Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-03-12 / 21. szám

Tiszta szívből... Ünnepre, a CSKP meg­­apítása 40. évforduló­­ának megünneplésére készülünk országszerte, amelyet dolgozóink szép munkafelajánlásokkal kö­szöntének. Tiszta szívből fakadnak ezek, s gyűjtöttünk be­lőlük ismét egy csokorra valót, hogy a szép vállalásokról olva­sóinknak is hírt adjunk. A KASSAI MAGNEZIT-ÜZEM dolgozói is méltóan köszöntik a közelgő ünnepet. Tiszteletére vál­lalták, hogy terven felül mintegy 4000 tonna nyersanyagot termel­nek ki és 4750 köbméterrel több földet hordanak el, hogy ezáltal is lehetővé tegyék a termelés to­vábbi fokozását. TERVEK SZERINT a nyugat-szlovákiai kerületben az állami, szövetkezeti, valamint a vállalati lakásépítés keretében ez évben 5600 lakást kell felépíteni. Ebből 3080 lakásegységet a brati- Slavai magasépítészeti vállalat ké­szít el. A vállalat dolgozói a párt megalapítása 40. évfordulójának tiszteletére elhatározták, hogy két ezer lakást haladó munkamódsze­rekkel, előregyártott elemek és új anyagok felhasználásával készíte­nek el. A TATRA-VAGONGYÄR dolgozóinak kezén sokezer tonna különböző fém megy keresztül. 700 tonna fém megtakarítására tettek vállalást. Bohata, Skuta és Masiarcik elvtársak komplex bri­gádjai 100 tonna fém megtakarí­tására tettek ígéretet. Becsüle­tükre legyen mondva, vállalásuk­nak eleget is tettek. Eddig több mint 107 tonna fémet takarítottak meg. — így köszöntjük a közelgő nagy ünnepet! — hangzik ország­szerte minden üzemben. S a vál­lalások napról napra szaporodnak. Sok helyről pedig már érkeznek a jó hírek, az első eredmények: — Vállalásainkat becsülettel tel­jesítettük! -os-A döntő fordulatéit a mezőgazdaságban A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1961. március 12. Ara 30 fillér XII. évfolyam, 21. szám. Hogy még több jusson asztalunkra Traktorzúgástól hangos a határ \ z utóbbi napok rendkívül kedvező időjárása lehetővé teszi a nyu­­gat-szlovákiai kerület minden járásában a tavasziak vetéséllek megkezdését. A kerületben naponta több mint 8000 kerekes és 1300 lánctalpas traktor dolgozik a határban, s már eddig nem kevesebb, mint 20 700 hektáron vetették el az árpát. A legjobban ezen a téren a komáromi járás áll, ahol a tavasziak vetését eddig 65 %-ra teljesí­tették. Nem akarnak lemaradni A komáromi járás szövetkezetesei idén is kihasználták a kedvező időjárást. Mihelyt megpirult a jöld, hozzálátták a vetéshez. (Foto: R. Noga) Növeljük a mezőgazdasági termelést Magas hozamok mesterei között Útátrafüreden jelentős események játszódtak le a napokban. Itt jöt­tek ugyanis össze a Szlovákia területén egyre jobban szélesedő mozga­lom, „A magas hozamok nagy mesterei a mezőgazdaságban" képviselői, hogy számot adjanak végzett munkájukról s kicseréljék tapasztalatai­kat. A tejtermelésre lényegesen nagyobb gondot kell fordítani. Erről sok szó esett az V. kongresszus előtti vita során is. (Foto: CTK) ★ ★ ★ Michal Chudík elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács n^ezőgazdasági meg­bízottja, beszámolójában többek kö­zött ismertette a mozgalom elindítói­nak, Juraj Lopatník és Anton Hlasny elvtársaknak az úttörő munkáját. Hangsúlyozta a mozgalom tömegmoz­galommá tételének fontosságát. — Ha a kísérleti