Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-09-21 / 76. szám

A kukoricaföldek hősei Kik a győztesek? Járásunkban nap mint nap népsze­rűbbé válik a szocialista munkaver­seny. Szükségesnek tartom közzé­tenni: ezúttal nemcsak a szövetkeze­tek munkáját értékelte a verseny­bizottság, hanem a védnöki üzemek segítségét is, amelyet a gabonabeta­karítás szakaszán nyújtottak. A jasovi körzet hárem nagyobb szövetkezete sorrendben a jasovi, rudníki és a novoéanyi. A védnöki üzemek közül a legjobbak: a poproél Rufus és az Antimon (70 hektár ga­bona termését takarították be a helyi szövetkezet mezőin), a medzei i Tat­rasmalt (1820 órányi munkát végez­tek a debrődi szövetkezetben aratás­­cséplés idején), a Niiny Medzev-1 és pockaji Plloimpregna (dolgozói meg­honosították a Nizn^ Medzev-i szö­vetkezetben a három váltásos csép­­lést). A negyedik helyre került a jasovi téglagyár. Ennek munkásai elősegítették, hogy a jasovi szövet­kezet első lehetett a versenyfeltéte­lek teljesítésében. Az ötödik helyet a kosicei építkezési vállalat érdemel­te ki, amely gépjármüveket és mun­kaerőket bocsátott a novocanyi szö­­kezetesek megsegítésére. A. S. ★ ★ ★ Jól sikerült szövetkezeti nap Gabcíkovón A vén gabcíkovói kastély parkjá­ban a napokban ünnepséget rende­zett a Jednota, a CSEMADQK járási vezetősége és a helyi szövetkezet. A gabcíkovói szövetkezet vezetősége 2500 szövetkezeti dolgozó előtt adott számot az elmúlt gazdasági évben elért eredményekről. Örömmel álla­pították meg, hogy ez a szövetkezet, amely az elmúlt évben gyenge gaz­dálkodásáról volt ismert a környék­beli szövetkezetek között, ebben a gazdasági évben szép eredményekkel dicsekedhet. Az ünnepség keretében Strbka elv­társ, szövetkezeti elnök 15 szövet­kezeti tagnak kitüntetést nyújtott át példás munkájáért. Ezeket a szövet­kezeti dolgozókat köszöntötte a nép­­művészeti együttesek fellépése is. Az egybegyült szövétkezéti dolgozók két órán át gyönyörködhették a já­rás legjobb tánc- és énekcsoport­jainak fellépésében. Fél Miklós, Dun. Streda pávai dolgozó ember. S íme, a trak­torospárok 100 hektár kukorica egye­temes növényápolását vállalták ma­gukra a vetéstől a betakarításig. S az eredmény? Egyedül a nyugat-szlo­vákiai kerületben 18 traktorospárt tüntettek ki a napokban a mezőgaz­dasági miniszter becsületjelvényével. A százasok harcot indítottak a ka­pa és az emberi gürcölés ellen. Ezért nevezhetjük őket méltán a ku­koricaföldek hőseinek. A legnagyobb jutalmat, 1000 koronát és a becsü­letjelvényt Kotlár Gyula és László a Podunajské Biskupice-i szövetkezet traktorosai kapták, akik ez évben összesen 165 hektár kukoricát vetet­tek és ápoltak. — Gyorsan és jól dolgoztak - tol­mácsolta a szövetkezet tagjainak vé­leményét Jozef Stanéiak, a szövet­kezet gépesítője. — Jól haladt a munka és szépen kerestünk — mondja a kitüntetett testvérpár, amely jövőre már 200 hektár kukoricát akar ápolni. A négyzetesen vetett, géppel mű­velt és gazdag termést ígérő kuko­ricatáblák egy csapásra meghódítot­ták a Podunajské Biskupice-i szö­vetkezet nemrégiben még bizalmat­­lankodó tagságát. Ennek meggyőző bizonyítéka, hogy jövőre már a ku­korica egész vetésterületét négyze­tesen vetik. A négyszáz hektárnyi kukoricaterület új százasok vetélke­désére nyújt kedvező alkalmat. Ma még egy hektár kukorica ter­mesztése 450 — 600 munkaórát vesz igénybe, de a harmadik ötéves terv keretében földműveseinknek nyújtan­dó gépi segítség 60—80 órára csök­kenti az egy hektárnyi kukorica ter­mesztésére szükséges munkaidőt. S a százasok úttörőként mindent meg­tesznek, hogy ez a terv minél hama­rabb valóra váljék. ★ ★ ★ • Gyönyörű a topofnlcaiak mák­termése: 12 mázsa a hektárhozam. A gabonafélék hozamai is túlhaladják az előző évek