Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-17 / 57. szám

Űj módszerrel aratunk get: egy vándorműhelyt adtunk ne­kik emberestül, hogy a gabonabeta­karítást zökkenésmentesen, idejében elvéghezhessék. Hát ez azután igazán példás, köve­tésre méltó segítség. Más védnök­üzemek is követhetnék a Galántai Mezőgazdasági Gépjavító-Üzem pél­dáját. -vács Többet törődjünk az állattenyésztési termékek begyűjtésével Ha az állattenyésztési termékek félévi begyűjtésének eredményét ér­tékeljük, megállapíthatjuk, hogy a múlt évvel szemben szép eredmé­nyeket értünk el. Л múlt év hasonló időszakához képest lényegesen növe­kedett az árutermelés; 4611 tonna hízómarhahússal, 2662 tonna sertés­hússal, 411 tonna szárnyashússal, 3 696 000 tojással és 13 078 000 liter tejjel vásároltunk föl többet. Az áru­termelés fokozásához nagyban hozzá­járult az új begyűjtési rendszer, amely serkentette a szövetkezeteket és más mezőgazdasági üzemeket a termelés fokozására. SERTÉSHÚS A növekedő árutermelés ellenére sem lehetünk azonban megelégedve a begyűjtés eredményeivel, hisz a marhahúson és a baromfihúson kí­vül nem teljesítettük a többi állat­­tenyésztési termék tervét. Főleg elmaradás észlelhető a sertéshús, tej és tojás begyűjtésében. A Banská Bystrica-i kerület például csak 79 százalékra teljesítette a sertéshús­beadást. A magánszektor több mint 1000 tonna sertéshússal adós. Ezzel szemben az állami gazdaságok 113 százalékra teljesítették a sertéshús­beadást és 1324 tonnával többet ad­tak a közellátás számára. A Dunaj­­ská Streda-i, trnavai és luceneci já­rások hátul kullognak a beadásban. TEJ Szlovákiai méretben több mint 14 millió liter tejjel gyűjtöttünk be ke­vesebbet a tervezettnél. Csak a volt nitrai kerület hozta be az időbeni lemaradást. A tejbeadásban a leg­jobb eredményeket a galantai, ko­­márnói, levicei és topofeanyi járások érték el, amelyek magasan túltelje­sítik időtervüket. Ezzel szemben el­marad Lucenec és Dunajská Streda A Dunajská Streda-i járásban a Dol­­ny Klatov-i szövetkezet 15 621, a topol'níkyi szövetkezet 1505, az ohra­­dyi szövetkezet pedig 1066 liter te­jet adott terven felül. Ezzel szem­ben a jahodnái szövetkezet 93 000, a vrakunai pedig 205 000 liter tejjel tartozik. A fenti példákból is láthat­juk, hogy amíg egyes szövetkezetek túlteljesítik a tejbeadás tervét, más­hol nem törődnek a szerződések be­tartásával. Elmondhatjuk, hogy a tej­termelés lehetőségei most a legjob­bak. Van elég zöldtakarmány. Viszont hiba az, hogy a begyűjtési üzemek dolgozói keveset törődnek azzal, hogy a szövetkezetek betartsák a szerző­désekben foglalt feladatok teljesíté­sét. A helyi nemzeti bizottságok is keveset törődnek a begyűjtéssel; azt gondolják, hogy az új begyűjtési rendszer már magától megy. TOJÄS A tojásbegyűjtés tervét 94,6 e/o-ra teljesítjük. Az adósság több mint 13 millió darab. A tervet csak a volt zilinai és bratislavaí kerület teljesí­tette túl, országos méretben is első helyre kerültek. Indokolatlanul el­maradt a volt nitrai kerület, ahol a múlt évhez viszonyítva 146 000 da­rabbal több a tojóstyúk, ezzel szem­ben a múlt év hasonló időszakához képest több mint 4 millió tojással kevesebbet adtak be. Egy tojóstyúk után 5 tojással kevesebb került a begyűjtésre, mint a múlt évben. Egyes szövetkezetek úgy igyeksze­nek megoldani a problémát, hogy a szövetkezeti tagoktól kérnek tojást. De a begyűjtést nem ellenőrzik és nem értékelik kellően. A főhibát itt is főleg abban kell keresnünk, hogy a begyűjtési üzemek dolgozói ma­gukra hagyták a