parcellákon kis területen elért eredményekről meg­bizonyosodtunk, hogy jók — mondot­ta —, ne féljünk átmenni a nagy­termelésbe. Nem az a célunk, hogy 1 — 2 hektáron érjünk csak el szép eredményeket (Hlasny elvtársék az elmúlt évben 3 hektárról átlagosan 113,37 mázsa szemes kukoricát taka­rítottak be), hanem hogy ezekből az eredményekből tanulva, növeljük az országos átlagterméseket. Kukoricá­ból például érjük el először a 40 má­zsás országos átlagot, s csak amikor ezt elértük, tűzzük ki a következő célt. Továbbá Chudík elvtárs beszélt az általános gépesítés bevezetésének a fontosságáról. Kérte a magas hoza­★ ★ ★ A marxizmus-leninizmus klasszikusai Csehszlovákiáról A Politikai Könyvkiadó gondozásá­ban a napokban lát napvilágot egy háromkötetes mű, amely Marx, En­gels, Lenin írásait tartalmazza Csehszlovákiáról és a csehszlovák munkásmozgalomról. A kiadvány szo­rosan összefügg az előzővel, amelyet Marx, Engels, Lenin, Sztálin tanul­mányaiból állítottak össze; A mű cí­me: „Ausztria és a cseh kérdés". Az újabb, háromkötetes gyűjtemény időrendi sorrendben foglalja össze a marxizmus-leninizmus klasszikusai­nak a feljegyzéseit, tanulmányait Csehszlovákia történelméről. (p) mok mestereit, hogy fiatalokkal ve­gyék magukat körül, s alakítsanak szocialista munkabrigádot. Ahogy mondotta: — Nem igaz, hogy a fiatalok nem akarnak dolgozni a mezőgazdaságban. Akarnak, de meg kell teremteni a számukra a helyes munkafeltételeket. S ha szocialista munkabrigádok ala­kulnak, már magában az a tény, hogy nem egy ember, hanem egy egész csoport harcol a szebb eredménye­kért, már ez is nagyobb biztosítéka a sikernek. A kétnapos konferencia teljes mér­tékben betöltötte rendeltetését, mert a 25 hozzászóló által elmondott ta­pasztalatok a még nagyobb eredmé­nyek elérésének a lehetőségét tárták fel. -tó-Visszatért a negyedik űrhajó A Szovjetunióban újabb űrhajót bocsátottak fel ♦ Csernuska, a világűrutas kutya egészséges ♦ A 4700 kg-os űrhajó telje­sítette feladatát A Szovjetunióban március 9-én földkörüli pályájára bocsátották a ne­gyedik sputnyik-űrhajót. Súlya a hor­dozó rakéta utolsó lépcsője nélkül 4700 kg. Az űrhajó Csernoska nevű kísérleti kutyát és további élettani alanyokat vitt fel kabinjában. Az űrhajó a kutatási program tel­jesítése után a Földről továbbított parancsra visszaérkezett a Szovjet­unió megjelölt vidékére. A kutya ren­des állapotban van. A szputnyik-űrhajó olyan pályán mozgott, amely közel áll ahhoz a pá­lyához, amelyet a következő adatok jellemeznek: perigeum 183,5 km, apo­­geum 248,8 km, a pálya síkja 64 fokos 56 perces szöget zárt az Egyenlítő síkjával. Fő feladata a szputnyik­­űrhajó szerkezetének az volt, hogy az ember utazásához szükséges feltéte­leket biztosító rendszereket tovább tökéletesítse. Alig tudott a meglepetéstől szó­hoz jutni, amikor meghallotta, hogy a rimaszombati já­rás földműveseit képviseli majd Prá­gában, az EFSZ-ek V. kongresszusán. B abík elvtárs­sal, az abafalvai EFSZ elnökével tör­tént ez meg, aki már három éve áll a szövetkezet élén. Bátran állíthatjuk, hogy vezetése alatt szövetkezetük a járás legjobbjai közé küzdötte fel magát. Amíg há­rom évvel ezelőtt csak 13,50 koro­na volt a munkaegység pénzértéke, az elmúlt évben a kedvezőtlen idő­járás