Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-12-07 / 98. szám
gánjáró alvázakat, vetőmagtisztító-gépeket, pontosan működő vetőgépeket, tökéletesebb betakarítő-gépeket és alkalmas pótkocsikat bocsátanak rendelkezésükre. A szovjet tudomány azonban nem végez félmunkát; gondoskodott a zöldségesekben végzett munkálatok korszerűsítéséről is. Köztudomású, mennyi munkaráfordítást igényel például a burgonya, zöldségfélék, hagyma, káposzta stb. betakarítása. E munkálatok gépesítése is jól halad. Ugyancsak tökéletesítették a széna begyűjtését, a lentermelést, valamint a gyümölcs- és szőlőgazdálkodást is. Különleges talajművelő- és vetőgépeket gyártanak az eróziónak kitett talaj megmunkálására. Hasonlóképpen nagy arányokban automatizálják a munkafolyamatokat az állattenyésztés terén, valamint az öntözőberendezéseket is. Tervezik a növendékállat-istállók villamos fűtésére és az állatok sugárkezelésére irányuló automatikus berendezéseket. Végül kísérleteznek a növények mesterséges fény melletti növesztésével, valaGépesítés,automatizálás Hétszázféle mezőgazdasági gépet és szerkezetet gyárt a szovjet ipar — közli I. В u d z к o, a Szovjet Agrártudományi Akadémia jeles tagja. Ezek segítségével a hétéves terv során évi 11 milliárd púdra, vagyis 180 milliárd kilogrammra növelik az ország gabonatermését. Ugyanakkor egymilliónál több új, gazdaságosabb és termelékenyebb traktor, közel 400 000 gabonakombájn és 900 000 teherautó „támadásával“ kell számolniuk a beláthatatlan kiterjedésű földeknek. Jóllehet a szovjet mezőgazdasági gépgyártást és automatizálást a sokoldalúság, a gyorsaság jellemzi, mégis az Akadémia fáradhatatlan dolgozói állandóan további minőségi változások végrehajtására törekszenek. A gépek méreteinek kisebbítésével súlycsökkenést és ezáltal anyagmegtakarítást akarnak elérni. A sztálingrádi traktorgyár DT-75 jelzésű új gyorsjárású traktora 75 lóerős. Teljesítőképessége tehát másfélszerese az előbbi változatnak. Súlya és méretei viszont kisebbek. Legnagyob előnye a gyorsaság, mert szántás közben kétszer olyan gyorsan halad, mint az eddig ismert mezőgazdasági gépek. Az „expressz-traktor“ könnyen kezelhető, és sikeresen tette meg a próbautakat Észak-Kaukázusban, Ukrajnában és Közép-Ázsiában. Sorozatgyártásával több mint egymilliárd rubelt takarítanak meg a szovjet népgazdaságnak. A magánjáró mezőgazdasági gépeken feleslegessé válik a hajtómű átkapcsolása. A sebésség egyenletesen változik aszerint, hogy milyen ellenállásba ütközik a gép. Ugrásszerűen bővült a kukorica vetésterülete a Szovjetunióban. Természetes tehát, hogy különleges technikai felszerelésről kellett gondoskodni a talaj megművelése, valamint a termés betakarítása céljából. Az eddigi géptípusok tökéletesítésén kívül olyan műszaki berendezéseket alkalmaznak, amelyek segítségével a közönséges kombájnok is betakaríthatják a csöveskukoricát. A gyapottermesztők munkateljesítményének növeléséről sem feledkeztek meg ez újítók: különleges traktorokat, rnamint azok mesterséges táplálásával. Továbbá kísérleteznek a melegágyak, üvegházak, valamint a talaj fűtésével is. Szovjet szakemberek olyan új eredeti silózási módszert is dolgoztak ki, amely átlag 40 %-os költségmegtakarítással jár. A takarmányt kupacokba rakják és műanyag takaróval fedik le, amely alól részben kiszivattyúzzák a levegőt. Ily módon a külső levegő nyomása összesajtolja a silóanyagot. Télen a tárolókat nem kell befedni. — Meg kell könnyítenünk a szovjet parasztság munkáját! — írja befejezésül I. Budzko. — Ezt a célt tartjuk szem előtt, amikor nagy teljesítményű