Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-03 / 53. szám

Jót tett az egyesítés A Csehszlovák —Mongol Barátság nevet viselő szövetkezetről már bi­zonyosan hallottak olvasóink. A név akkor született, amikor a mongol kormányküldöttség meglátogatta a lamoríni járásban egyesített eliáSov­eei. tonkovcei és vojtechovcei szö­vetkezetét. Azzal a céllal utaztam az említett szövetkezetbe, hogy megtudjam, hogyan is vélekednek majd az EFSZ tagjai az egyesítésről, hogyan tudták megoldani a szervezési kérdéseket s mit haladtak azóta. Általánosan állítják, hogy a termelés minden sza­kaszán jót tett az egyesítés. Mind­három falu eddigi problémáiból már sok minden megoldódott. A termelés növelésére is Jó hatással van az egyesítés. Például a tejtermelésben tavaly Eliasovce vezetett tehenen­ként átlagosan 2227 literes hozammal. A három szövetkezet átlaga 2100 liter volt. Az idei takarmányalapból 2555 literes hozamot terveztek, ebből minden hektár mezőgazdasági terü­letre 758 liter tej kitermelése jut. Az első öt hónapi eredmény arra enged következtetni hogy jól számítottak. Horony Gyula tehéngondozó például 1269 liter tejet fejt ki a rábízott 13 tehén mindegyikétől az említett idő alatt. Azt mondják, hogy nemcsak a hozam szerinti jutalmazás, de áz is­tállók és fejők közötti verseny is nagy mozgósító erő a többterme­lésre. Takarmánygazdálkodásukra is ked­vezőbb az egyesítés. Többet még vi­szonylag több között is » könnyebb elosztani, mint kevesebbet á kevesebb között. Ez hústermelési eredményei­ken meg is látszik. Sertéshúsból 155, marhahúsból 92 kg-ot termelnek egy-egy hektárra ebben az évben, és ehhez azt is érdemes megjegyezni, hogy a sertéshús kilogrammját 7,66 koronáért termelik, holott az eladási ér átlagosan 12,50 korona. Az állattenyésztés eredményessé­gét elsősorban az segíti elő, hogy bátran alkalmazzák az új technoló­giát. Az anyakocákat villanypásztor őrzi a fákkal árnyékolt legelőn, a tehenek utánpótlása a nyitott istálló kifutóiban szívja a friss levegőt. Bankó István mezőgazdász arról is beszámol, hogy a takarmánytermelés így sokkal eredményesebb, mert ily módon könnyebb helyesen összeállí­tani a vetésforgót, de könnyebb a korszerűbb betakarítási módszereket is alkalmazni. A munkaerőkérdés he­lyes megoldásában is kézzelfogható eredményeket hozott az egyesítés. Azelőtt Tonkovcén munkaerőhiány volt, Vojtechovcén pedig sokszor nem Is tudtak milyen munkát adni a szö­vetkezet tagjainak. Ezeket a problé­mákat már felszámolták. Ezt példák is bizonyítják, hiszen idén a cukor­répa harmadik kapálását mér június 20-a körül befejezték, a szántóföldi takarmányokat még június 15-re kaz­lakba rakták, az őszi keveréket idő­ben lesilózták, A 265 hektár kukori­cát sem eszi a gyom, jutott munka­erő a sarabolásra, kapálásra. Az aratási felkészülés eddig még soha nem kecsegtetett olyan ered­ményekkel, mint most. A 660 hektár kalászost 12 nap alatt akarják betaka­rítani. Erre alaposan felkészültek. Minden gépi és emberi erőt számba vettek s a lehető leggazdaságosabban elosztottak. A négy mezei csoport mindegyikének jut egy-egy kombájn, kettőt pedig mindig ott vetnek majd munkába, ahol legnagyobb szükség lesz rájuk. Eredetileg csak 70 hektár