Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-12-11 / 99. szám

MAS JÁRÁSOK IS TANULHATNAK a JÍCINI PÉLDÁBÓL:

A gyár segít a szövetkezetnek

Az ipari üzemek dolgozói talán soha sem jártak olyan gyakran falvainkba, mint ezekben a napokban, amikor szövetkezeteink a gazdasági elemzésekkel és a tervezéssel kapcsolatos problémákkal viaskodnak. Az eddig túlnyomórészt anyagi segítségben és brigádmunkában kifejezésre jutó védnöki segítség, amely nagyban hozzájárult szövetkezeteink gazdasági megszilárdításához, ezekben a hetekben tervezési és szervezési szinten mozgó tapasztalatcserévé változik.

Mint szorgalmasan egy cél után siető hangyák, úgy nyüzsögnek műszakváltáskor a munkások a bratislavai Dimitrov Vegyipari Üzem előtt. Sietve haladnak el a munkásparaszt szövetséget jelképező hatalmas tábla alatt, amelyen a következő felirat áll:

„A harmadik ötéves terv folyamán meghétszerezzük a műtrágya gyártását és 123,5 %-kal több növényvédelemhez szükséges vegyszert készítünk“.

A tábla mögött égbenyúló gyárkémények ontják éjjel-nappal a füstöt, a föld alatti hatalmas csőhálózatokban szakadatlanul folynak a különböző vegyianyagok az egyik épülettömbből a másikba, s a gépek megállás nélkül ontják magukból a talajt s országot gazdagító termékeket.

A gyár él, lélegzik, alkot.

Már az említett tények alapján is joggal állíthatnánk: a Dimitrov Vegyipari Üzem dolgozói valóban földműveseinkkel kéz a kézben harcolnak a mezőgazdasági termelés fellendítéséért. Feladataikat nemcsak teljesítik, hanem magasan túl is szárnyalják. Az egyes emberek, gépek és üzemrészlegek munkája csaknem percnyi pontossággal kapcsolódik egymásba. Hiszen hacsak egyetlen egy láncszem is kiesnék, megbénulna a gyár ritmikus munkája. S íme, a gyár vezetősége és munkásai a percekre kiszámított munka ellenére még a számukra előnyös intézkedéseket is a mezőgazdaság felvirágoztatására fordítják.

ALIG EGY-KÉT HÉTTEL EZELŐTT

a gyár munkásai áttértek a heti öt munkanapos beosztásra. A dolgozók heti feladatukat a munkatermelékenység lényeges növelésével öt nap alatt elvégzik, s így a szombatot és vasárnapot pihenésre, szórakozásra fordíthatják. Régen és lelkesen készültek erre a munkaszervezésre. Minden tapasztalatukat, alkotóképességüket a termelés növelésére és a rejtett tartalékok feltárására fordították. Már hónapokkal ezelőtt megpróbálták öt nap alatt teljesíteni heti feladataikat, hogy az átmenet sima és zökkenésmentes legyen. Tévedne azonban az az ember, aki azt hinné, hogy a szabaddá vált szombatot saját kedvtelésükre fordították. E napon a gyár dolgozóinak százai megjelentek Stupava pangó vizektől terhes határában és saját kotrógéppel egy 1050 méter hosszúságú vízlevezető csatornát építettek. Ezenfelül három szövetkezet a júri, vajnory. és a Plavecky Peter-i szövetkezetek fölött vállaltak védnökséget.

A juri bortermelő szövetkezet szőlőiben saját anyagforrásokból és brigádmunkával egy hektáron lugasolást építettek ki, további háromnegyed hektár lugasolására pedig már előkészítették a fémcsöveket. A szövetkezet sertéstenyészete részére két önetetőt állítottak össze. S amikor nyáron a szövetkezet szőlőjét penészgombák támadták meg, szakembereket küldtek a tagok segítségére és a gyárban terven felül 2 tonna védőszert állítottak elő. Végigvizsgálták •

a szövetkezet gazdasági épületeit és a rozsdásodó fémvázakat saját készítésű védőfestékkel vonták be. A szövetkezet javítóműhelyének pedig egy hegesztő gépcsoportot adtak annak ellenére, hogy ezt a gyárban is nélkülözik.