eredményeit. Miért? Tudni kell azt, hogy a topolnicai szö­vetkezet ebben az évben már a pá­­lovceivel gazdálkodott közösen. (Far­kas János, Topofnica.) A Podunajské Biskupice-i szövetkezetben ez évben kombájnnal szedik a burgonyát. A gép, amely mellett a kombájnost és traktorost is számítva hat ember dolgozik, naponta 3-4 hektár burgonyát takarít be. Ez at egyetlen gép 60 ember munkáját végzi el. Gazdagon fizet a burgonya Ilyen burgonyaszüret mint az idei, ritkaság még a rózsaburgonyájáróí híres Negyeden is. Különösen az egyik tfzhektáros tábla fizet bőségesen, ahol 400 mázsás átlagos hektárhozamot állapítottak meg. Természetesen, a jó termés a legnagyobb örömet azok­nak okozta, akik egész éven át ápol­ták. Hiszen a 0,12 hektárról, amit egy-egy tag müveit, 5—6 mázsa bur­gonya jut a terven felüli termésből. Úgy tervezik, hogy a jövő évben 70 hektárra ültetnek burgonyát, s ebből 15 hektáron korai rözsaburgonyát termesztenek, mivel utána másod­terményként jó termést ad a silóku­korica vagy a takarmánykáposzta. A nededi szövetkezetben jól halad a többi munkálat is. A tarlószántást befejezték. Szépen folyik a 480 hek­tárnyi terület trágyázása. Sajnos, trágyaszóró hiányában kénytelenek lovasfogatokkal és kézi erővel végez­ni a munkálatokat. Eddig 50 hektár őszi árpát és bükkönyt vetettek el és 350 hektárt készítettek vetés alá. A traktorosok éjjel-nappal szántanak. A tervezett 4000 tonna silókukoricá­ból eddig már 2460 tonnát besilóztak, s úgy vélik, hogy még terven felül is lesz 1500 tonna körül. Nagyon jó a máktermés is. Szépen halad a munka, s minden jel arra mutat, hogy a nededi szövetkezet a járás egyik legjobb szövetkezetévé fejlődik. Nagy Sándor (Neded) Használjuk ki jobban a gépek segítségét A Nővé Zámky-i járás 69 szövetkezetében mintegy 60 000 hektá­ron kell elvégezni az őszi szántást. Szeptember 8-ig azonban ennek a földterületnek csak a 10 %-át szántották fel. Feltétlenül fokozni kell a szántás és a talajelőkészítés menetét, hogy a mag idejében a földbe kerüljön, s a tavasziak alá a szántást még a fagyok beállta előtt elvégezhessük. Minden szövetkezetben elegendő gépi eró áll a szövetkezetesek rendelkezésére, csak a gépek kihasználása körül vannak kisebb-nagyobb hiányosságok. Amíg a Nővé Zámky-i szö­vetkezet az őszi vetések alá tervezett 470 hektárnyi területből 130 hektárt, s Gbelcén a tervezett 420 hektárból szintén 130 hek­tárt szántottak fel, addig Svodínban a tervezett 920 hektárból csak 120 hektárt, Tvrdosovcében a 930 hektárból 130 hektárt, Jasovában a 440 hektárból 40 hektárt, s a tarkanyi szövetkezetben a 171 hek­tárból mindössze 5 hektárt készítettek vetés alá. Ha a hibák okait kutatjuk, rájövünk arra, hogy ahol jól halad a munka, ott a gépek, főleg a lánctalpas traktorok éjjeli műszak­ban is dolgoznak, ahol pedig kevés a szántás, ott még nappal sin­csenek tökéletesen kihasználva. Az idő szalad, s ezért egyetlen napot, egyetlen órát sem szabad elmulasztani. Most, amikor a szántáshoz igen kedvező feltételek vannak, fontos, hogy szövetkezeteinkben minden lánctalpas traktor két váltásban dolgozzék, annál is inkább, mivel most jóval kisebb üzemanyagfogyasztással és gépelhasználódással szánthatunk, mint például a decemberi sárban és fagyokban. Ilyen időjárásban még a Super 35-ös és 50-es traktorokat is könnyen kihasználhatjuk éjszakai műszakban, csak egy kis akarat és jó szervezés kell hozzá. Minden szövetkezetben vannak hivatásos traktorosokon kívül haj­tási engedéllyel rendelkező személyek, akik más munkaszakaszokon dolgoznak. Ha ezek is gépekre ülnek, egy kis munkaátszervezésse) két műszakban biztosíthatjuk a gépek kihasználását! Szeptember és október, ezek a legmozgalmasabb hónapok a mező­gazdaságban, mivel a szántás-vetés fontos munkája