gépeket szerkesztünk mezőgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében. Mindez pedig a szovjet társadalmi rendszer lényegéből fakad. К. E. A szovjet mezőgazdaság világraszóló sikereit az emberek lelkes munkája mellett a nagyarányú gépesítés tette lehetővé Szántás önműködő traktorral Ivan Grigorjevics Loginov, egy kazahsztáni üzem lakatosa megoldotta a yezető nélküli traktorral végzett szántás problémáját. Találmányának megvalósítása három szakaszban történt: Először feltalálta azt, hogy mikor lehet gombvezérléssel vezetni. Ezáltal lehetővé vált, hogy a traktor vezérlése a vontatott mezőgazdasági gépről — az ekéről, vetőgépről, aratógépről stb. — történjék. Végül sikerült a szántás teljes automatizálása. Ehhez az ötletet a másoló marógépek elve szolgáltatta. Ennek alapján vetődött fel az a kérdés, hogy a megmunkálandó munkadarab szerepét miért nem tölthetné be a szántóföld, a megmunkáló gépét pedig az automatikusan vezérelt traktor? Ezt az elvet úgy valósították meg, hogy a szántás során a vezetőnek csak a legelső barázdát kell felszántania és azután ezt az elsőt, illetve mindig az előzőt „lemásolnia". A traktor irányítása folyadéknyomásos eljárással történik. A vezetőfülkében elhelyezett folyadéknyomásos hengerek dugattyúrúdjai a traktort irányító karokkal vannak összekapcsolva. Amikor a traktor vezérlése a vontatott mezőgazdasági munkagépről történik, erre helyezik a vezérlötáblát, amelyen „Indulás", „Állj", „Jobbra", „Balra“, „Kisebb fordulatszám“ és „Nagyobb fordulatszám" feliratú nyomógombok láthatók. A gomboktól kiinduló huzalok villamos relékkel vannak összeköttetésben, amelyek a folyadéknyomásos berendezéseket működésbe hozzák. A traktor a megfelelő gomb lenyomásával hozható mozgásba, illetve irányítható. A teljesen automatikus megoldásnál a traktort az előző barázdában futó másoló berendezés vezeti. A másoló berendezés a lánctalp jobb oldali kocsijával csuklósán összekapcsolt keretre van felerősítve. Ez a barázda bal oldalán csúszó lapban végződik, amelyet kerék szorít a barázdához. Az első barázdát a szokásos módon kell elkészíteni. A második fordulónál a másoló berendezést leengedik a barázdába. Ez a szerkezet szorosan követi a barázda elfordulását, s egyúttal a megfelelő hengert működtető relét is kapcsolja. Ily módon akár jobbra, akár balra tér ki a traktor, a barázda iránya az előző barázdáéval azonos lesz. Az automatizált traktor teljes értékű megszerkesztéséhez még két lényeges feladatot kellett és sikerült megoldani, mint a traktor kenési rendszerének automatizálását és egy olyan berendezés megalkotását, amely a traktort váratlan akadály (legelésző állat stb) esetén leállítja. Az automatizált traktor csupán éles kanyarban nem tud szántani, és így a szántóföld végén „fogadni" kell; itt a traktorista felszáll, az erős kanyarban vezet és újra bekapcsolja az önműködő berendezést. Az automatikusan szántó traktor a vezetőfülkéből kinyúló kar segítségével kívülről is leállítható. A szántóföld végén két traktorista 6 — 8 szántóberendezést tud ellátni. Az automatizálás nem csökkenti a szántás gyorsaságát. A próba 1957-ben fényesen sikerült; az önműködő traktor 17 nap alatt mintegy 400 hektárt szántott fel. A kísérleteket azóta is folytatják. A siker eredményeképpen az automatikus traktorvezérlő berendezést a szovjet mezőgazdaságban leginkább elterjedt DT-54 típusú traktor számára is kidolgozzák. Bár az új találmány még tökéletesítésre szorul, a gyakorlat bebizonyította, hogy gazdaságos, egyszerű felépítésű és megbízható üzemű megoldás. 1960. december 7.
