Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-03-19 / 23. szám

Novellaírásunk jelenlegi állapotáról ad képet, keresztmetszetet ez a Turczel Lajos által összeállított antológia. Felvonultatja mindazokat a szlovákiai magyar írókat, akiknek alkotó tevékenysége a novella területére kiterjed és megfelelő színvonalat ér el.

Nem kevesebb mint 25 író szerepel a kötetben. A veterán Egri Viktor, továbbá Szabó Béla, Kiss Ibolya és Ásgúthy Erzsébet mellett itt találjuk a felszabadulás utáni prózaíró generáció új tagjait: Mács Józsefet, Lovicsek Bélét, Nagy Irént, Ordódy Katalint, Szőke Józsefet és Duba Gyulát. Velük egy nemzedékhez tartoznak, de önálló kötetet eddig nem jelentettek meg a következők: Mikus Sándor, Kovács Gáspár, Kovács István, Lóska Lajos, Komáromi Ressl János, Lehoczky Teréz és Marton József. A kötetben szereplő három „kései hajtás“, Kónya József, Simkó Margit és Zsíros István közül a két utóbbinak szintén nem jelent meg önálló kötete.

A prőzaírókon kívül képviselve vannak az antológiában azok a fiatal költők is, akik a novellairodalomban sikeresen tevékenykednek: Dénes

György, Veres János, Monoszlóy M. Dezső. Ugyancsak helyet kapott a drámaíró Dávid Teréz is.

Üj novellaírőt is avat az .antológia Roncsol László személyében, akit eddig néhány alapos felkészültségű kritikai tanulmányából ismerhettek meg a csehszlovákiai magyar olvasók.

Az antológia az első gyűjtemény amely e jelentős műfaj területén £ teljes bemutatás igényével lép fel A szlovákiai magyar olvasók bizonyáré örömmel fogadják ezt a gondosar összeállított, az írókról rövid ismertetést is nyújtó kötetet mint irodalmunk ígéretes fejlődésének újabl bizonyítékát.

1961. március 19.

Ö, széles földek'.

Végtelen földek'.

Nagy széles sávban villongó zöldek!

Madarak mártják szárnyukat égbe — állok harmatos nagy reménységben.

Lelkemből már most kiillatoznak a jó kalászok, a kenyér-asztag.

Szavaim mögül elököszönget erős mustíze a messzi ősznek.

Kurrogó, mély-mély madárhang száll-száll - vagy én dalolnék, s nem is tudom már?

Izzadok édes, de súlyos gondban — hát az egész föld szerelmét én hordjam?

Szécsi Margit !

Berzétei látogatás

l\/f ég alaposan megtapossa a sarat, aki Berzétére kerül s meg akarja látogatni, mondjuk, a falu könyvtárát. Mert mi ugyanis ezt tettük a csinos „tanítónéni" invitálására, s a cipőnk látta kórf,+ rto />•»*

mondjuk, megérte.

Az egész falu kulturális életét tükrözi a kis könyvtár, ahova Kovács Irénke vezetett bennünket.

— Itt szórakozhat, művelődhet a fiatalság - mondja —igaz, nem valami kitűnő hely, de...

Összesen 650 Kovács Irénke könyv sorakozik a polcokon. Van közöttük szakirodalom is jó pár kötet, a többi azonban mind szépirodalmi alkotás. S az egész a valamikori Máriássy földesúr volt kastélyának egyik termében kapott helyet.

— Egy okos dolgot csináltak ezek a földesurak - mondja mosolyogva Kovács elvtársnö —, hagytak ránk legalább épületet ahova behúzódhatunk. Persze nem a legeszményibb hely, mert sok más egyébre is szolgál még ez a terem, nemcsak könyvtárként, de addig, amíg az új művelődési otthon felépül, valahogy majd csak kibírjuk.

— Régóta vezeti a könyvtárat?

— Ő, nem. Még csak alig egy jó fél éve. 1959-ben végeztem el ugyanis a négyéves pedagógiai iskolát, aztán a

szomszédi aiuban kezdtem tamtam, s csak az elmúlt év szeptemberében jöttem ide.

— Rövid ideje van még csak itt, mégis mintha már nagyon régtől itt látnok magunk között. Nagyon megszerettük. Nemrég volt itt öt kisdiák és hívták vissza Gömörpalomára tanítani — elegyedik a beszélgetésbe a szövetkezet elnöke -, de nem engednénk el a világért sem. Aranyat ér ez a kis fiatalasszony — teszi még hozzá mosolyogva —; nekünk is mindig segít a statisztikai összeírásokban.

