Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-03-12 / 21. szám
A hét folyamán az ENSZ Gyámsági Tanácsa is ülésezett. A kézgyűlés politikai különbizottságának tervezett ülése elmaradt. Lázas diplomáciai tevékenység folyt a tárgyalótermen kívül is. A nyugati küldöttségek rendkívül nagy erőfeszí-Március, a tavasz első hónapja, nemcsak a természet ébredését hozta meg, hanem a nemzetközi politikai eseményekben is bizonyos élénkséget váltott ki. Különösen vonatkozik ez az ENSZ-közgyűlés hét elején megnyílt tanácskozására, amely a tavaly decemberben felfüggesztett tárgyalások folytatása. A megnyitó ülésen nagy jelentőségű beszédet mondott NKRUMAH ghanai elnök, aki a casablancai értekezleten részt vevő államok nevében süfgette a kongói kérdés mielőbbi rendezését. Beszédében éles szavakkal ítélte el Lumumba és társainak meggyilkolását. Nkrumah elnök a továbbiakban állást foglalt a Szovjetunió kormányának javaslata mellett, amely szerint az afrikai államokból alakított bizottságnak kell rendeznie a kongói problémát. Javasolta, hogy bizonyos időre rendeljék vissza Kongóból a diplomáciai küldöttségeket. A világszervezet kongói parancsnoksága csak így tudná tényleg távol tartani Kongót a „hidegháborútól''. A ghanai elnök a továbbiakban országa nevében tiltakozott az ellen, hogy az ENSZ elismerje KASZAVUBU bábelnököt Kongóban, A nyugati hatalmak gáncsoskodó politikája miatt eddig nem sikerült megegyezésre jutni az ENSZ közgyűlésének tárgysorozati pontjában. A szovjet küldöttség mellett működő ENSZ-képviselet nyilatkozatot adott ki, amely a többi között megbélyegzi az amerikai sajtiban megjelent álhíreket, hogy a szovjet küldöttség állítólag célszerűnek tartja a közgyűlés napirendjén szereplő afrikai programról szóló pont megtárgyalásának elhalasztását. A kongói események továbbra is élénken foglalkoztatták a világ közvéleményének figyelmét. Változatlanul arról érkeznek jelentések, hogy MOBUTU zsoldosai és az ENSZ egységei között összecsapásokra került sor. A puccsisták közben fokozzák arcátlan követeléseiket. Kaszavubu Hammarskjöldhöz intézett levelében elutasította azt a követelést, hogy vonják ki a belga katonai személyzetet Kongóból. Amíg Kongóban változatlanul folytatódik a puccsisták garázdálkodása, többszörös halasztás után Tananarivéban, Madagaszkár fővárosában értekezletre jöttek össze a kongói bábkormányok vezetői. Előzetes hírek szerint az értekezleten részt akart venni GIZENGA, a stan!eyville-l törvényes kongói kormány miniszterelnöke is, amikor azonban kiderült, hogy a kongói bábvezetők nem a kongói nép érdekeit szolgáló tanácskozásra jöttek össze, Gizenga miniszterelnök megtagadta a részvételt'. CSŐMBE, Katanga-tartomány elnöke, beszédében újra szembehelyezkedett a kongói egység gondolatával, s azt javasolta, hogy alakítsák meg az önigazgatási államok csoportját, amelyet közös piac fűzne össze. Ez a javaslat nern más, mint a Kongói Köztársaság gazdasági és politikai egységének szétdarabolása, a gyarmatosítók további garázdálkodásának érdekében. Az utóbbi napokban NyUgat-Németország gazdasági köreiben rendkívüli megdöbbenést okozott a bonni kormány határozata, amelynek értelmében felértékelte a nyugatnémet márkát a dollárral szemben. Nyugati sajtójelentésekből azonban kitűnik, hogy Adenauerék elhatározása nem érte