egybeesik az őszi betakarítással. Csak úgy oldhatjuk meg eredményesen a ránk váró feladatokat, ha a Nővé Zámky-i szövetkezet példáját követve, a gépek éjjeli műszakban Is szántani fognak. Minden szövetkezet­ben tartsuk szem előtt azt a közmondást: „Ki mint vet, úgy arat”. Varga József, á Nővé Zámky-i Gépállomás dolgozója Jaj a magas termelési költségeknek arcot indítottunk a kártevők ellen és sikerült elejét ven­nünk az olyan veszedelmes ellenség pusztításának is, mint amilyenek a burgonya­bogár, a fekete répalevéltetü, földi­bolha, ormányosok, és a különféle gyomnövények. Az ellenük vívott harc lázában, amikor minden figyel­münket a mezőkre irányítottuk, el­feledkeztünk egy igen veszedelmes ellenségről, amely a szemünk előtt emészti fel verejtékes munkánk gyü­mölcseit. Melyik ez az ellenség? Például a trebisovl szövetkezetben tavaly 1 kg sertéshúst 9,91 koronáért állítottak elő, ezzel szemben a krizo­­vanyi szövetkezetben ugyanennyi sertéshús előállítása csak 5,35 koro­nába került. A trebiiovi szövetkezetesek tavaly 241879 kg sertéshúst adtak el. Ki­lójáért 11 koronát kaptak, tehát ösz­­szesen 2 660 000 koronát bevételez­tek. Ha ebből leszámítjuk a 2 397 000 koronát kitevő termelési költségeket, akkor a szövetkezetnek alig marad 263 000 korona tiszta jövedelme. Ha a trebisovi szövetkezet is olyan ol­csón termelte volna a húst, mint a krizovanyi szövetkezet, akkor a ter­melési költséggel csak 1294 051 ko­ronát emésztettek volna fel s a tisz­ta jövedelem elérné az 1366 618 ko­ronát. A DRZENICEI kezdeményezés A fent említett példát azért hoztuk fel, hogy még jobban kitűnjék a le­­vicei járásban levő drzenicei szövet­kezet kezdeményezésének jelentősé­ge. Ebben a szövetkezetben a tagok egy egész délutánt áldoztak a ter­melés alapos elemzésére. Főleg a ter­melési költségekre voltak kíváncsiak. A Mezőgazdasági Üzemtani Kutató­­intézet dolgozóinak segítségével ala­pos áttekintést készítettek a kiadá­sokról és bevételekről, s bizony nem egy szövetkezeti tag kellemetlen meglepetéssel vette tudomásul, hogy munkájának eredményei rossz gaz­dára vallanak. A drzenicei szövetkezet már jő néhány éve helyes úton halad. Erről tanúskodnak az utolsó három év gaz­dasági eredményei is. De beszéljenek a számok: Üj zseblámpák Oj zseblámpák gyártását kezdték meg Svájcban. Az elem 10 évig is el­tart, ha ugyanis kimerül, bármelyik konnektorba be lehet kapcsolni és megtölteni. Termelési mutató 1957 1959 Egy hektárra eső termelés koronában . . 3521,— 4780,— Egy hektár pénzben! jövedelme .... 3560,— 4448,— Egy hektárra eső termelési költség • . 2469,— 3340,— A munkaegység értéke (koronában és természetbeniekben) ■ ■ 19,80 24,20 1960. szeptember 21. A termelés színvonalát mutatják a hektárhozamok is. Tavaly búzából 22,88 mázsát, rozsból 26,26 mázsát, zabból 20 mázsát, kukoricából 22,55 mázsát és cukorrépából 393 mázsát értek el átlagban hektáronként. Az állattenyésztésben a következő ered­ményeket érték el: a tehenektől át­lagban állatonként 2328 liter tejet és a tyúkoktól 126 tojást értek el. A sertések átlagos napi súlygyara­podása 38 deka, a szarvasmarháké pedig 61 deka volt. Nem rosszak ezek a termelési ered­mények. Bárcsak ilyen eredmények­kel dicsekedhetnének ma már összes szövetkezeteink! S mégis, amikor Sebesta mérnök, a közgazdasági tu­dományok kandidátusa felfedte a termelési költségek tolvaj szerepét a szövetkezet gazdálkodásában, bi­zony alaposan elkomorodott a szö­vetkezeti dolgozók arca. Bebizonyo­sodott, hogy aránylag drágán ter­melnek. Ez a megállapítás főleg az állattenyésztésre vonatkozik, ahol minden termelésbe fektetett koro­náért csak 1,13 korona értékű állati terméket állítottak elő. Ezzel szem­ben a növénytermesztésben dolgozó tagok minden koronáért 