gabona aratását, cséplését tervezték egy-egy kombájnra, de úgy számít­ják, hogy ennél annyival többet vé­gezhet majd el, amennyit közben le nem vág a négy önkötöző. Azokat sem akarják hevertetni, hiszen az előző évek tapasztalatai arra figyelmezte­tik őket, hogy akkor és olyan módon arassanak, amikor és ahogyan lehet. Éppen ezért a kombájnokhoz és ön­kötözőkhöz egyaránt két-két trakto­rost osztottak be, hogy két műszak­ban dolgozhassanak. A csoportok között a szalmavonó­kat is szétosztották. Abból csak két csoportnak jut egy-egy de mivel a megfelelő emberi erőt és a szükséges két traktort is biztosították hozzá, azért úgy remélik, hogy ezen a téren nem lesz fennakadás. Minden csoportnak egy tisztító- és egy cséplőgép jut. A két DT-54-es traktort az első és második, illetve a harmadik és negyedik csoport használja. Ezekhez is úgy osztották be a traktorosokat, hogy állandóan két váltásban dolgozhassanak. Min­den lánctalpas mellé egy-egy kerekes traktort is beosztottak, hogy a talaj­­művelést azonnal elvégezhessék. Erre nagy szükség van, mert (az aláveté­sek kivételével) az összes tarlót be­vetik. Egyik részében tarlótakarmá­nyokat termelnek, a többiben zöld­trágyát. Raktárhelyiségeik szintén rendben várják az első idei gabonát. Bizakodva, reménykedve néznek az előttük álló feladatok elé a szövet­­kezetesek, mert világosan látják, hogy az egyesítés már eddig is szép eredményeket hozott. G. Záhorskf Két fontos intézkedés A palárlkovói szövetkezetben, amely szintén bekapcsolódott a négyéves mozgalomba, nagy eredményeket vár­nak a talajjavítási munkálatoktól. A község határában ugyanis 530 hektár jó minőségű szántóföld és 105 hektár rét és legelő kerül évente talajvíz alá. Ha beáll az esőzés, az említett terület egyetlen hatalmas viztengerré változik át. A szövetkezet vezetősége kiszámította, hogy a talajvíz lecsapo­­lásához 15,5 kilométer hosszúságú csatornarendszert kell kiépíteniük, amely lehetővé teszi 50 hektárnyi szántóföld öntözését is. Nagy gondot fordítanak a gyomok vegyszeres irtására is. Hiszen a gyo­mok évente ezer és ezer mázsa ter­ménnyel csökkentik szövetkezeteink hektárhozamait. A palárikovói szö­vetkezet tagjai kötelezettséget vál­laltak, hogy 1964-ig befejezik a szö­vetkezet 2523 hektárnyi talajterüle­tének gyomtalanitását. Harcot indí­tanak a terméketlen területeken, ház­helyeken és az utak mentén burjánzó gyomok ellen Is, hogy megakadályoz­zák a kitisztított szántóterület ismé­telt begazosodását. Ha a talajvíztől megszabadított 635 hektárnyi terület majd újra terem, s a gyom helyett kizárólag kultúr­növényeket táplál majd a föld, a pa­lárikovói szövetkezet tagjai is minden nagyobb erőfeszítés nélkül lényegesen növelhetik a szövetkezet összterme­lését. Gir. Útban a nagyüzemi gazdálkodás felé Harmadik ötéves tervünk nemcsak azt irányozza elő, hogy a mezőgazdasági termelést 22,8 %-kal növel­jük, de megkívánja a munkatermelékenység 65 %-kai való növelését és az önköltségek 11 %-os csökken­tését is. Ezeket a feladatokat csak akkor teljesíthetjük, ha áttérünk a nagyüzemi gazdálkodás egyik leg­alapvetőbb feltételére, az új technológia alkalmazására. A szövetkezeteinkben elterjedt „négyéves mozga­lom" még szükségesebbé