Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-03-19 / 23. szám

Sánta József Már melegen süt a nap, de Berzéte vidékén a hegyek északi oldalán még fehér kristályként csillogott a hó, amikor arrafelé jártam. Kétoldalt dombok húzódnak, * a völgyben lent kanyarog a gömöri „Duna“, a Sajó, amelynek jobb partján fekszik Berzéte, szövetke­zeti község. — Régen öt föld­­birtokos élvezte itt a földek négyötöd részének a jöve­delmét - mondja Sánta József, a szövetkezet elnöke, — Ma meg mind­nyájan gazdagon élünk belőle. A berzétei szövetkezet egyike a legjobbaknak a rtizsnyói járásban. Szép eredményeket érnek el mind a növénytermesztésben, mind az állat­­tenyésztésben, s hogy szépek az eredmények, nem kis része van ebben annak, hogy a tagok a téli hónapokat tanulással töltik. A szövetkezeti mun­kaiskolát látogatják. De nemcsak a ^wmHÍdmtfc Törődjünk többet a szocialista munkabrigádokkal A szocialista munkabrigádok orszá­gos értekezlete előtt egyes járások­ban úgy-ahogy rendbetették a mező­gazdaságban működő munkabrigádok nyilvántartását. A mozgalmat azonban azóta újra elhanyagolták, magára hagyták. Ez a rendellenesség az Irá­nyításban aztán rányomja bélyegét a további fejlődésre, s az újabb brigá­dok alakulására Is. Szövetkezeteinkben van elég jó példa, amelyek alapján lehetne a bri­gádok munkáját irányítani. Itt min­denekelőtt a gépesítésre gondolunk. Egy-egy szocialista munkabrigádban van ugyanis a legnagyobb lehetőség az általános gépesítés bevezetésére. Minden brigádtagnak ki kell azonban bővítenie mind a gyakorlati, mind az elméleti tudását. Alojz A d á m c í k, a Szene melletti felsőmajori gazdaságban dolgozik, aki a gépesítés segítségével 1600 sertést etet, s évente nem kevesebb, mint 30 vagon sertéshúst termel. Ennek Jaz embernek ismernie kell a gép szer­kezetét, amely munkájában segíti, de emellett ismernie kell az állatok életét, szervezetét és a táplálóanya­gok összetételét is, amitől a minőség, a súlvnyarapodás függ. Tehát a jövő emberének sokoldalúan képzettnek kell lennie. Egy mezőgazdásznak ugyanolyan jól kell ismernie a gépek működését, szerkeztét, mint a nö­vények életét. Sok szövetkezetben a növényter­mesztési csoportot már csak a gépek kezelésére, illetőleg a gépek munká­jának kiegészítésére rendelik ki. (Nemrég még ennek a fordítottja állott fenn.) Ilyen csoport alakult a bősi szövetkezetben, s ehhez hasonló a „százasok“ mozgalma is, akik vál­lalták 100 hektár kukorica megműve­lését gépekkel. A növénytermesztés általános gé­pesítésében fontos szerepet kell majd játszaniuk a szocialista munkabrigá­doknak. Említésre méltó a Nagyfödé­­mesi Állami Gazdaság 32 tagú trak­toros szocialista munkabrigádjának úttörő munkája. Eddigi munkájukban arra fordították idejük nagy részét, hogy minden traktoros kellőképpen megismerkedjék a gépek szerkezeté­vel, hogy hiba esetén meg tudja azo­kat javítani. Idén kezdik az általános gépesítés bevezetését a növényter­mesztésbe, s a traktorosok már előre ismerkednek a növények életével, tulajdonságaival. A nagyszombati gépállomás néhány kitűnő traktorosa, köztük Uvácek és Kubic elvtársak pedig a vegy­szeres gyomirtás terén elért ered­ményeket tanulmányozzák. De sok más szocialista munkabrigád van még Szlovákiában, ahol megtalálták a he­lyes utat, amelyen a továbbiakban ha­ladni kell. S ez az út az általános gépesítés bevezetése a mezőgazda­ságba. Sajnálatos dolog, hogy a bártfai járásban, ahol több mint 100 szövet­kezet működik, eddig csak két szo­cialista munkabrigád versenyez a büszke címért, s ebből Is az egyik az állami gazdaságban. Efölött nagyon el kell gondolkodnunk, s mielőbb javítanunk kell a helyzeten. Helyes lenne, ha a vezetők mint az új szocialista munkafegyelem hordo­zóira tekintenének a munkabrigádok­ra és mindenben segítenék munkáju­kat. (t) tagok viszik a jegyzetfüzetet estén­ként a hónuk alatt az általános iskola felé ballagva, hanem a szövetkezeti vezetők is. s köztük legelöl a leg­szorgalmasabban tanuló, maga az elnök, — Mióta működik itt a szövetkezeti munkaiskola? — Már három éve. Minden télen megrendezzük, mert nagyon sok és fontos probléma megoldását segíti elő. Segít a hibák kiküszöbölésében is. amelyeket a mezőn vagy az állat­­tenyésztésben követtünk el év köz­ben. Az előadások után ezeket még külön letárgyaljuk, hogy a jövőben 'elő ne forduljanak. Megtudom, hogy az iskola vezetője Bistren János igazgató-tanító, aki nagy gondot fordít a novembertől március végéig tartó szövetkezeti munkaiskola tananyagának összeállí­tására, Arra igyekszik, hogy az el­hangzott előadásokból a tagok minél többet tanuljanak. Sokat tesz azonban a jó előadó is, abban pedig Berzétén nincsen hiány. Mák Ferenc tanító. Filecky Lajos állatorvos és mások Is szfvesen tartanak előadásokat, — Szó kerül az iskolában minden­ről, Állategészségről, növényvédelem­ről, a talaj termőerejének fokozásá­ról, munkafegyelemről, s a közvagyon védelméről Is beszélgetünk — mondja mosolyogva Gál Bálint mezőgazdász. — Eleinte ugyanis, a szövetkezet ala-. kulásakor mindenki elhordta, amit csak megfoghatott, S ma a legkisebb szabálysértés sem történik meg a szövetkezetben. A tagok megértették, hogy tulajdonképpen saját magukat károsítják, ha megszegik a szabályo­kat, s hogy ez Így van, ez is az isko­lának köszönhető. Ügy 40 — 45 érdeklődő szokott ösz­­szejönni az előadásokra. De többség­ben nők, asszonyok. Azok szorgalma­sabb és kitartóbb tanulók. Különösen Gáspár Lászlónét és Perlaki István­­nét érdeklik az előadások. Mindig annyi a kérdésük, hogy az előadók alig győzik a válaszadást. — Beszélgettek-e a vitaanyagról az iskolában? — Mind a három kongresszus előtti anyagot letárgyaltuk részletesen - mondja Sánta elvtárs —, méghozzá nem is egyszer. Még most is megtör­ténik azonban, hogy egyik-másik tag valamit nem ért, s megkérdezi. Ilyen­kor aztán újra elmagyarázzuk, s meg­vitatjuk közösen azokat a pontokat, úgyhogy gyakran csak az éjfél vet haza az iskolából, A legnagyobb örömmel a munka­­csoportok létesítését és azok dűlők szerinti beosztását fogadták a tagok. Minden csoport kap egy bizonyos dűlőt és azt kora tavasztól késő őszig gondozza a megszabott munkaegység­­fnennyiségért. Ezenkívül sok szó esett még a fél hektárok közösen történő megműveléséről. A tagok elhatároz­ták, hogy jövőre már közösen fognak a fél hektáron is dolgozni. Amint láthatjuk, Berzétén nem múlt el ez a tél sem eredmény nélkül. Sok minden újat tanultak a tagok, s ez nagyban megkönnyíti a szövetkezet irányítását, de nemcsak a vezetők végzik ezt a fontos munkát, hanem a tagok is segítenek benne, mint ahogy Sánta elvtárs mondotta: — Ha jó a javaslat, mindig elfogad­juk, mert azt akarjuk, hogy a mi szövetkezetünk azok között is az elsők között legyen, amelyek négy év alatt teljesítik az ötéves tervet. Süt a nap, melengeti, szikkasztja a földet. Az állomás felé ballagva, a szövetkezet elnökének ezek a búcsú szaval járnak az eszemben, s csak most válaszolok az elhangzott kije­lentésére: — Úgy legyen, ahogy akarják! — tó-Az ipolyviski szövet­kezet mezőgazdásza, Kovács György apró­­termetű, masotygós em­ber, Külön ismertető­­jele, hogy állandóm jegyzetfüzettel, ceruzá­val jár, s ami érdekeset hall vagy tát, mindent feljegyez. A Tátrában találkoztunk vele, a ma­gas hozamok mesterei­nek a konferenciáján. Mellén csillogó kor­­mánykit Untét és. — Még 1955-ben kap­tam, az árpából 9 hek­táron elért 5Ä mázsás átlagtermésért - mond­ja szerényen, A szövetkezet meg­alakulásától tölti be ezt a tisztséget Ismeri a viski határ minden ze­­gét-zúgát, s úgy tisztá­ban van a földdel, a ta­laj minőségével, hogy más az ábécével sem jobban. Tudja, mit hova kell vetni, ültetni, hol milyen fokú trágyázást kell végrehajtani, hogy aztán év végén az elért terméshozamért ne kell jen szégyenkezni. Amikor 1959-ben meg­indult a magas hozamok mestereinek mozgalma, Gyuri bácsi addig „rág­ta“ Bartal Lajos el­nök fülét, amíg végül ők is belekapcsolódtak, s év végén a verseny kiértékelésekor nagy volt az öröm, amikor pénzjutalmat kaptak. Igaz, szépek is voltak az eredmények mind kukoricából, mind a többi kultúrnövényből. S az elmúlt évben újra jelentkeztek.