Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-09-28 / 78. szám
Tároljuk kisebb veszteséggel a takarmányburgonyát Jelentősek azok a veszteségek, amelyek a prizmázott és pincékben raktározott takarmányburgonyánál mutatkoznak. Különösen nagyok e veszteségek a tavaszi felmelegedés után, még a legjobb raktározás esetében is. A burgonya, ha május közepéig tároljuk, takarmányértékéből 25 — 30 %-ot veszíthet, s ha nyárutóig tároljuk, úgy takarmányértékvesztesége elérheti az 50 '/«-ot is. Ezért a takarmányburgonya tárolása prizmákban és pincékben nem gazdaságos, s jelentős veszteséggel jár, amit a burgonya mesterséges szárításával vagy silózással lehet kiküszöbölni. A burgonya mesterséges szárításával értékes és tartós takarmányt nyerünk, amelynek takarmányértéke eléri az árpadaráét. Ez a módszer azonban költségessége miatt kellőképpen nem terjedt el, amennyiben a burgonyát előbb párolni kell, majd megfelelő szárítóberendezéssel a még benne levő víztartalmat a legkisebb fokra kell csökkenteni. Nagy előnyt jelent a megfelelő szárazanyagtartalommal rendelkező burgonyafajták kiválasztása erre a célra, mert így csökkentjük a szárításhoz feltétlenül szükséges kalóriamennyiséget. Viszonyaink között jobban el kellene terjeszteni a kisebb költséggel járó burgonyasilózást, ami gyakorlatilag minden szövetkezetben megvalósítható. A burgonyát főzött állapotban betonsilókban tároljuk ahol a tejsav-baktériumok működése által tartósító anyag, tejsav keletkezik. Ez védi a burgonyát a . rothadástól és tartósítja a benne levő tápanyagokat. A silózást tehát úgy kell végezni, hogy a silóanyagban tejsavas erjedés következzék be és kellő menynyiségű tejsav halmozódjék fel. A tejsavas erjedés^ baktériumainak jelenlétéről nem kell külön gondoskodni, mert ezek mind a levegőben, mind a burgonyában megtalálhatók. A burgonya megfelelő mennyiségben cukrot is tartalmaz (fajtánként 0,6 —3,4 */4-ot), ami a baktériumok részére nyersanyagként szolgál a tejsav előállításához. A burgonya silózásakor igen fontos ügyelni arra, hogy a tejsav-baktériumok életműködését biztosító levegőtlen közeget hozzunk létre és a silót légmentesen zárjuk el, amire már a silóverem megépítésekor gondolnunk kell. Ajánlatos, hogy a silóverem 1,5 — 2 méter mély, 1 — 1,5 méter széles és 4 — 8 méter hosszú legyen. Ilyen silöveremben 1 m3 területen körülbelül 9 mázsa burgonya fér el. A silóvermet az altalaj által nem veszélyeztetett helyen létesítjük. Amennyiben a tejsavas erjedést nemcsak a levegő jelenléte, hanem a rothadásokat előidéző baktériumok is hátráltatják, amelyek a burgonyára tapadt földben és más anyagokban találhatók, szükséges, hogy a burgonyát főzés előtt jól megmossuk. A főtt burgonyát a silóverembe öntve, a levegő kiszorítása végett, lábra kötött deszkadarabbal tapossuk és döngöljük le. A silóvermet egy nap alatt kell megtölteni, peremétől körülbelül 15 cm magasságig, majd desz-Szagosbükköny mint légyirtó A nyári hónapokban a lakásba tolakodó legyek irtása nem könnyű feladat. Bár több szer és eszköz ismeretes már a pusztításukra, állandóan újabb anyagok, eljárások után kutatnak a védekezés tökéletesítése érdekében. Megállapították például, hogy a vörös fényt a legyek nem kedvelik és menekülnek az olyan helyiségekből, amelyek ablakai vörös üvegből