A vajnoryiakről sem feledkeztek meg. A komposztolás idején a gyárból 20 tartály hulladékmeszet szállítottak díjtalanul a szövetkezetbe, és tehergépkocsikkal, valamint brigádsegítséggel hozzájárultak 2000 m3 komposzt készítéséhez. Ezenfelül a nyári hónapok alatt a gyár 2 — 3 tehergépkocsija állandóan a mezőgazdaság szolgálatában állott, méghozzá — tekintet nélkül a gyár védnökségére — mindig abban a szövetkezetben, ahol arra éppen a legnagyobb szükség mutatkozott.

DE A LEGNAGYOBB GONDOSKODÁST

mégis a harmadik védenc, a Plaveck«? Peter-i szövetkezet igényelte. Ez a szövetkezet a járás leggyöngébben gazdálkodó szövetkezete volt, amely távol a vasútvonaltól és műutaktól mintha átaludta volna az utolsó évtizedet. A gyár dolgozói megrökönyödtek az elmaradottság láttán, önkéntes munkával, díjtalanul kiépítették a helyi rádióadó hálózatot, s így végre megszüntették a középkorra emlékeztető dobolást. Becsület- és szégyentáblát állítottak fel a faluban, ahol pellengérezték a szövetkezetben tapasztalt hibákat és dicsérték a jó dolgozókat. Látták, hogy a szövetkezet termelését csak a munkálatok gépesítése és a fiatalság munkába való bevonása lendítheti fel. A gyárban összehozták egy javítóműhely

komplett gépi berendezését és a szövetkezetnek ajándékozták. Fúrógép,

szerszämokkal felszerelt munkaasztal, kovácsfelszerelés, bádognyíró olló, pöröly, hegesztő gépcsoport és egy autógén hegesztő vándorolt a gyártól 80 km-re eső szövetkezetbe.

Hová tegyék az értékes gépi berendezést? Sehol egy megfelelő épület vagy helyiség. A gyár tervezői összedugták a fejüket, és díjtalanul elkészítették a javítóműhely, korszerű garázs és a gépek raktározására alkalmas szín építési tervét. A helyszínen megjelent a gyár két építésze, s a szövetkezet dolgozóival egyetemben öt nap alatt tető alá hozta az

épületet. A gyár egyes részlegeiben az épületekhez szükséges vaskaput, ajtót, dupla ablakokat készítették el. A gyár üvegezői, kovácsai és ácsai hozzájárultak a szövetkezet többi gazdasági épületeinek befejezéséhez is. Most már csak a járási építkezési vállalatot sürgetik, hogy minél hamarabb megkapják a tetőzethez szükséges fedőanyagot.

— Tehát már nagyjából ezzel is készen lennénk - sóhajtottak föl megkönnyebbülten. S egyszerre áradás és jégverés sújtotta a szövetkezet termését.

— Oda az egész évi munkánk gyümölcse! — keseregtek a szövetkezet tagjai. De szerencsétlenségükben

NEM MARADTAK TÁMASZ NÉLKÜL.

Megjelent a gyár készültségi brigádja, kitisztította az iszappal behordott csatornákat és árkokat, megjavította a megrongált gazdasági épületeket. Tehergépkocsikkal és munkaerővel segítettek a szénabetakarításban, aratásban, cséplésben, a cukorrépa, burgonya és kukorica betakarításban. Látták, hogy a szövetkezet megfelelő mérleg hiányában nem ellenőrzi a takarmányfogyasztást és az állatok súlygyarapodását, s így egyáltalán nem vezet a termelésről nyilvántartást. Ezért a gyár dolgozói beszereztek egy hídmérleget, anyaggal és szerelőkkel segítettek a szerelésében, s megteremtették a termelési költségek ellenőrzéséhez szükséges feltételeket.

A szövetkezet könyvelését aprólékosan áttanulmányozta a gyár két könyvelési ellenőre és a jövőben két szakember segít a könyvelési nyilvántartás, valamint a tervezéssel kapcsolatos munkálatok meggyorsításában. Vilo Kiripolsky, a gyár szerelőműhelyének mestere pedig egyéves brigádra ment a szövetkezetbe, ahol gépesítői minőségben adja át a szövetkezet tagjainak mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a gyárban hosszú évi munkálkodása alatt szerzett.