- Vállaltuk, hogy 2,2 hektáron 19S0 mázsa takarmányrépát ter­mesztünk, ami egy hek­tárra 900 mázsát tesz ki. Hozzáfogtak hát a munkához. Kovács bácsi számolt, tervezett és rendelkezet t. Ősszel hek­táronként 400 mázsa is­tállótrágyát, 150 kg kén­savas ammóniumot jut­tattak a földbe. Tavasszal pedig a répa vetése előtt 10 nappal még 150 kg szuperjoszfátot és 250 kg kálisót. Ezenkí­vül felhasználtak még 100 kg ostravai salét-Kovács György romot fejtrágyázásra egyelés után. A répát különben háromszor sa­­rabolták és kétszer kézi kapálást végeztek rajta.- Megérte a sok mun­kát? , — Meg - mondja, s papírt véve számolni kezd. A 2,2 hektáron 2302 mázsa répánk Ter­mett. Egy hektáron te­hát 1046,36 mázsa, ami jóval több mint a tér* vetett. De nemcsak takar­mányrépából értek el az ipolyvlskiek szép ered­ményt, Jól sikerült a silókukorica, s a többi kultúrnövényből is ki­váló hektárhozamokat takarítottak be. A nö­vénytermesztésből eredő hatalmas bevételnek tudható be az a tény is, hogy a viskiek idén át­tértek a szilárd bére­zésre, s egy munkaegy­ség után 33 koronát fizetnek.- Idén mit terveznek a gazdaságban?- A kukoricát négy­zetesen vetjük, s 60 hektárról átlagban 50 mázsás szemtermést akarunk elérni. A másik fontos dolog: 100 hek­táron kétmenetesen ara­tunk majd. És még va­lamit. Minél jobb és ma­gasabb hektárhozamokat szeretnénk elérni. Az 1029 hektáron gaz­dálkodó szövetkezetben Kovács György elvtárt sok minden mást is ter­vez még, de azt csak nagy titokként súgja a fülembe. Túl akarja szárnyalni a „magas ho­zamok mesterei" moz­galom elindítójának, L o p at ník György elvtársnak a cukorrépá­ban és kukoricában el­ért eredményeit. 1 S vajon sikerül-e? Ahogy nézzük tűzben csillogó komoly szemét, hisszük, hogy igen, fog sikerülni, mert Gyuri bácsi akarja. T. E. FELHÍVÁS az ország kukoricatermesztőihez • Minden hektáron legalább 50 mázsa szemeskukoricát vagy 500 mázsa silókukoricát • Alakítsunk egyetemesen gépesített brigádokat • Tartsuk be az agrotechnika alapelveit • A nem­zeti bizottságok terjesszék az új munkamódszereket •________ A szodói határban is nagy a sürgés-forgás. Mindenfelé traktorok zúgnak, járják a dűlőket, vontatják a simitókat és a vetögépeket. Viskót Pál, a szö­vetkezet traktorosa az őszi vetéseket hengerezi. De kint van a határban a szövetkezet elnöke, Buda József is, s tőle- tudjuk meg, hogy a vetést hét nap alatt végezték el. Különösen a traktorosok érdemelnek itt dicséretet, akik még vasárnap is dolgoztak, hogy mielőbb földbe kerüljön a mag. (M. S.) Szerdán végétért Pöstyénben a kukoricatermesztők országos konfe­renciája. A főbeszámolót Michal Chu­­dík, a Szlovák Nemzeti Tanács meg­bízottja tartotta. A nagy hozamok mesterei — a tudományos és kísér­leti intézetek dolgozóival egyetem­ben — megtárgyalták a kukorica ter­mesztésében szerzett új tapasztala­tokat és tennivalókat. Ebben az év­ben már 630 000 hektáron termesz­tünk kukoricát, s ezzel elértük a cn Már most lehet jelentkezni a mezőgazdasági iskoláraf Szocialista mezőgazdaságunknak kultúrált, politikailag és szakmailag fejlett dolgozókra van szüksége. A magyar ajkú dolgozók képzéséről többek között a karvai mezőgazdasági iskola is gondoskodik. A jelentkezők mesteriskolái vagy tanonciskolái ké­pesítést nyerhetnek. A MESTERISKOLA kétéves szőlészeti-, növénytermesztői szakán a szövetkezetek és állami gaz­daságok olyan kiküldött dolgozói ta­nulhatnak, akik betöltötték 17. élet­évüket és mezőgazdasági gyakorlattal rendelkeznek. A szeptember 1-én