tette a nagyüzemi munkamódszerek mielőbbi alkalmazását. A szövetkezet elnöke alig néhány héttel ezelőtt volt tanulmányúton a Szovjetunióban. Az ott szerzett ta­pasztalatok eredményeit máris meg­találhatjuk a szövetkezet gazdaságá­ban. Már hozzáfogtak a régi zárt istállóknak nyitott istállókká való átépítéséhez. Zatykő Stefan szovjet barátainknál jött rá arra, hogy a régi épületekbe is be lehet vezétni a gé­pesítést és az új technológiát. Pérstev a régi épületeket egy kissé át kell alakítani az üj technológia követél­ményei szerint, de ez a munka sokkal kevesebb költséggel jár, mint az új istállók építése. Kriáko Martin építőcsoportja mér nagyban betonozza az istállók közötti kifutót, összesen 3 istállót alakítanak át, s mindegyikben korszerű, hals2ál­­kás rendszerű tejházat létesítenek. Eddig egy-egy istállóban 6 tehéngon­dozó 96 tehenet ápol. Ügy tervezik, hogy az istállók átépítése után egy­­egy istálló 120 állatot fogad be, s ezek ápolását 3 tehéngondozó is kényelmesen elvégezheti. íme, így teljesítik a munka termelékenységé­nek a harmadik ötéves tervben élő­irányzott növelésére és az önköltsé­gek csökkentésére vonatkozó muta­­tőszámait. Néhány méterrel az istállók mögött emelkedik a belső berendezés szere­lésére váró köralakú tojóház. Ez az épület Szlovákia légkörszerübb mély­almos tojóháza lesz, amely lehetővé teszi, hogy a baromfitenyésztésben háromszorosára növeljék a baromfi­­gondozók munkájának eddigi terme­lékenységét. Ugyanezt a célt szolgálja A friss levegő jót tesz a növendé­keknek A „Csehszlovákia 1960“ kiállításon Szabad életünk építő sikerekben gazdag 15 esztendejéről ad számot a Prágában megrendezett „Csehszlová­kia I960“ kiállítás. Felejthetetlen él­ményt jelent megtekintése. A Július Fucíkról elnevezett Kultúra és Pihe­nés Parkjában fejlett iparunk, mező­­gazdaságunk, kulturális életünk fel­felé ívelő eredményeinek nagy sereg­szemléjét találjuk. A kiállítás színes forgatagában bizony nem könnyű el­dönteni, mi az ami a legjobban vonzza a látogatókat. De mikor minden olyan érdekes, nagyszerű. Az ember szinte sajnálja, ha idejéből nem telik a sok látnivaló tüzetes, aprólékos megte­kintésére. Most a II. országos spartakiád nap­jaiban a „Csehszlovákia I960“ kiállí­tás egy kedves jubileumot ünnepel­hetett. A milliomodik láto­gató lépte át kapuját. Anna Chro­­bakóvá, a kosicei tizenkétéves középiskola tanulója volt a szeren­csés milliomodik. A II. országos spartakládra érkezett hazánk főváro­sába. Egyike ő is azoknak, akik az ország minden részéből jöttek el ide. hogy részt vegyenek az ifjúság, a szépség és az erő nagy seregszemlé­jén. Ez a milliós látogatói szám már magában is ékesszóló bizonyítéka annak, milyen hatalmas az érdeklődés e kiállítás iránt. S ha végigjárjuk, az a büszke érzés lesz úrrá rajtunk, hogy hazánk jövőjének sorsa jó ke­zekben van. Népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével biztos úton halad a szebb holnap felé. A szorgalmas, kitartó munka győzel­mét, dolgozóink áldozatkész igyeke­zetének eredményeit, nagyszerű si­kereit hirdeti ez a kiállítás. Nem véletlen tehát, hogy a „Cseh­szlovákia 1960“ kiállítást néhány hét leforgása alatt már egy millió ember tekintette meg, hogy