Nézem ezt a kis birodalmat. Kissé kopott, de a fiatalok mindent megtalálhatnak benne. Van szép televíziójuk, rádiójuk és külön lemezjátszójuk, játszhatnak asztaliteniszt, biliárdot és utána olvashatnak is, hisz 650 könyv már elvégre eléggé bő választékot nyújt. Megtalálható itt Jókai, Mikszáth, Móricz, Tolsztoj, Solohov, FrantiSek Hecko és még sok-sok más ismert író könyve. Van tehát miből válogatni.

— Kik olvasnak a legtöbbet?

— A fiatalok - jön a gyors válasz —; néha egyszerre 4 — 5 könyvet is elcipelnek magukkal, s rövidesen újra jelentkeznek az újabb olvasnivalóért.

Megtudom, hogy a legjobb és legszorgalmasabb fiatal olvasók: Farkas Magda, Kovács Kató, Garay László és Csampisz László. S különösen a már fentebb említett írók

köteteit olvassák sokan. Olvasók tehát vannak, de kívánsága mégis van Kovács Irénkének. Először is szeretne egy külön helyiséget (addig is, amíg a művelődési otthon elkészül), ahol az olvasókkal egy kicsit elbeszélgethetne a könyvről, s ahol maguk az olvasók is egy kissé beleolvashatnának a kiválasztott könyvbe. Aztán szeretne még több könyvet és még több olvasót.- Mit tett azért, hogy ez az utóbbi vágya teljesüljön?- Sok mindent - mosolyog huncutkásan. — Egy hétfő délután a diákjaimmal megpakoltunk egy kosarat könyvvel és elküldtem őket egy pár házhoz, - ahonnan nem járt senki a könyvtárba, hogy olvassák el, ha megtetszik valamelyik. A másik könyvtári napon, pénteken Vajner Jolán néni megjelent hóna alatt a kiolvasott könyvvel és kért, hogy adjak újabb könyvet neki. Azóta is a legszorgalmasabb olvasóim egyike.- Ki a könyvtár legidősebb olvasója?- Kovács Zsuzsa néni. Már 80 éves is elmúlott, de még mindig nagyon sok könyvet qlolvas. Nem marad azonban le mögötte a 70 éves Perlaki Barbora néni sem, akinek a kisunokája viszi el a könyveket.

Kovács Irénke kedves, vidám, közvetlen teremtés. Talán ezért is szeretik olyan nagyon a falubeliek. Mert, hogy szeretik, azt egy kissé az is bizonyítja, hogy ami-óta ő vezeti a könyvtárat, egyre jobban szaporodik az olvasók száma. S délutánonként, amikor az iskolából hazafelé siet, a feléje irányuló mosolygós tekintetek nagyon sok szerétéiről, megbecsülésről beszélnek. TÖTH ELEMÉR

Épül az új művelődési otthon

(A szerző felvételei)

A forradalmi romantikusok

Párizs kedvező talajnak bizonyult a forradalmi megmozdulás számára. Itt bontakozhatott ki a hagyományokkal szakító, új utakat kereső romantikusok művészete is. Párizsban találta meg a hangját a legyőzött lengyel forradalom Chopin zenéjében.

Chopin a zeneművészet egyik legnagyobb lángelméje, a zongorairodalom korlátlan fejedelme 1810-ben született Zelazova-Volaban, Varsó mellett. Pályáját csodagyermekként kezdte. Már sok érett, nagy mű — például a két zongoraverseny — volt tarsolyában, midőn bécsi és müncheni koncertturnéja után, 20 éves korában megtelepedett Párizsban. Nemsokára a legismertebb szalonok kedveltje lett, a legkiválóbb írók és művészek baráti körének dísze. A kedély legbensőbb húrjait is megszólaltató valcerei olyan embereket tettek rajongó híveivé, mint Hugo Victor, a politikus költő, Delacroix festő, Heine, a nagy német költő és a magyar zeneszerző géniusz, Liszt Ferenc. Hangja eredeti és egyéni, már az első taktusoknál felismerhető: ez Chopin! Művészetének gyökerei, hazája népi zenéjének egészséges talajából szívták éltető nedvüket. Varázslatosan édes dallamvilága, merész harmóniaszövése új formát teremtett: a fantáziát. Balladái, egyes szonátatételei, nocturne-jei, a 25 prelúdium, 27 etűd, a romantikus alkotás fő mintái, amelyek nélkül a XIX. század zenei fejlődése el sem képzelhető. Nemzetiségi hovatartozását a méltóságteljes, ünnepélyes ritmusú polonézek, a költői mazurkák, népe elnyomása miatt érzett dacos elkeseredését forradalmi etűdjei fejezik ki. Mindezt a gazdag termést kizárólag a zongora számára alkotta. Mint zongoraművész teljesen újfajta előadásmódot teremtett. A gyenge, törékeny alkatú művészt, aki szinte égett művészetében, tüdőbaj támadta meg. Szerelme, Aurore Dupin (írói néven George Sand) írónő társaságában. Majorca spanyol szigeten keresett gyógyulást, de az írónő hűtlensége és a ködös London, ahol utolsó koncertjét adta, siettették a véget. Fiatalon, 39 éves korában halt meg Párizsban.