váratlanul sem az Amerikai Egyesült Államokat, sem Nagy-Britanniát. Az angol lapok nyíltan bevallják, hogy erre a lépésre külső nyomásra került sor. A határozat értelmében egy amerikai dollár az eddigi 4,20 márka helyett 4 márkát ér. Diplomáciai megfigyelők egyöntetűen rámutatnak, hogy a bonni kormánynak ez a lépése részben javítani próbál a dollár válságos helyzetén, ugyanakkor azonban a bonni kormány katonai és politikai követelésekkel lép majd fel Washingtonban. Bármenynyire is próbálják nyugati gazdasági körökben a márka felértékelését magyarázatni. tény az, hogy a felértékeléssel a bonni kormány a sok rossz közül egyelőre a legkisebb rosszat választotta, amely elsősorban a nyugatnémet dolgozókat sújtja. 2 £lcfacL 1961. március 12. téseket tesznek, hogy levétessék az összes alapvető fontosságú pontokat a napirendről, nehogy világos álláspontra kelljen helyezkedniük. Mindenekelőtt a leszerelés kérdése szálka a szemükben. Az amerikai küldöttség arra törekszik, hogy megakadályozza a vitát az általános és teljes leszerelésről. Az amerikai küldöttség persze képmutatóan azt a látszatot akarja kelteni, hogy a légkör „lecsendesítése“ és az ellentétek elsimítása érdekében akarja levétetni a napirendről e fontos pontokat. Az amerikai sajtó terjedelmesen beszámol a Pentagon nagyszabású fegyverkezési tervéről. Az amerikai burzsoá lapok támogatják annak a propagandahadjáratnak a céljait, melyben teljesen elferdítve állítják be a nagyközönség előtt a Szovjetunió általános és teljes leszerelési javaslatait. Amint tudjuk, a Szovjetunió elvből nem csak hatékony ellenőrzést, hanem folyamatos szakaszokat is javasol a leszerelésre. Ezeket a szakaszokat a leszerelés valamennyi fokán megfelelő hatékony ellenőrzés kísérné. A közgyűlés első részében az amerikai küldöttség nemcsak a Szovjetunió, hanem még a semleges államok ez irányú javaslatait fs elutasította. Nkrumah ghanai köztársasági elnök beszéde és beszédének visszhangja után nyilvánvaló, hogy a közgyűlés másqdik részének kulcsproblémája a kongói kérdés lesz. A Gyámsági Tanács mindenekelőtt saját munkaprogramját vitatta meg. A közgyűlés plénuma viszont a Gazdasági és Szociális Tanácsban történő választásokkal foglalkozott. Többszöri szavazás után egyetlen országnak sem sikerült megszereznie az előírt kétharmados többséget. Egyébként a gyámsági tanácsban 43 panasz vár elintézésre. MEGHALT A PÄRT VETERÄN HARCOSA, J. Vodícka elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mélyen megrendülve közli, hogy Ján V od i c k a elvtárs, a párt egyik alapító tagja 1961. március 9-én a reggeli órákban elhunyt. Ján Vodicka elvtárs hosszú ideig volt a CSKP Központi Bizottságának tagja és a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége Központi Bizottságának elnöke. Népünk harcos forradalmárt és lelkes hazafit vesztett el benne. Nagy-Britannia lakossága változatlanul követeli az amerikai katonai támaszpontok felszámolását. Felvételünkön: Ruislipe lakosai „Amerikaiak menjetek haza'.