Az üzem munkásai nem feledkeztek el a szövetkezet tagjainak további képzéséről sem. Szakembereket küldtek a szövetkezetbe, akik elméletileg és gyakorlatilag tanítják a dolgozókat arra, hogyan kell helyesen műtrágyázni és hogyan használják a vegyszereket a kártevők elleni harcban. Az új technológia és főleg a nyitott istállózás meghonosítása érdekében a szövetkezet tagjait a gyár autóbuszával a rajhradi és zidlohovicei szövetkezetekbe vitték' tanulmányi kirándulásra, és brigádmunkával rakták le a nyitott istálló alapjait.

A gyár kotrógépét is kihozták a szövetkezet földjeire és a talajvíz levezetésére 10 nap alatt egy 700 méter hosszú csatornát mélyítettek. Elhatározták, hogy két tartályba felfogják a Katyuvka csermely vizét, s azt öntözésre vagy vízvezeték létesítésére használják fel. Díjtalanul elkészítik a tartályok építési tervét és elvégzik a szaktudást igénylő betonozási munkálatokat.

Az egész járásban gondot okoz a savanyú talaj. A Dimitrov-gyár dolgozói ezt sem nézhették tétlenül. Öszeköttetéseik révén felderítették, hogy a kolíni gyógyszeripari üzemben kihasználatlanul hever egy mészkőzúzó berendezés. Felkeresték a malackyi talajjavítási szövetkezetét, amely jutányos áron megvette azt. A gyár két szerelője segített a gépet szétszedni, majd újra összeállítani, amely azóta Rohozník községben működik. így a járás szövetkezetei a napi ár egyharmadáért elsőrendű mészlisztet kapnak. A savanyú földek újra busásan termőkké válnak, s e változások mögött szerényen ott áll egy nagy ipari üzem névtelen, ezerarcú kollektívája.

llllllinilllllUllllllMIIIIIIIIHH)

A szövetkezet tagjaira is átragadt a védnöki üzem

dolgozóinak „munkástempója". Ez évben gyorsítod ütemben takarították be a takarmányokat és télire elegendő silótakarmányt biztosítottak.

A nyitott istállózás elősegíti a tejtermelés növelését és az állatállomány egészségi állapotának megjavítását.

• A sokolovi széntelepen ötszörösére emelik a harmadik ötéves tervben a brikettgyártást. A sokolovi brikett iránt külföldön is nagy az érdeklődés.

• Újfajta gázöngyújtó kerül piacra a jövő év elején.

• A roznavai és a luciabanai bányászok példáját követve december 6-án a üelezníki bányászok is teljesítették a második ötéves terv rájuk háruló feladatait. Az év végéig még több tonna vasércet termelnek terven felül.

* Régóta foglalkoztatja a szovjet tudósokat az a kérdés, hogyan lehet megőrizni a takarmánynövények tápértékét. Szárítás közben ugyanis vitamintartalmuk egy része elvész, szállítás közben elhullanak a legértékesebb levelek és kiperegnek a magok. A kérdést az áram „varázsereje“ oldotta meg. A takarmánynövényeket bálákba sajtolták, majd légüres térben magasfeszültségű árammal szárítják. Az így nyert vitamindús széna teljesen megőrzi tápértékét.

MINDEN HÉT SZERDÁJÁN

útnak indul a Dimitrov Vegyipari Üzem egyik képviselője a 80 km távolságban levő Plavecky Peter-i szövetkezet felé, hogy részt vegyen az éjszakába nyúló vezetőségi és taggyűléseken. A gyár dolgozóinak nevében jő tanáccsal, munkával és anyagi segítséggel támogatja a szövetkezetei, hogy az iparban már régen meghonosodott szervezési módszerekkel magasabb színvonalra emelje a termelést, s ezzel a szövetkezet tagjainak életszínvonalát is.

Gajdács Irén

Minden dolgozó szóljon hozzá!

Jövő év márciusában kerül sor az EFSZ-ek V. országos kongresszusának megtartására. Ezen a kongreszszuson szó lesz a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztéséről, a szövetkezetek üzemszervezési kérdéseiről is.

Néhány rövid hónap áll már csak rendelkezésünkre, hogy a kongreszszust alaposan előkészítsük. Most az a legfontosabb, hogy minden szövetkezet, minden nemzeti bizottság a legfőbb figyelmet a kongresszusi előkészületekre fordítsa. Jól ki kell használnunk a téli időszakot arra, hogy minden szövetkezeti tag tevékenyen bekapcsolódjék a vitaanyagok megtárgyalásába, s hasznos ötletekkel, javaslatokkal járuljon hozzá a közös gazdálkodás megszilárdításához, s általában a kongresszus sikeréhez.