saját szemével is lássa előrehaladásunk, országépítö sikereink, szabad életünk és munkánk gyümölcsének beszédes bizonyságait. Első utunk a mezőgazdasági gépek­hez vezetett. Rohamos előrehaladá­sunkat, mezőgazdasági gépiparunk világszínvonalát bizonyltja ez a rész­leg. A kiállításon felsorakozott többi társukkal, ezek a gépek az ember munkáját teszik könnyebbé, s így nem véletlen az irántuk'ltt is észlel­hető nagy érdeklődés. itt van mindjárt az SftUZ-42 jelzésű silókombájn, amelyet egy Zetor-Su­­per traktor vontatása mellett a trak­toros és segédje kezeli. Ez a két em­ber ezzel a géppel óránként 250 mázsa zöldtömeget dolgoz fel. A silókom­bájn munkaszélessége 158 cm, a fel­dolgozásra kerülő növényzet magas­sága pedig 330 cm is lehet. Elénk érdeklődéssel szemlélik a látogatók az SLR-130 jelzésű szalmasajtolöt. E gép gyűjtési szélessége 130 cm, súlya 1400 kg és teljesítménye, Zétor 25-ös traktor után kapcsolva, 0,5 — 1 hektár óránként. Ugyancsak sokan állnak meg a 3PN-55 jelzésű traktoreke mellett is. Három barázdahúzója van egymástól 35 cm távolságra. Ez az eke 28 cm mélységre szánthat, teljesítménye pedig óránként 5 km haladási sebes­ség mellett 0,5 hektár. Teljes hossza 260 cm, szélessége 164 cm, súlya 497 kg. Zetor 35-ös traktor után kap­csolható. A sok érdekesség között nem hagy­hatjuk megemlítetlenül a SOP-300 jelzésű sugáralakú takarmányforgatót és gyújtőgereblyét. Hossza 405, szé­lessége 350, magassága 120 cm, súlya pedig 320 kg. A széna forgatásánál 15 km haladási sebesség mellett tel­jesítménye 4 hektár óránként, a széna összegyűjtésénél 12 km-es munka­sebesség mellett 3 hektár. Az új anyagok, főképp a poliviniklo­­rid-lemezek is egyre nagyobb tért hódítanak a mezőgazdaságban. A kiál­lításon poliviniklorid-lemezekből ké­szült üvegház ennek az új anyagnak jó felhasználását mutatja be. Mind­ezek a kiállításon látott gépek és újdonságok egy célt, a mezőgazdaság még gyorsabb fejlődését igyekeznek elősegíteni. HOSTINSKY-ORMAY (Folytatjuk) a jövő évre 42 hektárra kidolgozott farmtáji takarmányos vetésforgó is. Ugyanis a szántóföldi takarmány le­­legeltetése fölöslegessé teszi annak kaszálását és behordását, ami a nagy munkamegtakarításon kívül kiküszö­böli a takarmányveszteséget és elő­segíti az állatállomány egészségi ál­lapotának javulását. A növendékálla­tokat ez év májusától a szántóföldi takarmányokon legeltetik, s az anya­kocákat is rendszeresen legelőre hajtják. Végezetül még csak annyit, hogy a szövetkezet szántóterületének 21 %-át évelő takarmányokkal és to­vábbi 10 %-át silókukoricával vetet­ték be. Tehát az állatállomány szá­mára elegendő takarmányt biztosí­tottak. A felsorolt .intézkedések is bizo­nyítják, hogy a sládkovicovói szövet­kezet teljesíti munkafelajánlását és útban van a nagyüzemi gazdálkodás felé- Gajdács Irén A sládkovicovói szövetkezetbe ed­dig nemigen jártak szövetkezetese­­ink új tapasztalatokért, jő tanácsért. Gyenge szövetkezet hírében állott. Különösen akkor romlott el a hire, amikor 1958 őszén három hőnapon át előleg nélkül hagyta tagjait. Ki gon­dolta volna, hogy a szövetkezetben egy év alatt végbement változások lehetővé teszik a harmadik ötéves terv mutatószá­­mainak 2 — 3 éven belüli