1,84 korona értékű terménnyel fizettek. Ami az egyes terményfajtákat illeti, termesz­tésükre tavaly a következő összege­ket fordították: egy mázsa búzára 85 koronát, egy mázsa rozsra 97 ko­ronát. egy mázsa árpára 86 koronát és végül a cukorrépa mázsájára 18 koronát. A tej literének előállítási költsége 1,90 korona, egy kg marha­húsé 13,30 korona, a sertéshús kilójáé 7,40 korona, a tojás darabjáé pedig 0,92 korona volt. Itt az egyedüli kiút a termelési költségek csökkentéséért indított harc. MIT TEGYÜNK? Ezt kérdezte a drzenicei értekezlet több felszólalója. Főleg az állatte­nyésztés kérdései gondolkoztatták el őket: hogyan lehetséges, hogy min­den befektetett korona csak 13 fillér hasznot hoz, s így a termelési költ­ségek csaknem elérik a termények eladási árának szintjét. Krajc elvtárs, a szövetkezet köny­velője, Daniel Bukoven zootechnikus és Molnár szövetkezeti elnök a je­lenség okát abban látják, hogy arány­talanul nagy mennyiségű takarmányt vásároltak az állami tartalékokból, s ez lényegesen megdrágította a ter­melést. Elhatározták, hogy idén a takarmány terén önellátóak lesznek. Lois elvtárs, a szövetkezet mezőgaz­dásza több olyan intézkedést sorolt fel, amelyet a takarmány biztosítá­sára foganatosítottak: lucernát kezd­tek termeszteni, 26 hektár legelőt csapoltak le, a takarmány jelentős részét már ebben az évben öntözik és állványokon szárítják, növelni akarják a kukorica hektárhozamát s ezért négyzetes módszerrel hibrid­­kukoricát vetettek. A siló is jobb minőségű, mint az előző években. Villanypásztoros legeltetést vezetnek be és a sertéstenyésztésben beveze­tik az önműködő száraz- és hígete­tést. Meggyőződésük, hogy ezek az intézkedések lényegesen hozzájárul­nak a termelési költségek csökken­téséhez. Az értekezlet folyamán kitűnt, hogy csaknem minden munkaszakaszon csökkenteni lehet a termelési költ­ségeket. A. Marko mérnök egész sor olyan munkaműveletet említett fel, amelyet gépesíteni lehetne a takar­mány kaszálásától és szállításától kezdve egészen a trágya gépi eltaka­rításáig. Ján Bukoven pedig rámuta­tott a takarmány és a trágya gondat­lan kezeléséből, valamint a különféle apróbb munkaeszközök meggondolat­lan vásárlásából stb. származó vesz­teségekre. Egyszóval a drzenicei értekezlet megmutatta, hogy a jó szövetkezet­ben is számtalan lehetőség kínálko­zik a termelési költségek csökken­tésére. „Jaj a magas termelési költ­ségeknek!“ Ez alatt a jelszó alatt indítottak harcot a drzenicei szövet­kezet dolgozói a gazdálkodás megja­vításáért. Ha ezt a jelszót magukévá tennék minden szövetkezetben, ak­kor alig néhány hónap alatt gondos, ésszerű munkával sokmillió koronát takaríthatnánk meg. Jozef Inovecky tünk kukoricát mind silóra, mind magra. S a kukorica vetésterületét a jövő évben tovább növeljük. Mit kezdene ilyen nagy területen a ka-Kotlfir Gyula és László hű barátjukkal, a kitüntetést viselő traktorral. problémájává és alapjává. Csak Szlo­vákia területén ebben az évben több mint negyedmillió hektáron termesz-Évszázadok óta tavasztól késő őszig hajladozott a földműves dereka a kapásnövények fölött. A keménnyé kérgeseden tenyér szorosan markol­ta a kapa nyelét, amely szinte egye­düli gépesítésként szolgálta az élele­mért küszködő, föl­det művelő em­bert. Illetve éppen ellenkezőleg: az ember szolgálta őt. Minden cső kuko­rica és minden szem burgonya ve­rejtéktől öntözve fejlődött virágból terménnyé, hogy táplálékot nyújt­son embernek ál­latnak egyaránt. Egy hektár ku­korica termése 15 hektár zab takar­mányértékének fe­lel meg, s a kuko­rica magasan túl­szárnyalta az árpa, burgonya és répa tápértékét is. Ezért vált a kuko­ricatermesztés az állattenyésztés nö­velésének csúcs-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom