Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-31 / 61. szám

Dolgozóink követelik: a gyarmatosítók hagyják el Kongót! Az imperialisták aljas szándéka, hogy elnyomják a kongói nép nemzeti fölszabadító harcát és fondorlatos intézkedések­kel megbénítsák Kuba gazdasági életét, dolgozóink körében egyre nagyobb ellenszenvet vált ki. miniszterelnökhöz intézett üzeneté­ben végiil hangsúlyozza, hogy a szov­jet kormány — akárcsak régebben — most is kész minden eszközzel elő­segíteni az általános és teljes lesze­relésre vonatkozó megállapodás mi­előbbi megkötését. * * » Az ENSZ Bzitonsági Tanácsa össze­ült, hogy folytassa az amerikai RB 47-es kémrepülőgép tárgyában be­nyújtott szovjet panasz megvitatását. Kuznyecov, a Szovjetunió meg­bízottja beszédében kijelentette, hogy mindaz, amit az Amerikai Egyesült Államok képviselője mondott arról, hogy az RB 47-es katonai bombázógép állítólag nem sértette meg a Szovjet­unió légiterét, elejétől végig durva koholmány és az a célja, hogy meg­tévessze a világ közvéleményét. Cabot Lodge, az amerikai kül­döttség vezetője felszólalásában újból Ismételte azt a légbőlkapott állítást, amely szerint a Szovjetunió határait megsértő katonai kémrepülőgépet nemzetközi vizek felett lőtték le. A Szovjetunió kormánya határozati javaslatot nyújtott be és követelte, hogy az amerikai légi haderő nem szűnő agresszív akcióit Ítéljék el. A szovjet javaslatot azonban a Biz­tonsági Tanácsban többségben levő nyugati küldöttek elutasították. De ez a provokatív tett nem védi meg az Amerikai Egyesült Államokat altól, hogy a világ közvéleménye el­ítélje a békét veszélyeztető kalandor politikájáért. A kongói események változatlanul a külpolitikai események középpont­jában állnak. LUMUMBA, a Kongói Köztársaság miniszterelnöke a Biz­tonsági Tanács ülése után New .York­ban találkozott Hammarskjöld­­d e 1, az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének főtitkárával. Lumumba mi­niszterelnök tájékoztatta a világszer­vezet főtitkárát Kongó kormányának és parlamentjének követelményéről, amelynek lényege, hogy a belga ka­tonai egységeket azonnal vonják ki a Kongói Köztársaság területéről. A tanácskozás után kiadott közlemény nem tesz említést arról, hogyan rea­gált Hammarskjöld Lumumba köve­teléseire. A Kongói Köztársaság miniszter­­elnöke New Yorkból Washingtonba utazott, hogy tárgyalásokat folytasson llerter amerikai külügyminiszterrel és Eisenhower elnökkel, vala­mint a Nemzetközi Bank képviselői­vel. Hammarskjöld Brüsszelbe repült, ahol a belga kormány vezetőivel tár­gyalt a Kongóban levő belga katonai támaszpontokról, Katanga tartomány kérdéséről és a Kongóban élő belga állampolgárok vagyonának helyzeté­ről. Nyugati hírügynökségek szűkszavú jelentéseiből nem tűnik ki, hogy az említett kérdésekben milyen meg­állapodás jött létre Hammarskjöld és a belga vezetők között. Az Asso­ciated Press hírügynökség jer lentése szerint Hammarskjöld emlék­iratot adott át a belga kormánynak, amely felhívja a figyelmet a Bizton­sági Tanács határozatára, hogy az ENSZ-csapatok feladata1 egész Kongó megszállása, beleszámítva Katangát és a két belga katonai támaszpontot ,s # Hammarskjöld Brüsszelből Kongóba repült, hogy személyesen találkozzék az ENSZ-csapatok- Kongóban állomá­sozó vezetőivel és tárgyalásokat foly­tasson velük. A világ közvéleménye továbbra is élénk figyelemmel követi a kongói eseményeket. A békeszeretű erők világszerte követelik, hogy Belgium szüntesse be agresszióját Kongó el­len, s szűnjék meg a békét veszé­lyeztető imperialista agresszió. dolgozói rop- és üzemi gyűléseken foglalkoznak a Kongóval és Kubával összefüggő helyzettel. A gyűlések résztvevői elítélik a belga gyarma­tosítókat és az amerikai imperialis­tákat. A strázskéi Chema dolgozói eddigi kötelezettségvállalásukat 286 000 ko­rona értékű felajánlással toldották meg; így támogatják a béke ügyét. A hencovcei faipari kombinát dol­gozói határozatban elítélik a