szövetkezeteket és nem serkentik őket arra, hogy a szerződésben előirányzott tojás­­mennyiséget időben adják le. JOBB SZERVEZŐ MUNKÁT! A nemzeti bizottságok a múlt év­ben igen jó munkát végeztek a be­gyűjtési feladat teljesítésében. Most új kádereket kaptak és még jobb szervező munkát fejthetnek ki. Ha a nemrég választott nemzeti bizott­sági funkcionáriusok mozgósítják az albizottságokat, nőbizottságot s min­den dolgozót, rövidesen behozhatjuk az időtervben mutatkozó hiányossá­gokat. LAD1SLAV JANKEJE, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója Példás védnöki segítség A Galántai Mezőgazdasági Gépjaví­tó-Üzem (azelőtt kerületi gépjavító) már hét esztendeje patronálja a nagymácsédi szövetkezetét. Ez idő alatt sok-sok, nagyon értékes segít­séget nyújtott. Tavaly például 35 emberük szorgoskodott felváltva a cséplőgép mellett. Az eredmény: ti­zennégy vagon gabonát kicsépeltek. De másmilyen segítségben is ré­szesítették a nagymácsédi szövetke­­zeteseket a gépjavltő-üzem dolgozói. Segítettek a könyvelésben, a terme­lési-pénzügyi terv elkészítésében, a kukoricatörésben, a cukorrépa elszál­lításában. Most meg, közvetlenül az aratás előtt, arra kérték őket a nagy­­mácsédiak, hogy a cséplőgépüket megjavítanák . . . Természetesen igent mondottak. S amint a beteg cséplő­gép megérkezett, Hlavaty Gyula és Kovács Sándor gépjavítók azonnal hozzáláttak a meggyógyításához. Az­óta már újjáalakították a cséplőgép dobját, megjavífották szalmarázó szerkezetét, s mint ahogy mondot­ták, a napokban üzemképes állapot­ban hazaszállíthatják. — S milyen egyéb segítséget kap­nak még a nagymácsédiak? — kér­deztem meg Pivko Antont, az üzemi bizottság elnökét. — A tavalyihoz hasonlóan, most is körülbelül 30—35 embert adunk egy hétre, akik felváltva dolgoznak majd a cséplőgépnél. Majd olyasmivel rukkol ki, hogy 7 év után meg kell válniuk ettől a szövétkezettől. Ugyanis a nagyfödé­­mesi szövetkezetei kapták meg, hogy ezt patronálják. — A szerződést még nem kötöttük meg velük — fűzi hozzá az üzemi bizottság elnöke —, csak majd ara­tás után. De máris kaptak segítsé­♦ Követőkre talál. A Znojmoi Álla­mi Gépállomáson Cízler kombájnos 300 hektár gabona learatását vállal­ta, s felhívta versenyre a többi kom­­bájnost is. A Dőlné Herspice-i gép­állomás kombájnosai, Rosicéről Jirí Zhor, Ladislav Simerle, Hynek Vesely és Milan Patera S-4 típusú kombájn­jaikkal 200 hektár gabona learatására vállalkoztak, (ru) Д Szovjetunióban és más fejlett technikával rendelkező orszá­gokban gyorsan meghonosodnak a gabona betakarítás új módszerei. Ezek között az első helyen kell fel­említeni a kétszakaszos és a három­szakaszos aratást. Hatalmas lehetőségeket nyitnak meg ezek a módszerek. A Zeliezovcei Állami Gazdaság Vel’ky Dvor-i rész­legén megrendezett aktíva részvevői mindkét módszert láthatták. Ebben az állami gazdaságban kellő feltéte­leket biztosítottak arra, hogy 310 hektár gabonát két-, illetve három­szakaszos módszerrel takarítsanak be. Szemléltetöbben beszélnek azon­ban a képek. KÉTSZAKASZOSÁN Négy nappal azelőtt, hogy a kom­bájnok és a készenlétben álló egyéb gépek kimentek volna a gabonaföl­dekre, a Vel'ky Dvor-i részlegen ka­szálógépekkel rendekbe vágták a ta­vaszi árpát. A kaszálőgépek munka­szélessége három méter. Feltételt képez, hogy a gabonaföld egy négy­zetméterén legalább 400 gabonaszál módon a napsugarak érlelték be. Az egyetlen ellenvetés az, amit csak a háromszakaszos aratás küszöböl ki, hogy a polyvával együtt a gyom is a földön marad. A szalmát a 2M— 330-as kombájn a tarlón