“ és más tiltakozó feliratú jelszavakkal követelik a támaszpontok megszüntetését. (Foto: CfK) 9 Quadros, Brazília új elnöke, a Prensa ‘Latina sajtóiroda tudósítójának adott nyilatkozatában újra megismételte, hogy országa minden olyan Baráti kézfogás a gyilkos és aközött, aki kezébe adta a fegyvert. Csőmbe (baloldalt) és Hammarskjöld kézfogása az Elisabethville-i repülőtéren. (p) nemzetközi szervezetet támogatni fog, amely síkraszáll a kubai nép függetlenségének védelmére. • A román sajtó nyilvánosságra hozta a március 7-én megtartott választások előzetes adatait. A Nagy Népi Gyűlésbe és a népi tanácsokba történt választásokban a szavazatok több mint 90 %-»át a Népi Demokratikus Front jelöltjeire adták le. • Megérkezett Holy Lochba a Polaris-rakétákkaí felszerelt amerikai tengeralattjáró. A skóciai amerikai támaszpontra érkezett hajót a tüntetők heves tiltakozással fogadták. • A francia kórházi alkalmazottak 55 000 aláírást gyűjtöttek a kormányhoz intézett folyamodvány alátámasztására, amelyben rámutatnak az egészségügy válságos helyzetére. • Londoni sajtójelentések szerint az USA és Nagy-Britannia képviselői a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló háromhatalmi értekezlet ülésszakának felújítása előtt néhány nappal Genfben összeülnek, hogy közös álláspontot beszéljenek meg. „Második félidő“ az ENSZ-ben New Yorkban az East River partján, az Egyesült Nemzetek Szervezetének üvegpalotájában újból összejöttek a 99 tagállam küldöttei, hogy folytassák a világszervezet XV. ülésszakát, amelyet két hónappal ezelőtt függesztettek fel. A jelenlegi ülésszak kétségkívül a legnagyobb jelentőségű tanácskozás az ENSZ történelmében. Ismeretes, hogy a tavalyi novemberi tárgyalások során több szocia- ■ lista állam vezető képviselője köztük Hruscsov elvtárs is jelen volt. A szovjet miniszterelnök előterjesztette kormánya nevében az általános és teljes leszerelésről szóló javaslatot. Ennek értelmében a leszerelést három időszakra osztanák be,#s négy évig tartana. A szovjet javaslat elfogadása kétségtelenül komoly lépést jelentene az általános és teljes leszerelés megoldásában. Az Amerikai Egyesült Államok és nyugati szövetségesei azonban egyelőre megakadályozták e kérdés közgyűlési vitáját. Olyan nevetséges kifogásokat emeltek, hogy „a leszerelés kérdését nem lehet felelősségteljesen megvitatni akkor, amikor 80 kérdés szerepel a tárgyalás napirendjén“. A Szovjetunió által előterjesztett javaslat tehát így nem került a politikai bizottság napirendjére. A nyugati hatalmak ugyancsak elutasították a semleges államok — India, az Egyesült Arab Köztársaság és Indonézia — által benyújtott kezdeményezést is, amely azt javasolta, hogy vegyék fel újra a leszerelés kérdésének megtárgyalását. így aztán a benyújtott 14 javaslat közül csak három fölött született döntés: két határozat az' atomrobbantási kísérletek beszüntetésére vonatkozik, a harmadik pedig az atomfegyver-gyártás más országokra történő kiterjesztését kívánja megakadályozni. Az USA még ezeket a határozatokat sem volt hajlandó támogatni, jóllehet a tagállamok túlnyomó része a javaslat mellett szavazott. A leszerelési vita azonban ezzel nem zárult le. A benyújtott javaslatok többsége a második időszakban ismét napirendre kerül. így például a Lengyelország által benyújtott két fontos javaslat is, amelyek közül az első megakadályozná újabb háborús tűzfészek keletkezését és elősegítené a nemzetközi feszültség enyhülését. A múlt évi leszerelési tanácskozásokat jelentős mértékben befolyásolta az USA és szövetségeseinek tehetetlensége, tekintettel az amerikai belpolitikai helyzetre, amely az