teljesítését. Pedig igy van. A szövetkezet élére 1959 januárjában Zatyko Stefan sze­mélyében ökonó­miai főiskolát vég­zett elnfek került, aki mint' a Dedina Mládeze szövetke­zetének első elnö­ke, nagy tapaszta­latokkal és jő szer­vezői felkészült­séggel látott hoz­zá a szövetkezet talpraállításához. Szigorúan ellen­őrizte a házirend betartását, a jó termelési eredmé­nyek utáp prémiumozást vezetett be és átszervezte a szövetkezeti dolgo­zók munkáját. Egy éven belül any­­nyira feljavult a szövetkezet pénz­ügyi helyzete, hogy ez év januárjától szilárd pénzjutalmazásra térhetett át. Az állatállomány sűrűségének öt­éves tervét már ebben az évben el­érik. Száz hektárra 70 szarvasmarha és 24 anyakoca jut. Csak a tehenek számát kell továbbra is növelniük. Ügy tervezik, hogy a jövő évben már ezen a téren is elérik a harmadik ötéves terv mutatószámait. Az állatok termelékenységének ötéves tervét pedig, a tehenek tejelékenységén kí­vül, 1962-re teljesítik. Kissé lassab­ban haladnak a növénytermesztésben. A harmadik ötéves terv mutatószá­­mait kukoricából 1962-ben, árpából, cukorrépából és szénából 1963-ban, a búzából pedig 1964-ben érik el. Ennyit mondanak a munkafelaján-Villanypásztor ügyel a legelőre hajtott anyakocákra tásban foglalt adatok. S amikor meg­kérdeztük Zatykő elvtársat, a szö­vetkezet elnökét, miben látja a terv idő előtti teljesítésének zálogát, rö­viden csak ennyit felelt: a szorgalmas munkában. Szerénységből hallgatott a szövet­kezetben készülő nagy jelentőségű újdonságokról? Ki tudja? Mindén esetre mindaz, amit a szövetkezet gazdaságában lépésről lépésre felfe­deztünk. arra mutat, hogy a szövet­kezet elnöke jól tudja: a munka sikerének titka nemcsak a tagok szorgalmától, de a termelés módjától is fuga. — Nézze, milyen szép a cukorrépa! - mondja örömmel Májo György szövetkezeti tag. — Legalább 600 mázsás hektárhozamra számítok A korszerű SRUZ-42 jelzésű nagy teljesítményű silókombájn Morovik Rudolf kombájnos örömmel jelenti a mezőgazdásznak, hogy a hatodik kombájn is munkaképesen várja az aratás megkezdését Híradás a mezőkről шэоаоввпоссюпаазоввсдоа Két hét alatt Л bratislavai-vidéki járás kombáj­­nosai Csehszlovákia Kommunista Párt­ja országos értekezlete tiszteletére munkafelajánlásokat tettek. A Most na Ostrove-i szövetkezet hat kom­­bájnosa ígéretet tett, hogy az orszá­gos normát kombájnonként 40 hek­tárral túllépi, s a gabonát 540 hektár­ról 14 nap alatt learatja és kicsépeli. Elsők az országban Június 28-án örömhírt jelentettek a nyugat-szlovákiai kerület földmű­vesei: két nappal a határidő előtt tel­jesítették a sertés- és marhahús fél­éves beadási tervét. Ehhez a sikerhez főleg a levicei, komárnói, nyitrai. Nővé Zámky-i, trencíni és Dunajská Streda-i járások járultak hozzá. Kasza után eke A földművelésügyi miniszter felhí­vására megindult és a veszteségmen­tes, gyors aratásért folyó versenybe bekapcsolódtak a Nővé Zámky-i járás kombájnosai is. Kedden a gbelcei szövetkezet 16 hektárnyi gabonaföld­jén két kombájn aratott, s a Nánai Állami Gazdaságban a kombájnosok 410 hektáron takarították be a gabo­nát. A betakarított őszi árpa után már fel is hántották a tarlót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom