Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-12 / 82. szám
A szép és jó minőségű termény ékessége a természetnek, öröme a termelőnek s fogyasztónak egyaránt. Amíg a termelő elsősorban a gazdaságos terménycloállítást tartja szem előtt addig a fogyasztó a minőséget nézi, vagyis kívánalmainak megfelelő árut akar vásárolni. E két tény összehangolását vállalta magára Budapesten a Technika házában rendezett zöldségfajta bemutató és értékelési ankét rendezősége. A hagyma egyike a legrégebben ismert zöldségfajtáknak. A megvilágított szekrényben a harmincra menő fajta között a Makói dominált. Ez a fajta jól bevált, közepes tenyészidejű, nem hám!ik a héja és jól tárolható. A sok egyéb fajta között fölsorakozott a Braunschweig i vörös, amely nagy és édeskés húsú, a Vertus, A hagymakollekció egy része amely közepes tenyészidejű, lapos, első évben magról étkezésre alkalmas. Hátránya az, hogy hámlő héjú. A Zittaui sárga Szlovákia területén jól ismert fajta, mivel ezidőszerint 60%-ban ezt termeljük. Tenyészideje hosszú, téli tárolásra kevésbé alkalmas. A karolták és a sárgarépák közül többek között képviselve voltak a Braunschweigi tipus, félhosszú, életlenüi hegyes, a Marktgärtner félhosszú, narancsvörös, a nálunk jó! ismert Nantesíhez hasonló, Rotherz az Arany-fajta javított tonnája, melynél a termésburok és a szív egyformán narancsvörös színű, továbbá a Vörös óriás (Flakker), amely átlagosan 30 cm hosszú és 4 cm vastag, téli eltartásra alkalmas és sok más kiváló fajta. A Cecei édes 3-as A retc-ksorozat mellett a petrezselyem foglalt helyet a Korai cukorral, a Félfcosszúval, a Hosszúval, amely nagy, sitnagyökerű, könnyebb összetételű talajokra való és jói tárolható. A tömérdek paradicsomfajta közül kt kell emelni a Kecskeméti 42-est, amely bőtermö, középkemény bogyójú és ritkán reped. A bogyók átlagsúlya 8 dkg, növénye erősen bokros. Az Immun középkemény és nem reped, de kissé zöldtalpas az egyébként skarlűtpiros bogyó. Ideál egy középkorai fajta, bogyói középkemények és nem repednek. A Moneymaker nem repedő külföldi fajta, igen kemény, fénylő bogyókkal. Nyersíogyasztásra a hosszúkás és szögletes Sanmarzano felel meg különösen. A kiváló bolgár exportíajta a Bison az hT 10-essel keresztezve 5 cm átmérőjű bogyókat adott, de részben repednek. A Mid-day sün sárgaszínű fajta mint különlegesség keltett feltűnést. A paradicsomoknál 90 %-os teret hódítanak a síma kecskeméti fajták, mert a bordás típusok szállításra nem alkalmasak. Ami a paprikát illeti, nagy jövőt jósolok a Szentesi tompa fehér fajtának, mely törött végű, különösképpen húsos, 8—10 cm hosszú, tölteni való. Ugyancsak nagy reményeket fűzök az esztergomi Vak Bottyán TSZ által kitermett 12 — 18 cm hosszú 6 — 10 cm széles, sárgahúsú, tölteni való, sémán domború paprikához, amely az Esztergomi tájfajta nevet viselt Az ismertebb fajták közül szép példányok díszelegtek a Cecei csüngő édesből, a Cecei erősből a Cecei édes 3-ból. a rózsaszínű Ceoei felállóból, a fertődi csemegéből, (olajos konzervpaprika, piros színű, húsos 20 cm hoszszú), továbbá az Eiefántormánybóf a Tétényiből, a Hatvani hajtatható erős fajtából és a Hatvani fűszerpaprikából. Gyönyörű példányok díszítették a vitrineket a különböző fölhasznáiási célokat szolgáló tökfajtákból, mint például a 60 cm átmérőjű Lapos sütőtök, a Nagydobos! tájfajta Hubbard, a durván recézett, haragoszöld szinti