* * *

Ha igaz az, hogy Chopin nem talált kellő elismerést kora közönségénél, úgy ezerszeresen igaz ez nagy francia kortársa, Hector Berlioz esetében A programzene atyját a közönség teljes közönye kísérte végig életén Mestere, Lesueur támasztotta a zene iránt azt a követelményt, hogy ne csak érzelmeket, hanem gondolatokat cselekvényeket fejezzen ki. Mestere elgondolását Berlioz hatalmas teremte ereje nagyszabású zenekari alkotásokban valósította meg. Csodálatra méltó instrumentáló érzékének s hangszerelő tehetségének sikerüli

egy olyan szemléltető stílust teremtenie, mely elbeszéli a hallgatóknál mindazt, amit a bevezetőben programszerűen ígér. Mindennek ellenére

miért nem volt sikere hazájában' Mert művészetének alapvető tulajdonsága a szertelenség, a túlzás, i roppant áradású nyelv, a rendkívül szenvedély. Életének sikereit külföldi német, orosz és magyarországi útjai: aratta. Hatása is a német Richarc Wagner és Richard Strauss zenéjéber mutatkozott.

Első nagy művében, a „Fantasztikus

kére írt gyászmise öt zenekara 600 énekese s ötven rézfúvó együttesén megzendülő világítélete sem talált visszhangra, mint későbbi művei sem: „Harold Itáliában“ „Romeo és Júlia“ drámai szimfóniák, „Faust elkárhozása“, amelyben budapesti útjának emlékeképpen a Rákóczi-indulót szólaltatja meg. Operái sorra megbuknak. Feleségül veszi szerelmét, házassága boldogtalannak bizonyul, válással végződik. Zaklatott élete után, 66 éves korában halt meg.

A harmadik forradalmi romantikussal, a világszerte elismert Liszt Ferenccel a magyar zene tárgyalásánál foglalkozunk majd.

Sima! Miklósné zenetanár

Tanítók az éíen

Kezdeményezők a kalászi fiatalok. S lelkesedésüket, a kulturális munka utáni vágyukat helyesen vezetik a falu tanítói. A kalászi tanítók jól értelmezik a kultúraforradalom megvalósítását falvainkon. Elsősorban a fiatalokra építenek. Azt szeretnék, ha művelt, élénk kulturális életet élő új nemzedéket nevelnének fel a jövő faluja számára.

A legutóbb Tyl „A gyújtogató lánya“ című színművét mutatták be, amely a kalászi közönség tetszését megnyerte. De nemcsak odahaza, hanem a környéken is elismerésben volt részük.

Szükséges, hogy a jövőben se lankadjon Kalászon a kulturális élet. Ismeretterjesztő előadásokat, különböző érdekköröket, iskoláztatásokat kell szervezni, ahol a fiatalok szórakoznak, s egyben hasznos dolgokat is tanulnak. Nagy feladat hárul ezen a téren a tömegszervezetekre is. Mindenesetre köszönet illeti a falu tanítóit lelkes, odaadó munkájukért. Csupán az a kívánságunk, hogy a jövőben is ilyen biztos kézzel vezessék a falut kulturális fejlődése útján.

CZAKÖ GÉZA, Kalász

F. Chopin

szimfóniá“-ban Henriette Smithson drámai színésznő iránti halálos szerelmét örökíti meg. Schumann és Heine elragadtatással méltatják műveit, Liszt zongorakivonatot készít belőlük, de a nagyközönség nem érti meg. Még a júliusi forradalom emlé-Nagy megveri tanulság

Műkedvelő csoportot alakított a nagymegyeri szövetkezet Ifjúsága. Csak örömmel könyvelhetjük el ezt a tényt. Lám, a szövetkezetben jól érzik magukat a fiatalok, dalra, táncra kerekedett kedvük. Nem árt azonban, ha megvizsgáljuk, mint gondoskodik a szövetkezet vezetősége fiataljairól.

Az elmúlt esztendőben új épületet kapott a szövetkezet. Kellett is, hisz a jelenlegi helyzet feltétlenül megköveteli, hogy a szövetkezetek jól felszerelt irodákkal rendelkezzenek. A szövetkezet vezetősége a fiatalokra is gondolt. Az egyik legnagyobb termet a CSISZ üzemi szervezetének a rendelkezésére bocsátotta. A helyiséget szépen berendezték, s egy gramorádióval is ellátták.

Sokan nem is hinnék, mennyire lelkesítőén hatott ez a szövetkezet fiataljaira. Azonnal gyűlést hívtak össze, megalakították a műkedvelő csoportot. A táncosok és a színjátszók máris szép eredményeket értek el, sőt mi több, vendégszereplésekre is vállalkoztak. Mindenütt megérdemelt sikert arattak.

A szövetkezeti fiatalok elhatározták, hogy a jövőben még nagyobb lendülettel kapcsolódnak a falu kulturális életébe, s nemcsak idényszerűen, de folyamatosan végeznek kulturális munkát. Ügyszintén elhatározták, hogy a csúcsmunkák idején brigádokat szerveznek, hogy így még jobban segítsék a szövetkezetei.

Tanulság a nagymegyeri példa. Fiataljaink meghálálják a gondoskodást, s a szövetkezet vezetőségét csak dicséretet illeti azért, hogy nem feledkezett meg róluk.

CSÉFALVI PÄL, Nagymegyer

• Kétnapos látogatásra érkezett Bratislavába a szovjet zeneszerzők küldöttsége. A kedves vendégek folytatták útjukat Prágába, ahol zeneszerzőink szimfóniáit mutatják majd be.

CSEMADOK - járási méretben

Lázas munka folyik a CSEMADOK komáromi járási titkárságán. A párt 40. évfordulója ünnepségeinek megrendezésére készítik elő a terveket. Nagy munka, hisz mind a 37 helyi szervezet már hónapok óta készül az évfordulóra.

De vizsgáljuk csak meg közelebbről, milyen munkát végeznek a komáromi járás helyi csoportjai.

Elöljáróban leszögezhetjük, hogy a helyi szervezetek, nagyon helyesen, irányt vettek a népnevelésre. Szorosan együttműködnek a Járási Tudományos és Ismeretterjesztő Testület tagjaival, s előadás előadást követ falvainkon.

Kétségkívül a színjátszás a kultúra terjesztésének egyik legelterjed, tebb formája. Mindegyik

i helyi csoport legalább egy,

? de a zöme két, sőt három

színművet mutat be éven- i te. S ha hozzászámítjuk

shhez a vendégszerepléseket, úgy tekintélyes számú fellépésről számolhatunk be évente. A színjátszás terén ki kell emelni i hetényi, kávái, nemesácsai, gútai és a martosi helyi csoportot. Örömmel szögezzük le, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribb a mai tárgyú színművek bemutatása. Helyi szervezeteink megértették, hogy a ma falujának mai tárgyú színműre van szüksége. Azzal nevelhetünk, taníthatunk a legjobban.

Szépen fejlődnek a tánc:soportok is. Terjednek a népi hagyományok, tökéletesednek a bemutatók. Kiemelkedő munkát végeznek a hetényi, martosi, iranyosi, lakszakállasi és a perbetei tánccsoportok. Már eddig is sok örökszépségű népi táncot elevenítettek fel.

Mivel a helyi szervezetek tagságának javarésze a szövetkezetekben dolgozik, ezen a téren is rengeteg feladat teljesítését kell a helyi szervezeteknek vállalniuk. Kívánatos, hogy a CSEMADOK tagjai kivegyék részüket a szocialista munkabrigádok alakításából; a korszerű technológia úttörői legyenek. Mert a kultúra terjesztőinek ebben a tekintetben is az élen kell járniuk.

Közeledik pártunk megalakításának 40. évfordulója. Méltó megünnepléséből a helyi szervétetek kiveszik részüket. Ellenben vállalásaikban, amelyeket az évforduló tiszteletére tesznek, szögezzék le, hogy a jövőben még nagyobb

lelkesedéssel, még több kezdeményezéssel járulnak hozzá a kultűrforradalom betetőzéséhez.

Azt szeretnék, ha a CSEMADOK helyi szervezetei a szocialista falu úttörőivé válnának. Nemcsak ami a színjátszást, tánccsoportokat illeti, hanem a falu gazdasági életét illetően is. A helyi szervezetek minél több előadást szervezzenek, az irodalmi és politikai tárgyú előadásokon kívül, amelyek a mezőgazdaság problémáival, a gépesítés kérdéseivel foglalkoznának. Tanácsos lenne az előbbi témáról vitaesteket is rendezni.

Végezetül ejmondhatjuk, hogy a komáromi járásban jól működnek a CSEMADOK helyi szervezetei. Valójában eleget tesznek küldetésüknek, a kultúra elsőszámú terjesztőivé váltak.

Papp János, Komárom