nyugati imperialisták korrpányainak magatar­tást és a következőket jelentik ki; „Elhatároztuk, hogy minden erőnk latbavetésével hozzájárulunk a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság to­vábbi felvirágoztatásához, s ezzel egyben a béke megszilárdításához. Évi tervünket december 21-ig, tehát előző felajánlásunktól eltérően két nappal előbb teljesítjük.” A magfizikai intézet igazgatóságá­nak dolgozói a legnagyobb mérték­ben egyetértenek azzal a szovjet ja­vaslattal, hogy az imperialisták azon­nal szüntessék meg a Kongó elleni agressziót és vonják ki onnan csapa­taikat. , Számos más üzemben, mint a Gott­wald-, Sverma-, Dimitrov- stb. mű­vekben a munkások egyhangúan kö­vetelik: „Mindörökre meg kell szün­tetni a kalandor hidegháborús poli­tikát. Ki a gyarmatosítókkal, akik leigázták és alapvető jogaiktól meg­fosztották a gyarmati népeket 1“ ★ ★ ★ » Svédországban űrrakéta kibocsá­tására készülnek. Az egyik tudomá­nyos kutatóintézet jelentése szériht az első svéd űrrakétát a jövő év ele­jén bocsátják fel. -• Nixon lett a Köztársasági Párt elnökjelöltje. Chicagóban tartotta el­nökjelölő kongresszusát az Amerikai Köztársasági Párt, amelyen Nixon eddigi alelnököt jelölték a novem­beri elnökválasztásra. Nixonról isme­retes. hogy a jelenlegi EiSenhower­­politika híve, sőt még nagyobb fegy­verkezési hajszát követel. A képen Bandaranaike asszonyt, a múlt év szeptemberében meg­gyilkolt ceyloni miniszterelnök 44 éves özvegyét láthatjuk, akit mint a legutóbbi választások alkalmával győzelmet aratott Szabadság Párt elnökét az új ceyloni kormány megalakításával bíztak meg. Bandaranaike asszony, a világ első miniszterelnöknője, sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy minde­nekelőtt államosítják az angol, kanadai, az indonéz és ceyloni tu­lajdonban lévő biztosító társasá­gokat, később pedig sor kerül a mintegy 75 */i-ban angolok által birtokolt tea- és gumiültetvények államosítására is. A miniszterelnöknő magának tartotta meg a hadügyi és a kül­ügyi tárcát is. Az ENSZ-csapatok továbbra is nagyobb számban érkeznek a Kongói Köz­társaságba. Felvételünkön a szovjet légierő gépén ghanai csapatok érkez­tek Leopoldville-be • Változások áz angol kormány­ban. Macmillan angol miniszterelnök bejelentette, hogy Selwyn Lloyd ed­digi külügyminiszter helyébe Home lordot nevezte ki, míg elődje a pénz­ügyi tárcát veszi át. • Amerikai kém áll a budapesti katonai törvényszék előtt. Heidt Ká­rolyt, akit Karl Schmidt álnév alatt nyugatnémet útlevéllel Magyarorszá­gon fogtak el, kémtevékenységgel vádolják. • A francia haderők új támadást kezdtek Algériában a nemzeti fel­szabadító hadsereg ellen. Több csa­patösszevonását hajtottak végre, s az utóbbi napokban heves harcokra került sor az algériai és a francia katonák között. • Nasszer elnök, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke az egyiptomi for­radalom évfordulója alkalmából ren­dezett népgyűlésen beszédet mondott, amelyben élesen elítélte az iráni kor­mányt, amely az imperialistákkal együttműködik és diplomáciai kap­csolatot létesített Izraellel. A továb­biakban bírálta az amerikai kor­mányt, amiért rendszeresen szembe­helyezkedik az arab érdekekkel. Az elmúlt hét eseményeiből kiemel­kedik Hruscsov elvtárs, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének Macmillan angol és Diefen­­baker kanadai miniszterelnökhöz intézett levele. A szovjet kormányfő levélváltása kormányának ahhoz a döntéséhez kapcsolódik, hogy a Szov­jetunió beszüntette részvételét a tizes leszerelési bizottság munkájá­ban. Hruscsov elvtárs Maemillanhez Intézett üzenetében többek között rámutatott arra, hogy a tizes bizott­ságban a nyugati hatalmak majdnem egy egész éven át elodázták a teljes leszerelési megállapodás alaptételeire vonatkozó új szovjet javaslatok meg­vitatását és ehelyett üres szócséplés­­sel foglakoztak, amivel újból megmu­tatták, hogy nem akarnak őszintén hozzáfogni a leszerelés konkrét