk meg legalább néhány példát a sok közül. 4 Amikor a Dőlni Chabre u Fra* • hy-i szövetkezet tagjai pontról pontra letárgyalták harmadik ötéves tervüket, rájöttek arra, hogy az elkövetkező években jelentős abrakhiány merülhet fel. Keresni kezdték a rejtett tartalékokat és megtalálták: az aránytalanul nagy természetbeni juttatásokban és a háztáji gazdaságokban. Ugyanis a háztáji gazdaságokat közösen művelték, de a terményekből minden tag egyformán részesedett tekintet nélkül a ledolgozott munkaegységek mennyiségére. A második vitaanyag tanulmányozásakor a szövetkezeti tagok elgondolkoztak a dolog felett és elhatározták, hogy egyrészt áttérnek a szilárd teljesítménybérezésre, másrészt lemondanak a háztáji gazdaságokról és azokról a természetbeni juttatásokról, amelyek eddig a munkaegység értékének szerves részét alkották. S hogyan oldották meg a tagok terményszükségletének fedezését? A taggyűlés a háztáji gazdaságban tartott állatok tartásához szükséges takarmányt évi 8 mázsa abrakban állapította meg. Ezt a mennyiséget a tagok jutányos beadási áron kapják meg a szövetkezettől, de csak azzal a feltétellel, ha ledolgozzák az előírt mennyiségű munkanormát. Ezzel egyidejűleg lényegesen megnövekszik a tagok pénzbeni keresete. Ha a szövetkezeti tag a megállapított mennyiségű abraknál kevesebbet vesz át a. szövetkezettől, a szövetkezet megfizeti a beadási ár és a kiskereskedői ár közötti különbséget. “J A nagy baromfitelepek az eddigi tapasztalatok alapján ugyanannyi takarmányfogyasztás mellett kétszer annyi tojást termelnek, mint a szétszórtan létesített kis baromfitelepek. Ez a tény vezette a décíni járás 17 szövetkezetét és a Jánská na Décinsku tangazdaságát arra a gondolatra, hogy közös baromfitelepet létesítsenek, amelynek kezdő kapacitása 12 000 tojóstyúk lesz. Mélyalmos tojóházat építenek kétmillió korona költséggel. A baromfitelep már ez évben félmillió tojást ad a közellátásnak, 1962-ben pedig 1 millió 800 ezret. A chomutovi járás szövetkezetei is 12 közös baromfitelepet létesítenek 90 000 tyúk befogadására, ami lehetővé teszi, hogy például a susanyi szövetkezet a harmadik ötéves terv utolsó évében minden hektár szántóterületről 1000 —1500-tojást termeljen. í Mindenki tudja, hogy a magas termelési eredmények előfeltétele a szövetkezeti dolgozók szaktudásának növelése. A kongresszus előtti második vitaanyag ezt újból kihangsúlyozza. A vracovi szövetkezetben (hodoníni járás) nagy gondot fordítanak a szövetkezeti munkaiskola helyes vezetésére és látogatására. Ezért a vezetőség tagjai ellátogattak a mezőgazdasági technikum tanácsadói osztályára és szakemberek segítségével dolgozták ki a szövetkezeti munkaiskola tantervét. Nagy fordulatot jelent az előző évek gyakorlatával szemben, hogy az előadó a szövetkezet gazdaságában készül előadására. Elbeszélget a szövetkezet elnökével, s mindenek előtt azokkal a szövetkezeti tagokkal, akik az előadás tárgyát képező munkaszakaszon dolgoznak. Csak ezután lát hozzá az előadás kidolgozásához, amely a szövetkezet problémáiból és feladataiból indul ki. Jó tapasztalatokat szereztek azokkal az előadásokkal, amelyeket a munkahelyeken tartottak az új technológiáról. 