ellenére is már 16 koronát fizettek ki munkaegységenként. Egy prágai küldött- Az alapokról sem feledkez­tünk meg — mondja Babík elvtárs. - Az oszthatatlan alapra 14,8 szá­zalékot, a jóléti alapra 3 %-ot, a művelődési alapra pedig 1%-ot juttattunk. Ez évben gondoltunk az üzemi tartalékalapra is. E célra 78 000 koronát tettünk félre, mert ugyanis mielőbb szeretnénk beve­zetni a szilárd bérezést. Ezáltal sok fiatal visszatérne szövetkezetünk­be, akik ma különböző üzemekbe mentek el dolgozni. Először vesz részt a szövetkeze­tek kongresszusán. Az eddigiek le­folyásáról csupán az újságokon ke­resztül tájékozódott bővebben. Amint mondja, ettől a kong rész­­szustól a szövetkezetek további megszilárdítását várja, valamint azt, hogy a kongresszus megte­remti majd az előfeltételeket, hogy egyre több fiatal választja élet­pályájaként a mezőgazdaságot. — Három éve vagyok szövetke­zeti elnök — mondja Babík elv­­társ. — Igaz, hogy ez idő alatt szövetkezetünk sokat fejlődött, de úgy érzem, hogy tanulásra van szükségem. Ezért úgy határoztam, hogy az ősz folyamán beiratkozom a Tornaijai Mezőgazdasági Tech­nikumba. S ha ö nem is szólal majd föl a kongresszuson, de társai az ő nevében is elmondják, hogy ahol helyesen gazdálkodnak, ott a szö­vetkezet egyre fejlődik, a tagok' elégedettek, látják azt, hogy ahol jó munka van, ott pénz is kerül. Tavaszi gondok és remények Az enyhe tél után gyorsan bekö­szöntött a tavasz, a számításnál is hamarabb kezdődhettek a tavaszi munkák. Ahol jó volt a felkészülés, ahol idejében és gondosan előkészí­tették a gépeket, a vetőmagot, ahol a nemzeti bizottság és a mezőgazda­­sági nagyüzem vezetősége alapos ter­vet dolgozott ki a tavaszi munkákra, ott a korai tavasz sem okozott meg­lepetést. Hiszen a dunaszerdahelyi és komáromi járás egyes szövetkezetei­ben és állami gazdaságaiban már a múlt hét végére elvetették az árpát. Szapon pedig még a hét végét sem várták meg. A dunaradványiak viszont az elsők között vonultak ki a ha­tárba. Jó felkészülésről tanúskodik az a jelentés, hogy a komáromi já­rás a tervezettnél jóval hamarabb akarja befejezni a tavaszi kalászosok és a mák vetését, bár a tervben is elég korai határidőt tűztek ki célul mivel aszerint is már március 20-ára földbe kerülnek a kalászosok, a mák és a herefélék magját is elvetik. Országszerte megkezdődtek a ta­vaszi munkák, ám túlzás lenne azt állítani, hogy mindenütt a harmadik ötéves terv első esztendejéhez szük­séges igyekezettel párosul a kezdés üteme.'Sok helyen még a vetőmag­problémát sem oldották meg, pedig idén a tavaszi kalászosok vetése kü­lönlegesen nagy jelentőségű, mivel ősszel a kenyérgabona tervezett ve­tésterületéből sokezer hektár üresen maradt. Helytelenül járnánk el, ha most ezeken a területeken elsősorban nem a kalászosoknak adnánk az első helyet. A harmadik ötéves terv fel­adatainak sikeres teljesítése megkí­vánja, sőt megköveteli, hogy az őszi lemaradást még most, az indulás nap­jaiban behozzuk. Persze, ez sok min­denen múlik. Elsősorban a jó szerve­zésen, a nemzeti bizottságok jó mun­káján és, természetesen, a mezőgaz­dasági dolgozók, főképp a traktoro­sok igyekezetén. Ha azonban az el­múlt évek tapasztalatait vizsgáljuk, akkor minden kétséget kizáróan arra a következtetésre