Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-07-27 / 60. szám
Növénytermesztés talaj nélkül A mezőgazdaság mindmáig túlságosan függ a természet kényekedvétől. Egyelőre csak bizonyos mértékben befolyásolhatjuk az egyes természeti tényezőket, például a csapadékmennyiséget, a fényt, a hőmérsékletet s a tápanyagokat. Ebből a szempontból az üvegházakban dolgozó kertészetek érik el a legjobb eredményeket. De éppen itt a munka rendkívül bonyolulttá vált. Ha ugyanis az üvegházakban jó zöldségtermést akarunk elérni, különleges földkeverékről kell gondoskodnunk, amelyben arányosan szerepelnek az egyes tápanyagok; az utóbblákat szerves és ásványi trágyaszerekkel egészítjük ki. Tudni kell, melyik kultúra mennyi vizet, milyen hőmérsékletet igényel, ismernünk kell a különféle betegségek és kártevők elleni védekezés módját, mert a kártevők az üvegház meleg, nedves környezetében gyorsan szaporodnak. Egy hektárnyi mezei földön jó termés eléréséhez 250 — 350 munkanapra van szükség, egy hektárnyi üvegházi területen az intenzív zöldségtermesztés 14 — 16 000 munkanapot igényel. Az óriási munkaszükséglet kényszerítette a szakembereket, hogy új módszerek után nézzenek. A hidroponia Knop német tudós már 1890- ben érdekes kísérleteket végzett: a növényeket nem földben, hanem mesterséges környezetben, tápanyagokban gazdag vízoldatokban termesztette. Akkoriban forradalmi újítás volt ez. Hasonló kísérletekkel próbálkoztak más országokban is. Gyakorlatilag is kihasználták e kísérletek eredményeit: egyes zöldségfajtákat, különösen a paradicsomot és az uborkát üvegházakban, fából vagy vasbetonból készült vályúkban termesztették. Kaviccsal, homokkal, mohával, tőzeggel vagy más hasonló anyagokkal töltötték ki őket, s olyan sóoldatokkal dúsították, amelyekből a növények tápanyagokat meríthettek. Rövidesen bebizonyosodott, hogy ez a módszer nagyon előnyös: nem volt szükség öntözésre, kapálásra és gyomirtásra. Az üvegházakban kevesebb volt a kártevő, emellett lényegesen nagyobb termést értek el. F. A. Akopja és B. A. Korbut szovjet mérnökök újabban tökéletesített módszert dolgoztak ki a növényeknek üvegházban, tápanyagokkal dúsított oldatban kavicson történő termesztésére A módszer nagyon gazdaságos, mert nagymértékben gépesíthető. Az üvegház 1000 mJ-es területén termesztett növények mindössze 403 műszakot igényelnek Az oldatokat ' aszbesztcement vályúkban tartják; ez utóbbiak át is helyezhetők, hogy a növényeknek mindig a legmegfelelőbb hőmérsékletet biztosíthassák. Nem csoda, hogy a hidroponia, a növényeknek mesterséges tápanyagoldatban végzett termesztése gyorsan elterjedt az egész világon. A Szovjetunióban különösen olyan vidékeken tör maganak utat. ahol a zöldségtermesztés eddig lehetetlen volt. Ma már többemeletes üvegházak építését tervezik, amelyek mintha zöldséggyárak lennének. úgy festenek majd. Bennük gépi berendezés állítja elő majd a tápoldatokat, transzportőrök. felvonók berendezéssel is elláthatják az üzemet. A ..zöldséggyáraknak" különösen a nagy ipari városok ellátása szempontjából lenne mérhetetlen jelentősége. A kísérletek kimutatják, hogy a tápoldatokban termesztett zöldségek nem tartalmaznak kevesebb vitamint vagy tápanyagot, mint a hagyományos módszerrel termesztett növényeit Bár a hidroponia előnyei sok országban bebizonyosodtak. hazánkban e téren gyakorlatilag elmaradtunk. Kis méretekben, mintegy jelképesen azonban szép eredményeket értünk el. Csinos kerámiai edénykék kaphatók, amelyekben különféle növényeket, különösen virágokat termeszthetünk. A tápanyagok összeállításának gondja is elesik, mert a virágüzletekben készen vásárolhatjuk a „Hydroponix" elnevezésű tabellákat. Ha a mellékelt utasításhoz tartjuk magunkat, a virágok szépen fejlődnek. Öntözött földben jobb a termés A talajöntözés lehetőségének módját mindig az adott