Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-03 / 53. szám

A szocialista falu építéséről Bratislavában szerdán és csütörtö­kön falvaink építésének kérdéseiről országos értekezletet tartottak, amelynek résztvevői a megbeszélések folyamán néhány igen fontos követ­keztetésre jutottak. Az értekezlet résztvevői hangsú­lyozták, hogy a falvak további építé­sét hazánkban komplex problémának kell tekintenünk, amelynek sikeres megoldása egyik feltétele annak, hogy emeljük az ország egész lakosságá­értelmében valósítsuk meg. A vidék fejlesztése előrehaladott szocialista társadalmunkban á kommunizmusba való átmenet idején megköveteli, hogy országos szerv irányítsa falvaink komplex kiépítését. • Külföldi filmszakemberek Kar­lovy Varyban. Már eddig is igen sok külföldi kiválóság jelentette be rész­vételét a Karlovy Vary-i XIII. nem­zetközi filmfesztiválra. Többi között eljön Szergej Bondarcsuk szovjet színész és rendező, Grigorij Csuhraj szovjet rendező, Laurence Olivér an­gol színész, Roberto Rossellini olasz rendező, Giulietta Massina és Giovan­­na Ralli olasz színésznők, Jean Effel francia karikaturista, Helmut ^Cáut­­ner és Bernhard Wicki nyugatnémet rendezők stb. A filmfesztiválon tehát, híven a hagyományokhoz, ezúttal is a nemzetközi filmvilág legjobb szak­emberei és művészei találkoznak. • Ferenczy Béni 70 éves. Ferenczy Béni, a kitűnő Kossuth-díjas szobrász, aki legutóbb Petőfi-szobrával bizo­nyította be, hogy mennyire elevenen élnek benne a magyar nép forradalmi hagyományai, most töltötte be 70. évét. • Új szabadtéri színpad. A kelet­szlovákiai Bardejovban idén új sza­badtéri színpad építését kezdik meg. • Szerelmes farkasok. Ez a címe annak az új bábfilmnek, amelyet a Mosfilm stúdiójában forgatnak. A film szövegkönyvét Názim Hikmet írta. • Hasek és Kisch a Kossuth-rádió­ban. A budapesti Kossuth-rádió a napokban mutatta be Jaroslav Hasek és Egon Ervin Kisch „Szárazon és vízen“ című szatírájának rádióválto­zatát, amelyet Hollósi Tibor és Gál István írt át rádióra. A bemutatót Gál István rendezte, s főszerepeit Kiss Manyi, Mányai Lajos, Bilicsi Tivadar és Szatmári István játszotta. • René Claire akadémiai tag lett. Akadémiai taggá választották René Claire ismert francia filmrendezőt. Ez az első eset, hogy filmrendezőt iktattak az akadémiai tagok sorába. • Mongol vendég. A Csehszlovák írók Szövetségének meghívására D. Namdag, a Mongol írók Szövetségé­nek elnökségi tagja háromhetes ta­nulmányútra hazánkba érkezett. • Shakespeare hanglemezen. Az angol irodalmi körök elhatározták, hogy 1964-ig hanglemezre veszik Sha­kespeare valamennyi számottevő drá­máját és vígjátékát, éspedig á leg­jobb angol színművészek előadásában. • Megfilmesítik az Antigonét. Amint Athénből jelentik, a görög filmesek Szofoklész „Antigone“ című drámájából filmet készítenek. Tehát ez a hatalmas irodalmi alkotás sem kerüli el sorsát; a legújabb kor tech­nikája ezt az ókori művet is „gépe­síti“. JÁN HÚS, a cseh nép nagy fia forradalmi mozgalom a huszita ha­gyományokhoz kapcsolódik" — írja Engels egyik tanulmányában, aki ma­gasan értékelte ezt a hatalmas mé­retű lázadást. Ma, szocializmust építő népünk büszke öntudattal vallja magát a har­cos husziták utódának, s július 6-át évről-évre megünnepli. E. B. A középkorban Csehország a Né­met-római birodalom tagállama volt, élén a cseh királlyal. A városok fej­lődésének megindulásával, az egyház befolyásának növekedésével, a bánya­ipar fellendülésével egyre jobban fo­kozódott a német befolyás. A hűbér­­urak, főpapok, bányatulajdonosok nagy része német volt, a cseh pa­rasztság pedig jobbágysorsban síny­lődött. A cseh nép körében egyre nagyobb lett az elégedetlenség, a forrongás az elnyomók, az egyház és a németek ellen. Ján Hús, a prágai egyetem tanára nyílt harcot hirdetett. Követelte az egyházi birtokok elkobzását, lefordí­totta a latin vallási könyveket a nép számára cseh nyelvre, ostorozta a pápai udvar és a papság harácsolását, akik még a bűnbocsánatot is pénzért osztogatták. Beszédei a cseh társada­lom minden rétegében visszhangra találtak. A katolikus egyház vezetői 1415- ben Konstanzban zsinatot tartottak, ahová Ján Húst is megidézték, hogy felelősségre vonják és eddigi tanítá­sának megtagadására kényszerítsék. Hús el is ment, hogy megvédje iga­zát. Amiért tanítását nem vonta visz­­sza, máglyahalálra ítélték. De ő in­kább a halált választotta, mintsem megtagadja eszméit. Ján Hús 545 évvel ezelőtti aljas meggyilkolása megindította Csehor­szágban a felszabadító harcot, mely szélesméretű mozgalommá fejlődött. A földbirtokos, nagyiparos és ke­reskedő husziták megelégedtek volna az egyházi javak elkobzásával és az önálló cseh egyház elismerésével is. De nem így a parasztok, bányászok és kézművesek. Megerősített váro­sukban, Táborban külön pártot alakí­tottak. A jobbágyság felszabadítását, a magántulajdon megszüntetését kö­­vétélték, vezérükkel, Zsizska Jánossal az élen. A pápa keresztes hadjáratot indí­tott ellenük. A felfegyverzett sereg­gel szemben parasztszekerek, kaszák álltak, de a nép legerősebb fegyvere; ügyük igazába vetett hite és elszánt­sága győzelemre vitte táborukat. Vé­gül Zsigmond az áruló mérsékeltekkel békét kötve leverte a felkelést. De a fő-, az erkölcsi győzelmet mégis a nép aratta, s ez a győzelem erőt sugárzott a további évszázadokra. A cseh nemzet joggal büszke a huszita forradalomra, a cseh nép nagy forradalmára, amelynek hatása a szomszéd államokban is érezhető volt. Dózsa parasztlázadásának egyik indítószálát is a huszita mozgalomban találjuk meg. „Csehországban minden komolyabb A világhírű tudós NI. Curie Sklodowska A rádium és a radioaktivitás felfe­dezője Marie Curie egy lengyel szám­tantanár lánya, aki a cári elnyomás alatt küszködött nagy családjával Varsóban. A Sklodowski gyerekek élete még keservesebbé vált, amikor korán elvesztették anyjukat. A harc a létért, az állandó küzdelem csak növelte, erősítette a fiatal Marie töretlen akaratát. Hogy folytathassa tanulmányait gazdag családok gyere­keit tanítja. Megtakarított pénzéből támogatja nővérét, aki a párizsi orvosi egyetem hallgatója. Végre 24 éves korában ő is beirat­kozhat a Sorbonne Egyetem termé­szettudományi karára. Ebben az idő­ben sokat nélkülözött, fűtetlen pad­lásszobában lakott, de mindezek ellenére kitűnő eredménnyel végezte az egyetemet. Ott ismerkedett meg Pierre Curieval, a zseniális tudóssal, akivel boldog házasságot kötött. Ek­kor sem szűntek meg az anyagi gon­dok, de mindezeket elfelejttette az ifjú párral a közös munka öröme. Fáradhatatlanul kutatnak, s keresik az uránvegyületek' kisugárzásának energiaforrását. Évekig kísérleteznek egy alagsori helységben, szájuktól vonják meg a pénzt, hogy Jáchymov­­ból szurokércet hozathassanak a kí­sérletekhez. A kitartó munka évek múltán meghozta eredményét, a tudós párnak sikerül rádiumot előállítania, amiért Nobel-díjat ítélnek nekik, s Franciaország azzal méltatja a nagyszerű tudóst, hogy Curiet egye­temi tanszékhez juttatja. Baleset következménye folytán Cu­rie 1906-ban tragikusan meghalt. Madam Curie átvette férje tanszékét és tovább folytatta a megkezdett munkát. Újabb eredményeiért 1911- ben másodszor is megkapta a Nobel­­díjat, és a rádium-intézet élére ke­rült, ahol élete utolsó napjáig dolgo­zott. Ezrek életét mentette meg az ál­tala felfedezett rádium, de ő maga a kísérletek folyamán szerzett vészes vérszegénység következtében halt meg. Munkáját lánya, Iréné és veje Frédéric Joliot-Curie a nemrégiben elhúnyt nagy békeharcos folytattak. A tudomány ugyanezen ágazatában elért felfedezéseikért megszerezték a Curie család harmadik Nobel-díját. E. B. Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapirgál a kis ka­kas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakas­nál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki: Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat! — Nem adom biz én, kell a gaz­­dasszonyomnak. De a török császár erővel elvette tőle. hazavitte, betette a kincses­­kamrájába. A kis kakas megharagu­dott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni: — Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba. De akkor meg a kis kakas az ablakba repült, onnan kiabálta: — Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Megharagudott erre a török csá­szár: — Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd bele a kútba! A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban: — Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! Erre a begye mind felszívta a vizet rázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába: — Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Ä török császár már nem tudta, mit is csináljon vele. — Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide, a bő bugyogóm fenekébe! Megfogta a szolgáló a kis kakast, a török császár beteszi bő bugyogója fenekébe. Akkor a kis kakas megint csak elkezdi: — Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a török császárt, ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a török császárt! A begye mind kieresztette a da­rázst, azok jól megcsipkedték a török császárt. Felugrik erre a török csá­szár: — Jaj, jaj a fránya egye meg ezt a kis kakast, vigyétek hamar a kin­cseskamrámba, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját! Bevitték a kis kakast a kincses­­kamrába, ott megint elkezdi a maga nótáját: — Szídd fel begyem a sok pénzt! Szídd fel begyem a sok pénzt! Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kis kakas hazavitte, odaadta gazdasszo­nyának, gazdag asszony lett belőle, s még máig is él, ha meg nem halt. a kutból. A kis kakas megint felszál­lott a török császár ablakába: — Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának: — Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égő ke­mencébe! A szolgáló megint megfogta a kis kakast, s az égő kemencébe vetette. De a kis kakas megint csak elkezdi: — Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakba: — Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Még nagyobb méregbe jött a török császár: — Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd bele a méhkasba, hadd csípjék agyon a darazsak! A szolgáló belevetette a kis kakast a méhkasba. Ott megint elkezdi a kis kakas: — Szídd fel begyem a darázst, szídd fel begyem a darázst! Arra a begye mind felszívta a da-1960. július 4-től július 10-ia Hétfő, szerda, péntek: 5,00 Hírek. 5.15 Reggeli torna. 5,30 Reggeli zene. 6.00 Hírek. 6,15 Reggeli zene. 7,00 Hírek. 9,50 Hírek. 12,30 Hírek. 16,00 Hírek. 19,00 Hangos újság. 22,00 Hí­rek. 23,50 Hírek. Kedd, csütörtök, szombat: 5,00 Hí­rek. 5,15 Falurádió. 5,25 Reggeli zene. 5,45 Reggeli torna. 6,00 Hírek. 6,20 Reggeli zene. 7,00 Hírek. 9,50 Hírek. 12,50 Hírek. 16,00 Hírek. 19,00 Han­gos újság. 22,00 Hírek. 23,50 Hírek. A moszkvai rádió magyar nyelvű adásának időpontjai Naponta 20,00-20,30 és 21,30-22,00 óráig magyar nyelvű műsor a 41, 49 és 377 méteres hullámhosszon. A bratislavai rádió magyar adásának műsorszámai Július 4., hétfő: — 5.15 Hírek, sporthírek. 12.30 Hírek, rádióújság, sport. 17.30 Hírek. 17.35 Zenével kö­szöntjük az aratást megkezdő szö­vetkezeteket. Július 5., kedd: — 5.15 Hírek, me­zőgazdasági tanácsadó. 12.30 Hírek, hangos híradó. 12.50 Szlovák nyelv­­tanfolyam. 17.30 Hírek. 13.35 Faluról, falura (egy szövetkezetben, ahol négy év alatt teljesítették az ötéves tervet, riportok egy szövetkezetből ahol el­sőknek kezdték meg az aratást). Július 6., szerda: — 5.15 Hírek, sajtószemle. 12.30 Hírek, hangos hír­adó. 17.30 Irodalmi közvetítés (Par­nasszus, harc a mindennapi kenyé­rért). Július 7., csütörtök: — 5.15 Hírek, mezőgazdasági tanácsadó. 12.30 Hí­rek, hangos újság. 17.30 Hírek. 17.35 Ü/emeink életéből (a szocialista munkabrigádok nyomában, szociális intézkedések). Július 8., péntek: — 5.15 Hírek, sajtószemle. 12.30 Hírek, hangos új­ság. 17.30 Asszonyoknak (képek a kelet-szlovákiai asszonyok életéből, gyermeknevelés). Július 9., szombat: — 5.15 Hírek, sajtószemle. 12.30 Hírek, hangos új­ság. 17.30 Nyitott szemmel (a CSKP országos konferenciája után, a hét kommentárja, a 11. Filmfesztivál megnyitásához). Július 10., vasárnap: — 15.00 Ko­sice — Köztársaságunk keleti metro­polisza. BRATISLAVA Július 4., hétfő: — 11.10 Jó hangu­latban. 12.03 Fúvószene. 12.40 Ope­rett-részletek. 13.10 Szovjet szerzők esztrád-dalai. 14.05 Kellemes dél­utánra. 15.30 Dalok az egész világból. 16.15 Tánczene. 16.45 Hanzelka és Zikmund útiriportja. 17.00 Ifjú szlo­vák zeneszerzők alkotásaiból. 18.00 Orvosi tanácsok. 18.15 Kívánsághang­verseny. 20.00 Jó hangulatban. Július 5., kedd: — 1L00 Irodalmi műsor. 11.20 Jó hangulatban. 12.40 A Prágai Katonai Művészegyüttes műsora. 14.05 Kellemes délutánra. 15.30 Moszkva beszél. 16.15 Zene. 17.30 Az ifjúság világa. 18.00 Kíván­sághangverseny. 19.50 Külpolitikai kommentár. 20.00 Tánczene. Július 6., szerda: — 10.05 Tarka műsor. 11.30 Jő hangulatban. 12.40 Filmzene. 13.30 Keringők. 14.05 Kel­lemes délutánra. 15.00 Nyelvlecke. 15.30 Népdalok. 16.15 Operett-részle­tek. 17.00 Fúvószene. 18.00 Új tech­nika. 18.15 Kívánsághangverseny. 20.00 Mese. 20.20 Tánczene. 21.20 Ze­néről mindenkinek. 22.15 Tarka népi műsor. Július 7., csütörtök: — 10.40 A „Lucnica“ együttes. 11.10 Jó hangu­latban. 12.03 Fúvószene. 12.40 Tánc­zene. 13.10 Népi zene. 13.30 Opera­részletek. 15.00 Sosztakovics: IX. szimfónia. 16.15 Tánczene. 17.00 Nép­dalok. 18.00 Kívánsághangverseny. Július 8., péntek: — 11.00 Irodalmi műsor. 11.30 Jó hangulatban. 12.03 Mesterek dalai. 13.10 Napjaink dalai. 14.05 Kellemes délutánra. 15.00 Nyelv­lecke. 15.30 Moszkva beszél. 16.15 Érdekességek, hozzászólások és ta­nácsok népdalkedvelőknek. 17.30 Út­törő híradó. Július 9., szombat: — 11.00 Irodal­mi műsor. 12.03 Népdalok. 12.40 Ope­rarészletek. 13.10 Vidám hétvége. 14.00 Myjavai legény vagyok... 14.30 Ifjúsági rádiójáték. 15.45 Táborozási gyermekdalok. 16.50 Irodalmi műsor. 17.00 Népdalok. 18.00 Asszonyoknak. 18.20 Kívánsághangverseny. 20.00 Tánczene. Július 10., vasárnap: — 8.00 Rádió­játék. 10.50 Élő szavak. 11.00 Kíván­sághangverseny. 12.05 Ritmus és dal­lam. 12.35 A hét kommentárja. 12.52 Orosz mesterek zenei apróságai. 13.00 Mezőgazdasági beszélgetés. 13.30 Népdalaink és táncaink. 14.30 Irodalmi műsor. 15.40 Szovjet filmzene. 16.30 Kultúr-jegyzőkönyvből. 16.40 Tánc­zene. 17.30 Sportközvetítés. 18.50 Ze­nei naptár. 20.00 Kívánsághangver­seny. 21.45 Tánczene. BUDAPÉST Július 4., hétfő: — 8.10 Hangver­seny. 9.15 Könnyű zene. 10.30 Szíve­sen hallgattuk. 12.10 Magyar nóták. 15.00 Operett-részletek. 14.00 Heti zenés kalendárium. 15.10 Virágéne­kek. 16.10 Szív küldi. 17.15 Tánczene. 18.00 Lehár operettekből. 19.00 Köny­nyű zene. 20.30 Vladimir Horowitz zongorázik. 21,25 Az Állami Népi Együttes műsora. 22.30 Prágai tavasz 1960. í* Július 5., kedd: — 8.10 Operarész­letek. 9.20 Nyári pihenő. 9.40 Könnyű zene. 10.25 Magyar nóták. 11.20 Ope­rett-részletek. *12.10 Zenés ajándék­műsor. 13.20 Balettzene. 14.45 Könnyű zene. 15.10 Egy falu, egy nóta. 15.30 A fekete város (rádiójáték Mikszáth Kálmán regényéből). 16.45 Mozgalmi dalok. 17.15 Szív küldi. 18.20 Opera­részletek. 19.30 Tánczene. 20.30 A holtak nem fizetnek adót (rádió­játék). 22.25 Népi zene. Július 6., szerda: — 8.10 Könnyű zene. 9.30 Népi zene. 10.30 Fúvószene. 11.15 A Tabányi-együttes játszik. 12.10 Operarészletek. 13.05 Magyar nóták. 14.00 Ajándékhangverseny. 14.35 Operett részletek. 16.00 Élő­szóval, muzsikával. 