óriáskörte alakú takarmánytök, a Bettercup csemege sütőtök és a Cocozella, a 60 cm hosszú haragoszöld-fehér. hosszanti csíkozása tökfajta, melyet a szakácsok töltött tök készítésére használnak. A kobakos zöldségfajta-gyűj&emény A dinnyefélék ínycsiklandozó illatot árasztó szekrényében találta a látogató a sárgadinnyék közül a bordás Cantaloup Bellegardet, a Magyar kincset, a Muskotályt, a Turkesztánt, az Anannászt, a Grenshauot és a TógóL Kuti Szilárd Októberi munkák a zöldségesben A beérett zöldségféléket be kell takarílaui, és jó eltartással gondoskodni kell arról, hogy télen is jusson mindennap zöldségféle a konyhára. A sárgarépa, petrezselyem, zeller, cékla felszedését úgy kell végezni, hogy a gyökér ne sérüljön meg. A sérült gyökeret ugyanis nem védi a héj és így gyorsan romlik, penészedik. rothad. A mélyebb talajrétegekbe hatoló sárgarépa- és petrezselyemfajtákat ásóval emeljük ki, hogy minél kevesebb szakadjon belőlük a földbe. A szedést lehetőleg száraz időben végezzük, amikor a föld a gyökérről lepereg. A levelet a gyökérről mindig el kell távolítani, a petrezselyem esetében azonban a legkisebb szívleveleket, amelyek csupán 1—2 cm nagyságúak, hagyjuk rajta a gyökéren. Szedés után első a válogatás. A sérült, rágott, törött gyökereket rakjuk külön azonnali fogyasztásra. Igv-két hétig ezek kerüljenek a konyhára. Az ép gyökereket a földtói megtisztítva, pincében homokban, vagy íöldveremhen — szintén homokba rétegezve — rakjuk el télire. Bárhol raktározzuk a gyökérzöldséget, az eltartás főszabálya, hogy óvjuk a gyökereket a fagytól és a túlzott felmelegedéstől. Az eltartás akkor veszteségmentes, ha a gyökerek nem hűlnek le a fagypont alá, de 5—8 fok fölé sem emelkedik hőmérsékletük. Pincében ezt könnyen elérhet jak, ha homokba rétegezzük a gyökeret. Ha azonban nincs pincénk, a zöld ség vermet szalma- és földtakaróval tudjuk megvédeni a felmelegedéstől; ez a takaró télen megvédi a fagytól is az értékes főzeléket, ételízesítőket. Az ősz munkát között a termények betakarítása és téli tárolása, valamint a talajerő visszapótlása és az őszi talajmunkák állanak előtérben Ezeken kívül azonban ne feledkezzünk meg azoknak a zöldségféléknek a gondozásáról, amelyek szabad földben áttétéivé a kora tavasz első terményeit adják. Így például az október elején vetett spenót a fagyos idő beálltáig annyira megerősödik, hogy baj nélkül áttelel. A fagyok beállta előtt a melegágyi kerettel körülvett és ablakokkal takart spenót a tél folyamán is szedhető. így melegágy! ablakainkat ősszel is tudjuk hasznosítani. Korai zöldhagymatermés céljából november végéig ültetjük a vöröshagyma dug hagymáit. Azért ilyen későn, mert a kis duglugyma így csupán a gyökereit fejleszti ki a beálló hideg idő miatt, szárat nem bajt. így a szára nem szerved a tél hidegétől Ez az eljárás azonban veszélyes, mert előfordulhat, hogy az enyhe december a hagyma szárát megnöveli így a beálló hideg niegsanyargalja a kis növényeket és a felfagyás veszélye is fenuálL Ezért általánosan csupán kora tavasszal duggatjuk ki a UagymákaE A íukbagymagerezdekei októberben szokás eldughatni, így a már ősszel gyökérzetüket kifejlesztő fokhagymagerezdék tavasszal gyorsabban indulnak fejlődésnek és nagyobb termést adnak. A sóska őszi vetése jobban érvényesül, mint a tavaszi Az ősszel vetett sóska március-áprilisban már szedhető. Zöldségfaj'ták díszszemléje I960, október 12.