hagyja, amit a nagyteljesítményű LSK —130-as szalmasajtolőval gyűjtenek össze. A HÄROMSZAKASZOS ARATÄS sokban hasonlít a kétszakaszoshoz. A kaszálógépek itt is rendekbe vág­ják a gabonát. A többi művelet azon­ban már más. A levágott rendek mellett halad a traktor után kapcsolt SfiZ —42-es, rendfelszedő berende­zéssel ellátott silókombájn (2. kép). Ez a gép a gabonát 10 — 11 cm hosz­­szú darabokra vágja, és fúvóberen­dezése a felaprított anyagot az utána kapcsolt takarmányszállító kocsiba fújja (3. kép). A kocsikba 16 mázsa feíszecskázott anyag fér el. A gabo­naföld és a cséplőhely közötti távol­ságtól függően kell e kocsik számát meghatározni. Például a Vefky Dvor-i bemutatón 1,5 km távolságra volt a cséplőhely és három ilyen kocsi, va­lamint egy traktor kellett a szállí­talmát önműködően az adagoló asz­talra öntik. Innen a kalász és ■ szalma a cséplőgépbe kerül. A kicsé-II. Méltóképpen illeszkedik be felsza­badulásunk 15. jubileumi évforduló­jának ünnepségeibe ez a Prágában megrendezett nagyszabású kiállítás, amely legutóbbi másfél évtizedes fej­lődésünk eredményeit tárja elénk. A kiállítás kapujától vezető széles úton naponta átlagosan húsz ezer ember igyekszik az egyes csarnokok, vala­mint a Kultúra és Pihenés Parkjának térségein elhelyezett kiállítási rész­legek felé. Ez is azt mutatja, hogy a kiállítás iránt rendkívül nagy az érdeklődés. S nemcsak hazánk lakosságának szé­les tömegeiben, hanem a külföldi vendégek és a II. országos sparta­­kiádra érkezett külföldön élő honfi­társaink, valamint a hazánkba érkező turista és külföldi látogatók sorai­ban is. S mindannyian egyöntetűen dicsérik e kiállítás magas színvona­lát. Az embert jóleső, büszke érzés hatja át, s örül annak, hogy ilyen fejlett ország polgára. Hogy mi kelti a legnagyobb érdek­lődést, mi vonzza a látogatókat? Bi­zony nagyon nehéz ezt eldönteni. Mindenütt felkelti valami az ember figyelmét. A kiállítás mezőgazdasági részlegén a gépek mellett a láto­gatók rendkívül nagy tömegeit vonz­za a tehenek fejőházzal ellátott, nyi­tott istállózásának bemutatása. Egy újdonságot már előző szá­munkban is felemlítettünk s ez alka­lommal bővebben is írunk róla. Egy PVC (polivinilklorid) műanyagleme­zekből készült üvegház ez. Igen könnyű, minden nehézség nélkül ösz­­sze lehet rakni és máshová szállí­tani. Falai áttetszők, úgyhogy az Ilyen üvegházakban elég világos van. Már ma is biztos, hogy ez az üveg­ház rövid időn belül közkeletű, el­terjedt lesz és a gyakorlatban mi­hamarabb bevezetik. Jó szolgálatokat A PVC-ből készült üvegház szemlél­­tetőn mutatja be a műanyagok sok­rétű felhasználásának lehetőségeit. A Zetor Super 50-es kerekes-lánc­talpas traktor (A szerző felvételei) tesz majd zöldségtermesztőinknek. Űj mezőgazdasági gépeink közül feltétlenül meg kell említenünk a Zetor Super-50 jelzésű legújabb trak­torunkat, amely a brnói Ján Sverma Üzem dolgozóinak munkáját dicséri. Ez az új traktorunk külföldön is nagy feltűnést keltett és nagy érdek­lődés mutatkozik iránta. Érdekesen oldották meg a kistraktorra szerelt komposztforgató gépet is. Jól alkal­mazható, amint már neve is sejteti, a komposztok kezelésének munkájá­ban. Vétek lenne nem felemlíteni a ki­állításon látható új technológiai mód­szerek közül a ketreces tyúktenyész­tést. Nemcsak a földművesek, hanem az olyan látogatók is, akik a mező­­gazdasági termelés kérdéseivel egyál­talán nem foglalkoznak, nagy csodá­lattal szemlélik az egymás fölött három sorban elhelyezett ketrecek­ben nevelt tojókat. Így a tyúkházban nagy területet