18.15 Zenekari muzsika. 19.20 Tánczene. 20.30 Ma­gyar nóták. 22.25 Kamarazene. Július 7., csütörtök: — 8.10 Népi együttesek. 9.40 Hangszerszólók. 10.10 Svejk (felolvassa Pécsi Sándor). 11.20 Operett-részletek. 12.10 Köny­­nyű zene. 13.15 Magyar nóták. 14.10 Tánczene. 16.05 Egy falu, egy nóta. 17.15 Zenekari muzsika. 18.00 Zenés ajándékműsor. 19.00 Könnyű zene. 20.25 Traviata (dalmű). Július 8., péntek: — 8.10 Daljáték­részletek. 9.35 Csehszlovák indulók. 10.10 Népi muzsika. 12.10 Réti mu­zsika. 13.15 Részletek Dvorzsák: „Ruszalka“ c. operájából. 13.50 Tánc­dalok. 14.35 Madrigálok. 16.15 Magyar nóták. 17.15 Szív küldi. 19.20 Opera­részletek. 20.30 Tánczene. 21.30 Szim­fonikus hangverseny. 23.00 Könnyű zene. Július 9., szombat: — 9.20 Szóra­koztató zene. 10.30 Operett-részletek. 12.10 Népdalok. 13.00 Operarészletek. 13.50 Könnyű zene. 15.10 Élőszóval, muzsikával. 18.30 Szív küldi. 19.20 Nagy mesterek muzsikája. 20.30 Pót­vizsga (vidám zenés irodalmi műsor). 22.20 Tánczene. Július 10., vasárnap: — 7.15 Egy falu, egy nóta. 8.10 Vidám ritmusok. 9.00 Zenei fejtörő. 11.20 Tánczene. 12.15 Magyar nóták. 13.00 Szív küldi. 14.00 Hanglemezparádé. 15.05 Hang­verseny. 16.05 Angol és francia nép­dalok. 16.30 Mario Lanza operaáriákat énekel. 17.10 Kincses Kalendárium. 18.10 Keringők. 18.30 Közvetítés Kö­­zépeurópa-kupa labdarúgó-mérkőzé­sekről. 19.20 Tánczene. 20.35 Shakes­peare: Macbeth (tragédia két rész­ben). BRATISLAVA Július 4., hétfő: — 20.00 Frano Král: Eltorlaszolt út (TV-játék be­mutató). 21.30 Félóra a SLUK együt­tessel. 22.00 TV-híradó. Július 5., kedd: — 19.30 TV-újság. 20.00 Acél a békének (film). 20.15 Üj film bemutatók. 20.30 A szív labirin­tusa (TV-játék). 22.20 TV-újság. Július 6., szerda: - 18.00 Legki-. sebbeknek. 19.30 TV-újság. 20.00 A Karlové Vary-i filmfesztivál előtt. 20.30 Kereszteződések (cseh film). 22.00 A nap visszhangja. BUDAPEST Július 5., kedd: — 20.30 A meg ja­vukban bízni kell (szovjet film). Július 6., szerda: - 20.00 Utazás Bulgáriában (kisfilm). 20.20 Halál­tánc (francia film). a Földművelésügyi Megbízom Hivatal lapja - Kiadja a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal iilidévíllalata - Megjelenik neienu »éiezoi - Szerkeszti a szerkesztőbizottság - Fűszer keszt5: Major Sándor - Szerkesztíség és kladdhttaval: Bratislava Suvorovovd 16 Telelőn: főszerkesztő 243-46, titkárság 356-80. - lelefonkäzpont: 359-41, 359-42. 359-43. - Beist vonalak: Mezőgazdasági osztály 632, ajlt-prop. 0S2ály 634. szakmelléklet 636. - Nyomja a Polygraftcké závody n. p.. Bratislava, ul. Februárového vKazstva 6/d — Terjeszti a Fosta Uirlapszolgálata. — Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítenél — ElSfizetésl díj évente 36,40 korona. K-19*01147 nak 48 %-át kitevő vidéki lakosság életszínvonalát. Az értekezlet java­solta, hogy a járások távlati fejlesz­tését az üzemek, a munkaerők, a la­kosság távlati széthelyezésével kar­öltve, a területi körzetesítési tervek A bratislavai rádió rendszeres hétköznapi műsor­­számai A kis kakas gyémánt félkrajcárja

Next

/
Oldalképek
Tartalom