kez­dődő tanulmányok sikeres elvégzése után mint képzett szőlészek és nö­vénytermesztési dolgozók hagyják el az iskolát. A kétéves növénytermesztési-, ál­lattenyésztési mesteriskolán, amelyen a tanév kezdeté november 1., a szö­vetkezetek és állami gazdaságok olyan 17 — 40 éves dolgozói tanulhat­nak, akik 3 évi gyakorlattal rendel­keznek. A téli hónapokban a tanulás az iskolában folyik, április 1-től pe­dig a tanulók 7 hónapos gyakorlaton vesznek részt saját üzemükben. A TANONCISKOLA hároméves kovács- és bognárszakán is folyik a tanítás. Eme ágazat tanulói két évet az iskolán töltenek, egy évet pedig az üzemben, ahova gyakorlatra kerülnek. A tanulók egyébként kép­zett mesterek felügyelete alatt heti A karvai mezőgazdasági iskola 260 férőhelyes internátusa vagy leányok jelentkezhetnek, akiket a szövetkezet vagy az állami gazda­ság ajánl. Az iskola tanulói az üzemi gyakor­latot jól berendezett műhelyekben és az iskola gazdaságban végzik. Az ok­tatás korszerű, új szertárakkal, labo­ratóriummal és gazdag könyvtárral rendelkező iskolában folyik, A tanu­lást és a szórakozást elősegítik a filmvetitőgép, a televízió, ezenkívül a szak- és kultúrkörök is. Az iskola szép környezetben, közvetlenül a Duna partján épült, amelyhez külön internátus tartozik. Autóbusz-össze­köttetés Stúrovo, Komárom és Gbelce felé van. Ha a mesteriskola hallgatóit EFSZ küldte tanul­ni, akkor a nős tanulók havonta 700 korona, a nőt­lenek pedig 500 korona hozzájáru­lást kaphatnak. Az állami gazdaságok dolgozói tanulmá­nyi idejük alatt ugyancsak előírás szerinti pénzösz­­szeget kapnak. A tanoncok ellátásá­ról a kiküldő üzem gondoskodik. Az érdeklődők leve­leiket közelebbi fel­világosítás végett a következő címre küldjék: Mezőgazdasági Iskola igazgatósága, Kravany nad Dunajom, (okr. Komárno) harmadik ötéves terv utolsó évre tervezett vetésterületét. A konferencia résztvevői egyhan­gúan megállapították, hogy a kuko­rica és a silókukorica eddigi átlagos hektárhozamát jó agrotechnikával annak többszörösére növelhetjük. Ezért felhívással fordultak az ország kukoricatermesztőihez, hogy ebben az évben minden hektárról átlagban legalább 50 mázsa szemeskukoricát vagy 500 mázsa silókukoricát taka­rítsanak be. Ennek érdekében a legrövidebb időn belül teregessék szét és sekélyen szántsák be a szer­ves trágyát, magashozamú, jó csírá­zóképességű vetőmagot vessenek négyzetes módszerrel és minden négyzetes vetögéppel legalább száz hektárt vessenek be. Használják ki teljes mértékben a silókombájnokat és a vegyszeres gyomirtás előnyét. Alal^sanak egyetemesen gépesített brigádokat. A kísérleti állomások dolgozói ne­mesítsenek nagy hozamú új kukori­cafajtákat és a szaporítóterületeken ezekből elegendő vetőmagot termesz­szenek mezőgazdaságunk számára. A gépállomások segítsék elő a ku­korica termesztésének gépesítését. A 'felvásárló üzemek dolgozói jól kezelt és osztályozott vetőmagok jókori le­szállításával járulhatnak hozzá a hektárhozamok növeléséhez. Felhívták a nemzeti bizottságokat, hogy karolják fel és terjesszék az új termelési módszereket, továbbá, felkérték a tudományos intézetek és a mezőgazdasági szakiskolák dolgo­zóit, hogy vegyék védnökségük alá a környező mezőgazdasági üzemeket. A konferenciát Jaroslav Silhavy, a mezőgazdasági miniszter helyettese értékelte. Kihangsúlyozta, hogy a fel­szólalók nagyon sok új ötletet, ta­pasztalatot és javaslatot vetettek fel, amelyek nagyban hozzájárulnak a kukoricatermesztés további felvirá­goztatásához. -gir­líöWMUUff 3 1961. március 19. Sokat segít a szövetkezeti munkaiskola három napot gyakorolnak az iskola műhelyében. A hároméves kertészeti szakon két évet az iskolában tanulnak a hallga­tók, miközben szakgyakorlatot vé­geznek, a harmadik évüket pedig saját üzemükben töltik gyakorlat­képpen. A tanonciskolára mindazok a 8, illetve 9 iskolai évet végzett fiúk

Next

/
Oldalképek
Tartalom