jutunk, hogy a leg­nagyobb felelősség a tavaszi munkák sikeréért a nemzeti bizottságokra há­rul. Hogy miért? Nemzeti bizottságaink új, kibővített jogköre nemcsak jogot ad nemzeti bizottságainknak a mezőgazdasági termelés irányításához, hanem ezt a munkát egyenesen kötelességükké nyilvánítja. Ez természetes is, ha azt vesszük számításba, hogy a nemzeti bizottságok elsődlegesen felelősek a mezőgazdasági üzemek szerződésben vállalt áru termelésének a teljesíté­séért. Ha a felvásárlásért, e fontos népgazdasági ügyért a nemzeti bi­zottságok felelősek, akkor a termelés közvetlen irányításából sem marad­hatnak ki. Ez az irányítás együtt jár azzal, hogy most, a tavaszi munkák idején hatékony segítséget nyújtsa­nak mezőgazdasági dolgozóinknak minden fontos probléma megoldásá­ban. Gondoskodjanak arról, hogy ala­pos legyen a tavaszi munkák terve, nekik kell szorgalmazniuk a gépek jó kihasználását, szervezni és irá­nyítani a szocialista munkaversenyt, és nem utolsósorban következetesen ellenőrizni az elkészült tervek betar­tását. S az ő feladatuk, hogy minden, fogyatékosságot még menetközben eltávolítsanak. (Folytatás a S. oldalon) Szépen halad a vetés a közép-szlo­vákiai kerület nyényei szövetkezeté­ben (losonci járás). A tavasziak ve­tésével már annyira előrehaladtak hogy lánctalpas traktorukat kölcsön­adják a szomszédos szövetkezeteknek. Nem akarnak azonban lemaradni a zólyomi járás szövetkezetei sem, s minden erejüket a tavaszi munkák­ra összpontosítják. A vetési munká­latok eddig Hontudvarnokon és Te­­széren haladnak a legjobban. A szá­tésre. Kovács György mezőgazdász mosolyogva fogad bennünket: — Megkezdjük mi is, mert több mint 350 hektár várja a magot, s nem akarunk elkésni. A kelet-szlovákiai kerületben is jól fölkészültek a tavaszi munkákra. Kü­lönösen a szesztaiak igyekeztek na­gyon, akik február 10-ére minden gazdasági gépüket kijavították, s a vetésre idejében előkészítették a ma­got. szói és litvai szövetkezetekben pedig a rétek és a legelők trágyázását fe­jezték be elsőként az egész kerület­ben. Megkezdjük mi is!... Az ipolyviski szövetkezet határában nagy a sürgés-forgás. Traktorok jár­ják a dűlőket, készítik a talajt a ve­kesztösége. A Komáromi Járási Nem­zeti Bizottság mezőgazdasági osztá­lyát hrívjuk. — Itt a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztálya. A telefonnál Janecka Milan járási me­zőgazdász. — Janecka elvtárs, hogyan halad a járás területén a rétek és legelők javítási munkálata? — Tervek szerint tavasszal 4126 hektár réten és legelőn kell elvégezni a javítási munkálatokat. Március 8-ig azonban csak mintegy 2379 hektárt tettek rendbe járásunk földművesei. — Melyik szövetkezet szolgál jó példával? — Ezen a téren különösen a szent­­péteri szövetkezet jár az élen, ahol a tervezett 150 hektáron már elvé­gezték a javítási munkálatokat. Nos, nem dicsekedhet ilyen eredménnyel az imelyi szövetkezet, ahol a terve­zett 280 hektár rétből és legelőből még egy hektáron sem végezték el a munkákat. — Hogyan segítik elő a munkála­tokat a CSISZ-szervezetek? — Bár a fiatalok részt vesznék az említett munkálatokban, mégis azt kell mondanom, hogy e téren még nagyobb tevékenységet kell kifejte­niük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom