Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-07-27 / 60. szám
kodjunk az ekéhez. Ahol lehet, válaszszuk inkább a gyorsabb és olcsóbb végző tárcsát. A meghántott tarló ápolása Akármelyik eszközzel dolgozunk is, a tarlóhántást ki kell egészíteni fogasolással és hengerezesse!. Ezek a munkaeszközök a tárcsa, illetve az eke után akaszthatók, így egy munkamenetben a meghántott tarló felületét azonnal le is zárhatjuk. Tarlóhántással megvetjük a tulaj beérlelődésének alapját. A meghántott tarló ápolása is feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a talajélet eleven maradjon a nyár végéig. 11a tavaszi következik a táblába, akkor a nyár folyamán csak sekélyen porhanyftó eszközökkel dolgozunk a továbbiakban is. Ismét a tárcsa, esetleg a kultivátor áll munkába, amelyeket fogas és henger követ. A hántott tarló ápolásának célja, hogy a nyár folyamán mindvégig fenntartsuk a kialakított porhanyó takaróréteget és hogy a kelő gyomokat megsemmisítsük. A nyár folyamán a talajtól és az időjárástól függően egy-két ilyen munkára van szükség. Nyáron át így a megművelt talaj jól beérik és kitűnő őszi szántás esik rajta. A gyomokat is nagyban gyérítjük vele. Ha istállótrágyás kapást szándékszunk vetni, akkor a meghántott tarlóra rendszerint augusztusban hordjuk ki a trágyát. Az elteregetés után nyomban szántunk, éspedig fcözépkötött és kötött talajon középmélyen, homoktalajon viszont arra törekszünk, hogy mélyre kerüljön az istállótrágya. Tgy nyirkos, de egyben levegős környezetben gy<?rsan megindulhat a szerves anyag feltárodása. A már részben megbomlott istállótrágyát azután soron következő őszi mélyszántással keverjük össze az egész feltalajjal. A trágya nyári leszántásakor is munkáljuk el azonnal a földet simltóval, hengerrel, hogy megóvjuk a nagy vízveszteségtől, és a talaj beérlelődése minél kisebb zökkenővel folytatódhassák. Keverőszántás Ha őszi alá készítjük elő a talajt, akkor gyakran ugyancsak szükséges a nyár folyamán szántani. Ez a keveröszántásnak is nevezett munka általában mély. Ha jókor és jól végeztük a tarlóhántást, és a kiegészítő munkákról sem feledkeztünk meg, augusztusra, a keverőszántás idejére a talaj annyira beérik, hogy hantok felszaggatása nélkül szánthatunk mélyen. Az augusztus közepén kapott esők meg még rendszerint segítenek abban, hogy porhanyón ömöljék a föld az eke után. Ha azonban a talaj nem ért volna jól be, és mélyszántáskor rögöket szakít az eke, inkább állítsuk sekélyebbre, mintsem hantos, üreges legyen a talaj. Az ősziek ugyanis nem kívánnak mély talajmunkát. Inkább kényesek a magágy minőségére és a talaj érettségére. Márpedig a hantos, üreges szántás nyomán a talaj még csak jobban kiszárad és beérlelődése megakad. Ha be Is tartjuk azt a szabályt, hogy a keverőszántást 4 — 6 héttel a tervezett vetés előtt kell végezni, ez az idő sem elegendő, hogy a talaj életébe durva beavatkozást jelentő hantos szántás beérjen. Éppen úgy, mint a trágya nyári leszántásakor, a keverőszántást is nyomban el kell munkálni fogassal, hengerrel. Az elmunkált talajtakaró védi a talajt a kiszáradástól. Az eke munkáját kiegészítő eszközök azonban csak a felszínt dolgozzák meg. A henger nyomása sem terjed száraz talajon néhány ujjnyinál mélyebbre. Ne gondoljuk tehát, hogy a szántáskor elkövetett hibát a felület gondos eldolgozásával helyre lehet