elnökválasztás jegyében állt. Most azonban új elnök került a Fehér Házba, s az egész világ feszülten figyeli az amerikai álláspont kialakulását a leszerelés kérdésében. Kennedy elnök legutóbbi sajtóértekezletén kijelentette, hogy véleménye szerint a leszerelés és a szovjet-amerikai kapcsolatok megjavításában fontos lépés lesz a tömegpusztító fegyver-kísérletek betiltására irányuló genfi tárgyalások március 21-i megkezdése. Biztató szavak ezek, azonban éles ellentmondásba ütköznek az elnöknek azzal a kijelentésével, hogy kormánya fokozni kívánja a külföldön állomásozó amerikai fegyveres erők katonai felszerelését. Csalódást váltott ki Kennedynek az a bejelentése is, hogy az USA egyelőre nem dolgozott ki semmiféle új javaslatot a leszerelési kérdésben. Az ENSZ ülésszakának napirendjén a leszerelés kérdésén kívül még több kérdés szerepel. Köztük a Szovjetunió panasza az amerikai légierők agresszív cselekménye miatt, továbbá Kuba panasza az USA politikai és gazdasági megtorlásai ellen, valamint a világűr békés célokra való kihasználásának kérdése is. Nem kis jelentőségű a Csehszlovák Szocialista Köztársaság által benyújtott határozati javaslat megvitatása sem, amely javasolja a szabadságukat és függetlenségüket elnyert államok megsegítését. Az ENSZ’ülésszaka abban az időben kezdi meg újra munkáját, amikor a világ népeinek megrendült a bizalma az imperialisták által befolyásolt és irányított Hammarskjöld főtitkár iránt. A kongói hazafiak meggyilkolásával az imperialistákat kiszolgáló ENSZ-csapatok bemocskolták a világ népeinek e legmagasabb fórumát. Ezért még jobban hangsúlyoznunk kell a Szovjetunió által benyújtott javaslat jelentőségét, amely szerint át kell szervezni az ENSZ végrehajtó szervét, hogy az valóban a világ békéje felett őrködjék és minden erejével a népek óhaját, a szabadság és a béke eszméjét szolgaija. Krajka Pál EICHMANN, a tömeggyilkos (III.) 1950. június 14. Argentína genovai konzulátusán beutazási vízumot kapok. Júliusban a „Giovanna C“ hajón megyek Dél-Amerikába. Ott különböző neveken sokfelé dolgozom. Bejárom Brazíliát, Bolíviát, Perut, Paraguayi, Chilét, Uruguayt. Többek között nyúltenyésztö is vagyok, de dolgozom mosodában, konzervgyárban és erdőkitermelésen is. Barátaim (értád: náci bűntársai. A szerk.) sokfelé beajánlottak. Hogy németségem mellett olasz útlevelem fel ne tűnjék, szükség esetén „Kurt Steinburg“, „Ernst Raediger", „Ing. Hofer“ és más neveken is szerepelek ...“ Eichmann később az észak-argenítní Tucumanban, s végül Buenos Aires egyik külső kerületében telepszik le, ahova 1952. július 16-án meg-Miért állt Galvao kapitány a portugál hazafiak élére? AT éllány héttel ezelőtt az egész világ sajtója és rádióállomása a „San- * ta Maria" nevű portugál hajó körüli eseményektől volt hangos. A portugáliai fasiszta diktatúra ellen küzdő hazafiak egy csoportja, Galvao kapitány vezetésével, hatalmába kerítette a hajót, jelezve, hogy Salazar diktátor rendszere gyűlölt és tarthatatlan Portugália dolgozóinak számára. Az alábbiakban rövid bepillantást nyújtunk Portugália gazdasági és politikai életébe, s bemutatjuk Galvao kapitányt. Portugália területe 92 168 km2. Lakosainak száma körülbelül 9 millió, amelynek 80 %-a kunyhókban él. A népesség 44 %-a írástudatlan, s évenként mintegy 30 000 ember veszi kezébe a