vannak. Hasonló hatása van a legyekre a szagosbükköny virágának is. Pagliano olasz mezőgazdasági tanár megfigyelte, hogy a szagosbükköny virágai olyan váladékot termelnek, amelytől a légy, ha csak érinti is a virágot, idegbénultan lehullik és rövidesen elpusztul. Mivel a szagosbükköny-bokréta vázában igen csinos szobai dísz is, kísérletképpen helyezzünk a lakásba, az ablak közelébe egy-két szagosbükköny-csokrot s figyeljük meg, hogy a nálunk virító szagosbükköny is megöli-e a legyeket. □□□□□□^□□^□□□□□□□□□□□□□сюааасюааопаасзаасозааасюоаааа kával fedjük be, amelyet 15 cm rétegben nedves pelyvával és 30 cm vastag földréteggel takarunk. Ezzel lehetetlenné tesszük a levegő bejutását, s az így tárolt burgonyának 25 — 50 */*-os takarmányveszleségét 2 %ra csökkenthetjük. Ha ilyen módon végeztük a silózást, a tárolt burgonya két évig is eltartható. Ezáltal lehetővé tesszük a szükséges tartalékok kialakítását, s egyúttal kellő feltételt létesítünk az egyenletes takarmányellátásra. Pankovics László (Mezőgazdasági Mesteriskola, Veiké Kapusany) Komposzférfék a szemétdombokon Igen kevesen tudják, hogy a talaj számára tápanyagot tartalmazó milliós értékek kerülnek a városok szemétdombjaira és szemétgödreibe. így például Bratislavából évente mintegy 100 ezer tonna háztartási hulladék kerül a petrzalkai szemétgödörbe. Az e hulladékban levő tápanyagok — a nitrogén, hamuzsír, foszfor, mész — és az olyan elemek, mint a vas, réz, jód, vanádium, mangán, horgany és molibdén, vagyis a növények fejlődését, a növények és állatok megbetegedését elhárító anyagok értéke 3 millió korona. Ha ezt a szemetet átrostálják és azután komposzt formájában juttatják a talajba, évente átlag 35 %-kal növelik hektáronként a cukorrépa, kukorica és a burgonya hozamát. Ha 10 000 hektárnyi területet 200 ezer tonna ilyen komposzttal trágyáznak meg, az első évben 150 millió, a második évben 120 millió és a harmadik évben 70 millió terven felüli nyereséget hoz. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a komposzt három évig hat, ha hektáronként 20 tonnát használnak fel trágyázásra. Figyelemre méltó, hogy 200 000 tonna ilyen komposzt 10 millió koronába kerül. A petrzalkai üzemrészlegen évente 400 000 mázsa ilyen kiváló minőségű trágyát készítenek. ★ Jt ★ Védjük a katicabogarai A legtöbb katicabogár mindig ott található, ahol nagyon elszaporodott a kertben a levéltetű és a pajzstetű. Falánk lárvája ugyanis ezekkel táplálkozik, s egy lárva naponta 300 levéltetűt is megeszik. Nemcsak jelzi tehát a katicabogár, hogy védeni kell a kert gyümölcsfáit, hanem segít is a kártevők pusztításában. Védjük, óvjuk tehát mi is kertünknek e hasznos bogarát, önkéntes segítőtársunkat, sőt segítsük elő, hogy minél jobban elszaporodjék. A különféle permetlevek a katicabogarakat is elpusztítják. A házikerlben megtehetjük, hogy permetezés előtt a fa alá terített pokrócra lerázzuk a katicabogarakat és olyan helyre visszük, ahol a permetlé nem árthat nekik. Ezt a hordozott 6 RsTN - 450-es fejtrágyázót is a brnöi nemzetközi árumintavásáron mutatták be. A repce, burgonya és egyéb olyan termények fejtrágyázására alkalmas, amelyek vetési sortávolsága 30, 45, 60, 70, 80 és 90 cm. A gépet a traktor elejére szerelik. A fejtrágyázást tárcsás szerkezet végzi. 1960. szeptember 28.