hozni. Csak kiadós esőzések segíthetnek ilyenkor a talaj beérlelésében. Ezért olyan fontos, hogy a tarlóhántással, a tarló ápolásával megvessük a keverőszántás jó minőségének feltételeit. Ha helyes talajműveléssel a nyári meleg hónapokat nem használjuk ki talajérlelésre, gyomirtásra, akkor elszalasztottuk a nagy termések lehetőségeit. A gépesítés éppen a nyári talajmunkákban jelent nagy segítséget, amelyeknél a gyorsaság a jó minóség feltétele. Aratáskor álljon minden traktor munkába, hogy ne legyen hántatlan tarló és jövőre az ideinél is gazdagabb termést arathassunk. Dr. Láng Géza, főiskolai tanár Tárcsával vagy ekével? Szaktudással vezetett és céltudatosan felszerelt nagyüzemi gazdaságokban már fél évszázad óta nem akasztunk ekét a tarlók földjébe. Azért nem, mert ha szántjuk — akár 4 — 6 cm mély hántással vagy 10 — 15 cm mély buktatással —, a munka lassúsága ellenére sem oly kedvező, mint azt a múltban képzelték. A lassúságon 2 — 3 testű ekével próbáltak segíteni, de ez a talaj beérése és a gyomirtás szempontjából semmit sem használt. A tárcsás boronák megismerése segített a dolgon, mert ezek munkája még a fogatcsőre készült kéttagúakkal is jó munkát végzett, ha látszatra nem is mutatott úgy, mint az ekével szántott tarló felszíne. Amikor az első traktorokkal a négytagú tárcsák is megjelentek, s velük az a kitűnőnek bizonyult elv érvényesült, hogy „minden szántást tárcsázás előzzön meg“, egyszerre megoldódott a tarlók törésének leggyorsabb és legjobb végzése. A traktorvontatású tárcsás borona 4 és V4-szer szélesebb sávon végezheti el a munkát, mint a 3 — 4 tagból álló, traktorral vontatott eke. A 25-ös Zetor két tárcsát is vontathat, tehát 8 — 9-szerte nagyobb területet feltör, mintha ekével végeznénk a szántást. A tárcsa alkalmazásának további előnye, hogy amíg az ekével végzett tarlóhántás után legkevesebb 3 hetet kell várnunk, hogy keverőszántást végezhessünk, addig a tárcsával járatott tarló már akár másnap is szántható anélkül, hogy az „agyonszántás“ károsságától kellene tartani. De maradhat a tárcsázott tarló kizöldülten, záporoktól verve akár 4 — 5 hétig is. Ilyen esetben azonban a szántást közvetlenül újabb tárcsázásnak kell megelőznie, hogy elsőrendűen müveit talajréteget kapjunk. Mivel a keverőszántás után az ősziek alá vetőszántás helyett Ismét tárcsázhatunk, csak egyszer kell ekét akasztani a traktor után. Végeredményben tehát a három szántásból kettőt tárcsázással helyettesíthetünk. Ez nemcsak a gépek jobb kihasználását és munkaerömegtakarítást jelent, de a munka gyors, rövid idő alatti elvégzését is jelenti. Ahol tárcsás borona áll rendelkezésre, ott könynyen végezhető a tarlótörés, s kevesebb üzemanyaggal és rövidebb idő alatt elvégezhető a későbbi talajmúvelés is. L. B. Állatorvosok nemzetközi értekezlete A Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia állategészségügyi osztálya az elmúlt héten Brnóban háromnapos nemzetközi értekezletet tartott, amelyen közel 100 csehszlovákiai, valamint több lengyel és német állatorvos vett részt. Dr. Emil Pribyl professzor, az állategészségügyi osztály elnöke beszámolójában főként a fertőző sertésbénulás és sertéshimlő elleni védekezés kérdéseivel foglalkozott. A beszámolóhoz 28 állatorvos szólt hozzá. (CTK) A legújabb egysoros tárcsa nemcsak sekély, de mélyebb tarlóhántásra is alkalmas 1960. július 27.