takarítanak meg, mi­vel szükségtelenné válnak a kifutók. A gépesített etetés és itatás segít­ségével csökkenteni lehet a dolgozók számát, s emellett a munka terme­lékenysége lényegesen emelkedik. Az etető és itató lassan körbe halad a ketrecek előtt, s így a tyúkoknak elegendő idejük van az evésre és az ivásra is. A kiállítás minden téren teljesíti küldetését. A földműveseknek vilá­gosan bizonyítja, hogy az új techno­lógia segítségével, a tökéletesebb gé­pekkel lehet gyorsabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé tenni a termelést, meg­könnyíteni a földművesek nehéz mun­káját. S ez a legfontosabb. Hostinsky pelt magot a gép vagy zsákokba, vagy kocsikba önti, a szalmát pedig a fúvőberendezés kazalozza. Eennek a módszernek nagy, elő­nye a jelentős munkaerőmeg­takarítás. A cséplésnél négy dolgo­zóra: a gépészre, az adagoló asztal kezelőjére és a zsákolásnál két em­berre van szükség. Ennek az igen gazdaságos módszernek egyetlen hát­ránya, hogy adottságainkhoz viszo­nyítva lényegesen nagyobb igényeket támaszt a szállító kocsikkal, valamint az adagoló asztal és a cséplőgép előkészítésével szemben. Most, amikor már majdnem minden szövetkezetünknek van kombájnja, elsősorban a kétszakaszos aratási módszerre kell áttérnünk, bár a há­romszakaszos sokkal előnyösebb. A kétszakaszos módszer ugyanis lehe­tővé teszi a kaszálógépekké átalakí­tott kévekötők, valamint a rendfel­szedővel ellátott kombájnok alkal­mazását. Igaz ugyan, hogy még bi­zonyos ideig a közvetlen kombájnos aratást is alkalmazzuk majd. Amíg azonban a kombájnnal csak a telje­sen érett gabonát arathatjuk, a két-, illetve háromszakaszos módszerrel már tejes-viaszos érésben is meg­kezdhetjük a gabona aratását. Az állami gaz­daságokon kiszá­mították, hogy a kétszakaszos ara­tásnál lényegesen kevesebb gépre lesz szükség, mint ma. A közeljövő­ben ezzel a mód­szerrel ki tudjuk küszöbölni a költ­séges mezei csép­­lést és a gabona utószárítását. A kétszakaszos ara­tási módszernek bevezetésével pél­dául 24 000 hektá­ron az állami gaz­daságok már idén is közel három­millió koronát takaríthattak volna meg. Ezért érdemes ezt az új mód­szert tüzetesebben szemügyre venni, és ott, ahol ebben az évben már nem tudták bevezetni, megtenni mindent, hogy a kétszakaszos aratást a jövő évre a legjobban előkészítsék. Bohus Dusek Korszerű tűzhely felső nyitással kényelmes, biztonságos, gazdaságos 1960. július 17. legyen. Ez esetben a kalászok nerr hullanak le a földre. A levágott ga­bonát a kaszálógép szépen sorokba rakja le a tarlóra. A tarló magassága ugyanolyan, mint a kévekötő géppel végzett aratásnál. Első képünkön jól látható az a lekaszált rend, amelyet száradása és beérése után Valentka János kom­bájnvezető a gépére szerelt rendfel­szedővel gyűjt, össze. Ettől a műve­lettől számítva a mag kicséplése, a szalma különválasztása, sajtolása ugyanúgy folyik, mint a kombájnos aratásnál. A lényeges különbség csak az, hogy száraz gabona kerül a csép­lődobba. Ezt a gabonát azonnal be lehet szállítani a magtárba. A kom­bájn motorját pedig az aratásnak ez a módja kevésbé terheli meg, mint egyébként. A munkaerő- és az üzem­anyagszükséglet csökken, a teljesít­mény emelkedik. Az így nyert mag­nak jobb a technológiai és biológiai tulajdonsága is, hiszen természetes tásra. A tavaszi árpa itt hektáron­ként 32 mázsa tiszta maggal fize­tett. A szalmájával együtt felaprított gabona ezután a cséplőhelyre kerül, ahol a takarmányszállító kocsik tar-A »Csehszlovákia I960« kiállításon

Next

/
Oldalképek
Tartalom