4 Valóban követendő példa: A • termelőszövetkezetek kerületi szövetsége Liberecben felhívással fordult a termelőszövetkezetekhez, hogy a téli hónapokban biztosítsanak munkalehetőséget a földművesszövetkezetek tagjai számára. A jenisovcei „Zula“ kövezővállalat például több szövetkezeti tagnak nyújt a téli hónapokban munkát, a „Dubena“ szövetkezeti bútorüzem hat tagot foglalkoztat a vsebilicei szövetkezetből, amely felett védnöki tisztséget vállalt, az ondrejkovicei szövetkezet nötagjai pedig gyöngyöt fűznek a jablonicei „Maják“ üzem számára. Hasonló lehetőségek kínálkoznak minden kerületben. Minden a helyi nemzeti bizottságok, szövetkezetek vagy a védnöki üzemek kezdeményezésétől függ. C A kongresszus előtti vitában az egyesült szövetkezetek a következő problémát vetették fel: Osszák ki a gépesítési eszközöket az egyes termelési csoportokba, vagy pedig központilag irányítsák őket? Erre »a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Minden a feltételektől, a gépi eszközök mennyiségétől és a szövetkezet nagyságától függ. Nézzük meg, hogyan oldották meg ezt a kérdést a libésicei szövetkezetben, amely összesen 800 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. Az aránylag kicsiny talajterületre való tekintettel úgy döntöttek, hogy a gépi eszközök munkáját központilag szervezik, aminek meg vannak a maga nagy előnyei: pontos nyilvántartást vezethetnek a foglalkoztatott gépek munkájáról, s a gépesítő naponként ellenőrizheti a műszak befejezése után tervezett gépápolás minőségét is. A tapasztalatok azonban megmutatták, hogy a gépi eszközök foglalkoztatásának napi tervét a mezőgazdász kívánsága szerint kell kidolgozni. A gépi eszközök központi irányítása azonban valószínűleg nem válna be a nagyobb talajterülettel rendelkező egyesült szövetkezetekben. Ezért a libésicei szövetkezet tagjai úgy tervezik, hogy ha a szövetkezet talajterülete a mostani kétszeresére nő, mindegyik mezei csoport két kerekes traktort kap, amellyel a csoportvezető rendelkezik majd. Ebben az esetben csak a nehéz és a különleges gépekét irányítják központilag.-rj-Házasságra készülnek Szövetkezetünknek 315 hektár szántóföldje, 80 hektár rétje és legelője, valamint 15 hektár gyümölcsöse van. Ezen a területen 260 szarvasmarhát és 500 darab sertést tenyészt, amelyeket a szövetkezet közös istállóiban helyeztünk el. A nyitott istállót előnyben részesítettük és az idén is 50 darab növendékállatot teleltetünk nyitott istállóban. Ez kifizetődő, mivel csökken az önköltség és a nyitott istállókban nevelt állatok edzettebbek és egészségesebbek. így növeljük állataink ellenállőképességét a betegségekkel szemben, s ma már gümőkór- és fertőző elvetélés-mentes állatállományunk van. Tagságunk létszáma az utóbbi időben tíz fiatallal növekedett. Most, amikor pártunknak és kormányunknak az a célja, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében a kisebb szövetkezetek nagyobb gazdasági egységbe tömörüljenek, a mi szövetkezetünk tagjai is a december 8-án megtartott taggyűlésen úgy határoztak, hogy közös gazdaságot alkotunk a szomszédos kingyesi szövetkezettel. A kingyesi szövetkezetnek 230 hektár mezőgazdasági területe és 43 dolgozója van. Allatsűrűsége hasonló a mienkéhez és van kiépített gazdasági udvara is. Minden előfeltétel meg van adva, hogy a két kis szövetkezet egyesüljön és közös erővel túlszárnyalja az eddig elért gazdasági eredményeket. Mivel mind a két szövetkezet vállalta, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíti, ezen a téren is egyforma célkitűzéseink vannak. Már hozzá is fogtunk az 1960 — 61. évi termelési és pénzügyi tervek készítéséhez, amelyeket már közös erővel akarunk valóra váltani. 1 Barta Vilmos, a Kamenicná na Ostrove-i szövetkezet elnöke 1961. január 8.