vándorbotot, hogy nyomorúságos életkörülményeitől szabaduljon. Noha Portugália gazdaságának jellegét tekintve mezőgazdasági ország, agrárszektora a népességnek alig felét foglalkoztatja, a parasztság 70 Vo-ának egyáltalán nincs földje. Az ország déli termékeny részének 94 %-a a hűbérurak birtoka, 5 %-a nagybirtokosoké, s csak 1 %-a marad a kisparasztoknak. A mezőgazdasági termelési viszonyok jobbára kétféle tulajdon-kategóriát ismernek: a faekével megmunkált törpebirtokokat és az átlag 20 000 hektár nagyságú egyházi vagy nemesi földeket. A hektáronkénti terméshozam itt a legalacsonyabb egész Európában. A kegyetlen diktatúra, amelynek megtestesítője a 71 éves Salazar, törvényszerűen forró talajt teremt az ellenzéki tevékenység számára. Az illegalitásban működő kommunista párton és a két szocialista csoporton kívül a föld alatt kénytelen szembeszállni -a rezsimmel három polgári párt is. Galvao kapitány, aki a „Santa Mariá“-t elfoglaló hazafias csoport vezetője volt, előzőleg szintén Salazar híve, s a portugál hadiflotta kapitányaként működött. A kormány megbízta őt, hogy vizsgálja meg a gyarmati bennszülöttek helyzetét. Galvao eleget tett megbízatásának és kötetekre menő tanulmányt írt, amelyet nemcsak a portugál kormánynak, hanem más országoknak is eljuttatott. A portugál gyarmatokon tapasztalt borzalmak, tarthatatlan életmód és sanyargatásról .megírt élethü tanulmánya miatt Galvao kapitányt elfogták és 16 évi börtönre ítélték. így lett á diktátor egykori hívéből politikai ellenfél, aki a hazafias erők mozgalmának élére állt. Galvao kapitány 1951-ben történt elfogatása után elhatározta, hogy megszökik a börtönből. Terve sikerült, s az országon- kívül próbálta megszervezni a hazájában dúló véres diktatúra elleni hazafias mozgalmat, amely a „Santa Maria" hajó elfoglalásában csúcsosodott ki. (Cs) Efcüté nge£3 ^ TIT iá idll» f Irt VI érkezik felesége, Veronika LeibI, gyermekeivel. Ügy érzi: vége a bujdosásának. Van jó állása, Argentínában nem fenyegeti a kiadatás veszélye. Kocsmákban, eszpresszókban találkozik régi nácikkal. Minden rendben, hiszen jó állása is került, előbb a Peron diáktábor támogatta „Capri“ vállalatnál, amelynek német származású argentínai a tulajdonosa. Peron bukása után Ante Pavelics, az ugyancsak oda emigrált horvát „führer“ protezsáija be egy horvát textilgyároshoz, s ott utazóként működik. Végül 1959-ben a Mercedes-Benz Buenos Aires-i kirendeltségnél kap munkát. Német tőke, náci vezetők! AZ ÜLDÖZÖK NYOMON VANNAK Adatait a „Liskah 06“ könnyen ellenőrzi, s ahol elakad, felfrissítik emlékezetét. Eichmannt ugyanis 15 éve követik nyomon. Simon Wiesenthal mérnök, akinek Eichmann gázhalálba küldte egész családját, miután Mauthausenből kiszabadult, Linzben telepedett le. Elsősorban Eichmannék Bischof strasse ő. alatti házát figyelte, s 1949-ben meghiúsította Eichmann feleségének azt a kísérletét, hogy Bad-Ischl anyakönyvi hivatalában férjét, akivel 1935. május 17-én kötött házasságot, holttá nyilváníttassa. Wiesenthal, valamint Tuvia Friedmann, Arthur Pier és még néhányan 1954-ig követik a nyomokat, de azután fénykép hiányában megakadnak. Eichmann ugyanis nagyon vigyázott, hogy fényképe sehoi se maradíon- (Folytatjuk) A gyilkos kézrekerítói: Simon Wiesenthal és Tuvia Friedmann Az USA nem akar a leszerelésről tárgyalni