körülmények határozzák meg. Kertészetekben például legtöbbnyíre a permetező-berendezéseket alkalmazzák. Kevésbé ismert nálunk az árasztással, alagcsövezéssel vagy árkok segítségével végzett öntözés. E módok bármelyike megfelelő, ha alkalmazásuk előtt számoltunk a természeti viszonyokkal. Szlovákiában jelenleg körülbelül 40 000 ha-nyi területet öntöznek, ez év végéig már 250 000 hektárnyi terület kap öntözőberendezést. A nagyüzemi gazdaságok dolgozóin múlik tehát, akik ismerik az adott körülményeket, hogy ez alkalommal a legmegfelelőbb öntözőberendezést válasszák. Az öntözőberendezés építésekor ugyanis az előnyök és hátrányok latbavetése az irányadó. Permetező-berendezéssel sekély, homokos. sík talajokon öntözhetünk, amelyek alja kavicsos vagy más vízáteresztő réteg. Előnye, hogy létesítése nem igényel földmunkát, mert ilyen öntözés mellett a talaj felülete nem lényeges körülmény. Nem kell hozzá különleges vetési módokat sem alkalmazni, mert a víz erélye szabályozható. Hátránya azonban, hogy a fecskendező-gépezet aránylag elég drága és a víznyomóenergia költsége is elég nagy. Ugyanakkor kárba vész a természotadta körülmények (lejtők, dombok, árkok stb.) kihasználásának lehetősége. Ennek ellenére locsolhatunk vele bármikor és bármennyit. De ne feledjük cl, hogy e módszer hatása a nagyobb növésű növényekre nem kielégítő. Barázdás áztatő-berendezéseket a talaj felületének igénybevételével — a könnyű talajok kivételével — mindenütt alkalmazhatunk. De elsősorban ott, ahol erre a célra megfelelő, bő vízforrás áll rendelkezésre és ahol jól kihasználhatók a talaj felületének domborzati viszonyai (dombok, lejtők, árkok stb.) is Megkönnyíti a helyzetet a gravitáció, hajs/.áksövesség, víznyomás stb. törvényeinek helyes alkalmazása. Ennek a barázdás öntözési módnak legtöbb előnye, hogy az olcsón szerzett vizet könnyűszerrel (természetes vízfolyással) a növény gyökereihez juttatja. De elpárolgással elég jelentékeny a vízveszteség, tehát ezt a módszert csak ott alkalmazhatjuk, hol állandó és A sokszor kapált homoktalajok vagy homokos területek melegigényes, a legnagyobb szárazságot is jól tűrő tömeges gyomja a kövér porcsin (Portulaca oleracea). Megfelelően nedves, öntözött területek trágyázott talaján pár hét alatt egy méter átmérőjű, földrefekvő példányait is találjuk. Rendkívül apró magvait igen nagy tömegben érleli és pozsgás szára, valamint levelei segítségével a kigyomlált, virágos példányok is képesek magvaikat beérlelni. Gazdag magbő vízforrás áll rendelkezésre, s a földmunka biztosítása sem ütközik nehézségekbe. Hangoztatjuk, hogy minden öntözési mód jó, ha megvannak hozzá a kellő előfeltételek. Ezért az öntözési módok megválasztását előzőleg jól meg kell fontolni. Végül megemlítjük, hogy az öntözőgazdálkodásról. annak előkészítéséről, az öntözési mód megválasztásáról, valamint a vízszükséglet kérdéséről részletes cikkeket közöltünk lapunk szakmellékletének 1959. évi 13.. 16., 20. és 29 számában. termése miatt a homokos talajok telítettek apró magjaival, s egy-egy nyári eső vagy öntözés után milliószámra találjuk csíranövényeit, amelyek igen gyorsan fejlődnek a nyári forrósághan. A vegyszeres gyomirtószerekre nem érzékeny, és így irtásának más módja nincs, minthogy magvaitól a talajokat minél gyakoribb kapálásokkal megtisztítjuk. Vigyázzunk azonban arra, minél fiatalabb korában kapáljuk egymás után azért is a porcsint, mert sűrű kelése esetén nem nő nagyra, de már pár ernes példányai is magot érlelnek Sokszor virágai ki sem nyílnak, hanem zártan virágzik el, s amikor azt gondoljuk, hogy még bimbós, már érett magvakat tartalmaz. A kikapált Idősebb példányokat minden esetben semmisítsük meg, de ne dobjuk trágya- vagy komposzttelepre, mert még ott is beérleli és szétszórja magvait. Veszedelmes gyomnövény a kövér porcsin I960, július 27.