A kelet-csehországi kerület jícini járásának dolgozói is ezt tartják szem előtt. így például a járás szövetkezeteinek funkcionáriusai, a nemzeti bizottságok elnökei, titkárai stb. egy-három napos iskolázáson vettek részt, s az aktivisták százaiból 41 csoport alakult. Ezek egy politikai vezető irányításával megtárgyalják a szövetkezetek különféle munkaszakaszaira vonatkozó termelési-szervezési kérdéseket, amelyekhez a vitaanyagok nyújtanak elég magyarázatot, konkrét példák alapján. Ezután kerül sor arra, hogy nyilvános népgyűléseken vagy taggyűlésen is megvitassák a javaslatokat, a szervezési intézkedéseket jóváhagyják, majd ezeket az 1961. évi termelési tervbe iktatják.

Számos mezőgazdasági szakemberből a járási nemzeti bizottság szakcsoportokat szervezett (mezőgazdász, zootechnikus, állatorvos, felvásárló

üzem, Állami Bank dolgozója stb.). Minden csoporthoz 4 — 5 szövetkezet tartozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szakcsoport zootechnikusa és állatorvosa az állattenyésztés feladatait megtárgyalja az illető szövetkezet aktivistáival és állatgondozóival. A mezőgazdászok pedig arról gondoskodnak, hogy a szövetkezetekben helyes agrotechnikai elveket érvényesítsenek, azonkívül ellenőrzik majd a tavaszi munkák előkészületeit, átvizsgálják a vetőmagok és ültetőanyagok minőségét, a trágyaellátást stb.

A vezető politikai dolgozó személyesen fele! a rábízott feladatok idejében történő elvégzéséért. Ellenőrzi az egyes szakembereket, hogyan végzik munkájukat a szövetkezetekben. Ez biztosítékot nyújt arra, hogy a kongresszusi vitaanyagokat minden szövetkezetben a lehető legalaposabban megtárgyalják, elkerülve a formaságok veszélyét, s így az minden szövetkezeti tag szívügyévé váljék.

Ebben a járásban november 30-án közgazdasági konferenciát tartottak, amelyen minden szövetkezet képviseltette magát, s jelen voltak a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia dolgozói, akik ismertették, mennyivel előnyösebb a nagy kiterjedésű szövetkezeti gazdaságok kialakítása, s az ilyen mezőgazdasági nagyüzemek irányítása is egyszerűbb.

A Jícini Járási Nemzeti Bizottság dolgozói nagy fontosságot tulajdonítanak az állatgondozók, növénytermesztők, gépkezelők értekezleteinek. Legnagyobb előnye ezeknek az értekezleteknek, hogy az emberek munkahelyeiken szólhatnak hozzá a kongresszusi vitaanyagokhoz.

(MPK)'

Döntő fordulat előtt

A csécsi EFSZ már tizenegy éve működik, de még csak most jött rá, mennyi tartaléka hever kihasználatlanul. Közgazdászok, szakemberek és tudományos dolgozók segítségével elemezték a gazdálkodást közvetlenül a munkahelyeken, és azután elhatározták, hogy négy év alatt teljesítik az ötéves tervet. Ezt három kollektív és húsz egyéni kötelezettségvállalással is megerősítették. Akadnak azonban borúlátók is, és nem ok nélkül, mert eddig igen sok korona elgurult fölöslegesen, ami egy kis hozzáértéssel és több szorgalommal a szövetkezetesek boldogulását szolgálhatta volna.

Galasz József instruktor és Ilrabovecky mérnök, a Tudományos Akadémia küldötte élő példákkal magyarázták meg a hibák felszámolásának és a rejtett tartalékok kiaknázásának módját. Elmondták a dolgozóknak, hogy hasonló helyzetben, mit tett a vajkovcei szövetkezet, amely szintén hosszú, de eredményekben szegény gazdálkodás után elemezte gazdálkodását; aszerint intézkedett, rövid időn belül a kerület legjobb szövetkezetei közé emelkedett. Csak a hibák és az eredmények okának felkutatásához kaptak mástól segítséget, a többit azután maguk végezték el. Bevezették a szilárd bérezést, felszámolták a szervezésben előforduló hiányosságokat, a földeket talajelemzés alapján trágyázzák, jól gondozzak az állatokat, a többi pedig szinte magától jön. A rendet könnyű megszeretni, ha abból haszon is származik. Ki ne akarna többet keresni, s ha a nagyobb kereset az eredményesebb munka gyümölcse, akkor igen nagy a serkentő hatása.

A csécsieknek is ezt az utat mutatta meg a vitaanyag és az a néhány dolgozó, akik a gazdálkodás elemzésében és a tervkészítésben segédkeztek. De ennek ellenére nem könynyű a feladatuk, mert akadnak olyanok is, akik többet beszélnek, mint cselekszenek és a maguk okozta hibákra idegen bűnbakot keresnek. Az új elnök képzett ember, de nemcsak az ő kötelessége az emberek megnyerése és irányítása, hanem a régié is. Hasonló nehézségekkel kell majd küzdenie az új mérnök-mezőgazdásznak és zootechnikusnak, ha a jelenlegiek, akik azután is a maguk munkaszakaszán maradnak, nem készítik el a „talajt", hogy a tehenek alig egyliteres átlagos napi tejhozama legalább 5 literre emelkedjék. A 3000 m5 komposztnak szintén a földbe kell kerülnie, mert idén is a földnek csak 10 %-a kapott szerves trágyát. A munkaversenyt is másképpen kell támogatni, mint a traktorosok mélyszántási versenyében tették. (A két lánctalpas papíron többet szántott, mint az ősziekkel bevetett és a tavasziakkal bevethető egész terület, s ezenfelül még 200 hektárt kell leszántani, hogy a mélyszántást elvégezzék). Számos dolgot hozhatnánk fel, ami ilyen fonákul történt a gazdálkodás elemzésének és az ötéves terv készítésének időszakában. Szerencse, hogy mindezekért azok felelőssel akik kisebbségben vannak a szövetkezetben és a közösség hatására vagy változtatnak munkájukon, vagy pedig helyüket átadják öntudatosabb dolgozóknak.

A szövetkezet a talajerő Tokozása céljából 2 300 000 koronát fordít talajjavításra az ötéves tervben és évente 100 mázsa szerves trágyát juttat a talajba hektáronként. A műtrágyázást is talajelemzés alapján végzi. Természetesen szó esett a vetésforgóról, az új munkamódszerekről, az agrotechnikai határidők betartásáról és egyebekről is. Az is a talajerő fokozását jelenti, ha a lánctalpas traktorokat két műszakban használják ki, mivel két traktoros' többet leszánt mint egy, még ha egy géppel dolgoznak is, és akkor a valóságban is (nemcsak papíron) el lehet végezni az őszi mélyszántást az agrotechnikai határidőben.

Eddig a helytelen munkaszervezés miatt gurult el a legtöbb korona és ha csak a munkaszervezésen javítanának, már akkor is négy év alatt teljesíthetik az ötéves tervet. De azért sokkal többre is képesek a csécsi szövetkezetesek. Az új káderek mindenesetre sokat segíthetnek a szövetkezet fejlődésében, de addig is sok hiányosságot fel lehet számolni. A tejhozam megkétszereződéséhez elegendő a jelenlegi szakértelem is, ha az felelősségérzettel párosul. Ez a feltétele annak is, hogy a jó szakember tovább növelje az eredményt. Ellenkező esetben komoly akadályokat kell majd leküzdeniük azoknak a boldogulásáért is, akik még nem úgy dolgoznak, mint amilyen munkára már kötelezték magukat. A tehenek jelenleg szervezetük rovására termelnek, mert a létfenntartásukhoz szükséges takarmányt sem kapják meg. Ez is hozzájárul a gümőkór terjedéséhez, amelynek felszámolását szintén az ötéves terv egyik feladatául tűzték ki.

Döntő fordulat előtt állnak a csécsi szövetkezetesek. Maguknak kel! határozniuk, hogy a vállalásokat tettek követik vagy nem. Ha igen, akkor minden bizonnyal négy év alatt teljesítik az ötéves tervet és a jelenlegi 8 korona értékű munkaegységet felváltja a normánkénti 22 korona értékű szilárd alapbér, amit terveznek.

(cs)

A guruló koronák nyomában