kér­déseinek megvitatásához. A Szovjetunió miniszterelnöke — érintve az amerikai kormánynak azt a javaslatát, amely a hatékony nem­zetközi ellenőrzéssel végrehajtandó általános és teljes leszerelés prog­ramját illeti — megállapította, hogy ezek tulajdonképpen a már régebben ismert nyugati indítványok némileg módosított változatai. A kanadai miniszterelnökhöz inté­zett levelében Hruscsov elvtárs han­goztatja, hogy az újnak nevezett amerikai javaslatok egyáltalán nem szolgálták a tényleges leszerelést elő­mozdító tárgyalásokat, majd leszö­gezi, hogy Kanadának a tizes bizott­ságban helyet foglaló képviselője egyáltalán nem szólt konkrétan hozzá az új szovjet javaslatokhoz, hanem a többi nyugati küldöttel együtt ködös szólamokat hangoztatott. A szovjet miniszterelnök mindkét oggal nevezte el a világ az 1960-as évet „Afrika­­évének“, hiszen azok a mélyreható politikai és gazdasági változások, amelyek közvetlenül a második világ­háború óta lavinaként indultak meg a fekete földrészen, az idén mintegy fölteszik a koronát a szabadságáért és függetlenségéért küzdő afrikaiak harcára. Vessünk csak egy rövid pil­lantást a történtekre: Amíg 1914-ben mindössze két füg­getlen állam — Abesszínia és Libéria — szerénykedett a hatalmas afrikai földrészen, addig ma már jóval könnyebb megszámolni a gyarmato­kat, mint a független államokat. Nem egészen fél évszázad telt el azóta, s Afrika képe teljesen megváltozott. Az 1936-ban szabadságát vesztett abesszin nép és Libia mindjárt a má­sodik világháború után rázta le ma­gáról az olasz gyarmati igát; 1956- ban Szudán, Marokkó és Tunisz nyer­ték el függetlenségüket. Ugyanebben az évben Egyiptom is leszámolt az angol gyarmatosítókkal. Akkor, amint ismeretes, az angolok megtámadták az egyiptomi népet és háborút indí­tottak ellene, mert Egyiptom államo­sította a Szuezi-csatornát. Az impe­rialista támadás azonban csúfos ve­reséggel végződött. Két évvel később Ghana és Guinea lett szabad. Mindkét állam demokra­tikus úton építi országát, felszámolja a gyarmati rendszer által örökül ha­gyott elmaradottságot. Az idei év rendkívül gyümölcsöző a szabadságukért harcoló afrikaiak számára. Mindjárt januárban Kame­run és Togo államok, legutóbb pedig, ez év júniusában, összesen négy af-1960. július 31. rikai állam: Malgas Köztársaság, a Mali Államszövetség, Szomália és a Kongói Köztársaság nyerte el függet­lenségét. Az imperialista gyarmatosítók, ter­mészetesen, mindezt nem nézik tét­lenül. Ahol csak lehet, tűzzel-vassal próbálják visszafojtani a független­ségi mozgalmat. Legszembetűnőbb példa erre Algéria, amelynek népe több mint fél év­tizede vívja igaz­ságos harcát a fran­cia gyarmatosítók­kal. Napjainkban pedig a szabadsá­gát nemrég elnyert kongói nép a leg­nagyobb erőfeszí­tések árán is min­dent elkövet, hogy a már lerázott igát ne csempésszék vissza az imperia­listák. Belgium im­perialista orvtáma­dása Kongó ellen ; leginkább azzal ma- < gyarázhatő, hogy a Kongói Köztársa­ság kikiáltása után saját kezébe vette azoknak a részvé­nyeknek jelentős részét, amelyekkel korábban a legha­talmasabb és az amerikai társasá­gokkal szorosan együttműködő bel­ga monopóliumok rendelkeztek. A Kongó-ellenes agresszió elsősorban Belgium nemzetközi tekintélyére mér komoly csapást. Belgium jelenlegi vezetői, akár akarják, akár nem, or­szágukat a világ ítélőszéke előtt a vádlottak padjára ültették. Az inter­venció mögött meghúzódó monopó­liumok készek arra, hogy sárba ta­possák az ország nemzeti érdekeit, • Hruscsov elvtárs üzenetet inté­zett Fidél Castrohoz, a Kubai Köz­társaság miniszterelnökéhez Kuba ál­lamünnepe alkalmából. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a szovjet nép határtalan örömmel fogadta a füg­getlen kubai állam megalakulását és mély rokonszenvel figyeli a kubai nép rendületlen elszántságát a forrada­lom vívmányainak megvédésére. • Fanfani ismert olasz keresztény­demokrata-párti politikus megalakí­totta az új olasz kormányt, amelyben kizárólag csak kereszténydemokraták foglalnak helyet. A külügyi tárcát Segni, a belügyminiszter tisztségét pedig a fasiszta múltú Scelba tölti be. • A Német Demokratikus Köztár­saság észak-keleti részében másfél­méter átmérőjű léggömböt találtak, amely gyúlékony folyadékkal volt töltve. Az egyik munkás éberségének köszönhető, hogy idejében észrevette a gömb által okozott tüzet, s így nem okozott kárt a gabonatáblán. Az ADN sajtóiroda jelentése szerint a lég­gömböt nyugatnémet ügynökök bo­csátották az NDK területére. • Bombamerényletet követtek el Panamában az USA panamai tájékoz­tató szolgálatának épülete előtt. A panamai nacionalisták ezzel tiltakoz­nak az ellen, hogy az amerikaiak továbbra is megszállva tartják a Pa­nama-csatorna övezetét. • Chicagóban, ahol az amerikai köztársasági párt tartotta elnökjelölő kongresszusát, több mint 5000 néger tüntetett a faji megkülönböztetés ellen. • Görögország Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága nyilatko­zatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy a párt legalizálása nemzétl szükségesség. A nyilatkozat felszólí­totta az ország valamennyi demokra­tikus erőit, hogy fokozzák harcukat a párt legalizálásáért. • Dél-Rhodéziában véres zavargá­sokra került sor — közli a Francé Presse hírügynökség. A Bullawayo városéban lezajlott zavargások során három afrikai bennszülöttet megölték, 60 afrikai pedig megsebesült. A város néger negyedét 2000 katona körül­zárta. • Az USA rakétákat szállít Csang- Kaj-séknek. Pekingi sajtójelentések szerint Thanarat thajföldi miniszter­elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy kormánya rakétatámaszpontok építését' kéri az USA-tól az ország katonai erejének fejlesztésére. • Nicaraguában tüntetésre került sor, amelynek során a felvonulók ke­gyelettel adóztak a rendőrség által meggyilkolt négy diák emlékének. A tüntetők és a rendőrség között összetűzésre került sor, amelynek 10 sebesült áldozata lett. • Eckhardt, az Adenauér-kormány sajtótitkára Chicagóba érkezett, hogy részt vegyen az amerikai köztársasági párt elnökjelölő kongresszusán. Út­jának célja, hogy személyesen sze­rezzen értesüléseket a kancellár szá­mára az amerikai elnökválasztási had­járatról. ugyanakkor veszélyeztetik a világ békéjét, csakhogy visszaszerezhessék részvényeikét igazi tulajdonosuk, a kongói nép kezéből. Kongó népének elszánt harca, s mindaz, ami az utóbbi évtizedekben az afrikai földrészen történt, azt bi­zonyítja, hogy az eddigi gyarmati sorsban élő népek gyűlölete fokról fokra növekedik az Imperialisták el­len, s a szabadságharc elfojtásának szándéka csak olajat jelent a tűzre. Olyan jelenség ez, amely egyedül­álló a világtörténelemben: az impe­rializmus háború nélkül veszít csatát csata után, Van egy kérdés, amely a volt gyar­mati népek szabadságharcával össze­függ. A függetlenség kivívása egye­dül nem oldja meg e népek sorsát. A gyarmati rendszer szégyenteljes örökségét, a gazdasági és kulturális elmaradottságot is fel kell számol­niuk. Mindez az elkövetkező évek feladata. Ebben a harcukban nagy és erős támogatásra számíthatnak a szo­cialista országokra és azokra az or­szágokra, amelyek maguk is ismerik a gyarmatosítás minden kegyetlen­ségét. A nemzeti felszabadító mozgalom­nak Afrikában, Ázsiában és a világ bármely táján nemzetközi vonatko­zásban is nagy a jelentősége. A füg­getlenné vált államok többsége a ha­tározott semlegességi politika mellé áll, nem vesz részt semmiféle kato­nai csoportosulásokban és ezzel is a békéért harcolók nagy táborához csatlakozik. Az elnyomott népek szabadságának lángját nem sikerül többé elfojtani; ütött az óra, amely a gyarmaturalom hattyúdalát jelenti. -tg­anyagi és erkölcsi megsegítésér irányulnak. A michalovcel járás üzemelne A legmesszemenőbben támogatjul a Szovjetuniónak azokat a törekvé­seit, amelyek a kongói és kubai né[ A gyarmaturalom hattyúdala

Next

/
Oldalképek
Tartalom